Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 28 találat lapozás: 1-20 | 21-28
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: kormányprogram

1991. március 29.

A bíróság ítéletet hozott a zetelaki rendőrhalál ügyében. A vádlottak aránytalanul nagy büntetéseket kaptak (Ilyés István: 20 év börtön; Boldizsár Ferenc és Karsai László: 19–19 év; Bíró Márton, Boros Lajos, Gergely Balázs, Gergely László, Jakócs Sándor, Péter József, Szabó Sándor: 5–5 év), holott 1989. dec. 22-én nem a tömeg végzett a helyi rendőrrel, az – szolgálati fegyverét használva – öngyilkos lett. (→ 1991.06.06) [A zetelaki ügy részleteit lásd: ÚM, 1992. jan. 14.]

Alexandru Bârlădeanu, a szenátus elnöke hevesen bírálta a kormány programját és azt is kifogásolta, hogy túlzottan nagy hatalma van a miniszterelnöknek. A kormánypárt nyilatkozatban reagált és elmarasztalta Bârlădeanut. (→ 1991.04.02)

1993. március 1.

A parlament mindkét házában a ro. pártok képviselői (még Stelian Tănase, PAC is) elítélték Tőkés László „etnikai tisztogatás”-ra vonatkozó kijelentését (→ 1993.02.27). A vita végén Tokay György is felszólalt, aki kitért a romániai m. kisebbség súlyos problémáira, utalt a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban és más területeken levő „komoly diszkriminációs jelenségekre és tendenciákra”. Tőkés megfogalmazását helytelennek, hibásnak és szerencsétlennek mondta. Verestóy Attila a szenátusban válaszolt a 24 felszólaló szóáradatára és hangsúlyozta, hogy Tőkés minősítése nem fejezi ki az RMDSz véleményét. [RMSz, márc. 3.]

Megindult a parlamenti támadás a Văcăroiu-kormány ellen. A miniszterelnök engedett a nyomásnak, rövidesen két vegyesbizottság alakul a kormányprogram felülvizsgálatára. [MH, márc. 1.]

1993. április 14.

A FDSN elítélte a tüntetéseket és kiállt a kormányfő mellett, az ellenzék nyilatkozatban ítélte el a kormány szociális politikáját.

A ro. nacionalista ellenzék már Moldova Köztársaság kikiáltásakor (→ 1991.08.27) ellenezte a függetlenség elismerését, mondván, hogy az megnehezíti az uniót. A PUNR ismét tiltakozott, Traian Chebeleu azzal utasította vissza a vádat, hogy ez volt az egyetlen lehetőség a Molotov–Ribbentrop-paktum felszámolására. [MH, ápr. 14.]

Megalakult a 137/1993. ápr. 8-i kormányhatározattal életre hívott CMN (→ 1993.03.24), élén Viorel Hrebenciuc kormány-főtitkárral. A tanácsnak hivatalból kinevezett tagjai vannak; a munkába bevonják a kisebbségek parlamenti képviselőit is. A tanács feladata: a kormány kisebbségi stratégiájának kidolgozása, a kisebbségi törvény megalkotása. Frunda György előnyként említette, hogy a tanácsnak joga van bírálni a törvénytervezeteket. [RMSz, ápr. 16.] (→ 1993.04.21)

Szász János úgy értékelte, hogy alkalom lenne élénkebb politikát folytatni, ui. a hatalom azon munkálkodik, hogy éket verjen az RMDSz vezetősége és tagsága közé. A kormány azért támad ilyen vehemenciával, mert attól fél, hogy az RMDSz „feljelenti” az ET-nél és ezért akarja lejáratni a szövetséget. [RMSz, ápr. 14.]

1993. július 31.

