Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 35 találat lapozás: 1-20 | 21-35
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: Március 15.

1990. március 15.

A romániai magyarság első alkalommal ünnepelhette meg március 15-ét. Az 1848-as forradalomra való békés emlékezéseket több városban megzavarták a VR hívei. Szatmárnémetiben az ünneplőkre támadtak, magyarokat vertek meg. (→ 1990.04.11) – Mo. nemzeti ünnepén a pártok és társadalmi szervezetek külön-külön emlékeztek meg az 1848-as forradalom évfordulójáról. ● [Erdélyben ez a megosztottság csak 2003 után jelentkezett.]

Ismeretlen tettesek megrongálták az erdődi Petőfi-szobrot.

A Szovjetunióban elnöki rendszert vezettek be; az első választott elnök: Mihail Gorbacsov (→ 1991.06.12).

1991. március 6.

Szatmárnémetibe látogatott John Bukowsky pápai nuncius, aki Sipos Ferenc ny. egyházmegyei kormányzónak átnyújtotta a pápa kitüntetését, amelyet azért kapott, mert a komm. évei alatt sikerrel vezette egyházát. A nunciusnak felvetették a csángók kérését, akik nem hallgathatnak m. ny. misét. A nunciust ez meglepte és kifejtette, hogy minden hívő természetes joga, hogy anyanyelvén hallgasson misét. [RMSz, márc. 6.]

Petre Ţurlea FSN-képviselő azt kérte, hogy ne engedélyezzék az erdélyi magyaroknak, hogy megünnepelhessék Márc. 15-ét. Ioan Gavra PUNR-képviselő a magyarországi turisták távoltartását követelte. – Szőcs Géza a szenátus másnapi ülésén megvilágította, hogy mit is jelent az erdélyiek számára Márc. 15., melyet a sajtó (és a politikusok) rosszhiszeműen magyaráznak. Felszólította a két nemzet képviselőit, hogy együtt emlékezzenek Márc. 15-ére, fejet hajtva valamennyi áldozat előtt.

1991. március 15.

Szőcs Géza szenátor, parlamenti beszédében tisztázta, hogy mit ünnepel a magyarság Márc. 15-én. Hangsúlyozta, hogy a „tét nem Erdély hovatartozása, hanem Románia hovatartozása” – ezzel utalva az európai elvárásokra.

Erdély m. népe szerényen ünnepelhette meg Márc. 15-ét. Marosvásárhelyen a prefektus minden rendezvényt betiltott márc. 15–22. között, ezért az ünnepséget a Vártemplomban tartották, ahol Markó Béla mondott beszédet. Aradon, Kolozsvárott és Nagyváradon koszorúztak, Szatmárnémetiben a templomokban volt megemlékezés. Az évfordulón nem voltak incidensek.

1992. március 15.

Március 15. ünnepén Szőcs Géza beszélt a ro. parlamentben. Az országban rendbontás nélkül zajlottak az ünnepségek.

Moldovában az orosz szakadárok fölrobbantották a Prut két hídját.

1994. március 15.

Erdély több nagyvárosában szabadtéri (Szatmárnémetiben, Aradon és Temesváron zárttéri) helyszíneken, ünnepi gyűléseken, műsorokkal, koszorúzással emlékeztek az 1848-as forradalomra és szabadságharcra. A parlamentben Borbély Imre méltatta 1848 jelentőségét; mondanivalóját m. nyelven is összegezte. A nacionalista pártok képviselői közbekiáltásokkal zavarták meg a beszédet, a házelnök kikapcsolta a mikrofont. [RMSz, márc. 17.; EN, márc. 23.] (→ 1994.03.17)

1994. március 17.

Az RMDSz parlamenti képviselői és szenátorai bukaresti sajtórétekezletükön összegezték a megemlékezések tapasztalatait. Szabó Károly leszögezte: Március 15. minden m. ünnepe, a piros-fehér-zöld zászló minden m. zászlaja és a Himnusz minden m. himnusza. Az erdélyi magyarok józansága és a románok toleranciája megcáfolta a rémhírterjesztők várakozásait – nem volt semmilyen incidens. Borbély Imre anyanyelvű felszólalásával kapcsolatban (→ 1994.03.15) emlékeztetett arra, hogy pár hónapja, hasonló esetben egy szerb képviselőt megtapsolt a parlament. [RMSz, márc. 19.]

Az EvZ vezércikke elítélte a nacionalista pártok magyarellenes kampányát, elmarasztalta a kormányfőt és a rendfenntartó erőket a Márc. 15-én produkált fölösleges erőfitogtatásért. [Népszabadság, márc. 18.]

