Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: magyar tisztségviselők (államtitkár, tanácsos, miniszter)

1997. január 14.

További 4 államtitkári posztot kapott az RMDSz: Béres András (oktatásügy), Kovács Adorján (mezőgazd.), Borbély László (területrendezés), Bara Gyula (népjóléti min.). [Táj., jan. 14.]

Gabriel Andreescu figyelmeztette Constantinescu elnököt arra, hogy jogtalanul nyilatkozta azt korábban, hogy a kétnyelvű feliratozás az ország belügye, ui. ezt az alapszerződés is tartalmazza, tehát külügy, s az 1201-es ajánlás értelmében ezt végre kell hajtani; az ország külpolitikáját a kormány hajtja végre, az elnöknek nincs joga ellenőrizni azt. [RMSz, jan. 14.]

Az RMDSz felhívta a közvélemény figyelmét, hogy Gh. Funar meg akarta torpedózni a főkonzulátus letelepítését, de a városi tanács 16 tagja kivonult az ülésről, a bent maradt 15 tanácsos pedig nem hozhatott érvényes döntéseket. Ha Gh. Funar aláírásokat akar gyűjteni a főkonzulátus ellen, azt megteheti, de csak a PUNR pénzén, nem a tanácsi költségvetésből. [Táj., jan. 14.]

1997. február 3.

Az RMDSz képviselőházi csoportjának vezetősége: eln.: Varga Attila; aleln.: Asztalos Ferenc, Kovács Csaba Tibor; titkár: Ráduly Róbert. A képviselőház állandó biz. titkára Kónya-Hamar Sándor. [Táj., febr. 3.] – A szenátusi frakcióban eln.: Verestóy Attila; aleln.: Szabó Károly; titkár: Puskás Bálint. Az állandó biz. titkára: Kozsokár Gábor. [Táj., febr. 5.]

Az RMDSz kormányzati képviselői a szövetségi elnök hivatalában üléseztek; a téma a kormányzati problémák elemzése és az összehangolt, határozott fellépést sürgető kérdések megvitatása volt. [Szabadság, febr. 5.]

Ion Caramitru elfogadta az RMDSz javaslatát, hogy Kelemen Hunor legyen a műv. min. államtitkára; első találkozójukon egyeztettek a teendőkről: a min. keretében létrehozzák a kisebbségi főosztályt, a művelődési intézeteket vissza kell juttatni a megyei tanácsoknak. [Szabadság, febr. 6.]

1997. július 14.

Niculescu Tónit államtitkári rangban a kormány főtitkárának helyettesévé nevezték ki, így ő töltheti be az RMDSz-t megillető nyolc államtitkári posztok egyikét. [Táj., júl. 14.]

A ro. lapok élénk érdeklődése kísérte az SzKT-n zajlott vitát (→ 1997.07.13). A lapok kiemelték, hogy Markó Béla visszaverte Katona Ádám vádjait (pl. a Ciorbea-kormány semmivel sem különb a Groza-kormánynál). Az Adevărul szerint elmélyült a radikálisok és a mérsékeltek közötti szakadék; a lap ismertette a csereháti ügyben tett kijelentéseket: a radikálisok hősnek titulálják Bardóczy Csabát és társait; Tokay elegánsan visszaverte Tőkés és Katona érveit: a m. történelem sohasem tartotta hősöknek azokat, akik nőkkel harcoltak és kifejezte azon meggyőződését, hogy az udvarhelyi közösség van olyan erős, hogy megőrizze identitását, néhány ro. apáca és gyermek letelepedése esetén is. [Sajtóf., júl. 14.]

1998. február 13.

A koalíciós megbeszélések során az RMDSz 3 államtitkári posztot kapott: Lányi Szabolcs (ipar és keresk.); Birtalan József (távközlés); Erős Viktor (privatizálás). [Szabadság, febr. 14.] – A kormány febr. 22-én elfogadta a kinevezéseket. [Táj., febr. 23.] (→ 1998.05.14)

A Fidesz két politikusa Németh Zsolt és Rockenbauer Zoltán szerint a „Horn-kormány a kisebbségi magyarság egyetértése nélkül, gyakorlatilag ellenükre kötötte meg Szlovákiával és Ro.-val az alapszerződéseket (…), amelyek semmilyen garanciális elemet nem tartalmaznak a kisebbségi magyarság jogainak védelmére.” [MN, febr. 13.]

1998. április 22.

Markó Béla Radu Vasilével tárgyalt az államtitkári tisztségek elosztásáról; a szövetség arra törekszik, hogy megőrizze államtitkári posztjait. [Szabadság, ápr. 23.]

1998. április 27.

Kolumbán Gábort, a Hargita Megyei Tanács elnökét helyi közigazgatási ügyekkel foglalkozó államtanácsosnak nevezte ki Radu Vasile. [RMSz, ápr. 29.]

