Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 29 találat lapozás: 1-20 | 21-29
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: magyar prefektus / alprefektus

1990. augusztus 2.

Az RMSz folytatásban kezdte közölni a marosvásárhelyi márciusi események vizsgálati jegyzőkönyveit. Egymás mellett szerepelt a Mânzatu-jelentés és a Helsinki Watch beszámolója. Az utóbbi tárgyilagosabb, az előbbi olyan elfogult, hogy a vizsgáló bizottság tagjai sem írták alá – mondotta Kozsokár Gábor [Háromszék, aug. 4.] (→ 1990.03.19, 1990.03.20, 1990.03.22, 1990.10.09)

Hosszas vita után m. prefektust (Fodor Ferenc) neveztek ki Kovászna megye élére.

Iraki csapatok lerohanták Kuvaitot. (→ 1991.01.17)

1992. július 20.

Miniszterelnöki rendelettel leváltották Hargita és Kovászna megye m. prefektusát: Pataki Imrét, ill. Fodor Ferencet és helyettük románokat neveztek ki. Az RMDSz Kovászna megyei szervezetének tiltakozó nyilatkozatát a PAC megyei képviselői is aláírták. (→ 1992.07.23, 1992.08.05, 1993.03.25)

1992. július 23.

Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában tízezres tüntetésen tiltakoztak a m. prefektusok menesztése (→ 1992.07.20) miatt. A felszólalók hangsúlyozták, hogy az elöljárók leváltása etnikai döntés volt. Elhatározták, hogy amennyiben nem születik jogorvoslat, tiltakozásul, aug. 1-jétől kitűzik a sárga csillagot, az üldöztetés és megaláztatás jelképét. [Népújság, júl. 24.] (→ 1992.07.24, 1992.07.25)

A parlamenti RMDSz-csoport erdélyi jogászokkal konzultált, elemezve az utóbbi idők jogsérelmeit, a hatóságok különféle diszkriminatív megnyilvánulásait. [Népújság, júl. 25.] Az OE brassói gyűlésén (júl. 25.) döntés született arról, hogy az összeállított listát – megfelelő mellékletekkel ellátva – a hazai és nemzetközi szervezetek elé kell tárni. [RMSz, júl. 28.]

Václav Klaus, cseh és Vladimír Mečiar, szlovák kormányfő aláírta a Csehszlovákia kettéválásáról szóló dokumentumokat. (→ 1992.12.31)

1992. július 24.

Stolojan kormányfő sajtóértekezleten hangsúlyozta, hogy a prefektusok kinevezése a kormány hatáskörébe tartozik és nem képezheti vita tárgyát. [Népszabadság, júl. 25.]

A konstancai m. kolónia mintegy 1500 tagja új ref. templom építésébe fogott. [BL, júl. 24.]

1992. július 25.

Brassóban kibővített ülést tartott az RMDSz OE. Tiltakozó nyilatkozatot tettek közzé a prefektuscserék ellen. Az elnökség felszólította a Hargita és Kovászna megyei szervezeteket, hogy a zsidóság szenvedései iránti tiszteletből tiltakozásul ne sárga csillagot (→ 1992.07.23), hanem fehér kokárdát tűzzenek ki (→ 1992.08.03). [RMSz, júl. 29.] – Ugyanezen az ülésen, az EMKE fölkérésére, kijelölték az MVSz augusztusi konferenciájára utazó, az erdélyi magyarságot képviselő küldöttséget.

Az RMDSz platformjai (EMK, SzK) és pártjai (RMKdP, RMKgP, RMSzdP) közös állásfoglalásban rögzítették: a parlamenti választásokon az RMDSz ne jelölje a régi nómenklatúra tagjait (kivétel – ellenálló múltja miatt – Király Károly és Sütő András), az RMDSz jelöltjei politikai önéletrajzban tisztázzák a kommunista hatalomhoz való viszonyukat. [BN, júl. 25.]

Iliescu, gazdasági vezetőkből álló küldöttség élén Kuvaitba utazott, abban a reményben, hogy az emírség megjutalmazza Ro.-t, amiért az támogatta az Irak elleni embargót. [Reuter, AFP, MTI]

Barcelonában megkezdődtek az aug. 9-ig tartó 25. Nyári Olimpiai Játékok, amelyen – sok évi kizárás után (→ 1990.10.15) – a Dél-afrikai Köztársaság sportolói is részt vehettek.

1992. július 28.

A Tribuna Ardealului nacionalista megnyilvánulásnak tartja a m. prefektusok leváltását, a kommentár szerint az intézkedés interetnikus konfliktusok előidézését célozza.

1992. augusztus 3.

Th. Stolojan Sepsiszentgyörgyön tárgyalt Hargita és Kovászna megye képviselőivel és az RMDSz-megbízottakkal a prefektusok leváltásának ügyéről. Arra a tervre, hogy a magyarok fehér kokárdát tűzzenek ki elégedetlenségük jeléül, Stolojan megjegyezte, ehhez joguk van, a ro. fél is kitűzhet két fehér kokárdát. [MN, aug. 5.] (→ 1992.07.25, 1992.08.05)

1992. augusztus 5.

