Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 27 találat lapozás: 1-20 | 21-27
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: népszámlálás

1991. december 27.

Az RMDSz OE nyílt levélben fordult a központi népszámláló bizottsághoz, hogy a januárban esedékes népszámlálás jegyzékeiből töröljék a székely nyelvre és nemzetiségre utaló kifejezéseket, mivel ezek nem léteznek. (→ 1992.01.04)

1992. január 4.

Az RMDSz OE a népszámláló bizottsághoz fordult és felhívta a figyelmet a közzétett szabályzat néhány olyan pontjára, amely utólagos manipulálást tesz lehetővé (pl. az anyanyelv és a nemzetiség rovatok kódolását nem a helyszínen végeznék, hanem utólag). (→ 1991.12.27) [RMSz, jan. 4.]

Ro. és Oroszország hosszú lejáratú keresk., gazd. és műszaki-tud. együttműködési kormányegyezményt kötött Moszkvában. [RMSz, jan. 4.]

1992. január 7.

Népszámlálás kezdődött Romániában. A jan. 14-ig tartó folyamat 3. napján az RMDSz OE nyilatkozatban hívta fel a lakosság figyelmét a tapasztalható szabálytalanságokra (ceruzával töltik ki a kérdőíveket, kitöltés előtt aláíratják a kérdőíveket, manipulatív kérdéseket tesznek föl az anyanyelvre és a vallásra vonatkozóan). Arra kérték a tagságot, hogy jelezze a visszaéléseket. [Számadatok: ]920530, 930318]

Madéfalván a Siculicidiumra emlékeztek. Beszédet mondott tk. Domokos Géza és Sylvester Lajos. A koszorúzást követő szentmisét Jakubinyi György celebrálta.

Tőkés László arról számolt be, hogy egyre több fenyegető hangú levelet kap, lakásán is zaklatják. [Szabadság, jan. 11.]

1992. január 10.

Tőkés László Tiltakozom címmel nyílt levelet juttatott el a hazai és külföldi sajtóhoz. Fölemelte a szavát Király Károlynak a parlamentből való kizárása ellen (→ 1991.11.21), valamint Radu Tinu és szekustársai felmentése (→ 1991.12.09) ellen, mely a visszarendeződés nyilvánvaló jele. Tiltakozott az ellen is, hogy az 1989 decemberében meglincselt kézdivásárhelyi rendőr ügyében három személyt (→ 1991.11.26) letartóztattak. Kérte, hogy az 1990. január 4-i amnesztiarendelet értelmében nyilvánítsák semmisnek az oroszhegyi, zetelaki, marosvásárhelyi diszkriminatív ítéleteket. Tiltakozott a tervezett népszámlálás nemzeti és vallási kisebbségeket sújtó tendenciája ellen. Arra kérte a kisebbségi egyházakat és az RMDSz-t, hogy ro. szövetségeseikkel együtt – vagy akár nélkülük – vegyék igénybe a törvényes politikai harc minden eszközét a felsorolt demokráciaellenes megnyilvánulások, sérelmek ellen. [RMSz, jan. 10.]

Borbély Imre nyilatkozott az RMSz-nek: a székelyföldi autonómiára vonatkozó kísérlet körüli vitában megmutatkoztak az RMDSz-en belüli ellentétek. Borbély a területi autonómiát legitim célként tűzte ki, de Katona Ádám kezdeményezését (→ 1991.10.02) nem tartotta taktikusnak. Fenntartja a társnemzetre (→ 1991.05.24) vonatkozó elgondolását. [RMSz, jan. 10.]

1992. január 14.

Iliescu elnök és Stolojan kormányfő fogadta a PUNR küldöttségét. A küldöttség az RMDSz „népszámlálási manővereiről és visszaéléseiről” számolt be, vizsgálatot követelve. A legképtelenebb vádjuk az volt, hogy Magyarországról ezreket „importáltak” és őket nyilvántartásba vették. [Rompres; ÚM, jan. 16.]

Frunda György a hírszerzők tevékenységét szabályozó törvénytervezet vitáján megmagyarázta, hogy miért alkotmányellenes az, hogy az államtisztviselők kinevezésekor ki kellene kérni a SRI véleményét. [RMSz, jan. 14.]

1992. február 22.

Gyergyószentmiklóson tanácskozott az RMDSz csoportja, az SzfK. A témák: a tanügyi törvénytervezet, a székelyföldi csoport és a csángók kapcsolatai, az RMPSz gondjai, a népszámlálás eredményei. [RMSz, febr. 26.]

Árkoson tartotta vándorgyűlését a KJNT. [Művelődés, ápr.]

1992. május 30.