Kolozsvárott az MKT résztvevői a BTE létrehozásának fontosságát hangoztatták és arról döntöttek, hogy rendkívüli MKT-t hívnak össze, amelyre meghívják Markó Bélát is, hogy a kettős állampolgárság kérdését is megvitassák. Az MKT azt szeretné, ha az RMDSz az eddigi nyilatkozatot (→ 1998.04.06) magánvéleménynek tekintené, ui. az MKT megoldásként kezeli a kettős állampolgárságot. Markó Béla a felvetésre így reagált: nincs hivatalos javaslat a m. kormány részéről az állampolgárság megadására, így nem érheti vád az RMDSz-t, hogy bármit is visszautasított; mindössze egy javaslat volt az MVSz részéről, amelynek kivitelezhetőségéről még vita van a m. törvényhozásban. [Sajtóf., ápr. 27.; RMSz, ápr. 28.]

1998. május 4.

Patrubány Miklós, a VET elnöke közleményt adott ki a kettős állampolgárságról, melyet az egész m. nemzetet érintő kérdésnek tart. Az ET Parlamenti Közgyűlése múlt év szeptemberében kidolgozta a 166/1997. sz. Európai Egyezményt az Állampolgárságról, amelyet Mo. is aláírt. Az egyezmény kitér arra az esetre is, amikor egész közösségek kerülnek új államok fennhatósága alá. [RMSz, máj. 4.]

Befejeződtek a koalíciós egyeztetések az államtitkári tisztségek elosztására vonatkozóan. A kormányban 55 államtitkár lesz, a korábbi 70 helyett, ebből 10-et az RMDSz tölthet be. [Táj., máj. 5.] (→ 1998.05.14)

Bemutatták a 100.000 lejes bankjegyet. [EN, máj. 5.]

A Varadinum keretében megalakították a Bihari Sajtóklubot. [Szabadság, máj. 6.]

1998. május 6.

Az államtitkárok száma: PNTCD = 20; PD = 13; PNL = 10; RMDSz = 10; PSD = 3; PAR = 1. Az RMDSz OpT hat államtitkári javaslatot véglegesített: Bara Gyula (munkaügy); Birtalan József (szállításügy); Borbély László (területrendezés); Erős Viktor (privatizáció); Kelemen Hunor (műv. min.); Lányi Szabolcs (ipar és keresk.). [Táj., máj. 6.] (→ 1998.05.07, 1998.11.20)

Kormányhatározat rögzíti a Vallásügyi Államtitkárság feladatkörét és működését. [RMSz, máj. 6.]

A PDSR parlamenti vitát kezdeményezett az RMDSz politikájáról. Neculai Popa képviselő elmondta: sohase hitte volna, hogy az RMDSz olyan arcátlan lesz, hogy etnikai alapú autonómiát követeljen. A PDSR meg akarja ingatni a parasztpárt eddigi bizalmát, s az RMDSz helyét a ’megújult’ PUNR-vel akarják betölteni. [Szabadság, máj. 6.]

Andrei Pleşu köszönetet mondott Kovács Lászlónak azért, mert a m. külügymin. elvetette azt az osztrák javaslatot, amely vízumkényszert kért Ro. állampolgárai számára. [Szabadság, máj. 6.]

Moldovában a márc. 22-i választások óta húzódott a vita a kormányalakításról. A választásokat a kommunisták nyerték meg a szavazatok közel ⅓-ának megszerzésével. Végül Petre Lucinschi államfő Ion Ciubuc távozó miniszterelnököt bízta meg új kormány alakításával. [MTI]

1998. május 7.

Újabb 3 államtitkárt véglegesített az OpT: Niculescu Tóni (európai integráció); Pete István (mezőgazd.); Kötő József (oktatás). [Szabadság, máj. 7.] (→ 1998.05.14, 1998.11.20)

Hollanda Dénes professzor, a helyi Műszaki Egyetem dékánja annak a híve, hogy Marosvásárhelyen legyen a m. egyetem, ezért alapítványt hoztak létre, amelynek feladata az anyagi alap biztosítása. [Szabadság, máj. 7.] – Hollanda kezdetben tagja volt a Bolyai Társaságnak (és tudomása volt az Aranka György Egyetem terveiről is), de amikor látta, hogy a tervezgetésen kívül nem történik semmi, akkor úgy döntött: neki kell fogni egy önálló egyetem felépítésének. [RMSz, máj. 13.] (→ 1998.05.08)

A SRI becslése szerint a fekete gazdaság a GDP 40%-át tette ki 1996-ban, de 1997-ben sem süllyedt 30% alá. [Szabadság, máj. 7.]

Az államtanácsosnak kinevezett Kolumbán Gábor nem mond le Hargita megyei tanácselnöki tisztségéről. [RMSz, máj. 7.]

Béres András ismertette az okt. min. rendeletét: azon a nyelven lehet felvételizni, amelyen érettségiztek a diákok; a BBTE jogi fakultásán 30-40 hely lesz elkülönítve azok számára, akik magyarul érettségiztek. – A közelmúltban megbeszélést folytattak a ro. és m. oklevelek kölcsönös elismeréséről. [RMSz, máj. 7.]