1995. március 2.

Az RMDSz Csík, Gyergyó és Udvarhely széki szervezetei elhatározták, hogy létrehozzák a Hargitai Egyeztető Tanácsot (HET); az alakuló ülésen elfogadták a működési szabályzatot. [Táj., márc. 7.] (→ 1995.04.13)

Emil Constantinescu, a CDR elnöke Ro. megalázásaként értékelte az atlantai kerekasztalt. [RMSz, márc. 2.] (→ 1995.02.15, 1995.02.16, 1995.02.17)

Az RMDSz Maros megyei vezetősége arra kérte Marosvásárhely és a vidék magyarságát, hogy Március 15-én csak jelképesen helyezzék el az emlékezés koszorúit, a virágokra szánt összeget fizessék be valamely iskolai alapítványnak. [RMSz, márc. 2.]

György Béla Zsolt, az RMDSz gazdasági főosztályának vezetője a privatizációról és a magyarság gazdasági helyzetéről nyilatkozott. Tájékoztatókat adtak ki, oktatási programokat szerveztek, de az anyagi korlátok miatt a szervezési munka nem halad a kívánt mértékben. A társadalom önszerveződésére kell építeni. A bankoknál diszkriminatív intézkedésekbe ütköznek: hitelkérelem esetén a magyarok háttérbe szorulnak. [RMSz, márc. 2.]

1995. március 9.

Markó Béla Doru Ioan Tărăcilă támogatását kérte annak érdekében, hogy a rendőrség biztosítsa Március 15. békés megünneplését. A belügyminiszter erre ígéretet tett. [Táj., márc. 9.]

A LADO elnöke büntető eljárás megindítására szólította föl Vasile Manea Drăgulint, Ro. főügyészét Gh. Funar ellen, aki utcai tüntetésekre és agresszív akciókra szólította föl a lakosságot, melyek a Március 15-i ünnepet hivatottak meghiúsítani. [Táj., márc. 9.]

Az MDF elnöksége arra intette a m. kormányt, hogy az alapszerződéseket csak akkor írják alá, ha az érdekelt utódállamok magyarságának képviselői egyetértenek azok tartalmával. [ÚM, márc. 10.]

1995. március 14.

T. Meleşcanu akadályozó tényezőnek ítélte a m. fél szándékát, hogy az alapszerződésbe vegyék föl az ET 1201-es ajánlását. A külügymin. szerint a dokumentum elvesztette az érvényét, mert legfontosabb részei bekerültek a kisebbségi keretegyezménybe. [MH, márc. 14.]

Az RMDSz két politikusa (Bárányi Ferenc képviselő és Magyari Lajos szenátor) a parlament mindkét házában megemlékezett az 1848-as szabadságharcról és Márc. 15-ről; a bejelentést ezúttal nem kísérték a ’szokásos’ bekiabálások.

A képviselőházban – miután az Alkotmánybíróság törvénytelennek ítélte azt – újból megvitatták a „kapupénz”-re vonatkozó kormányrendeletet. (→ 1993.12.06, 1994.06.30, 1994.09.08, 1994.12.14, 1995.02.25) A szavazáskor a rendelet nem kapott ⅔-os többséget, tehát törölték a határátlépési illetéket. [Táj., márc. 14.] (→ 1995.03.28, 1995.05.18, 1995.07.31)

Orbán Viktor szerint a Szlovákiával kötendő alapszerződésben szerepelnie kell a beneši dekrétumok hatályon kívül helyezésének. [Népszabadság, márc. 16.]

1995. március 15.

Erdély-szerte – a szélsőséges erők keltette feszültségek ellenére is – békésen ünnepelte Márc. 15-ét a m. nemzeti közösség.

Király Károly visszaemlékezett 1989 utáni politikai pályafutására, tk. az Erdélyi Magyar Kongresszusra (→ 1992.08.22) és kifejtette: végzetesen tévesnek tartja a határok megváltoztatásáról való lemondást. [MF, márc. 15.]

1996. március 15.

Március 15-ét az erdélyi magyarság is megünnepelte. A legjelentősebb ünnep Sepsiszentgyörgyön volt, ezt a Duna Tévé is közvetítette. A brassói ünnepségen megjelentek az ellenzéki pártok képviselői is. Csíkszeredában a koszorúzást követő hajnalon egy rendőrségi terepjáróból két egyenruhás és egy civil szállt ki, akik letépték a Petőfi és Bălcescu szobornál elhelyezett zászlókat és elvittek két koszorút. Az egyik tettest azonosították Iuliu Crişan rendőrszázados személyében. [Táj., márc. 18.] – Kolozsvárott a város magyarjai az 1848-as forradalomra a Magyar Színházban emlékeztek, majd – Gh. Funar fenyegetése ellenére – megkoszorúzták a Petőfi-emléktáblát. [RMSz, márc. 19.]

