Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: mentelmi jog (felfüggesztése)

1994. március 11.

Az EUCD budapesti ülésén fölvették teljes jogú tagnak az RMKdP-t. [Népújság, márc. 22.] (→ 1994.09.24)

C. V. Tudor a komm. idején is híres volt idegengyűlöletéről. 1990-ben megalapította a România Mare hetilapot, melyhez – a cikkíró szerint – a pénzt a kormánytól kapta, hogy az ellenzéket lejárassa, szétverje. Rövidesen pártot is alapított (PRM), melynek szenátora. Becsületsértésért és rágalmazásért számtalan pert indítottak ellene, mindhiába. Miután Spiroiut és Iliescut is támadta, parlamenti vizsgálóbizottság alakult, hogy megtárgyalják eddigi tevékenységét. Lehet, hogy mentelmi jogát is felfüggesztik. [Népszava, márc. 11.]

1995. november 29.

Az igazságügymin. C. V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztését kérte a szenátus jogi bizottságától. A cikkíró úgy vélte: I. G. Chiusbaianra nagy nyomás nehezedett Iliescu és Măgureanu részéről (ti. Tudor is jelöltetni kívánja magát az elnökválasztáson), azért kérte a mentelmi jog felfüggesztését. [RMSz, nov. 29.] (→ 1995.12.04)

1995. december 1.

Sepsiszentgyörgyön a széki területi szervezet úgy döntött, hogy bírósági eljárást kezdeményeznek, ui. a rendőrség büntetést szabott ki két iskolaigazgatóra a múlt heti tüntetés (→ 1995.11.25) kapcsán. [ÚM, dec. 1.]

A szenátus jogi bizottsága felületesnek ítélte C. V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztését kérő ügyészségi iratot és visszaküldte azt a tárcának. [RMSz, dec. 1.] (→ 1995.12.04)

Mo. elfogadja a két vh. után kialakult státust, ugyanakkor jogos igénye, hogy a h. t. nemzeti közösségek autonómiát kapjanak. A megoldás a dél-tiroli példa – mondta Tabajdi Csaba pol. államtitkár. [MH, dec. 1.]

Az Ausztriai Népcsoportok Központja által szervezett 3. Bécsi Találkozó résztvevőinek nyilatkozata azt tartja a m.–szlovák alapszerződés egyik legnagyobb hiányosságának, hogy nem a kisebbségek kollektív jogairól szól, hanem az egyedi jogokról. [RMSz, dec. 5.]

A M. Írószövetség választmánya új elnököt választott, Pomogáts Béla személyében. [RMSz, dec. 4.]

1996. április 4.

A PDSR úgy értékeli, hogy a főügyészség és az Igazságügyi Min. halogatja C. V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztését – mondta Ion Solcanu. [Szabadság, ápr. 4.]

Bárányi Ferenc a temesvári Magyar Ház (→ 1996.01.17) visszaszolgáltatását sürgette a kormánytól, a megye 65 ezer m. nemzetiségű lakosa nevében. [Szabadság, ápr. 4.] (→ 1996.07.06)

1996. április 19.

Gh. Funar felhívást intézett a szenátushoz: mindazok, akik C. V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztésére szavaznak, az RMDSz, Mo. és a m. irredentizmus malmára hajtják a vizet. [Szabadság, ápr. 19.]

1996. április 22.

Bukarestben a két ország külügyminisztere parafálta a jugoszláv–ro. barátsági szerződést. [RMSz, ápr. 24.]

A szenátusban, a sajtó kizárásával folytatott 6 órás vita után megvonták C. V. Tudor mentelmi jogát. [Szabadság, ápr. 24.]

1997. március 10.

A szenátus ülésén Eckstein-Kovács Péter fölhívta a figyelmet a jelenlegi ellenzéki pártokhoz tartozó szenátorok ellentmondásos állásfoglalására C. V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztése ügyében: az előző ciklus idején a felfüggesztés mellett voltak, újabban ellene szavaztak. A szenátor arra kérte kollégáit: adják meg az érintettnek az általa egyébként igényelt lehetőséget C. V. Tudornak, hogy a bíróság előtt tisztázhassa magát a vádak alól – azaz függesszék fel, amikor az ügy megint a plénum elé kerül. [Táj., márc. 12.]

Budapesti útja előtt (→ 1997.03.12) az MTI-nek nyilatkozott Victor Ciorbea: „az oktatási törvényben megváltoztatjuk azokat az előírásokat, amelyek bizonyos korlátozásokat írnak elő a kisebbségi anyanyelvű oktatásban, pl. a szakoktatás, az egyetemi oktatás tekintetében. Ezután kerül sor a kolozsvári egyetem létrehozására, ami azonban kétszakaszos folyamat lesz. Először a BBTE keretében jön létre m. tagozat.” [RMSz, márc. 10.]