Markó Béla nyilatkozott az MTI tudósítójának: a neptunfürdői találkozó (→ 1993.07.17) nem volt titkos, a résztvevő politikusok a megbeszélések végeztével nyilatkoztak a sajtónak. Magánszemélyként vettek részt a megbeszéléseken, nem volt mandátumuk az RMDSz részéről. Az ott elért egyetértés nem mindenben elfogadható az RMDSz számára. A tanácskozást a ro. propaganda arra használta fel, hogy azt előrelépésnek tüntesse föl a m. kisebbség helyzetének rendezésében. Ilyen ígéretek már máskor is elhangzottak, mind a kirakatintézménynek számító CMN-ben, mind az ET jelentéseiben. Az RMDSz nem asszisztálhat a kormány halogató politikájához és nem elégedhet meg félmegoldásokkal. [ÚM, júl. 31; RMSz, aug. 4.] ● [A „Neptun-üggyé” duzzadt vitának hatalmas irodalma támadt, nincs terünk minden véleményre és állásfoglalásra, csak a legfontosabbnak ítélt mozzanatokat emeljük ki (→ 1993.08.05, 20-1.3., 20-1.4., 20-1.8., 20-2.0., 20-2.1., 20-2.8., 20-2.9., 20-3.1., 1993.09.25). A párbeszéd-sorozat köv. állomása: Atlanta, ]950215.]

A Bolyai Társaság külön keretszámokat kért a m. hallgatók számára, de ezzel nem elégedhet meg, továbbra is kitart a BTE újraindítása mellett. Szükség van a m. ny. oktatásra a közgazdasági, jogi, műszaki karokon is. [RMSz, júl. 31.]

1996. december 6.

Aláírták a CDR–USD–RMDSz koalíciós megállapodását. A kormánypolitika célja: privatizálás, a bürokrácia és az állam szerepének csökkentése (decentralizálás), a monopóliumok felszámolása, a szabad verseny feltételeinek biztosítása. [Szabadság, dec. 7.]

A legfelső szintről a legalsóhoz visszautalva, ismét a nagyváradi bíróság elé került a ref. püspökség székházának ügye. Kedvező döntés született, ha nem fellebbeznek, akkor a püspökség formailag is átveheti a közadakozásból épült hajlékot. [BN, dec. 6.]

1996. december 9.

Victor Ciorbea bemutatta kormányprogramját és ismertette a tárcavezetők listáját. A PNTCD 7 min. posztot kapott, az USD 6-ot. A kinevezettek között van: Adrian Severin külügy-, Victor Babiuc védelmi, Gavril Dejeu belügy-, Virgil Petrescu oktatási, Mircea Ciumara pénzügy-, Ion Caramitru műv. min. A kormány főtitkára Remus Opriş. [RMSz, dec. 11.]

Tokay György kisebbségügyi min. nem kirakatintézményre gondol; az alapoknál kell kezdeni, meg kell teremteni az intézményes kereteket a kisebbségvédelem számára; megfelelő törvényeket kell kidolgozni és ezek megvalósulását ellenőrizni. [BL, dec. 9.]

A RMEEÁÉ tisztségviselői bizalmukról biztosították Emil Constantinescut és hangsúlyozták, hogy az általános változások részeként egyházpol. téren is változásokra számítanak: szervezzék át az egyházügyi hatóságokat, a parlament fogadja el az egyházügyi törvényt, amelynek tervezetét már 1990-ben benyújtották az ismert felekezetek. Tegyék lehetővé a felekezeti oktatást, működésének anyagi fedezeteit is biztosítva és intézkedjenek az anyagi javak restitúciójáról. [BN, dec. 11.]

