Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 88 találat lapozás: 1-20 | 21-40 ... 81-88
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: magyar egyházak vezetői / magyar történelmi egyházak püspökei, elöljárói, képviselői / magyar püspökök

1990. január 22.

Az RMDSz IB közp. irodájának állásfoglalása reményét fejezte ki aziránt, hogy az új korszaknak nem a korábbi opportunisták lesznek a hangadói és haszonélvezői, ezért helyeslik, ha a romániai magyarság él az erkölcsi felelősségre vonás jogával és megvonja a bizalmat azoktól, akik erre méltatlannak mutatkoznak.

Kolozsvárott találkoztak a m. történelmi egyházak képviselői és szándéknyilatkozatot fogadtak el (melyet február 3-án átadtak a vallásügyi miniszternek), bejelentve igényüket tk. az 1948-as kultusztörvény hatályon kívül helyezésére, az egyházi önkormányzat teljes szabadságára, a felekezeti iskolahálózat visszaállítására, a könyvtárak, levéltárak, ingatlanok, anyakönyvek, egyházi karitatív intézmények visszaadására. (→ 1990.02.19, 1990.06.04, 1990.08.13, 1990.10.22, 1990.11.05)

1990. június 4.

A m. történelmi egyházak vezetői, kolozsvári tanácskozásukat követően, közös levelet intéztek Nicolae Stoicescu vallásügyi miniszternek kifejtve, hogy nem kaptak választ korábbi szándéknyilatkozatukra (→ 1990.01.22). A tanácskozás szerint a kidolgozandó egyházügyi törvénynek tartalmaznia kell azt, hogy a felekezetek egyenlőek, jogi személyeknek tekintendők, saját szabályaik alapján szerveződnek és joguk van iskolákat fenntartani. Az ellen is tiltakoztak, hogy a júniusban tartandó bukaresti tanácskozásra nem hívták meg a róm. kat. egyház képviselőit. A kidolgozott dokumentumokat júl. 5-én adták át a vallásügyi miniszternek. [Bővebben lásd: RMSz, jún. 10.] (→ 1990.08.13, 1990.10.22, 1990.11.05)

A Háromszékben Magyari Lajos cikkezett Papp László volt nagyváradi püspökről (→ 1989.09.21), aki lemondása után elhagyta az országot.

1990. augusztus 13.

Kolozsvári tanácskozásra gyűltek a m. egyházak képviselői és állásfoglalást adtak ki a vallásügyi törvénytervezettel kapcsolatban. (→ 1990.01.22, 1990.06.04, 1990.09.04, 1990.10.22)

Marosvásárhelyen magyarellenes tüntetés zajlott, amelyen jelszavakat skandáltak késő éjjelig, megfélemlítve a lakosságot. Ez ellen az RMDSz megyei szervezete nyilatkozatban tiltakozott. [Népújság, aug. 15.]

1991. január 21.

Kolozsvárott megtartották a m. történelmi egyházak képviselőinek értekezletét, mely levélben tiltakozott amiatt, hogy a földtörvény tervezetében nincs utalás az egyházak földállományának visszaadására vonatkozóan. Ismeretes, hogy az egyházak a múltban földjeik jövedelméből biztosították a karitatív tevékenységhez (kórházak, öregek otthona, árvaházak stb.) szükséges anyagi alapot.

A marosvásárhelyi „szobormászók” (→ 1990.10.12) perének fellebbviteli tárgyalásán az eredeti büntetést egy év két hónapra csökkentették. [RMSz, jan. 22.]

A parlamentben megemlékeztek az 1941. jan. 21-i bukaresti zsidóellenes pogromról, melyen Moses Rosen főrabbi is részt vett. A fővárosi sajtó különbözőképpen reagált az emlékezésre. Az Adevărul nemzetgyalázásnak nevezte az őszinte emlékezést. [RMSz, jan. 25.]

1991. március 11.