A kormány döntése értelmében a két székely megyében egy-egy ro. és m. prefektus lesz, egyenrengúan: Ioan Dan Telea és Fodor Ferenc (Kovászna); Doru Ion Voşloban és Várady György (Hargita). [RMSz, aug. 6.] (→ 1992.07.20, 1992.08.03, 1993.03.25)

1992. augusztus 7.

Nemzetellenes lépés, meghátrálás, aberráció, árulás – ezekkel a minősítésekkel fogadták a ro. pártok a prefektus-ügy rendezését. Egyedül a PAC foglalt el objektív álláspontot: nem kellett volna leváltani a prefektusokat. [MH, aug. 7.]

A temesvári egyetemen m. nyelv és irod. szak indításáról döntöttek.

1992. augusztus 21.

Csíkszeredában jelöltegyeztető elektorgyűlést tartottak a Hargita megyei szenátor- és képviselőjelöltek végleges rangsorolása végett. Az OE részéről Takács Csaba volt jelen. A szavazás nyomán a köv. jelölőlista alakult ki: szenátorok: Verestóy Attila, Hajdú Gábor, Borbély Imre, Székedi Ferenc; képviselők: Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István, Borsos Géza, Papp Kincses Emese, Ördögh Imre. [RMSz, aug. 25.] (→ 1992.08.20, 1992.08.24, 1992.08.26)

Adrian Năstase találkozott az EBEÉ-tagországok Bukarestbe akkreditált nagyköveteivel és ismertette Ro. álláspontját az MVSz rendezvényéről, mely közel azonos volt a Jeszenszkynek küldött levél (→ 1992.08.17) tartalmával. [MTI]

Nicolae Manolescu, a PAC elnöke kifejtette, hogy pártja számára nincs ’magyar kérdés’, azt azok csinálják, akiknek az érdekükben áll. Példaként a m. prefektusok leváltását adta.

Az MVSz új tisztikara: az újraválasztott Csoóri Sándor mellé 3 alelnök került: Fónay Jenő (Magyarország), Dobos László (Kárpát-medence), Jakabffy Ernő (nyugati emigráció). – A záróülésen felolvasták a h. t. magyarok fóruma által (két nappal korábban) megfogalmazott dokumentumot (Nyilatkozat a kisebbségekről), melyet a kongresszus tudomásul vett. [MN, aug. 24.] (→ 1991.12.11)

1993. augusztus 20.

Marosvásárhelyen tartott vitát a Neptun-ügyről (→ 1993.07.31) az RMDSz helyi elnöksége. Markó Béla szerint: hiba volt mandátum nélkül tárgyalni (→ 1993.08.06, 1993.08.18) és hiba volt az elhangzott ígéreteket eredménynek minősíteni. A tárgyalók nem ismerték föl a hatalom megosztó kísérletét [értsd: a hatalom úgy állítja be a dolgot: egyesekkel lehet tárgyalni, de az egész RMDSz-szel nem]. – Sütő András szerint az emberek radikálisabb kisebbségpolitikát szeretnének; a jelenlegi konfliktus funkciózavarokból támadt. [RMSz, aug. 26.] (→ 1993.08.28) – Szilágyi N. Sándor kifejtette: amíg be nem bizonyosodik a tárgyaláson résztvevő 3 politikus rosszhiszeműsége, addig jóhiszeműeknek kell tekintenünk őket. [RMSz, aug. 20., aug. 21.]

Beiktatták hivatalába Hargita megye új alprefektusát, Nagy Sándort, a PSM vezetőségi tagját (az RMDSz nem volt hajlandó betölteni a státust). [ÚM, aug. 21.] – Székedi Ferenc egy adattal jellemezte a visszarendeződés elveit valló Nagy Sándort: az 1992-es választáson a megyében 158 szavazatot kapott, így a lakosság 0,3%-ának a bizalmát élvezi. [RMSz, aug. 25.] (→ 1996.09.13)

1993. augusztus 31.

Az RMDSz ÜE kolozsvári ülésén arról döntöttek, hogy visszahívják az RMDSz képviselőit a CMN-ből (→ 1993.06.20, 1993.09.22). – Tőkés László, Borbély László és Frunda György jelenlétében tisztázták a Neptun-ügy részleteit; az ÜE figyelembe veszi az elhangzottakat az SzKT elé terjesztendő elemzés megfogalmazásakor. – Az ÜE felháborodását fejezte ki a Hargita megyei alprefektus kinevezése ellen (→ 1993.08.20). [Népújság, szept. 3.]

Külügyi konzultációra került sor a m.–ro. alapszerződés ügyében. Nem sikerült előrelépni a kolozsvári konzulátus és az aradi Szabadság-szobor ügyében. [MH, szept. 1.]

1993. szeptember 11.