Az Országgyűlés megkezdte a m.–ro. alapszerződés ratifikációs vitáját. Kovács László expozéjában az alapszerződés elfogadását javasolta. Az elmúlt hetek történései azt igazolták, hogy az új ro. vezetés a megbékélésre, a kisebbségi jogok biztosítására törekszik. Az ellenzéki képviselők a szerződés ellen szólaltak föl, pl. az MDF továbbra is „Horn–Iliescu-paktumnak tekinti az alapszerződést” (Demeter Ervin). Horn Gyula hangsúlyozta: Nyugatról pozitív visszhangok érkeztek, vállalja az alapszerződést. [RMSz, dec. 11.] (→ 1996.12.10)

Székelyudvarhely önkormányzata nyilatkozatban tiltakozott a Văcăroiu-kormány 1346/1996. sz. határozata ellen: a határozat a csereháti kisegítő iskolához tartozó területet önkényesen átengedte a görög kat. érsekség használatába, figyelmen kívül hagyva a lakosság érdekeit. [Táj., dec. 10.]

1996. december 11.

A parlament együttes ülésén 316:152 arányban bizalmat szavaztak a Ciorbea-kabinetnek. A kormányfő 6 hónapos sürgősségi tennivalókra és 4 éves távlati tervre tagolta programját. – Rövid távon a válságból való kilábalás a cél. A kormány kezdeményezni fogja a helyi közösségek autonóm pénzügyi igazgatását. – Megszüntetik az anyanyelvű szakmai képzésre és az egyetemi felvételi nyelvére vonatkozó korlátozásokat. [RMSz, dec. 14.] – Az ellenzék vehemensen támadta a Ciorbea-kormány programját. (Pl. Adrian Năstase megkérdezte: hogy mernek a kisebbségek elnökjelöltek, kormánytagok lenni Romániában? Minek kell nemzetiségi miniszter? Erre a cikkíró Zsehránszky István az újságban válaszolt: azért, mert a PDSR hét éves uralkodása alatt a kormányok elzárkóztak a nemzetiségeket érintő valamennyi lényeges kérdés megoldásától.) Az RMDSz és az örmény kisebbség képviselőjén kívül senki sem emelt szót az ellenzék kisebbségellenes megnyilvánulása miatt, még a többi vádat hevesen visszaverő Ciorbea sem. [RMSz, dec. 13.]

1996. december 20.

Az RMDSz bukaresti székházában sajtóértekezletet tartott a vezetőség. Markó Béla elmondta: az RMDSz jelentős mértékben járult hozzá a változás bekövetkeztéhez és a továbbiakban is részt kíván venni a döntések meghozatalában és kivitelezésében. Sikerült közös kormányprogramot kidolgozni, amelyben helyet kaptak a szövetség fő célkitűzései is. A kormányban való részvétel elfogadható lépésnek tűnt a közvélemény és a partnerek számára, de a prefektusok kérdésében nagy ellenkezés mutatkozik. Az RMDSZ-nek – a választási eredmények alapján – öt prefektusi hely járna, de a szövetség belátta, hogy nem rendelkezik kellő reprezentativitással, ezért csak hármat kért; a jelek szerint egyeseknek ez is sok. – Az RMDSz nem változtat politikájának irányultságán, továbbra is a kisebbségi kérdések megoldását tartja elsődleges feladatának, ugyanakkor keresi a megoldásokat a társadalom általános gondjaira is. [Táj., dec. 20.]

A VR kiadott nyilatkozatban tiltakozott a m. prefektusok tervezett kinevezése ellen. [Szabadság, dec. 20.]

Mester Zsolt átadta a SIRF rektori teendőit Kovács László professzornak, akinek a munkáját Méder Zsolt gazdasági ig., Tolnay István tanácsos és Pálfi József, a bentlakás vezetője segíti. [BN, dec. 21.]

1997. január 28.

Markó Béla részt vett az elnök és a kormányfő, valamint a koalíciós pártok vezetőinek tanácskozásán. A kormánynak a nemzetközi monetáris szervezetekkel folytatott tárgyalásairól, a reform megkívánta gazd.-pénzügyi intézkedésekről és a szociális védelmi intézkedésekről folyt konzultáció. [Táj., jan. 30.]

