|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 22 találat | lapozás: 1-20 | 21-22 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: bányászjárás / bányászok (áldozatok, események, utóélet) 1990. január 28.Bukarestben a történelmi ro. pártok (PNTCD, PNL, PSDR) szimpatizánsai kommunistaellenes jelszavakkal tüntettek a kormány épülete előtt. Az erős visszarendeződési tendenciák és a FSN azon terve ellen tüntettek, hogy a FSN indulni kíván a választásokon (→ 1990.01.23). Követelték a kormány lemondását. A FSN hívei (gyári munkások és a Zsil-völgyéből érkezett bányászok) ellentüntetést szerveztek és szétszórták őket. A téren megjelent és rövid beszédet mondott Ion Iliescu és Petre Roman, a tömeg megtapsolta őket. (→ 1990.01.12, 1990.02.01, 1990.02.18)Megjelent az Okt. Min. közleménye, mellyel a FSN Maros megyei Tanácsának jan. 18-i határozatára reagált. A helyi döntés arra vonatkozott, hogy helyreállítják a Bolyai Gimn. 1960 előtti státusát, amikor a Papiu Líceum ro., a Bolyai Líc. pedig m. volt. A közlemény kimondta: „A nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatásának jelenlegi szervezeti struktúrája az egész 1989/90 tanévre változatlan marad.” [RMSz, jan. 28.] Kolozsvárott ismét megalakult a jelentős múlttal büszkélkedő protestáns Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE), soraiba várva más felekezetek istenhívő tagjait is. A LEMP utolsó, 11. kongresszusán feloszlatta önmagát. A reformszárny új pártot hozott létre Lengyel Köztársaság Szociáldemokratái néven, elnöke Aleksander Kwasniewski lett. 1990. június 13.Bukarestben többnapos összetűzések kezdődtek. Jún. 13-án a rendőrség eltávolította a demokratikus reformok gyorsítását követelő tüntetőket, 263 személyt őrizetbe vettek. (Az Egyetem téren táborozó tüntetők [„Golánia”] ápr. 22-től tartózkodtak a főváros központjában. ]900424) A kórházba került tüntetők cáfolták a kormány sajtóközleményét, miszerint az akció erőszakos cselekmények nélkül zajlott volna le. Jún. 14-én, Miron Cozma vezetésével, Zsil-völgyi bányászok százai érkeztek Bukarestbe, hogy – úgymond – rendet csináljanak. A több halálos áldozatot és számtalan sebesülést követelő akció során a fővárosba szállított, husángokkal fölszerelt bányászok hajtóvadászatot tartottak a demokratikus változásokat követelő ellenzéki tüntetők ellen. Behatoltak az Egyetem épületébe és a környező házakba, feldúlták a PNL és a PNTCD székházait, autókat gyújtottak föl, ártatlan járókelőket és tüntető diákokat bántalmaztak. A rendőrök és a bányászok brutalitásáról helyszíni tévériportok számoltak be. A bányászok „megmentő” akcióját beszédben köszönte meg Ion Iliescu. Szerinte a tüntetők a demokratikus választás eredményeként uralomra került vezetőséget akarták megdönteni, s a tüntetők azonosak a korábbi tüntetőkkel (→ 1990.01.12, 1990.01.28, 1990.02.18). Petre Roman nemzetközi sajtókonferenciáján megismételte Ion Iliescu vádjait, miszerint „legionárius” típusú lázadás próbálta megdönteni a „demokratikus” rendszert, ezért kellett a bányászok segítségével megtisztítani a város központját. – Az elkövetkező napokban a PNTCD és a PNL képviselői vehemensen tiltakoztak az atrocitások