Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 38 találat lapozás: 1-20 | 21-38
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: költségvetés / költségvetési adatok / gazdasági mutatók

1993. augusztus 19.

Véget ért a 7 napja tartó vasutassztrájk. [Népszabadság, aug. 19.]

Az IMF elemzése szerint Ro. halad a leglassabban a reformok útján. A privatizálás csak 1992 augusztusában kezdődött; 1992-ben 200%-os volt az inflációs ráta, 1993-ra elérheti az 500%-ot; a nemzeti bruttó össztermék (GDP) évente 15%-kal csökkent; az államháztartás deficitje 1993-ban elérheti a 8%-ot. [EvZ, aug. 19.; Szabadság, aug. 24.] (Vesd össze: ]930909)

1993. szeptember 9.

A képviselőházban megvitatták (és elítélték) az RMDSz ET-nek elküldött Memorandumát (→ 1993.08.26). Takács Csaba kifejtette: még nem volt példa, hogy egy párt politikai dokumentumát más pártok törvényhozási vita tárgyává tegyék. [MH, szept. 10.]

Az RTV-ben – a Memorandum ürügyén – vitát szerveztek a politikai lojalitásról. A vitán az ellenzéki pártokat (köztük az RMDSz-t is) tömörítő CD is támadta a dokumentumot, noha annak tartalmáról idejében tájékoztatták a koalíció tagjait. A cikkíró megjegyezte: újra rá kell döbbenni arra: hiú ábránd, hogy a ro. ellenzékben valaha is partnerre lelhetünk kisebbségi jogainkért folytatott harcunkban. [Szabadság, szept. 9.] (→ 1993.09.13)

Az inflációs ráta 1992-ben 210% volt, 1993-ra 190% várható. Az ország gazdaságának 67%-át állami vállalatok képezték, termelésük 1992-hez képest 9-10%-kal, a GDP 7-8%-kal csökkent. Az IMF-vel folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre. [Szabadság, szept. 9.] ● [Ellentmond a korábbi közlés adatainak! Vesd össze: 930819.]

1993 nyarán végzett az első, Mo.-n képesítést szerzett tanító-generáció. Kevesen tértek haza Erdélybe, s azoknak is gondjaik voltak oklevelük elismertetése körül.

1993. november 22.

Derűlátóan nyilatkozott a kormány egyéves tevékenységéről N. Văcăroiu miniszterelnök. A GDP 0,7%-kal nőtt, a mezőgazdasági termelés pedig 15%-kal; nem sikerült megfékezni az inflációt, év végéig eléri a 230%-ot. [MH, nov. 23.]

1994. március 16.

Még mindig nem fogadták el a költségvetést. A kormány arra hivatkozik, hogy a parlamentnek előzőleg meg kell szavaznia a luxusadó és a mezőgazdasági jövedelemadó törvényét. [RMSz, márc. 16.]

Nagyszebenben Markó Béla találkozott a RNDF vezetőségével és a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket vitatták meg. Megbeszélték azt is, hogy az RMDSz miként képzeli el azt, hogy esetleg ismét együttműködjék a CMN-vel. [Népújság, márc. 18.]

1996. március 8.

Vida Gyula elmondta: Ro.-nak még mindig nincs költségvetése. A tervről szóló vita egyre húzódik, a terv megalapozatlan; Ro. külkereskedelmi deficitje 1994-ben 500 millió dollár volt, ez 1995-ben 2 milliárdra nőtt; az ország valutatartalékai 1995-ben 50%-kal csökkentek. [BN, márc. 8.]

A Fidesz küldöttsége Marosvásárhelyen találkozott az RMDSz vezetőivel. A megbeszélés témája: a ro.–m. szerződés, a h. t. magyarok megoldatlan problémáinak áttekintése és a pártközi együttműködés. [Szabadság, márc. 9.]