Emil Constantinescu az ellenzéki pártok vezetőit fogadta. Gh. Funar fölvetette a székely megyékben élő románok helyzetét, az elnök biztosította őt, hogy „megvédi az ottani románokat és hamarosan ellátogat ezekbe a megyékbe, hogy a helyszínen győződjék meg a helyzetről”. [Szabadság, jan. 30.]

1997. február 17.

Victor Ciorbea ismertette a kormány reformterveit: teljes árfelszabadítás, kb. 2000 nagyvállalat privatizációja az év végéig. [RMSz, febr. 19.] Neményi József Nándor szerint a munkanélküliség elérheti majd a 15%-ot is. Az árak liberalizálását a kormány csak részben tudja ellentételezni, csökken az életszínvonal. [Szabadság, febr. 17.]

Az egyetem-vitáról Markó Béla elmondta: a vitát mesterségesen robbantotta ki egy sietve elvégzett közvélemény-kutatás. (→ 1997.01.31) Egyetem-ügyben az RMDSz nem változtatta meg eredeti programját és álláspontját. [Szabadság, febr. 17.]

1997. március 1.

Az RMDSz ÜE tagjai és a szövetség prefektusai és alprefektusai emlékeztetőt fogalmaztak meg Victor Ciorbea és Remus Opriş kormányfőtitkár számára, amelyben javaslatot tesznek a kormányprogram hatékonyabb végrehajtását szolgáló gyakorlati intézkedésekre. [Táj., márc. 3.]

Csíksomlyón Jakubinyi György szentelte föl Tamás József segédpüspököt. (→ 1996.12.17) [Szabadság, márc. 3.]

Adrian Severin fölhívta Gh. Funar figyelmét: hagyjon fel a főkonzulátus létesítése elleni aláírásgyűjtéssel, mert a kérdés megoldása a külügyminisztérium hatáskörébe tartozik. – Funar tagadta ezt és kijelentette: Severin a saját bőrén fogja tapasztalni a következményeket, amikor útlevéllel fog Kolozsvárra utazni [!]. [Sajtóf., márc. 3.]

1998. április 13.

Radu Vasile kormányprogramja egy rövidebb (1998) és egy hosszabb (1999–2000) szakaszt különböztet meg. Az államosított házak kérdésében az igazságos kártérítés elve érvényesül, amely a bérlők tényleges védelmével párosul. Törvényt kívánnak alkotni a földek és erdők visszaadásáról, a nemzetiségekről és ratifikálni kívánják az európai kisebbségi és regionális nyelvek chartáját. Terveik között szerepel a 22. és 36. sz. kormányrendelet (→ 1998.04.08) parlamenti elfogadtatása is. [Szabadság, ápr. 15.] A program szerint az állami felsőoktatás kiszélesítését „multikulturális egyetemek, és a szükséglettől függően, a nemzeti kisebbségek nyelvén működő önálló egyetemek” révén kívánják megoldani. [MTI]

François Ettori, a Világbank bukaresti irodájának vezetője szerint a belpolitikai bizonytalanság aláássa az ország szavahihetőségét és a gazdaság további gyengülését eredményezi. Ettori szerint a válság ideje alatt a kormány felfüggesztette a legfontosabb gazdasági programok végrehajtását. [Szabadság, ápr. 15.]

Andrei Marga bejelentette, hogy az oktatásban, az eddigi nyolc helyett kilenc osztály lesz a kötelező. [Szabadság, ápr. 15.]

1998. április 17.

Az új kormány tagjai letették az esküt. [Szabadság, ápr. 18.]

Radu Vasile a székely megyékben tett látogatásról: „Igaz, hogy ebben a térségben a románok kisebbségben vannak, de ez semmiben sem érinti az egyének közötti kapcsolatokat, tapasztalhattam, hogy az emberek magatartása tökéletesen harmonikus.” [MTI]

Az RMDSz ÜE határozatot hozott arról, hogy a főosztályok dolgozzák ki tevékenységi prioritásaikat, a kormányprogram gyakorlati alkalmazásának elősegítése céljából. [Táj., ápr. 22.]