ellen. (→ 1990.08.04)1990. június 16.Az RMDSz nyilatkozatban ítélte el a rendcsinálás módját és azt, hogy két képviselőjét, Szilágyi Zsoltot és Zsigmond Lászlót is bántalmazták (ráadásul a rendőrség csak többszörös felszólítás nyomán biztosította a két képviselő védelmét). A bukaresti tüntetések vérbefojtása ellen Tőkés László táviratban tiltakozott. [RMSz, jún. 20.]1990. július 19.Doina Cornea a bukaresti júniusi véres események („bányászjárás”; ]900613, 900616) tisztázását szorgalmazta. Szerinte Iliescu elárulta a forradalmat. [Szabadság, júl. 19.]1990. augusztus 4.A főügyész rendeletére szabadon engedték Marian Munteanu diákvezért. A sajtóközlemény szerint a bukaresti jún. tüntetések (→ 1990.06.13) vérbefojtásakor 6 személy meghalt, 12 szorult kórházi ápolásra, 184 főt letartóztattak. Bírói eljárást 34 személy ellen indítottak, közülük 29-et ítéltek 1–6 hónapig terjedő szabadságvesztésre. [Szabadság, aug. 2.; Népújság, aug. 4.]1991. szeptember 25.Néhány budapesti napilap (Kurír, Mai Nap) erdélyi emigráns kormány megalakulásáról adott hírt. A ro. parlament tagjai különbözőképpen reagáltak a hírre, melyet Petre Roman jelentett be. Radu Câmpeanu (a PNL elnöke) elfogadta a M. Külügymin. nyilatkozatát, miszerint ez egy nevetséges kezdeményezés, Vasile Văcaru szenátor viszont úgy vélte: a veszélyt komolyan kell venni, s a románság kész testével megvédeni az országot. [Szabadság, szept. 26.] – Este az RTV-ben Domokos Géza olvasta föl az RMDSz nyilatkozatát, melyben visszautasította a provokációt, kiemelve, hogy a kormánynak kapóra jött ez a kalandor akció, mert a „magyar veszély” emlegetésével el lehet terelni a figyelmet a nehéz gazdasági helyzetről. [RMSz, szept. 27.]A béremelést követelő, sztrájkoló Zsil-völgyi bányászok különvonatot követeltek, hogy Bukarestbe mehessenek. Kérésüket nem teljesítették, erre a bányászok elfoglaltak egy szerelvényt, amellyel mintegy nyolcezer bányász érkezett a fővárosba. A hozzájuk csatlakozó helybéliekkel a kormány székházához vonultak, követelték, hogy a miniszterelnök hallgassa meg őket. – A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) fölhatalmazta a hadsereget, hogy a belügyminisztériumi alakulatokkal karöltve lépjen föl a tüntetők ellen. – A Miron Cozma által vezetett tömeg megtámadta a kormány épületét, betörték az ablakokat, a földszint egy részét felgyújtották. A rendőrök összecsaptak a tüntetőkkel, 3 ember meghalt, a sebesültek száma közel 600 volt. A különös kegyetlenséggel föllépő rendőrség (lőfegyvereket és harci gázokat is bevetettek!) kiszorította a tüntetőket a térről, erre azok az Egyetem térre vonultak. Az EurId Cs. Gyímesi Éva politikai esszéjét közölte, amelyben a professzor asszony elvetette a marosvásárhelyi kongresszuson fölvetett „társnemzet” fogalmát (→ 1991.05.24), kitartott a „nemzeti kisebbség” kifejezés mellett. 