A képviselőházi vitában elfogadták azt a rendelkezést, hogy a helyi tanácsok munkaülésein – a m. többségű helységekben is! – a ro. a hivatalos és az egyetlen használatos nyelv. (→ 1996.03.01) Az RMDSz képviselője az ET kisebbségvédelmi keretegyezményére, a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájára hivatkozott, a ro. többség azonban kioktatta a magyarokat, hogy „más nyelvek” használata sértené az alkotmányt. [ÚM, márc. 9.] (→ 1996.03.15)

Az 1995-ös Statisztikai Évkönyv szerint 1980–1995 között az országból 495.586 személy vándorolt ki (1989-ig 287.753, 1990 után pedig 207.833). A távozottak közül 50.576 személynek volt felsőfokú végzettsége. A kivándoroltak nagyobb része (310.236 = 62,6%) kisebbségi volt (ezek közül: 217.695 német; 68.829 m., 13.870 zsidó). [EurId, márc. 9.]

1996. április 17.

A parlament 245:168 szavazataránnyal elfogadta az 1996-os [!] költségvetést. A PDSR mellett a büdzsét a 3 kormányhű párt is (PSM, PUNR, PRM) megszavazta, tehát a sokak által megszűntnek nyilvánított koalíció hibátlanul működött. [Szabadság, ápr. 18.] (→ 1995.10.13, 1995.10.19, 1996.03.22, 1996.03.28, 1996.05.18, 1996.05.22, 1996.07.13)

Elkészült és áramot termel az 1978-tól épülő cernavodai atomerőmű 1. sz. egysége, ezzel Ro. belépett az atomenergia-termelő országok sorába. [Szabadság, ápr. 18.]

Asztalos Ferenc képviselő Ecaterina Andronescuval, az egyetemi oktatásért felelős államtitkárral folytatott megbeszélést az 1996/97-es egyetemi tanévről és egy olyan miniszteri rendelet kibocsátását szorgalmazta, amely lehetővé tenné az anyanyelvű felvételi vizsgákat. [Táj., ápr. 17.]

1997. január 4.

A Văcăroiu-kormány eltitkolta a valóságot – jelentette ki V. Ciorbea –: az infláció háromszor nagyobb az ismertnél, a költségvetési deficit öt-hatszorosa annak, amit Bukarest az IMF-vel közölt; a privatizációt, a reformot csak látszólag hajtották végre. Egyetlen megoldás létezik: az üzemanyag- és energiaárak emelése, a gyors privatizálás és a megfelelő szociális intézkedések. A kormány vállalja a népszerűtlenséget. [Szabadság, jan. 4.]

1997. április 12.

Victor Ciorbea bejelentette, hogy a kormány – az ellenzék bírálata ellenére – fennhatósága alá helyezik az állam tulajdonosi jogait gyakorló, Ro.-ban a legnagyobb gazdasági hatalmat képviselő Állami Tulajdonalapot. A tervek között szerepel, hogy fölszámolják azt a 10 nagyvállalatot, amely a költségvetési veszteség 7,5%-át adja. [MTI, ápr. 12.]

Ro. csatlakozott a CEFTÁ-hoz; a 6 országra (Cseh-, Lengyelország, Mo., Szlovénia, Szlovákia, Ro.) bővült társulás illetékes miniszterei aláírták a csatlakozást. A csatlakozás kevésbé előnyös oldalai: a védővámok megszüntetése és a külföldi konkurencia megjelenése. [Szabadság, ápr. 14.]

Kolozsvárott tartotta orsz. tanácskozását az SzT. Az éles viták miatt a küldöttek egyharmada elhagyta az ülést. Megerősítették, hogy a tömörülés a Szocialista Internacionálé szellemében tevékenykedik. Dáné Tibort tb. elnökké választották; az új elnökség tagjai: Bucurné Horváth Ildikó (eln.), Bánhegyi József (üv. eln.), Kira Miklós (aleln.). [RMSz, ápr. 21.]

1997. április 17.