1997. március 13.

Béres András az oktatásügyi min. sajtóértekezletén a két szakaszos fejlesztést (2 tagozat + későbbi szétválás) tartotta lehetséges megoldásnak. [Szabadság, márc. 15.]

A szenátus, hosszas vita után, jóváhagyta a többrendbeli rágalmazásért beperelt C. V. Tudor mentelmi jogának a felfüggesztését. A szavazáskor a PDSR, a PUNR és a PRM szenátorai elhagyták a termet. [Táj., márc. 13.]

Új vezetőséget választott a Gyergyószéki RMDSz: üe. eln.: Kontesveller József; gazd. aleln.: Borsos Géza; ifj. aleln.: Laczkó Szentmiklósi Endre; kult. aleln.: Szabó Kálmán. [RMSz, márc. 24.]

1997. március 17.

A ro. lapok ismertették a volt kormánypártnak (PDSR) a BBTE különválasztására irányuló terv elleni tiltakozását. [MN, márc. 17.]

Nincs szó a különálló BTE visszaállításáról, jelentette ki Victor Ciorbea, amikor fogadta Ion Diaconescu képviselőházi elnököt, V. Petrescu tanügyminisztert és a BBTE három rektorhelyettesét; a kolozsvári egyetemnek ro. és m. tagozata lesz, amely egyetlen vezetőséget feltételez. [RMSz, márc. 19.]

C. V. Tudor mentelmi jogának megvonása „parlamenti sztrájkot” eredményezett. A PDSR, a PUNR és a PRM szenátorai kivonultak az ülésről, ezzel azt akarván elérni, hogy a szenátus térjen vissza a kérdésre; amíg az államelnök nem fogadja őket, addig nem hajlandók részt venni a parlamenti munkában. [Szabadság, márc. 19.] (→ 1997.03.20)

1997. március 20.

A m. egyházi vezetők tanácskozásán, a meghívottként jelen lévő szövetségi elnök ismertette a kormánykoalíció álláspontját az egyházi vagyon restitúciójáról: ezt a kérdést – a tervek szerint – őszre a parlament elé kerülő vallásügyi törvény fogja rendezni; vannak azonban olyan ingatlanok és ingóságok, amelyek sorsát kormányhatározattal is meg lehet oldani. [Szabadság, márc. 21.]

Kerekes Károly 6 éve küzd a volt szovjet hadifoglyokkal szembeni diszkrimináció megszüntetése érdekében, ui. a kártérítést a bíróságok csak a ro. hadsereg katonáinak ítélik meg, a magyaroknak nem. Nicolae Cochinescu főügyészhez írott levelében felszólalt a méltánytalanság ellen, a válasz azonban a bíróknak adott igazat. Kerekes ezután Valeriu Stoica igazságügymin.-hez fordult, aki a megyei bizottságokhoz utasította az RMDSz képviselőjét. A bizottság tagjai elvakult nacionalisták, akik elutasították a kérvényeket. Kerekes végül ügyvédként lépett fel néhány egyedi esetben és ezeket sikerült győzelemre vinni. [RMSz, márc. 20.]

Constantinescu fogadta a „sztrájkoló” pártok (→ 1997.03.17) elnökeit. Iliescu megígérte, hogy szenátorai visszatérnek a munkához és nem ellenzik a költségvetés megszavazását sem; C. V. Tudor a parlamenti ülésektől való további távolmaradását helyezte kilátásba, mivel nem sikerült mentelmi joga ügyében kedvező ígéretet kicsikarni. [Szabadság, márc. 22.]

1998. május 25.

Jenei Dezső prof., ny. műegyetemi tanár összeállította a m. felsőoktatási hálózat telepítésére vonatkozó tervet. A tervezet 20.000 diákkal számol, akik a Kolozsváron létesítendő társadalomtudományi, képzőművészeti, zenei, műszaki, mező- és kertgazdasági, állatorvosi és -tenyésztési szakokon tanulnának. Marosvásárhelyen orvosi és gyógyszerészeti egyetem, színiakadémia, nővérképző lenne. Jenei szerint a jelenlegi épületek (legyen az akár a m. társadalom, akár az egyházak birtokában) elégtelenek, ezért az egyetlen járható út az építkezés, amely a terv szerint 50 millió $-t tenne ki. [Szabadság, máj. 25.]

Valeriu Stoica igazságügy-min. közölte: C. V. Tudor ellen hét rágalmazási keresetet adtak be, de mentelmi jogánál fogva nem perelhető a PRM szenátora. A mentelmi jog felfüggesztése kétharmados többséget kíván, ezt az ellenzék könnyedén megakadályozza. [Szabadság, máj. 25.]