Bukarestben sajtóértekezleten ismertették a népszámlálás (→ 1992.01.07) előzetes adatait. Ro. 22,760.449 fős összlakosságából 1,620.199 (7,1%) a m. nemzetiségűek száma (az előző, 1977-es népszámláláskor 1,713.928 volt, azóta 93.729-cel csökkent). A m. kisebbség Hargita (84,6%) és Kovászna (75,2%) megyében van többségben. Jelentős számban élnek még Maros (41,3%), Szatmár (35%), Bihar (28,5%) és Szilágy (23,7%) megyében. Felekezeti számok: róm. kat. (1,114.820); ref. (801.577); unit. (76.333); lutheránus (39.000); evang. (21.600). [MH, máj. 30.] – A lakosságnak csak 89,4%-a ro. nemzetiségű, tehát az ország gyakorlatilag nem nemzetállam. (→ 1993.03.18, 1993.06.11)

Székelyudvarhelyen megtartotta első közgyűlését a Romániai Magyar Pax Romana (RMPR). Céljai: a kat. értelmiség összefogása, személyes tanúságtétellel terjeszteni a keresztény lelkiséget, ápolni a m. kultúrát, elősegíteni a keresztények ökumenikus egységét. [RMSz, jún. 12.]

Ro. elismerte Bosznia-Hercegovinát. [RMSz, jún. 2.] – Az ENSz Biztonsági Tanácsa embargót rendelt el Jugoszlávia ellen, mert az beavatkozott a boszniai polgárháborúba. (→ 1992.06.08)

Dáné Tibor levele Borbély Ernővel szállt vitába. Rámutatott, hogy a liberálisok nem ismerik el a kisebbségek jogait, s Erdélyben alig van hagyománya a szabadelvű gondolatoknak. [RMSz, máj. 30.]

1992. július 7.

Marosvásárhelyen a Megyei Törvényszék 10 év börtönre és pénzbüntetésre ítélte Cseresznyés Pált és (távollétében) Barabás Ernőt. [Népújság, júl. 8.; RMSz, júl. 15.] (→ 1991.10.01, 1992.12.19)

Temesvárott újabb ellenzéki tüntetést rendezett a Temesvár Társaság, ahol Corneliu Coposu is felszólalt. A Temesvári Kiáltvány szellemével azonos felhívást fogadtak el. (→ 1992.07.10)

Toró T. Tibor nyilatkozott a temesvári RMDSz kezdeményezéséről: külön népszámlálást terveznek, mert nem bíznak a hivatalos adatokban. [TÚSz, júl. 7.]

Befejezte éhségsztrájkját Kádár Attila (→ 1992.06.28), aki után, mintegy láncot alkotva, újabb és újabb személyek tiltakoztak Funar antidemokratikus intézkedései ellen. Teodor Mărginean görög kat. tanító volt az első, akit Doina Cornea és Octavian Buracu is támogatásáról biztosított. [Szabadság, júl. 11.]

1993. március 18.

Ion Iliescu elnöki rendelettel mártírhőssé avatta Aurel Agache őrnagyot, aki 1989 decemberében lett a kézdivásárhelyi népharag áldozata. [PH, márc. 18.]

Kolozs megyei népszámlálási (→ 1992.01.07) adatokat közölt a helyi napilap. Kolozsvár lakossága 328.008, ebből 248.289 (75,7%) ro., 74.483 (22,7%) m.; Torda 61.135 lakosából 7035 (11,5%) a magyar; Dés: 41.016-ból 6725 (16,4%); Aranyosgyéres: 29.275-ből 2804 (9,58%); Szamosújvár: 26.249-ből 4756 (18,1%); Bánffyhunyad: 9921-ből 3350 (35,78%). [Szabadság, márc. 18.] (→ 1993.06.11)

1993. június 11.

A Bihar megyei tanfelügyelőség fölmentette tisztségéből Wilhelm Sándort, a székelyhídi isk. igazgatóját, azzal a váddal, hogy engedély nélkül utazott külföldre (→ 1993.05.26). Megjegyzendő: az utazásra a rendelet kiadása előtt került sor. [BN, jún. 11.]

Az 1992-es népszámlálás adataiból közölt néhány jellemző adatot Albu Zoltán. (Lásd még: ]920530, 930318). Összlakosság: 22,760.449 fő, ebből ro.: 20,352.980 (89,4%); m.: 1,620.199 (7,1%); cigány: 409.723; német: 119.436. – A 10 ezernél több magyart számláló városok: Marosvásárhely 83.681 m. lakos (a lakosság 51,14%-a); Kolozsvár 74.483 (22,71%); Nagyvárad 73.272 (33,18%); Szatmárnémeti 53.826 (40,82%); Sepsiszentgyörgy 50.886 (74,76%); Székelyudvarhely 38.926 (97,41%); Csíkszereda 38.204 (83,0%); Temesvár 32.024 (9,58%); Brassó 31.271 (9,66%); Arad 29.788 (15,67%); Nagybánya 25.746 (17,30%); Kézdivásárhely 20.964 (91,74%); Gyergyószentmiklós 18.938 (88,31%); Nagykároly 13.901 (52,81%); Zilah 13.544 (19,82%); Nagyszalonta 12.615 (61,56%); Szászrégen 12.378 (31,75%); Szováta 10.748 (89,02%); Székelykeresztúr 10.059 (94,93%) []931224: eltérő, de közelítő adat: 9450-ből 9058 m.]; Barót 10.006 (96,22%). [OrEx, jún. 11.]

