Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: lehallgatás

1993. február 11.

Ellenzéki képviselők 80 tagú csoportja interpellált a lehallgatások miatt (→ 1993.01.29) és magyarázatot kértek. A SRI szóvivője tagadta a tényeket, véletlenül ottfelejtett mikrofonokról beszélt. Azonban a képviselők irodáit 1990-ben alakították ki, ezért nincs válasz arra, hogy kik „felejtették ott” a mikrofonokat. [EN, febr. 11.]

1996. január 31.

Tabajdi Csaba 1995. jún. 6-án Kézdivásárhelyen tárgyalt a helyi RMDSz vezetőivel. Az államtitkár sofőrje az épület előtt, a gépkocsi rádiójának keresőjét csavargatva az URH-sávon főnöke hangját hallotta meg – így jöttek rá arra, hogy a teremben folyó megbeszélést lehallgatták. – 1995. okt. 23-án a nagyenyedi RMDSz-székházban találtak „poloskát”. – 1995. nov. 7-én Csutak István a sajtó képviselőinek bemutatta a telefonjához csatlakoztatott lehallgató-készüléket. A SRI mindhárom esetben tagadta, hogy köze lenne a lehallgatásokhoz. [EN, jan. 31.]

A PDSR közleményben ítélte el Gh. Funar és a PUNR magatartását és szóvivője útján értésre adta: nincs kizárva egy olyan kormányalakítás, melynek során a PUNR elveszti a korábban birtokolt tárcákat. A reakciót az váltotta ki, hogy Funar levélben kérte Iliescut: folyamatosan tájékoztassák a Magyarországgal folytatott tárgyalásokról. [Szabadság, jan. 31.]

1999. július 12.

Lehallgatási botrány Székelyudvarhelyen; titkosszolgálati megfigyelés alá vonták Csoóri Sándor MVSz-elnököt – közlik az erdélyi hírlapok. [Szabadság, júl. 12.; SzFÚ, júl. 12.] (→ 1999.07.13, 1999.07.14)

1999. július 13.

A lehallgatási botránnyal kapcsolatban Szabó Károly szenátor emlékeztetett egy 4 évvel korábbi, bukaresti esetre, amikor hasonló módon szervezték meg a titkosszolgálat megfigyelőinek lebukását, hogy így szabaduljanak meg néhány „kellemetlen” munkatárstól. Az esemény, ahol részt vett az MVSz nyílt rendezvény volt, amelyen bárki részt vehetett, nem volt szükség különleges megfigyelőkre. – Markó Béla az üggyel kapcsolatban elmondta: korábban már megszüntették a SRI azon ügyosztályát, amely az „irredentizmussal és a m. veszéllyel” foglalkozik, de tapasztalatból tudja, hogy az RMDSz politikusait figyeli a titkosszolgálat. Nem is ez a lényeg, hanem az, hogy mit tekint a SRI nemzetbiztonsági kérdésnek. [Szabadság, júl. 13.]

Ősztől kötelező lesz a kilenc osztály, így az általános iskola nyolcból kilenc osztályos lesz, a líceumi oktatás pedig 3 osztályra (10–12.) korlátozódik. [Szabadság, júl. 13.]

A kolozsvári MKT megvitatta a tanügyi törvény megszavazása nyomán kialakult helyzetet. Nyilatkozatban rögzítették: a m. nemzeti közösség szempontjából nem tartják kielégítőnek az elfogadott törvényt. (→ 1999.07.16) A Bolyai Társaság sem értékeli sikerként a módosított oktatási törvény és az akkreditációs törvény együttes hatását. Takács Csaba szerint nem időszerű a nyilatkozat. (→ 1999.07.08) [Szabadság, júl. 15.]

1999. július 14.