A parlament két háza elfogadta az 1997-es [!] költségvetést, amely a gazdasági tevékenység 3%-os visszaesésével számol. [Szabadság, ápr. 18.] – A kormány nyilvánosságra hozta a felszámolandó tíz nagyvállalat nevét (→ 1997.04.12), köztük két kőolaj-feldolgozó és egy hengermű van. [MH, ápr. 18.]

A Vatikánban II. János Pál fogadta Adrian Severint, aki romániai látogatásra hívta meg a pápát. [Szabadság, ápr. 19.]

Markó Béla beszámolt amerikai útjáról (→ 1997.04.07) és ismertette a látogatás eredményeit: vendéglátóinak ismertette az új kormánykoalíció terveit és a m. kisebbség ezzel kapcsolatos elképzeléseit és a felmerülő nehézségeket. A vendéglátók tk. a kárpótlás kérdésének megoldását és a közösségi javak visszajuttatását szorgalmazták. [Táj., ápr. 17.]

Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal jogi osztályának igazgatója elmondta a Mediafax hírügynökségnek: végleges formát öltött a közösségi javak visszaszolgáltatását szabályozó törvénytervezet. Eddig csak a Ro. Zsidó Közösségek Szövetsége nyújtott be kárpótlási igényt. [Szabadság, ápr. 17.]

A brassói törvényszék kihirdette a Caritas pilótajáték csődjét. Ion Stoica elmondta: ő már 3 éve próbálta ezt elérni, de az előző hatalomnak ez nem állt érdekében, ui. A. Năstase, Gh. Funar és Gh. Tinca (volt védelmi min.) egyaránt nyertesei voltak a játéknak. [RMSz, ápr. 17.]

1998. január 9.

A PNTCD vezetőségi ülésén elhangzott, hogy hajlandóak tárgyalni a PD reformot illető javaslatairól és a kormányra vonatkozó bírálatokról. A kormányfő újságíróknak elmondta, hogy minden lehetőséget áttekintettek, beleértve a választások előrehozását is. [Háromszék, jan. 10.]

Markó Béla a koalíció rossz működésével magyarázta a válságos helyzetet, amely a pártszövetség felbomlásával fenyeget. A felmerült kérdéseket a koalíció egyeztető tanácsában kellett volna idejében tisztázni. [Szabadság, jan. 10.]

Victor Babiuc védelmi min. elégedetlen a költségvetéssel: honvédelmi költségekre a kormány mindössze 2%-ot hagyott jóvá, 3% helyett, amely így nem lesz elegendő a NATO-hoz való fölzárkózás finanszírozására. [Háromszék, jan. 9.]

1998. január 19.

Aradon tartott lakossági fórumot Tokay György kisebbségvédelmi miniszter és Bara Gyula államtitkár. Tokay kifejtette, hogy az országban nem a munkanélküliség a legnagyobb gond (amely a reform folytatásával amúgy is növekedni fog), hanem az álprivatizáció, a gazdaság nem hatékony működése, a veszteséges nagyvállalatok fenntartása. Bara Gyula szerint nehéz helyzetben van a nyugdíjrendszer is, mely a költségvetési hiány jelentős részét okozta, ezért mihamar reformra kerül sor, melynek során a nyugdíjkorhatárt fölemelik 65 (a nőknél 62) évre. [Táj., jan. 20.]

1998. március 17.

A szenátus titkos szavazással (55:73 arányban) egészében elvetette a 22/1997. sz., a közigazgatással kapcsolatos sürgősségi kormányrendeletet (→ 1998.02.18, 1998.02.25). A szakaszonkénti megszavazás simán ment, a szenátorok nagy többsége támogatta a törvénymódosító kormányrendelet cikkelyeit, de a PUNR-szenátorok javaslatára a ház úgy határozott, hogy a tervezet egészéről titkos szavazással döntsenek. Ez a rendelet lehetővé tette a kisebbségi anyanyelvhasználatot a közigazgatásban. Remus Opriş szerint a rendelet mindaddig érvényben van, amíg a szenátus nem alkot törvényt az elutasításról. Markó Béla igen lesújtónak, reform- és Európa-ellenesnek nevezte a rendelet leszavazását. [RMSz, márc. 19.]