A m. egyházak képviselői nyílt levelet intéztek Iliescu elnökhöz a m. és német ny. műsorok adásidejének csökkentése miatt. (→ 1991.02.03, 1991.02.21)

A ro. kormány titokban olyan törvényjavaslatot hagyott jóvá, amelynek értelmében a hatóságok megsértésével vádolt újságírókat öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatják – közölte az AP hírügynökség, bukaresti ellenzéki forrásokra hivatkozva. (→ 1991.03.19)

1991. április 3.

A m. egyházak vezetői, kolozsvári tanácskozásukat követően, beadványt intéztek Iliescu elnökhöz, melyben aggodalmukat fejezték ki az antidemokratikus tendenciákkal, a kisebbségi jogok és a vallásszabadság sérelmeivel kapcsolatban.

1991. május 8.

A m. egyházak vezetői levélben fordultak Iliescu elnökhöz, amelyben tk. a törvények, rendeletek és a készülő alkotmány kisebbségellenes jellegét sérelmezték. Ezek megalkotásánál nem veszik figyelembe a vonatkozó nemzetközi dokumentumokat. A tervezet diszkriminatív módon csak a ro. nyelvű oktatást kívánja elismerni, ahelyett, hogy leszögezné: „az oktatás románul, a nemzeti kisebbségek nyelvén és világnyelveken folyik”. [RMSz, máj. 8.] (→ 1991.05.22)

1991. május 22.

Iliescu elnök fogadta a m. püspökök küldöttségét, akik megismételték a korábbi levelükben (→ 1991.05.08) megfogalmazott kéréseket.

A MOGyE – korukra való hivatkozással – felmondott 12 egyetemi tanárnak. Tekintve, hogy a menesztettek között 11 m. van, az intézkedés egyértelműen a m. orvosképzés lefejezését célozta. A fellebbező levelet a MOGyE szenátusa máj. 22-én visszautasította. – A diákok tiltakozó gyűlése (melyet a hónap végén szerveztek) is hatástalannak bizonyult. (A Bolyai Társaság tiltakozó nyilatkozatát lásd: RMSz, jún. 7.)

1991. június 29.

Christopher Dodd, amerikai szenátor szerint a genfi EBEÉ-n „elsőbbséget kell adni a romániai kisebbségek gondjainak, mert Európában ott a legsúlyosabb a kisebbségi jogok megsértése”. [BN, jún. 29.]

A kolozsvári iskolák ügyében a m. egyházak képviselői mellett az Antitotalitárius Fórum (ADF) is tiltakozott. [Szabadság, jún. 29.; az egyházak Iliescuhoz küldött tiltakozó levelét lásd: RMSz, júl. 2.] – Az RMDSz Kolozs megyei vezetősége – tekintve, hogy eredménytelen tárgyalást folytatott a megye vezetőségével –, úgy döntött, hogy a kérdéses három iskolában tiltakozó nagygyűlést rendez júl. 2-án. (→ 1991.06.25) – A kolozsvárihoz hasonló gondjaik vannak a nagyváradi magyaroknak is, tekintve, hogy az Ady Endre Líceumba ősztől ro. osztályokat kívánnak telepíteni.

1991. július 19.

A m. egyházak képviselői Kolozsvárott tanácskoztak az alkotmánytervezetről és 10 cikkely esetében javasoltak módosítást. [Szabadság, júl. 19.]

Genfben elfogadták az EBEÉ kisebbségi konferenciájának záródokumentumát. A zárónyilatkozat szerint valamennyi nemzeti kisebbség számára biztosítani kell a feltételeket saját kultúrája fejlesztéséhez, nemzeti, nyelvi, vallási azonosságtudatának megőrzéséhez; meg kell teremteni a feltételeket az anyanyelvű oktatáshoz. A dokumentum elítélte a faji, etnikai, vallási gyűlölködést, az antiszemitizmust és az idegengyűlöletet. – A nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos témák, valamint az ezzel kapcsolatos nemzetközi egyezmények betartása nem tekinthető az illető állam kizárólagos belügyének. [Szabadság, júl. 20., aug. 2.]