Dávid Ibolya Bukarestben egy aradi megbékélési emlékpark terveiről beszélt Radu Vasile kormányfővel. A parkban helyet kapna az 1989-es forradalom emlékműve és a Szabadság-szobor. Kölcsönös a remény, hogy az emlékpark alapkövét okt. 6-án helyezi el a két miniszterelnök. [Szabadság, júl. 14.] (→ 1999.07.23)

Adrian Năstase (a PDSR első alelnöke) egy sajtóértekezleten azt jósolta, hogy ősszel súlyos feszültség fog kirobbanni Erdélyben. (→ 1999.10.14) Azt állította, hogy a „maximális feszültség politikáját a külső erők által támogatott belső erők” kezdeményezik. A székelyudvarhelyi lehallgatási botrányról (→ 1999.07.12, 1999.07.13) azt mondta: egyik példája annak, hogy milyen nehézségekbe ütközik az ország egyes vidékein az állami intézmények működése. [Népújság, júl. 14.]

2001. november 20.

Szabó Károly szenátor két indítványt nyújtott be a hírszerzést szabályozó törvénnyel kapcsolatban. Az egyik arra vonatkozik, hogy a törvénytelen lehallgatások felderítése után közzé kell tenni a lehallgató szerv, személy nevét. Másrészt: amennyiben az engedélyezett lehallgatás nem hozott eredményt, a lehallgató köteles legyen tájékoztatni az érintettet az eljárásról és rendelkezésére bocsátani a vele kapcsolatos információkat. [RMSz, nov. 20.]

Brüsszelben ülésezett a Szabad Európai Szövetség, amelyet az EU országainak regionalista szemléletű pártjai alapítottak. A Szöv. hosszas vita után tagjai közé sorolta a Sabin Gherman által alapított regionalista pártot, az Erdély–Bánság Ligát. [Szabadság, nov. 20.] – Takács Csaba elmondta: figyelemmel kísérik a Sabin Gherman-féle mozgalmat. [Szabadság, nov. 22.] – A Liga dec. 7-10. között részt vesz a szövetség spanyolországi kongresszusán. [Szabadság, dec. 4.]

Frunda György és Borbély László pontról pontra visszaverte Andrássy Árpád írásának (Népújság, nov. 16.) vádjait; Andrássy az SzKT „antidemokratikus” megnyilvánulásait kérte számon. [Népújság, nov. 20.]

2002. május 30.

Bálint-Pataki József lett a HTMH új elnöke. [Szabadság, máj. 30.] (→ 2002.06.13)

A ro. rendőrök továbbra is visszaéléseket követnek el, a bírák pol. indíttatású döntéseket hoznak, miközben a kormánypárt nem tiszteli a törvényeket – olvasható az Amnesty International honlapján. [Szabadság, máj. 30.]

Ecaterina Andronescu Gyulán tett látogatása nyomán arra a következtetésre jutott, hogy a Mo.-i ro. kisebbségnek kevesebb jogot biztosít a m. törvénykezés, mint az itthoni m. kisebbségnek a ro. parlament; a gyulai románok fokozatosan elvesztik önazonosságukat. [Szabadság, máj. 30.]

Stelian Tănase politológus elmondta: ugyanolyan rendszerességgel hallgatják le a telefonját, mint 1989 előtt. A lehallgatásról Emil Constantinescu volt elnök is panaszkodott. Nyugatról figyelmeztető jelzések érkeztek arról, hogy a SRI parlamenti ellenőrzése nem reális. [A Hét, máj. 30.]

2002. augusztus 6.

Jonathan Scheele, az EB delegációjának vezetője, levelet írt a bukaresti kormánynak, hogy kiderítse, miért hallgatják le a telefonbeszélgetéseit itt tartózkodása idején. A hírszerző szolgálat cáfolja a lehallgatás tényét. [Szabadság, aug. 6.]

Tolnay István, egyházkerületi tanácsos a zilahi Wesselényi Koll. igazgatónőjének leváltását és az iskola egyházi jellegének visszaállítását szeretné elérni. A Koll. egyházi intézmény és a tanári kar végleges státusát az egyháznak is jóvá kell hagynia, mely eddig nem történt meg, a tanárok helyettesként állnak a posztjukon. [Krónika, aug. 6., aug. 7.]

2004. február 17.

2003-ban megnőtt a SRI által lehallgatott személyek száma – derült ki a főügyészség jelentéséből. A megfigyelések átlagos időtartama 450 napról 240 napra csökkent, de ez még mindig jóval túllépi az EU-normát (90 nap). [SzFÚ, febr. 17.]


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998