Ion Diaconescu elutasította a PD követelését, hogy váltsák le Victor Ciorbea kormányfőt. Nem tartja szerencsés ötletnek azt, hogy Ion Iliescu előrehozott választásokat sürget, de ha elkerülhetetlenné válik, pártja azt sem utasítja el. [Szabadság, márc. 17.]

Daniel Dăianu előterjesztette az 1998-as költségvetést, amely 45%-os inflációval és a GDP 3,6%-ának megfelelő hiánnyal számol. [Szabadság, márc. 17.]

1998. július 17.

John Hill, az IMF bukaresti képviselője kétségesnek tartja, hogy az országnak sikerül-e tartania a költségvetés hiányára és a folyó fizetési mérleg tervezett deficitjére vonatkozó előirányzatát. John Hill bírálta a kormány azon elképzelését, hogy az amerikai Bell Helicopters céggel közösen helikoptereket gyártana, amelyekből 96-ot meg akar vásárolni. Ez túlzott kiadást jelentene Ro. számára és veszélybe sodorná a kormány eddigi erőfeszítéseit a kiadások és a fizetési hiány csökkentése terén. [BN, júl. 17.]

1998. szeptember 5.

A kormány elfogadta a költségvetési kiigazításnak nevezett pótköltségvetést. Az egészségügy büdzséjét 127 milliárd, az oktatási tárcáét 1047 milliárd, a védelmi költségeket 250 milliárd lejjel csökkentették. [RMSz, szept. 7.]

Az egyházkerületi választásokról tartottak sajtótájékoztatót a KREK-ben. [BN, szept. 5.] (→ 1998.10.22)

Kozsokár Gábor alkotmánybíró helyett Németh Csaba került a Kovászna megyei szenátori székbe. [BN, szept. 5.; BL, szept. 11.]

1998. szeptember 21.

Hatalmas vihart kavart Sabin Gherman, a kolozsvári tévé szerkesztőjének kiáltványa. A Torkig vagyok Romániával c. felhívásban a centralizmus felszámolását, a térség közigazgatási autonómiáját sürgette. Érvként megemlítette: Erdély kevesebbet kap a központi költségvetésből, mint a főváros. Erdély számára bármiféle, nem etnikai szempontok szerinti föderalizációja csakis előnyökkel járhat. Gherman elutasította Tőkés László „etnikai aberrációit”. [RMSz, szept. 21.] (→ 1998.10.10)

1999. január 17.

A kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központban befejeződött a nem-kormányzati szervek 3 napos konferenciája. A megnyitó után párhuzamos kerekasztal-megbeszélések folytak a művelődés és oktatás, tudom. és környezetvédelem, gazdaság és szociális kérdések, műemlékvédelem és ifjúsági kérdések témakörben. [Szabadság, jan. 18.]

Az RMDSz ÜE kezdeményezésére Illyefalván tanácskoztak a szövetség vezető tisztségviselői és gazdasági szakemberei. A megbeszélés központi témája az 1999-es költségvetés volt. Takács Csaba szerint sürgős egyeztetésre van szükség a koalíciós partnerek között, tekintve a tervezett büdzsé aránytalanságait. [Szabadság, jan. 18.]

Tőkés László – az alsócsernátoni és az érmihályfalvi után – újabb fórumra hívta a tájegység polgárait, ezúttal Nyárádszeredába. [RMSz, jan. 16.] (→ 1999.02.13)

1999. február 8.