1993. február 1.Az ET Parlamenti Közgyűlése elfogadta a kisebbségek jogaira vonatkozó (ajánlás jellegű) 1201. sz. dokumentumot [szövegét lásd: Népújság, ápr. 21.], amely kimondta: tilos egy terület demográfiai összetételének szándékos módosítása; a kisebbségnek joga van (szóban és írásban) szabadon használni anyanyelvét a magánéletben és nyilvánosan, továbbá a közigazgatásban, az igazságügyi szervek előtt; joguk van helységneveiket, jelképeiket, felirataikat stb. anyanyelvükön megjelentetni; joga van anyanyelvű oktatásban részesülni, megfelelő számban létesített oktatási intézményekben; joguk van megfelelő helyi vagy autonóm, vagy különleges státussal rendelkező közigazgatáshoz. [RMSz, márc. 20.] (→ 1993.03.20, 1993.07.07)Frunda György felszólalt az ET strasbourgi ülésén, hangsúlyozva: „Ro. alkotmánya nem szentesíti a nemzeti kisebbségi jogokat kielégítően, ezért feltétlenül szükségesnek tartjuk egy kisebbségi törvény kidolgozását, amely biztosítsa az anyanyelv szabad használatát, a nemzeti kisebbségek személyi és kulturális autonómiáját, helyi és regionális önigazgatását.” [Népújság, febr. 3.] Brüsszelben Nicolae Văcăroiu aláírta az ET és Ro. közötti társulási szerződést. [RMSz, febr. 3.] Doina Corneat megidézték a bukaresti főügyészségre, ahova államellenes felforgató tevékenység vádjával idézték be. Bűne: a „második bányászjárás” idején (→ 1991.09.25) sztrájkra szólította föl az elégedetlenkedőket. D. Cornea kijelentette: nem tesz eleget az idézésnek. Traian Chebeleu szerint rosszul időzítették a pert, mert éppen most folynak a tárgyalások Ro. teljes jogú tagságáról az ET-ban. [MH, febr. 1.] – Markó Béla nyilatkozatban tiltakozott, rámutatva, hogy a perbe hívás a visszarendeződés újabb jele. [RMSz, febr. 2.] (→ 1993.03.24) 1993. augusztus 8.Bukarestben a kormány felszólította a szénbányászokat a sztrájk befejezésére. A ro. elnök cáfolta Miron Cozma szakszervezeti bányászvezető mondását, aki azt állította, hogy 1990 júniusában Iliescu hívta a bányászokat Bukarestbe. [Népszabadság, aug. 9.]1997. január 10.Tempfli József, egy interjúban elmondta: a róm. és gör. kat. püspökök decemberben ad limina látogatáson voltak a Vatikánban, mindegyik püspök írásbeli jelentés vitt magával, azon kívül magán-kihallgatáson fogadta őket a pápa. – A m. történelmi egyházakkal jó a kapcsolatuk, az ortodox és a gör. kat. egyházzal kevésbé. [BN, jan. 10.]Letartóztatták Miron Cozmát, az 1991-es „bányászjárás” (→ 1991.09.25) vezérét. [Szabadság, jan. 11.] 1997. január 13.Vida Gyula elmondta: a kormányalakítás idején olyan gyorsan peregtek az események, hogy nem volt idő és alkalom minden döntés előtt az SzKT-t konzultálni (ez válasz volt Katona Ádámnak, ]961126), de az utólagos jóváhagyás 90%-os volt (→ 1996.11.28), tehát helyes döntések születtek. Az RMDSz a kormányba lépéssel nem mondott le alapvető politikai célkitűzéseiről, mint az autonómia kérdése vagy a BTE. [RMSz, jan. 13.]Hosszú szünet után Bukarestben újrakezdték a tárgyalásokat a ro.–ukrán alapszerződésről. Radu Vasile kijelentette: Ro. nem enged a Molotov–Ribbentrop-paktum elítélését illetően és utalni kíván az Ukrajnában élő 400 ro. polgár jogaira. [RMSz, jan. 15.] Élénk visszhangot váltott ki Miron Cozma letartóztatása. A felforgató tevékenység vádjával őrizetbe vett bányászvezér (→ 1990.06.13, 1991.09.25) elleni vádirat 5000 oldalas. Korábban többször beidézték, de sohasem jelent meg. – A bányavidéken sűrűn járőröznek a rendőrök, a boltokat feltöltötték hússal és kenyérrel. A közlekedési