Botrányba fulladt a privatizációs törvény vitája. Több párt képviselői is kivonultak a teremből.

1993. május 19.

Nagyváradon megalakult a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság; legfontosabb célkitűzésük a honismereti nevelés és a műemlékvédelem. [Harangszó, okt. 10.] Partium c. időszakos folyóiratuk 1994. ápr. indult.

A m. történelmi egyházak közös álláspontot alakítottak ki a vallásügyi törvénytervezettel kapcsolatban. A legfontosabb dolgok nem kerültek be a tervezetbe. A Vallásügyi Államtitkárság, azzal az ürüggyel, hogy a tanügyi törvény nem irányoz elő felekezeti oktatást, kivették ezt a részt a tervezetből, az egyházi vagyon restitúcióját pedig külön törvényben kívánják rendezni. Az egyházak tiltakoztak. [RMSz, máj. 19.] (→ 1993.10.11)

1993. május 28.

Megkezdte ötnapos erdélyi körútját a FUEV küldöttsége (a FUEV Európának az egyetlen, az egész térségre kiterjedő kisebbségi tömörülése). Székelyudvarhelyen oktatási szakemberekkel tárgyaltak, Gyulafehérváron az érsekség épületében az egyházak vezetőivel találkoztak, Nagyszebenben az RNDF vezetőivel folytattak megbeszélést. Útjukon az RMDSz képviselőivel is tárgyaltak. [RMSz, máj. 29., jún. 2.]

1993. október 11.

A m. egyházak képviselői Kolozsvárott tanácskoztak és nyilatkozatot adtak ki a vallásügyi törvénytervezet helyzetéről. Ragaszkodnak korábbi követeléseikhez (az egyházi vagyon restitúciója; teljes körű egyházi oktatás, anyanyelven) (→ 1993.04.27). Az egyházak jogos követeléseit megerősíti az ET Ro. felvételéről szóló dokumentumának 9. pontja, amely az egyházi vagyon visszaadására szólította föl a kormányt. [Szabadság, okt. 13.; RMSz, okt. 19.] (→ 1993.05.19, 1993.10.28)

1993. október 21.

A m. egyházak képviselői Bukarestben amiatt tiltakoztak, hogy az államtitkárság megváltoztatta a kultusztörvény tervezetét és kivették a m. egyházak követeléseit. (→ 1993.10.28)

1994. január 22.

A történelmi egyházak és az RMDSz felhívására 11 órakor Erdély-szerte megkondultak a harangok, tiltakozásul Gh. Funar bejelentésére, hogy megváltoztatja a Mátyás-szobor feliratát; a szobor körül felsorakozott az RMDSz csúcsvezetősége és a parlamenti frakció számos tagja. [EN, jan. 26.]

1994. február 1.

Iliescu elnökkel tárgyaltak az RMDSz vezetői. A küldöttség átadta az ET-nek írt Memorandumot (→ 1993.08.26), a kisebbségi törvény tervezetét (→ 1993.11.15), továbbá a megoldatlan kérdésekre tett javaslatokat tartalmazó dokumentumot. Az előző találkozó óta (→ 1993.02.24) nem változott Iliescu elnök álláspontja a magyarság kérdéseiről. [Szabadság, febr. 3.; RMSz, febr. 4.]

Markó Béla a tárgyalásról elmondta: megállapították, hogy semmi sem történt az ET-be történt felvételkor tett vállalások terén, tovább folyik a magyarellenes politika; nem közeledtek az álláspontok. Iliescu elnök szerint viszont nincsenek különösebb problémák. [MH, febr. 2.] – Tokay Györgyöt megdöbbentette, hogy a kérdések felvetésénél nemcsak a politikai akarat hiányával néznek szembe, hanem a kérdés lényegének tagadásával. [RMSz, febr. 5.]