Ion Diaconescu szerint pártja azon dolgozik, hogy a Budapesten bekövetkező pol. változás ne érintse a ro.–m. kapcsolatokat. Horn Gyula kormánya békülékeny magatartást tanúsított a m. és a ro. állam, a ro. állam és a m. kisebbség problémáinak megoldását illetően, s a jobboldali pártok, amelyek győztek, e tekintetben radikálisabbak. – Verestóy Attila szerint a tény, hogy a MIÉP bekerült a m. parlamentbe, nem változtat a korábbi helyzeten, amikor az RMDSz nem épített ki szoros kapcsolatot ezzel a párttal. [MTI]

1998. december 11.

A bukaresti ítélőtábla helyt adott a PUNR óvásánák és megsemmisítette a PSE m.–német állami egyetem létesítésére vonatkozó kormányhatározatot. Az érvelés szerint az egyetem létesítése ellentmond a tanügyi törvénynek és az alkotmánynak. [Szabadság, dec. 11.; RMSz, dec. 12.]

A szenátus mentelmi és jogi bizottsága – formai és eljárási okokra hivatkozva – elutasította azt, hogy érdemben tárgyaljon C. V. Tudor szenátor mentelmi jogának felfüggesztéséről. Az RMDSz százával tett feljelentést Tudor ellen magyarellenes kirohanásai és faji uszítás miatt, de ezeknek egyszer sem volt parlamenti vagy bírósági következménye. [Szabadság, dec. 11.]

1999. március 17.

„Nem jogi, hanem politikai döntést hozott a PSE létrehozására vonatkozó kormányrendeletről a bukaresti ítélőtábla” – nyilatkozta Kötő József. Radu Vasile úgy döntött, hogy a kormány ismét fellebbezni fog. [Szabadság, márc. 17.]

A M. Kat. Püspöki Konferencia közleményben kérte a hívek megértését a pápa látogatásával kapcsolatban. Bár a hívek azt kérték, hogy a pápa látogassa meg az erdélyi róm. kat. híveket és a sokat szenvedett gör. kat. egyházmegyét is, erre nem kerülhet sor. „A Szentatya közzétett programja szerint ez az utazás a Román Ortodox Egyházzal és annak Pátriárkájával való találkozás és nem a megszokott lelkipásztori látogatás (…). A Szentatya többször kifejezte, hogy a 2000. Jubileumi Év előkészítésében keresi a kapcsolatot a keresztény közösséggel, különösen az ortodox egyházakkal. A m. püspökök arra kérik a híveket, így tekintsenek a Szentatya látogatására.” [RMSz, márc. 19.]

A szenátus elfogadta a parlamenti mentelmi jog megvonását szabályozó eljárás egyszerűsítését: az eddigi kétharmad helyett a jövőben egyszerű többséggel is megvonható a mentelmi jog. [BN, márc. 17.]

1999. március 23.

Az Országgyűlés megtárgyalta és ellenszavazat nélkül jóváhagyta a M. Állandó Értekezlet (MÁÉRT) megalakításáról szóló határozattervezetet (→ 1999.02.20). Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy biztosítsa az értekezlet működési feltételeit; évente legalább egy alkalommal számoljon be a h. t. magyarokra vonatkozó pol. feladatok végrehajtásáról, beleértve a MÁÉRT ajánlásainak a végrehajtását is. A legfontosabb célkitűzések közül a h. t. magyarság óvodától egyetemig tartó anyanyelvű oktatásának megteremtését és az egyházi ingatlanok visszajuttatását nevezte meg Orbán Viktor. – A HTMH elnöke elmondta: folyamatosan konzultálnak a magyar–magyar csúcstalálkozóról kimaradt szervezetek képviselőivel (→ 1999.02.17), de nem tervezik, hogy számukra külön értekezletet hívjanak össze. [Szabadság, márc. 23.] – Az országgyűlés ülésén meghívottként résztvevő h. t. m. szervezetek képviselői ismét találkoztak a m. kormány képviselőivel, akik nyilatkozatban üdvözölték a MÁÉRT megalakítását. A szakbizottságok ajánlásokat készítenek a m. kormány számára. Tőkés László elmondta: az egyik megoldandó kérdés: olyan különleges jogi státust kell biztosítani a h. t. m. részére, amely lehetővé tenné kapcsolattartásukat az anyaországgal. [RMSz, márc. 25.]

Valeriu Stoica kezdeményezésére a szenátus megvonta C. V. Tudor mentelmi jogát. [BN, márc. 24.]

A Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség egyre-másra ingatlanokat kap ajándékba a kormánytól. Az RMDSz vezetői szerint ezeket a döntéseket a helyi kormányzatnak kell megvétóznia. [EN, márc. 23.]