1993. július 9.

Liviu Maior a rádióban kijelentette: nem támogatja a BTE visszaállítását.

Bővített választmányi ülést tartott a Szatmár megyei RMDSz. Muzsnay Árpád megyei elnök szerint a tagság egy része azért fordult el az RMDSz-től, mert sokan a Szövetséget a Tulipán kft.-vel azonosították, amely Szatmárnémetiben és Nagykárolyban lejáratta magát, másokat kiábrándított az SzKT-ülések negatív visszhangja. [RMSz, júl. 9.]

Toró T. Tibor elmondta: a múlt év végén elkezdték a temesvári magyarok összeszámlálását, de munkájuk nehezen halad: nincsenek önkénteseik és az emberek általában bizalmatlanok. [RMSz, júl. 9.]

1993. december 24.

Az 1992-es népszámlálás Hargita megyei adataiból. Összlakosság: 347.637, ebből 294.269 a m. (84,6%); Csíkszereda 46.029 (38.204 / 83%); Székelyudvarhely 39.959 (38.926 / 97,4%); Székelykeresztúr 9450 (9058 / 95,8%); Gyergyószentmiklós 21.444 (18.938 / 88,3%); Maroshévíz 17.148 (4992 / 29,1%); Szentegyháza 7613 (7507 / 98,6%). [RMSz, dec. 24., dec. 28.]

1999. szeptember 13.

A ro. földrajz és történelem m. ny. tanítása Ro. EU-csatlakozásának függvénye, mondta el Andrei Marga; a szükséges tankönyvek kidolgozására az EU-val való együttműködés keretében kerül majd sor, közös m.–ro. szakbizottságok segítségével. [BN, szept. 13.]

Hamisak a népszámlálás adatai – figyelmeztet Benedek Gyula, aki az orsz. statisztikai biz. elnökének szavait idézte: tudják, hogy Ro.-ban másfél milliónál több m. él. [RMSz, szept. 13.]

2001. május 11.

Kormányhatározat rögzíti: 2002-ben újabb népszámlálást tartanak Ro.-ban. [RMSz, máj. 11.]

A képviselők elfogadták a Kisebbségi Kutatóintézet létrehozásáról szóló kormányrendeletet. A kolozsvári székhelyű intézmény a tájékoztatási minisztérium hatáskörében van, feladatai közé tartozik tk. a nemzetközi közvélemény tájékoztatása a hazai kisebbségek helyzetéről. [Szabadság, máj. 11.] (→ 2001.01.23, 2001.03.02)

Eckstein-Kovács Péter cáfolta Gh. Funar kijelentését (→ 2001.04.21): a legutóbbi népszámlálás adatai szerint a városnak 22%-nyi m. lakosa van, tehát Kolozsváron is alkalmazni kell a közigazgatási törvény kisebbségekre vonatkozó rendelkezéseit. [Szabadság, máj. 11.] (→ 2001.05.24)

2002. február 14.

Újabb esélyt ad a csalásra a népszámlálási kérdőív koncepciója – figyelmeztetett Kovács Csaba képviselő. [Szabadság, febr. 14.] – Sylvester Lajos a csángók nemzetiségi besorolása ügyében emelt szót. [Háromszék, febr. 14.]

Moldova kormánya arról döntött, hogy az oktatási intézmények tantárgyai közül vegyék ki a ro. történelmet, ezután csak Moldova története tanítható. [Krónika, febr. 14.]

2002. február 26.

A különleges távközlési szolgálat (a titkosszolgálatok egyike) teljhatalmat kapott a kormánytól a telefontulajdonosok ellenőrzésében. A kabinet legutóbb arról rendelkezett, hogy minden távközlési szolgáltató köteles átadni adatbázisát a hivatalnak, hogy bármelyik hívót azonosítani lehessen. [EN, febr. 26.]

Az RMDSz ÜE felhívja szervezeteinek figyelmét a márciusban esedékes népszámlálást felügyelő testületekben való részvételre. [SzFU, febr. 26.]

10. alkalommal rendeznek Mátyás király-napokat Kolozsvárott. Az ötletgazda: László Bakk Anikó, az Amaryllis táncegyüttes alapítója és vezetője. [Szabadság, febr. 26.]