Az RMDSz az európai fórumokhoz fordult azt követően, hogy a helyhatósági törvény vitájában elvetették módosító javaslatait, amelyeket a Ro. által is aláírt ET-okmány alapján (→ 1996.03.08) fogalmazott meg. A képviselőház azt az indítványt sem fogadta el, amely lehetővé tette volna a kisebbség anyanyelvének használatát a tanácsülésen akkor, ha minden tanácsos és választott tisztviselő tudja a nyelvet és használatával mindenki egyetért. [Szabadság, márc. 15.]

1997. március 12.

Horn Gyula meghívására Budapestre érkezett Victor Ciorbea kormányfő. A tárgyalást követően aláírták a kormányközi együttműködési, aktív partnerségi, valamint a kormányközi gazdasági vegyesbiz. létrehozásáról szóló egyezményt. A ro. kormány szerint nincs elvi akadálya a m. egyetem újraindításának, első lépésként két m. szak indulna a BBTE-n. Ciorbea egyetértett a kétnyelvű helységnév-táblák elhelyezésével is. [RMSz, márc. 14.]

Victor Ciorbea Március 15. alkalmából üzenetet intézett a romániai magyarsághoz, melyet kérésére m. és ro. nyelven továbbítottak a prefektúrákra, terjesztés céljából. Az üzenet emelkedett hangú, baráti kézfogást nyújtó. [RMSz, márc. 14.]

A két oktatási min. (Magyar Bálint és Virgil Petrescu) közös budapesti sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a BTE létrehozása még távlati cél, amit csak egy több szakaszból álló folyamat végén lehet elérni. Az első lépés az önálló tagozat létrehozása, de ehhez szükség van az egyetemi szenátus beleegyezésére. [Szabadság, márc. 15.]

Victor Ciorbeának a m. egyetem újraindulására vonatkozó kijelentése nagy hullámokat kavart pol. és egyetemi körökben. Simon Simion prorektor úgy vélte: az egyetem vagyonának elosztása vitához vezetne, melyben az etnikai szempontok uralkodnának, s azt a nacionalista erők használnák ki. [Sajtóf., márc. 12.]

A BBTE sajtóirodája közleményt adott ki: a rektori hivatal és az egyetemi szenátus szabályozó bizottsága megvitatta a kormányfő kijelentését és annak lehetséges következményeit. A biz. javasolta, hogy mérjék fel az egyetem vezetőségében és a tanárok körében, hogyan látják az intézmény szerkezetének bővítését. – Andrei Marga rektor közölte: eddig az egyetem vezetőségét nem konzultálták az ügyben; szerinte a különválás hátrányos lenne mindkét fél számára. [Szabadság, márc. 12.]

Alexandru Fărcaş, Kolozs megyei prefektus attól fél, hogy meggyőző érvek hiányában zavargásokhoz vezethetnek a románok elégedetlenségei; szerinte hiányoznak a feltételek az önálló egyetem létrehozására, előbb m. tagozatot kell létrehozni, mely 10–15 év alatt egyetemmé fejlődhet. [Sajtóf., márc. 12.]

1997. március 15.

Erdélyben ismét megemlékeztek az 1848-as forradalom évfordulójáról. Az új körülményeket, a végre megváltozni látszó mentalitást, a ro.–m. történelmi megbékélés szellemét tükrözte a kormányfő ro. és m. nyelven felolvasott üzenete, amelyet az ünneplők lelkes tapsa fogadott mindenütt. Markó Béla a székelyudvarhelyi központi rendezvényen a kéznyújtás ünnepének nevezte március 15-ét, őszinte szándékaink felmutatása és nem a bezárkózás, a befelé fordulás ünnepének. „Ha kezet nyújtunk egymásnak, Európa is kezet nyújt nekünk.” [RMSz, márc. 18.] – Kolozsvár volt az egyetlen város, ahol keserű szájízzel ünnepelhetett a m. kisebbség. Gh. Funar és eszmetársai ismét magyarellenes megnyilvánulással próbálták megzavarni az ünnepet: úszító szövegű emléktáblát avattak a Fellegváron. [Szabadság, márc. 17.]

1997. március 19.