Az RMDSz Maros megyei szervezete a leköszönő Kolcsár Sándor helyett Kincses Elődöt választotta meg elnöknek. Frunda György javasolta az elnökségi jelentés elutasítását, tekintve, hogy Kolcsár Sándor nem maradt semleges elnök, hanem elkötelezte magát egy platform mellett. Markó Béla szerint a megyei szervezet nem tudott felnőni ahhoz a feladathoz, hogy a szövetségen belül a legerősebb szervezet legyen. [RMSz, febr. 8.]

Az erdélyi kat. püspökök levelükben arra kérték a pápát, hogy látogasson el Erdélybe is. [Új Ember, febr. 21.]

A két ház együttes ülésén megkezdték a költségvetési vita tervezetét. Radu Vasile hangsúlyozta, hogy a költségvetés igen szigorú: a GDP 2%-os csökkenésével számolnak, az infláció tervezett mértéke 25%. [Szabadság, febr. 9.]

1999. június 15.

Bukarestbe érkezett Emanuel Zervoudakis, az IMF főmegbízottja, a Ro.-nak szánt készenléti hitel (485 millió $) végleges elbírálása előtti újabb tisztázó tárgyalás céljából. A költségvetési mérleg adatai nem túl biztatóak: a deficit május végén elérte az egész évre tervezett érték 60%-át. [Szabadság, jún. 16.]

Bukarestben Markó Béla fogadta Max van der Stoelt, az EBESz kisebbségi főbiztosát, aki megállapította: a tanügyi törvény jelenlegi (egyeztetett) változata nem tartalmaz korlátokat az anyanyelvű oktatás számára, tehát elég jó; reményei szerint ezt a változatot a parlament mind a két háza elfogadja majd. [Szabadság, jún. 16.] – Markó Béla szerint a törvényt a szenátusnak is el kell fogadnia, de sok függ attól is, milyen korrektül alkalmazzák azt. [Táj., jún. 17.]

Az ország pol. elitje szinte kórusban határolta el magát a Kolozsvári Nyilatkozattól (→ 1999.06.09, 1999.06.10). Az aláírókként megjelöltek közül lényegileg csupán Bakk Miklós ismerte el, hogy köze van a dokumentumhoz. Szerinte rendőrállami reflexekre utalna, ha eljárás indulna a tervezet aláírói ellen. A nyilatkozat szövege a legrosszabb hiszemű értelmezés szerint sem fogható fel úgy, hogy sértené az érdekek, értékek valamelyikét. [EN, jún. 15.] (→ 1999.07.01)

1999. december 21.

A parlament együttes ülésén Mugur Isărescu ismertette kormányának programját és beiktatták a kabinetet. A kormány célja: a gazdasági reform felgyorsítása, az infláció visszaszorítása, a költségvetési hiány csökkentése. – Petre Roman az európai integrációt jelölte meg legfőbb cselekvési iránynak és bejelentette: tanácskozni fog a korábbi külügyminiszterekkel (Sergiu Celac, Adrian Năstase, T. Meleşcanu, Adrian Severin, Andrei Pleşu). [Szabadság, dec. 22.]

2000. március 1.

A kormány elfogadta a költségvetés tervezetét, melyben 1,3%-os gazdasági növekedés és 27%-os infláció szerepel, a költségvetési hiány nem haladja meg a GDP 3%-át.

A KREK Igazgatótanácsa határozatban rögzítette, hogy a választások előtt fontosnak tartja a ref. egyház és az RMDSz viszonyának rendezését, ezért párbeszédet kezdeményez és egyeztetésre törekszik az RMDSz-szel. [SzFÚ, márc. 1.]

Farkas Mária (Vállalkozók Szövetsége) egy gazdasági konferencián arra kereste a választ, hogy miért nem vállalkoznak képességeikkel és lakossági létszámukkal arányos mértékben a romániai magyarok. Az okok között említhető az elöregedés, a kivándorlás, de a vállalkozói készség hiánya is. [Szabadság, márc. 1.]



lapozás: 1-20 | 21-38




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2022
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998