min. legfőbb gondja, hogy a bányászok ne induljanak ismét a fővárosba. Emil Constantinescu a bányászok küldöttségének elmondta: garantálja, hogy az ügyből nem lesz politikai per. [RMSz, jan. 13.] Újabb két titkosszolgálat került parlamenti ellenőrzés alá: a belügyminisztériumi és a külföldi hírszerzést végző testület. A 9 titkosszolgálatból eddig csak a SRI-re terjedt ki a parlamenti felügyelet. [Háromszék, jan. 13.] Febr. 1-jei hatállyal visszahívták posztjáról Ádám Erzsébet színésznőt (Hajdu Győző feleségét), a budapesti kulturális központ igazgató-helyettesét. (→ 1995.11.17) [RMSz, jan. 13.] 1997. január 23.Örsi Imre közgazdát kinevezték az Állami Tulajdonalap Igazgatótanácsába. [Táj., jan. 24.]M.–ro. konzultáció kezdődött Budapesten az alapszerződés alkalmazásának ügyében (pl. főkonzulátus kérdése). [Szabadság, jan. 24.] A Bolyai Társaság nyilatkozata emlékeztetett arra, hogy a BTE ügye még függőben van. [RMSz, febr. 5.] Constantin Degetaru dandártábornokot nevezték ki a hadsereg új vezérkari főnökévé. [Szabadság, jan. 24.] Mintegy 30 ezer bányász írta alá azt a kérvényt, amelyben Miron Cozma szabadlábra helyezését kérik. [MN, jan. 23.] Niculae Cerveni ügyvéd szerint dokumentumokkal bizonyítható Iliescu bűnössége, a bányászjárás ügyében. [ÚM, jan. 24.] 1997. szeptember 29.Kolozsvárott, a BBTE tanévnyitóján, Andrei Marga az egyetem multikulturális jellegét hangsúlyozta. Kisebb csoport tüntetett a minisztériumi rendelettel, a jogi karon a m. hallgatók számára elkülönített 30 hely miatt, mert ez szerintük diszkrimináció. [RMSz, okt. 1.]Miron Cozma, perének tárgyalásán, kijelentette: az 1990-es és 1991-es bányászjárások igazi szervezője Ion Iliescu volt. [Szabadság, okt. 1.] 1998. július 9.A BBTE m. professzorainak többsége és számos értelmiségi (összesen 165 személy) írta alá azt a memorandumot, amely azt kéri az egyetemi szenátustól, hogy az intézmény chartájába foglalják be az egyetem kétnyelvűségét, ami a ro. és m. oktatási ny. egyenértékű használatát feltételezné. A memorandumot az állam elnökéhez is eljuttatták. [BN, júl. 9.]A Fidesz és a KMKSz 6. alkalommal rendezett nyári szabadegyetemet Kárpátalján, a helyi magyarság problémáiról, ahol az utódállamok m. szervezetei is képviseltették magukat. Németh Zsolt elmondta: az új m. kormány folytatni kívánja azt a m.–m. párbeszédet, amely 1996-ben indult, de megszakadt. Kovács Miklós (KMKSz) szerint hasznos lenne egy törvényt alkotni Mo.-n, amely külön státust biztosítana a h. t. magyaroknak. Duray Miklós szerint meg kell akadályozni azt, hogy – Mo. európai uniós csatlakozása nyomán – lélektani válaszfal alakuljon ki az anyaország és az utódállamok magyarsága között. Meg kell vizsgálni, hogy mit tehet Mo. törvényhozása ennek megelőzésére. [Új Szó (Pozsony), júl. 10.] Takács Csaba – a Martonyi Jánossal és Németh Zsolttal folytatott eszmecsere folyamán – arra kérte a partnereit, hogy továbbra is támogassák Ro. euroatlanti csatlakozását. [MTI] Szabadon engedték Miron Cozmát (→ 1997.01.10), az 1990-es és 1991-es ’bányászjárások’ vezetőjét. Az államrend veszélyeztetése címén állították bíróság elé, de végül a közrend megzavarása és közerkölcs megsértése miatt