2002. március 15.

Az erdélyi magyar egyházak körlevelet adtak ki a népszámlálással kapcsolatban, arra figyelmeztetve híveiket, hogy vallási és nemzeti hovatartozásunkat vállalni hitbeli és erkölcsi kötelességünk. [UH, márc. 15.]

Aradon, a Március 15-i ünnep alkalmával avatják föl azt a fehér márványból készült Petőfi-domborművet, amelyet a 19. században készített Aradi Zsigmond, s a Csíky Gergely Líceum padlásán találták meg; a sérült alkotást restaurálni kellett. [NyJ, márc. 15.; márc. 27.]

Sepsiszentgyörgyön tartották az 1848–49-es forradalom és szabadságharcra emlékező ünnep központi rendezvényeit. Erdély és a Partium városaiban kisebb-nagyobb ünnepségek keretében emlékeztek Petőfi kortársaira és a forradalmi eszmék terjesztőire. [Háromszék, márc. 16.; HN, márc. 16.] – A kolozsvári ünnepen a MIT 12 pontját tartalmazó szórólapot osztogattak. [Szabadság, márc. 16.]

2002. március 18.

12 napig tart a népszámlálás adatfelvétele. Legutóbb 1992-ben volt népszámlálás, azelőtt pedig 1977-ben; 1992-ben 22,810.035 volt Ro. lakossága, ebből: 1,624.959 m. (1977: 21,560.000 / 1,714.000) 1930-ban még 10% volt a magyarok aránya, ez mára 7% körüli értéken van. [SzFÚ, márc. 18.]

C. V. Tudor bejelentette, hogy az ET parlamenti közgyűlésén kérni fogja azt, hogy Besszarábiát csatolják vissza Ro.-hoz; a kormánypárt elhatárolódott ettől a szándéktól. [SzFÚ, márc. 18.]

2002. március 20.

Újabb 5 megyében írták alá az RMDSZ–PSD közötti protokollumot, a felek megállapodtak a helybeli magyarság igényei teljesítéséről. Az RMDSz ígéretet kapott pl. a brassói Áprily Lajos Líceum helyzetének rendezéséről. [RMSz, márc. 20.] – Eddig már 16 megyében sikerült megkötni a megyei szintű egyezségeket. A kormánypárt tk. arra kötelezi magát, hogy azokon a településeken, ahol a kétnyelvű helynévtáblák kitűzése ellenállásba ütközik, a prefektus közbenjár a törvény betartása érdekében. [Krónika, márc. 20.]

Több lakossági bejelentés is jelzi: nem halad mindenütt szabályosan a népszámlálás; legtöbb helyen nem az előírásoknak megfelelően rögzítik a kérdőíven a nemzetiséget és a vallást. [Népújság, márc. 20.]

Ion Iliescu elnöki kegyelemben részesítette Héjja Dezsőt, aki betegsége miatt nem tudja letölteni a – koncepciós perben kiszabott – büntetését. [Háromszék, márc. 20.; Szabadság, márc. 22.; RMSz, márc. 22.] (→ 2001.05.26, 2001.07.19, 2002.03.09) – A ro. újságok tiltakozása nyomán Iliescu kijelentette: nem vonja vissza a döntését. [Háromszék, márc. 25.]

A BBTE-n létesítendő m. karok és tanszékek létesítésének ügyében Andrei Marga és Markó Béla egyetértettek abban, hogy elsősorban a kormány világos akaratnyilvánítására van szükség, annál is inkább, mert az egyetemi szenátusok megtorpedózhatják e karok létrehozását. [Krónika, márc. 20.]

2002. március 27.

Gödöllőn tartották a m. polgármesterek 4. világtalálkozóját. [Szabadság, márc. 27.]

Kovászna megyében nem sikerült megkötni az RMDSz–PSD-protokollumot; Szatmár megyében a tervek között szerepel a Csanálos és Vállaj közti határátkelő megnyitása. [RMSz, márc. 27.; Krónika, márc. 30.]

Az RMDSz megítélése szerint orsz. szinten rendben zajlik a népszámlálás – nyilatkozta Nagy Zsolt. A súlyosabbnak nevezhető kihágások csak szórványosan fordulnak elő. Kolozsvárott Gh. Funar ún. párhuzamos népszámlálást tart, azzal a céllal, hogy megtudja a város m. lakosságának a számát, ügyködése azonban törvénytelen, népszámlálási joga csak a statisztikai hivatalnak van. [Szabadság, márc. 27.]

Aradon a városi tanács megszavazta a Szabadság-szobor fölállítása tervének költségvetését; Király András helyi tanácsos elmondta: a szobor elhelyezésére keresnek megoldásokat. [NyJ, márc. 27.]



lapozás: 1-20 | 21-27




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998