Kovászna megyében a prefektúra törvényi úton támadta meg az RMDSz népszavazási tervét, melyet a m. prefektus ügyében szándékoztak kiíratni. A bíróság döntött: a tervezett népszavazás törvénytelen. [ÚM, szept. 11.]

1996. december 14.

A koalíciós tárgyalások során az RMDSz-nek Hargita, Szatmár és Szilágy megyében sikerült prefektusi, Kovászna, Maros, Bihar és Hunyad megyében pedig alprefektusi tisztségeket kialkudnia. [Táj., dec. 16.] (→ 1996.12.17, 1996.12.23)

Az unitárius püspökválasztási zsinat megválasztotta Erdő János (→ 1996.07.27) utódát, Szabó Árpád személyében. Rezi Elek lett a segédpüspök, a két egyházi főgondnok pedig Balogh Ferenc és Kisgyörgy Árpád. [UH, dec. 17.] (→ 1997.03.08)

Szovátán a TOK épületében fölavatták az RMPSz könyvtárát, mely Péterfy Emília nevét viseli. Az érdemes tanítónő és tankönyvíró ezer kötetes szakkönyvtárat ajándékozott a pedagógusok szövetségének. [A Hét, 1998. márc. 19.]

1996. december 17.

Tiltakozási hullámot váltott ki a tervezett m. prefektusi posztok kérdése (→ 1996.12.14); a kérdéses megyék románsága, a fővárosi sajtó, sőt a CDR egyik pártja (a PNL) is tiltakozott. [MH, dec. 17.] – A tiltakozások miatt Szilágy megyének nem lesz m. prefektusa. [Szabadság, dec. 18.] (→ 1996.12.23)

II. János Pál a gyulafehérvári főegyházmegye segédpüspökévé nevezte ki Tamás József teol. tanárt. [RMSz, dec. 55.] (→ 1997.03.01)

1996. december 20.

Az RMDSz bukaresti székházában sajtóértekezletet tartott a vezetőség. Markó Béla elmondta: az RMDSz jelentős mértékben járult hozzá a változás bekövetkeztéhez és a továbbiakban is részt kíván venni a döntések meghozatalában és kivitelezésében. Sikerült közös kormányprogramot kidolgozni, amelyben helyet kaptak a szövetség fő célkitűzései is. A kormányban való részvétel elfogadható lépésnek tűnt a közvélemény és a partnerek számára, de a prefektusok kérdésében nagy ellenkezés mutatkozik. Az RMDSZ-nek – a választási eredmények alapján – öt prefektusi hely járna, de a szövetség belátta, hogy nem rendelkezik kellő reprezentativitással, ezért csak hármat kért; a jelek szerint egyeseknek ez is sok. – Az RMDSz nem változtat politikájának irányultságán, továbbra is a kisebbségi kérdések megoldását tartja elsődleges feladatának, ugyanakkor keresi a megoldásokat a társadalom általános gondjaira is. [Táj., dec. 20.]

A VR kiadott nyilatkozatban tiltakozott a m. prefektusok tervezett kinevezése ellen. [Szabadság, dec. 20.]

Mester Zsolt átadta a SIRF rektori teendőit Kovács László professzornak, akinek a munkáját Méder Zsolt gazdasági ig., Tolnay István tanácsos és Pálfi József, a bentlakás vezetője segíti. [BN, dec. 21.]

1996. december 23.

Az RMDSz alprefektusai: Gazda László (Kovászna megye), Burkhardt Árpád (Maros), Csóka Tibor (Szilágy). [Táj., dec. 24.] (→ 1996.12.14, 1996.12.17)

1996. december 30.

Csíkszeredában beiktatták Hargita megye új prefektusát, Dézsi Zoltánt, akinek így le kellett mondania a gyergyószentmiklósi polgármesteri székről. [Táj., 1997. jan. 8.]

1997. január 5.

A Hargita megyei prefektussal egy időben (→ 1996.12.30) nevezték ki Riedl Rudolfot, Szatmár megye prefektusát és a köv. alprefektusokat: Bognár Levente (Arad megye), Modok Gusztáv (Bihar), Segesvári Miklós (Hunyad), Buchwald Péter (Kolozs), Gazda László (Kovászna), Burkhardt Árpád (Maros), Csóka Tibor (Szilágy), Czédly József (Bukarest főváros). [Táj., jan. 6.]

1997. február 4.

Constantinescu elnök Brüsszelben Solana NATO-főtitkárral tárgyalt (tk. az ukrán–ro. kapcsolatokról), majd felszólalt az EP külügyi biz. előtt. [RMSz, febr. 6.]

Az EMK nyílt levelet küldött az SzKT tagjainak, amelyben azt kifogásolta, hogy az RMDSz koalíciós tárgyalásokat lebonyolító vezetői nem harcoltak ki a választáskor kapott szavazatszámokkal arányos számú helyet a kormányban és a megyék vezetésében (3 miniszter és 5 prefektus); elfogadhatatlan, hogy Kovászna megyének ne legyen m. prefektusa. [Szabadság, febr. 4.]



lapozás: 1-20 | 21-29




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998