Az RMDSz sajtótájékoztatóján Markó Béla elmondta: halaszthatatlan gazdasági törvényeket kellene megszavazni, az ellenzék gesztusa (a „parlamenti sztrájk”) antidemokratikus obstrukciós kísérletként fogható fel. – Még a tavasz folyamán intézkedni kell, hogy ősztől bővüljön a m. ny. egyetemi oktatás köre, ebben nincs nézetkülönbség a szövetség és a kormánykoalíciós partnerek között, csupán a BBTE jövőbeni esetleges kettéválása kérdésében vannak eltérő vélemények. [Táj., márc. 19.]

Marosvásárhelyen, a székely vértanúk emlékművénél felgyújtottak néhány, 15-én elhelyezett koszorút. Az RMDSz megyei vezetősége feljelentést tett a rendőrségen ismeretlen tettesek ellen. [Táj., márc. 20.]

1998. március 4.

Kandikó József, a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája főigazgatója és Szász Jenő polgármester megállapodást írtak alá arról, hogy a főiskola ősszel kihelyezett tagozatot indít Székelyudvarhelyen. [RMSz, márc. 6.]

Gh. Funar fenyegetőző hangon jelentette be: nem fogja engedélyezni a helyi RMDSz-nek, hogy megünnepelje Kolozsváron Március 15-ét. Boros János megyei elnök szerint ezzel a polgármester bebizonyította, hogy nem ismeri a törvényeket, ui. az ilyen rendezvényekhez nem kell engedélyt kérni. [Szabadság, márc. 4.]

1998. március 10.

Borbély Imre, az MVSz nemzetstratégiai bizottságának koordinátora kifejtette, hogy pozitív jövőképet kell kialakítani és azt tudatosítani. „Sajátságosan magyar helyzet, hogy miközben az ország lakossága fogy, addig a magyarság egyharmada az országhatárokon kívül él, és ott erős asszimilációs nyomásnak van kitéve. (…) Kézenfekvő lenne a veszélyeztetett magyar szegmentum számára a magyarországi letepeledést célzottan megkönnyíteni.” [EN, márc. 10.]

Az RMDSz ÜE közleményben kérte fel a szövetség helyi szervezeteit, a civil egyesületeket és társaságokat, hogy – az 1848-as forradalom 150. évfordulóján – a helyi hagyományoknak megfelelően ünnepeljék meg nemzeti ünnepünket. [Táj., márc. 10.]

1998. március 14.

Az 1848-as forradalom és szabadságharc erdélyi ünnepségeinek keretében Illyefalván Jókai-szobrot avattak (Kutas László alkotása), a kolozsvári M. Színházban ünnepi gálaestet rendeztek. [Táj., márc. 16.]

1998. március 15.

Erdély-szerte méltósággal, incidensek nélkül zajlottak a Március 15-i ünnepségek. Az emlékezések központi ünnepsége Csíkszeredában volt (tk. Gál Sándor honvédezredes mellszobrának felavatása, Nagy Ödön alkotása). Kovászna megyében is gazdag program várta a résztvevőket: Kézdivásárhelyen a kézdiszéki és a budapesti hagyományőrző társaságok lovasfelvonulása vonzotta a nézőket. [Táj., márc. 17.]

Emil Constantinescu levélben üdvözölte Göncz Árpádot, a M. Köztársaság nemzeti ünnepén. „Miután népeinknek volt annyi bölcsességük, hogy megtanulják a történelem igazi leckéit, ez az új európai tavasz ezúttal szerencsére egymás mellett talál bennünket, barátként és partnerként veszünk részt a földrész és a világ új együttműködési, biztonsági és békearchitektúrájának felépítésében.” [RMSz, márc. 17.]

1999. március 14.

Zilahon a Wesselényi-szobornál kezdődött meg a Március 15-ére emlékező erdélyi ünnepségsorozat. [Szabadság, márc. 15.]

1999. március 15.

A bukaresti táblabíróság törvény- és alkotmányellenesnek minősítette a PSE létrehozását kimondó kormányhatározatot. [Szabadság, márc. 16.]

Március 15. központi ünnepe Marosvásárhelyen zajlott, Szőcs Ferenc nagykövet részvételével. Az ünnepségen felolvasták Emil Constantinescu levelét is. [RMSz, márc. 17.]

Radu Vasile ünnepi üzenete megállapította: „A korabeli románoknak és magyaroknak nem sikerült ésszerűen dönteniük és cselekedniük, a szenvedély pedig, amely gyakran felülkerekedett a józan észen, sok meg nem értéshez, ellenérzéshez és ellenségeskedéshez vezetett. De eljött az ideje annak, hogy bölcsebbek legyünk, megértsük, hogy közös a sorsunk.” [RMSz, márc. 15.]



lapozás: 1-20 | 21-35




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998