ítélték 3 évre, de az rögtön a felező amnesztia hatása alá esett. A per során Ion Iliescuval az élen számos politikus tett tanúvallomást, anélkül, hogy világosabbá vált volna a bányászjárások mechanizmusa és szervezése. [MTI] 1999. február 4.A PNTCD részéről is felerősödtek a támadások, mióta Remus Opriş bekerült a párt csúcsvezetésébe. Markó Béla emlékeztetett: az RMDSz nem térhet el attól, hogy vállalta a kormányprogram végrehajtását, a reform bevezetését. [Szabadság, febr. 5.]Miron Cozma a Zsil-völgy vezérének kiáltotta ki magát és újabb bányászjárással fenyeget, ha eljárást indítanak azok ellen, akik részt vettek a múltkori tüntetéseken. [Sajtóf., febr. 4.] A nagyváradi püspöki palota visszaadási perét a róm. kat. püspök kérésére áthelyezték Buzăuba, de hónapok óta halogatják a per napirendre tűzését. Tempfli József püspök eltökélt szándéka, hogy visszaszerezze a palotát, ha kell, akkor Strasbourgig viszi a pert. [BN, febr. 4.] 1999. február 5.A szenátus védelmi biz. megkezdte a januári ’bányászjárás’ kivizsgálását. Nicolae Alexandru, a védelmi biz. elnöke szerint a PRM komoly szerepet játszott az események kirobbantásában. A bányászok C. V. Tudor képét vitték magukkal, a pártot és vezérét éljenezték. [Szabadság, febr. 5.]Kötő József (EMKE) elmondta: jó irányba halad az erdélyi magyarság önszerveződése, a közel 400 egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit. Ezek között pl. a képzőművészeknek, néptáncosoknak, népfőiskoláknak, a kórusmozgalomnak, amatőr színjátszóknak, tehát gyakorlatilag készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer. [A Hét, febr. 5.] 1999. február 17.Újabb bányászcsoportok indultak Bukarest felé, de ezúttal – több órás közelharc árán – sikerült szétverni a dorongokkal és láncokkal felfegyverzett bányászokat. Őrizetbe vették a távollétében 18 évre elítélt Miron Cozmát is. [Szabadság, febr. 18.]Bukarestben ülésezett a kat. püspökkari konferencia. Az erdélyi püspökök Csíksomlyót és Balázsfalvát javasolták a pápai látogatás erdélyi állomásainak. [MH, febr. 19.] Gondot okozott, hogy milyen kritériumok alapján állítsák össze a h. t. m. szervezetek listáját, amelyeket meghívnak Budapestre a m.–m. találkozóra, végül csak azokat a pártokat és szervezeteket hívták meg, amelyek az illető ország parlamentjében is jelen vannak. Az értekezlet fő témája a magyarság és az euroatlanti integráció. Az RMDSz-t Markó Béla, Takács Csaba és Tőkés László képviseli. Martonyi János a meghívó külügymin. elmondta: „a kettős állampolgárság automatikus kiterjesztése a h. t. m. kisebbségre sem politikailag, sem jogilag nem megfelelő megoldás.” [Szabadság, febr. 17.] (→ 1999.02.20) 2000. június 15.A CNSAS tagjai figyelmeztetésképpen felfüggesztették tevékenységüket, ui. a SRI állandóan akadályozza a munkájukat; annak is fennáll a lehetősége, hogy módosították az átadott dossziék egy részének tartalmát. [Szabadság, jún. 15.]Markó Béla a Duna Tévében felhívással fordult Erdély m. lakosságához; arra buzdította az RMDSz választóit: a helyhatósági választások 2. fordulóján minél nagyobb számban jelenjenek meg a körzetekben, hogy az elérhető polgármesteri helyek közül minél többet szerezzenek