Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: nemzeti közösség (mint kifejezés)

1993. február 3.

Frunda György dokumentumot adott át az ET titkárságának, amely az RMDSz álláspontját tartalmazza a romániai kisebbségi helyzetről. Mivel a jelenlegi törvények csak hézagosan biztosítják a nemzetiségi jogokat, szükség van arra, hogy kisebbségi törvény biztosítsa a szabad nyelvhasználatot, a személyi és kulturális autonómiát. Adrian Severin kifejtette, hogy Ro. elfogadja a kisebbségi jogokról szóló kiegészítést. [MH, febr. 3.] – A felszólalásokat követően az ET közgyűlése elfogadta a kisebbségi jogok jegyzőkönyv-tervezetét. A tervezet tk. tartalmazta az anyanyelv használatát, a pártalapítás és az autonómia alakításának jogát. [Népújság, febr. 3.] – A jegyzőkönyvet Ro. is elfogadta, ezáltal a ro. törvények részévé avatta az egyéni és kollektív kisebbségi jogok elismerését. [MN, febr. 9.] (→ 1993.02.17)

Az EMK nem ért egyet azzal [holott erről kongresszusi döntés született – K. P.], hogy a romániai magyarságot mint nemzeti kisebbséget definiálja az RMDSz programja, ehelyett a nemzeti közösség elnevezést szorgalmazzák. A programból hiányzik a területi autonómia követelése, a javasolt regionális önigazgatás nem azonos ezzel. [Népújság, febr. 3.]

1995. május 28.

Kolozsvárott véget ért az RMDSz 4. kongresszusa. A háromnapos tanácskozáson önmeghatározásként a nemzeti kisebbség helyett a nemzeti közösséget fogadták el. – Tőkés László (akit ismét megválasztottak tb. elnöknek) kifejtette, hogy megtorpanás mutatkozik az autonómia-politikában, az RMDSz-en belül is felerősödött az autonómiaellenesség. Megítélése szerint ki kell dolgozni a háromszintű autonómia programját, ki kell tűzni a belső választásokat, folytatni kell az alulról elkezdett autonóm közösségépítést. – Hosszú vita folyt az RMDSz programjáról, végül elfogadták a törvényes úton érvényesítendő területi autonómia célkitűzését. – Az elnökválasztás eredménye: Markó Béla (226 szavazat), Kónya-Hamar Sándor (57), Borbély Imre (51). Megválasztották az SzKT 21 tagját. A kongresszus visszavonta Nagy Benedek alsóbb szinten eldöntött kizárását (→ 1995.03.06); büntetésként megfosztották minden tisztségétől (ám ez nem érinti képviselői mandátumát). [Szabadság, máj. 30.; RMSz, máj. 30.]

1995. október 31.

Kerekes Károly a képviselőházban felolvasta az RMDSz-nek az önkényes prefektus-csere elleni tiltakozását (→ 1995.10.22). [Táj., okt. 31.]

A képviselőházban a párttörvény vitáján függőben maradt a PRM-nek az etnikai pártok betiltására vonatkozó javaslata. [Táj., okt. 31.]

Tőkés László sajtóértekezleten számolt be hollandiai útjáról, majd nyilvánosságra hozta a két elnökhöz intézett, a történelmi megbékélés jegyében fogalmazott nyílt levelét. Tőkés szerint a megbékélés egyetlen útja a romániai m. nemzeti közösség autonóm státusának, egyéni és kollektív jogainak biztosítása. [RMSz, nov. 2.] – A levelet eljuttatta az RMDSz elnöki hivatalához is. Markó Béla elmondta, hogy a vezetőség tudomásul vette az alternatív javaslatot és egyetért vele. [Táj., nov. 2.] (→ 1995.12.15)

1996. július 14.

Az SzKT kolozsvári ülése arról döntött, hogy önálló jelöltet indít az államelnök-választáson. Miután Markó Béla, Borbély Imre és Tőkés László nem vállalta a jelölést, az SzKT a két megmaradt jelölt (Smaranda Enache és Frunda György) közül az utóbbit választotta meg. Az autonómiáról való népszavazás nem tűzhető napirendre mindaddig, amíg az RMDSz nem véglegesítette autonómia-satútumát; az SzKT egyetért a budapesti m.–m. tanácskozás (→ 1996.07.05) zárónyilatkozatával. [Táj., júl. 15.] (→ 1996.07.17)

Kötő József a m. nemzeti közösség önszerveződéséről tartott előadást; közel 400 egyesület, szövetség és alapítvány alakult meg Erdélyben, s jószerével minden szakágazatot lefednek, a könyvtárügytől a kórusmozgalomig, az amatőr színjátszóktól a m. tudományosságig. Az EMKE társszervezetei igyekeznek megteremteni a közművelődési infrastruktúrát. [EN, aug. 14., aug. 21.]



lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998