A szenátusban – minimális többséggel – törölték a helyi közigazgatási törvény azon szakaszát, amely lehetővé tette volna, hogy (20% kisebbségi arány esetén) a kisebbségek nyelvén is közzétennék a helyi tanácsok döntéseit. [Szabadság, márc. 24.]

1999. május 28.

A szenátus újabb hét peres ügyben függesztette föl C. V. Tudor mentelmi jogát. [RMSz, máj. 28.] (→ 1999.10.14)

Az alacsony részvétel miatt határozatképtelenné nyilvánították az MVSz budapesti küldöttgyűlését. Személyeskedéstől sem mentes vita után lemondott Papp László, a nyugati régió elnöke. [Szabadság, máj. 31.]

1999. október 14.

„Mo. megszakítja kapcsolatait Ro.-val, válságot robbant ki Erdélyben, majd nemzetközi beavatkozást kér” – azt az állítólagos ’titkos tervet’ hozta a sajtó tudomására Ion Mircea Pascu, a PDSR alelnöke, a Képviselőház védelmi biz. vezetője. A történet nagyon hasonlít az Adrian Năstase által korábban vázolt figyelmeztetéshez (→ 1999.07.14), de egyiknek sincs valós alapja. [Népújság, okt. 14.] (→ 1999.11.03)

Nistor Bădiceanu (PNTCD) ismét kezdeményezte, hogy vonják meg C. V. Tudor mentelmi jogát, mert a korábbi megvonás (→ 1999.03.23, 1999.05.28) még mindig nem vált hatályossá. [BN, okt. 14.]

A képviselőházban elkezdődött az állampolgárok törvénykezdeményezési jogának a szabályozásáról szóló törvénytervezet vitája. Székely Ervin azt javasolta, hogy törvénykezdeményezés lehessen bármilyen javaslat, amelyet 250 ezer állampolgár támogat az aláírásával. [Táj., okt. 14.]

Jean-Claude Perriset, pápai nuncius befejezte látogatását a szatmári egyházmegyében. Az ’államvallás’ kérdéséről azt mondta: „Egy jogállamban egyik egyház sem lehet kivételezett helyzetben! Minden vallás egyforma kell hogy legyen az állam előtt, különben nem tudja megfelelően ellátni feladatait!” A csángók m. ny. miséjéről nem nyilatkozott, mondván, hogy még nem tudott tapasztalatokat szerezni a csángó falvakról, de előbb-utóbb ellátogat hozzájuk. [RMSz, okt. 14.]

2001. október 16.

C. V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztését kérik már sokadik alkalommal, ezúttal az igazságügymin. [Szabadság, okt. 16.]

Mádl Ferenc kijelentésére (→ 2001.10.10) reagált Petru Gherghel, jászvásári kat. püspök: a liturgia nyelve az egyházmegyében a ro., tehát nem lehet szó a csángók m. miséjéről. „Ami egy tájnyelv vagy dialektus bevezetését illeti az egyházi liturgiába, respektálni kell az egyházi előírásokat, minden külső – politikai vagy az egyház szellemétől idegen – beavatkozás nélkül.” [Háromszék, okt. 16.]

Írók, költők, újságírók aktív jelenlétében nyitották meg a kolozsvári népfőiskola 8. évfolyamát. [Szabadság, okt. 18.]

2001. október 25.

Az RMDSz küldöttsége tárgyalást folytatott a kormánypárt vezetőségével; tk. a m. iskolák elégtelen tankönyvellátottsága is szóba került és az, hogy különbséget kell tenni az okt. min. által jóváhagyott tankönyvek és a korlátozás alá nem eső segédanyagok, fakultatív jellegű olvasmányok között. [Táj., okt. 25.] (→ 2001.10.23)

A szenátus jogi szakbizottsága igent mondott C. V. Tudor fölmentésére. [Szabadság, okt. 25.] ● [Mindhiába; soha nem jutottak el odáig, hogy bíróság elé kerüljön és megkapja megérdemelt büntetését.]

Növelte az ösztöndíjak összegét a BBTE, az érdemösztöndíj elérte a minimálbért (1,4 millió lej). [Szabadság, okt. 25.]

2001. november 30.

C. V. Tudor a szept. 11-i New York-i terrortámadás után olyan kijelentést tett, hogy Ro.-ban is terroristákat képeztek ki a Hamász palesztin szervezet számára. A legfőbb ügyész által indított vizsgálat vádemelési javaslattal zárult; a szenátus elfogadta a szenátor mentelmi jogának felfüggesztését. [Szabadság, nov. 30.] – A kihallgatás dec. 17-én kezdődött meg. [SzFÚ, dec. 18.]


lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998