meg a szövetség jelöltjei. Marosvásárhely polgármesteri posztját egyetlen szavazat is eldöntheti. [Táj., jún. 15.] Valeriu Stoica sajnálatosnak nevezte, hogy az 1990-es bányászjárás főszereplői közül sokat nem vontak felelősségre. [Krónika, jún. 16.] – A Bányászjárások Kárvallottainak Szövetsége hivatalosan felkérte Ro. főügyészét, hogy kezdeményezze Ion Iliescu szenátor mentelmi jogának felfüggesztését. A szövetség a volt államfőt tartja felelősnek a 10 évvel ezelőtti véres eseményekért. [Sajtóf., jún. 15.] (→ 1990.06.13) 2000. november 7.A Szatmár megyei bíróság helyt adott az RMDSz óvásának, mivel az RMSzdP több megyében is ugyanazt az összetételű jelöltlistát tette le. [SzFÚ, nov. 7.]A képviselőház megvitatja az államosított ingatlanok visszaadásáról szóló, egyeztetett törvénytervezetet. A törvény nem felel meg az RMDSz elvárásainak, de ennél jobbat nem lehetett kiharcolni – mondta Székely Ervin. Ennek alapján a volt tulajdonosok mintegy 80-90%-a részesülhet kárpótlásban. [Szabadság, nov. 7.] Ion Iliescu kilátásba helyezte, hogy elnökké választása esetén elnöki kegyelemben részesíti Miron Cozma bányászvezért, a bányászjárások börtönbüntetésre ítélt vezetőjét. A sajtó szerint maga Iliescu hívta Bukarestbe a bányászokat a diákok ellen (→ 1990.06.13), majd Petre Roman megbuktatása érdekében (→ 1991.09.25) is. [Szabadság, nov. 7.] (→ 2001.02.14) Somai József, az RMKT új elnöke beszélt a társaság munkájáról: 10 év alatt erős anyagi hátteret építettek ki: székházuk van, könyvtárral; negyedévi közlönyt (Közgazdász Fórum) adnak ki, sokan jelentkeznek továbbképzésre. [RMSz, nov. 7.] 2001. február 14.Az 1991-es bányászjárások szervezéséért 18 évi börtönbüntetésre ítélt Miron Cozma perújrafelvételét kérték a legfőbb ügyésztől. Az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság 1999-ben hagyta jóvá, de most a bányászok szakszervezetének vezetői az ítélet megsemmisítését kérik. [Krónika, febr. 14.] (→ 2000.11.07)2001. augusztus 14.Adrian Năstase egynapos hivatalos látogatásra Bulgáriába utazott, hogy az új kormányfővel megbeszéljék a két ország közötti vitás kérdéseket. [Szabadság, aug. 14.]Ion Iliescu átvette Miron Cozma kegyelmi kérvényét és tanulmányozás végett átadta a Legfelsőbb Jogügyi Tanácsnak. Markó Béla ellenezné a 18 évre ítélt bányászvezér szabadon bocsátását, szerinte a bányászjárások szervezőit mindenképpen meg kellett büntetni. [Szabadság, aug. 14.] Mircea Duşa prefektus szerint az UPE jelöltjei (→ 2001.08.02) jogszerűtlenül jutottak mandátumhoz a városi tanácsban, s bírósági döntés értelmében elveszítik a mandátumukat; erről a helyi testületnek kell döntést hoznia. [Szabadság, aug. 14.] A 13 EU-tagjelölt országban élénkült a gazdasági élet, átlag 5%-os a GDP növekedési üteme. [Népújság, aug. 14.] A gyulafehérvári róm. kat. egyházmegye félmillió híve közül 300 ezer a Székelyföldön él; ezért szükséges volt, hogy Csíkszeredába segédpüspöki hivatalt telepítsenek. Tamás József 5 éve van állomáshelyén. Az egyházmegyében 1990 óta 36 templomot és kápolnát építettek, de a nyugati segélyek kezdenek elapadni. [EN, aug. 14.] lapozás: 1-20 | 21-22
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
