|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 6 találat | lapozás: 1-6 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: Bécsi döntés 1990. május 26.Az RMDSz Kovászna és Hargita megyei szervezetei nyílt levélben tiltakoztak Petre Roman kormányfőnél a 521/1990. sz. kormányrendelet tartalma miatt (→ 1990.05.12, 1990.05.29)Csíkszeredában alakuló ülését tartotta a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete (RMÚE). [A testület nevét, az RMÚE rövidítés nehézkes kiejtése miatt 1993-ban megváltoztatták, az új név: Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE).] (→ 1993.02.21) A kényszer-emigrációban élő Kincses Előd (→ 1990.03.30) Bécsből nyílt levelet intézett Iliescu elnökhöz, a marosvásárhelyi események kivizsgálásával és az ellene felhozott koholt vádakkal kapcsolatban. [Kincses 1: 49.] 1990. augusztus 30.Az RMSz közölte az RMDSz nyilatkozatát, melyet a 2. bécsi döntés évfordulójára adott ki. Ro. m. lakossága aggodalommal tapasztalja, hogy bizonyos körök ellenségeskedést, gyűlöletet szítanak az ország népei között. Hamis, rosszhiszemű hírek terjesztésével azt a látszatot próbálják, hogy Erdélyben veszélyben forog a ro. lakosság élete. Ez a diverzió szerves folytatása a Ceauşescu-féle politikának.A Valóság Balázs Sándorral készített interjút, melyben a professzor a bálványosfüredi táborban (→ 1990.07.21) tartott előadások magas színvonaláról számolt be. 1993. december 16.A képviselőházban a háborús veteránok törvényének 30. változatát tárgyalták. Megszavazták, hogy a bécsi döntés után Észak-Erdélyből a m. hadseregbe besorozottak nem kaphatnak kárpótlást; ugyanakkor a hitlerista német seregbe (Wehrmacht, SS) bevonult dél-erdélyi szászok jogait nem korlátozták. [RMSz, dec. 18.] (→ 1994.03.21)1995. március 28.Albániából a Vatikánba érkezett Iliescu elnök, ahol a pápával áttekintették a görög kat. egyház javainak helyzetét. Iliescu megújította a pápa Ro.-i látogatására szóló meghívását. [RMSz, márc. 30.]A szenátus megszavazta a Btk. módosításáról szóló törvényjavaslat keretében azt, hogy idegen állam zászlajának kitűzése, jelvényeinek használata vagy himnuszának nyilvános helyen való eléneklése 3–24 hónapig tartó elzárással büntethető. [RMSz, márc. 30.] A képviselőház – noha két héttel korábban elvetették (→ 1995.03.14) – mégis beiktatta a szociális segélyről szóló törvénytervezetbe a határátlépési illetéket. [RMSz, márc. 30.] – Az RMDSz képviselőházi csoportja sajtóértekezleten tiltakozott a „kapupénz” újbóli bevezetése ellen. [Táj., márc. 30.] (→ 1995.05.18, 1995.07.31) Gh. Funar az elnökhöz írt levelében azt követelte, hogy váltsák le a ro. külügyi tárgyalóbizottságot, az alapszerződést tárgyalják újra, s abban szerepeljen, hogy Mo. fizessen kártérítést a bécsi döntés után okozott károkért. [RMSz, márc. 30.] 1995. szeptember 2.Székelyudvarhelyen mintegy 15 ezer résztvevője volt az anyanyelvű oktatásért rendezett nagygyűlésnek. A fórumon részt vettek az RMDSz vezetői, az RMPSz és a Bolyai Társaság, valamint az egyházak képviselői, városok és falvak küldöttségei. A résztvevők kiáltványt fogadtak el, amelyben rámutattak: tekintve a megszavazott tanügyi törvény (→ 1995.06.28) korlátozó intézkedéseit, kérik, hogy a parlament mielőbb tárgyalja meg a 492 ezer aláírással támogatott, RMDSz által benyújtott tervezetet (→ 1995.08.14). [Táj., szept. 