A két párt elnöke, Oliviu Gherman és Gh. Funar aláírta a PDSR és a PUNR koalíciójára (→ 1994.01.26) vonatkozó megállapodást. A PUNR egy hónapon belül 4 miniszteri tárcára számíthat. A két párt még nem biztosítja a parlamenti többséget, ezért tárgyalnak a kormányt eddig is támogató többi párttal: PRM, PSM, PDAR. [Szabadság, febr. 3.]

Nagyváradon megbeszélést tartottak a m. egyházak képviselői az egyházi vagyon restitúciójáról. Megfogalmaztak egy törvénytervezetet és azt benyújtják a parlamentnek. [BN, febr. 3.]

Valentin Borda (VR) írta a Vocea Românieiben: az RMDSz kisebbségi törvénye alkotmányellenes és „bantusztánokat” kíván létrehozni. [PH, febr. 1.] ● [A bantusztán később bevonult a sajtónyelvbe, főleg a ro. nacionalista pártok használták, de Iliescu elnök is gyakran élt vele. A kifejezést eredetileg a Dél-afrikai Köztársaságban élő bantu lakosság rezervációs területére használták.]

1994. február 10.

Asztalos Ferenc a parlament tanügyi szakbiz. tagja nyilatkozott a m. oktatás helyzetéről: orsz. viszonylatban 12,5%-os a szakképzetlen pedagógusok aránya, ez m. vonatkozásban 25,3%. Az általános iskolát végzett gyermekek száma csökkent (orsz.: 5,9%-kal; m.: 9,5%); a 8. osztályt végzettek közül 53% tanul tovább (m.: csak 43%). [ÚM, febr. 10.] – Az RMDSz képviselői átadták Liviu Maiornak a m. nyelvű oktatás hanyatlásáról szóló memorandumot és a tanügyi törvénytervezet ellen tiltakozó jegyzéket, melyet a m. egyházak vezetői is aláírtak. [RMSz, febr. 19.]

1994. március 29.

Az ET két raportőre (→ 1994.03.27) a m. egyházak képviselőivel találkozott Bukarestben, akik elmondták, hogy az egyházi vagyon restitúciója terén még semmi sem történt. Az egyházfők átadták a m. egyházak helyzetét összefoglaló dokumentációt. [Táj., márc. 30.]

1994. április 2.

A m. egyházak vezetői felekezetközi oktatási alapítvány létrehozását kezdeményezték. [RMSz, ápr. 2.] – Az ötletet a HTMH nagy örömmel üdvözölte. [PH, ápr. 6.] (→ 1994.04.16)

A televízióban a szenátus elnöke és a PAC szenátora azonos nézőpontot képviselt: az állami tulajdonba vett ingatlanok visszajuttatása megvalósíthatatlan. Ez az RMDSz számára elfogadhatatlan, kártalanítási törvényre szükség van. [RMSz, ápr. 2.]

1994. június 22.

Václav Havel, cseh elnök Bukarestben aláírta a cseh–ro. alapszerződést. [Szabadság, jún. 23.]

Kolozsvár főterén nagygyűlésen tiltakoztak a m. egyházak vezetői, politikusok és ro. értelmiségiek a főtéri ásatások ellen. A Mátyás-szobor előtt nemzetközi sajtóértekezletet tartottak. – Markó Béla kijelentette: a kormány nem reagál, a magyarellenes provokációkat nem lehet tovább nézni, az RMDSz a polgári engedetlenség olyan formáit latolgatja, amelyeket eddig szeretett volna elkerülni. [MH, jún. 23.; RMSz, jún. 24.]

Az RMDSz emlékeztetőt állított össze Gh. Funarnak a m. műemlékek ellen indított akcióiról, amit eljuttatnak az ET-nak. [Szabadság, jún. 22.]



lapozás: 1-20 | 21-40 ... 81-88




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998