Az első és legfontosabb bizalomerősítő lépés a kisebbségek ügyében az volt, hogy a külügymin. bocsánatot kért a német kisebbséget ért igazságtalanságokért, a deportálásért, valamint a szászok és svábok ’kiárusításáért’. [RMSz, máj. 7.]

1998. május 14.

Radu Vasile kinevezte az RMDSz új államtitkárait (→ 1998.02.13, 1998.05.06, 1998.05.07): Birtalan József, Demeter János (kormányfőtitkár-helyettes), Kötő József, Niculescu Tóni, Pete István. A többi 5 államtitkár (Bara Gyula, Borbély László, Erős Viktor, Kelemen Hunor, Lányi Szabolcs) megőrizte korábbi tisztségét. [Táj., máj. 14.] (→ 1998.11.20)

Az RMDSz Kolozs megyei szervezete közleményben tiltakozott Gh. Funar újabb magyarellenes provokációja ellen: ro.–angol nyelvű táblát kíván elhelyezni a Biasini szálló falán, amelyen Alexandru Petrovici költőnek [értsd: Petőfi Sándor] kíván emléket állítani. A tábla állítását a Városi Tanács nem hagyta jóvá. – Az RMDSz álláspontja: a prefektusnak kell közbelépnie. [Táj., máj. 14.] – A terv ellen a m. külügyi államtitkár is tiltakozott. [RMSz, máj. 16.] – Alexandru Fărcaş prefektus rendeletben tiltotta meg, hogy bármilyen emléktáblát elhelyezzenek az Avram Iancu u. 20. sz. alatti épület oldalán. A végrehajtással a megyei rendőrparancsnokot bízta meg. – A sovén-nacionalista erőket meg lehet fékezni, ha megvan rá az akarat. [Táj., máj. 15.]

Török Ferenc Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta: ősztől 10 m. ny. szakiskolai osztály indul a megyében. [Szabadság, máj. 14.]

1998. november 20.

A kormány átalakítása során csökkentették az államtitkárok számát. Az RMDSz-nek az eddig 10 helyett (→ 1998.05.06, 1998.05.07, 1998.05.14) csak 4 államtitkára marad: Kötő József, Pete István, Kelemen Hunor, Borbély László. (Megszűntek: Birtalan József, Demeter János, Niculescu Tóni, Bara Gyula, Erős Viktor és Lányi Szabolcs posztjai.) [BN, nov. 20.]

1999. január 12.

Markó Béla elmondta: az átszervezéssel megszűnő posztok helyett más tisztségeket kapnak az eddigi államtitkárok. (→ 1999.01.15) A kormányban való részvétel más szempontból fontos: a közvéleménynek azt kell mérlegelnie, hogy mi a jobb, ha az RMDSz kormányon van-e vagy ha ellenzékben? Ha az erdélyi magyarság tartós konfliktusos helyzetbe kerül, akkor elveszítheti jövőképét, reményét és kivándorolhat a szülőföldjéről. A szövetség egésze vállalkozott a kormányzásra, s ily módon jelentős eszközök kerültek a magyarság kezébe; a kormányzás nem cél, hanem eszköz. [RMSz, jan. 13.]

Németh Zsolt elvárná, hogy a ro. kormány mielőbb döntsön az egyetem ügyében; „jelentős lépés lenne, ha a PSE megvalósulhatna”. Ha nem lenne lehetőség állami finanszírozású egyetem létesítésére, akkor az RMDSz és a m. kormány alapítványi vagy egyházi jellegű egyetem elindítását fogja szorgalmazni. [RMSz, jan. 13.]

2001. január 23.

Markó Attilát kinevezték a Tájékoztatási Min. keretében létrehozott Interetnikus Kapcsolatok Hivatala helyettes-államtitkárává; feladatkörébe tartoznak a kisebbségek (a romák kivételével). (→ 2001.01.10) [Táj., jan. 23.; Krónika, jan. 24.] – A korábbi kisebbségvédelmi hivatal helyett egy főosztályt hoztak létre, ami a kérdés marginalizálását jelenti – mondta Eckstein-Kovács Péter. Hasonló módon félretették a Kisebbségi Kutatóintézet létrehozására hivatott korábbi terveket. [BL, jan. 25.; EN, jan. 30.] (→ 2001.03.02, 2001.05.11)

Nagy Pál (UFF) az SzKT-ról történt kivonulás (→ 2001.01.22) ügyében visszaverte azt a vádat, hogy ők az RT csatlósai lennének. Markó Béla szerint a MIT nem tölti be vállalt szerepét: tagszervezetei között nincs kommunikáció, ezért nem jelent partnert az RMDSz számára. Takács Csaba szerint a MIT többször is vétett a szabályok ellen (pl. nem közölték az RMDSz alapszabály-felügyelő bizottságával azt, hogy kizárták soraikból a MaKOSz-t). A MIT rendkívüli küldöttgyűlésre készül, hogy újratárgyalja viszonyrendszerét az RMDSz-szel. [Szabadság, jan. 23.]



lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998