4.; RMSz, szept. 5.]Gyarmath János Történelmi megbékélés – de kivel? c. cikkében Iliescu elnök szónoklatára (→ 1995.08.30) reagált. Iliescu a bécsi döntés 55. évfordulóját választotta arra, hogy történelmi megbékélést javasoljon. Visszatetsző a dologban, hogy az évfordulót egyhetes magyarellenes sajtókampány előzte meg, amelynek célja a magyarok kollektív bűnösségének hangsúlyozása. A ro. elnök a megbékélést eleve feltételekhez kötötte, ráadásul nem történelmi megbékélést akar, csupán Ro. és Mo. közöttit, azt is úgy, hogy ő maga szabad kezet kapjon az erdélyi magyarság sorsának intézéséhez. [RMSz, szept. 2.] Miként képzeli el az elnök a megbékélést, amikor egyetlen szóval sem határolja el magát a szélsőséges nacionalista erőktől, ráadásul kormányalkotó pártoktól, amelyek magyarellenességükkel tűntek ki? – kérdezte a ro. sajtó Traian Chebeleu szóvivőtől, aki azt válaszolta, hogy ez „nem illett bele Iliescu beszédének szerkezeti felépítésébe”. (→ 1995.08.30) [MN, szept. 2.] Sára Sándor a Duna Televízió anyagi gondjairól beszélt: a szerkesztőség éves költségvetését 2,5 milliárd forintra tervezték (az MTV 1. és 2. műsora összesen 30 milliárdból gazdálkodhat), de a kormány ebből 430 milliót visszatartott. Fellebbezésük nyomán 200-at visszakapnak, de ez nem elégséges. [MN, szept. 2.] 1996. augusztus 16.A m. pártok alapszerződést illető reakcióiból. – Csurka István (MIÉP) szerint meg kell akadályozni, hogy Horn Gyula aláírja az alapszerződést. [RMSz, aug. 16.] – Rockenbauer Zoltán (Fidesz): az 1201-es ajánlásnak csorbítatlanul kell szerepelnie az alapszerződésben. A kormány ne írja alá azt, amit a h. t. m. szervezetek nem támogatnak. – Az MDF kétes értékűnek nevezte a szerződés elfogadott változatát; baljós előjelnek tekintik, hogy a m. fél eleve lemondott a kollektív jogokról és az autonómiatörekvések támogatásáról. [RMSz, aug. 17.] – Kovács László szerint az alapszerződésnél lehetne jobbat álmodni, a gyakorlatban azonban nincs mód annak tető alá hozására. [RMSz, aug. 19.] – „Ez a jelenleg elérhető alapszerződés, amely mind Mo., mind Ro. és az ottani m. közösség érdekeinek megfelel.” [Mai Nap, aug. 16.]Az RMDSz OpT (Csávossy György, Dézsi Zoltán, Kötő József, Markó Béla, Szabó Károly, Takács Csaba, Tőkés László, Vida Gyula) állásfoglalása az alapszerződésről: szűkítő jellegűnek tartja a kollektív jogok körének kiiktatását az 1201-es ajánlásból, nem tartja kielégítőnek a nyelvhasználatra vonatkozó kitételeket és aggasztónak minősíti, hogy az elkobzott közösségi és egyházi javak visszaadása nem szerepel a dokumentumban. Az alapszerződés végrehajtásának garanciái nem egyértelműek és megoldatlan a nemzetközi ellenőrzés kérdése. [RMSz, aug. 20.] (→ 1996.08.29) Gh. Funar szerint az 1201-es ajánlás nem szerepelhet az alapszerződésben; a dokumentumot csak népszavazás után lehet aláírni, feltéve, ha Budapest elismeri a bécsi döntés után Észak-Erdélyben elkövetett atrocitásokat és azokért kártérítést fizet, továbbá fedezi az 1989 után Székelyföldről elűzött románok visszatelepítési költségeit. [MH, aug. 17.] A ro. lapok sikerként könyvelték el, hogy Mo. engedett az 1201-es ajánlás ügyében; több lap nyugati nyomással magyarázta a megegyezést. [MN, aug. 16.] lapozás: 1-6
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