Ticu Dumitrescu szenátor megdöbbentő adatai: a Securitate 486 ezer besúgót szervezett be és az ország lakosságának 10%-át figyelte (a ro. tömegtájékoztatás eddig 150 ezer informátorról tudott). [MTI]

1998. június 3.

Markó Béla emlékeztette a koalíció tagjait, hogy „az 1996-os kormányprogram világosan rendelkezik az anyanyelvű oktatás korlátainak felszámolásáról, az új kormányprogram pedig tételesen is kimondja egyrészt a multikulturális egyetemek támogatását, másrészt pedig az önálló anyanyelvű egyetemi intézmények létrehozását. (…) akik megkérdőjelezik az önálló m. egyetem létét, nem az RMDSz-szel fordulnak szembe, hanem a közös kormányprogram erre vonatkozó kitételeit vitatják.” [Szabadság, jún. 3.]

A Monitorul Oficial 73. száma közölte a Nemzeti Kisebbségi Főosztály szervezésére és működésére vonatkozó szabályzatot. [RMSz, jún. 3.]

1998. június 6.

Az RMDSz küldöttsége részt vett a Fidesz 10. kongresszusán. Markó Béla köszöntő beszédében elmondta: „döntő fontosságú, hogy Ro. ne szakadjon le Európától, és mi ne szakadjunk el Önöktől, ebben számítunk a Fidesz támogatására”. Tőkés László az MVSz nevében is köszöntötte a kongresszust. [Táj., jún. 8.]

A cikkíró kommentárja: a választó szemében hitelét vesztette a kormánypolitika, mert másfél alatt semmit sem valósított meg ígéreteiből. A két híres sürgősségi kormányrendelet arra volt jó, hogy leszerelje a kisebbségi jogokat követelő romániai magyarságot. [RMSz, jún. 6.]

1998. június 28.

Az SzKT kolozsvári ülésén az előterjesztéseket követő vita során megfogalmazódott, hogy a kormányprogramba foglalt feladatok közül a reformok felgyorsítása, a decentralizáció és a helyi autonómiát szolgáló törvények kidolgozása mellett, a testület prioritásként jelöli meg a diktatúra idején elkobzott egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatását, az oktatási törvénynek a koalíciós megálapodások szerinti végelegesítését, a kolozsvári központú állami m. egyetem létrehozását. A kormányzati szerepvállalással kapcsolatos nyilatkozat az oktatási törvényt illetően okt. 31-ig, az egyetem ügyében pedig decembert tűzte ki határidőnek, ellenkező esetben lehetetlenné válik a szövetség további kormányzati szerepvállalása. – Az SzKT az RMDSz tisztségviselőinek átvilágításáról is határozott. Politikai önéletrajzában minden magasabb tisztségviselőnek nyilatkoznia kell a Securitatéval való kapcsolatairól és korábbi pártfunkcióiról. A hivatalos átvilágítási törvény hatályba lépése után az SzKT visszatér a kérdésre. [Táj., jún. 29.]

1998. augusztus 5.

Tokay György az egyetem létesítésének módozatait vizsgáló bizottság elnöke nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy Andrei Marga kijelentette: az önálló m. egyetem nem szerepel a kormányprogramban. „Az önálló m. egyetem megteremtése a kormányprogram lényegéből következik. Ugyanakkor a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet is előírja azt.” A 12 tagú bizottságnak nem az a dolga, hogy az egyetem létét vitassa, hanem az, hogy eldöntse: miként lehet azt elindítani. [RMSz, aug. 5.]

Markó Béla magyarázatot vár a kormányfőtől, Andrei Marga nyilatkozatával kapcsolatban (→ 1998.07.30), ui. Marga ellentmond saját kormánya álláspontjának. [Szabadság, aug. 5.; BN, aug. 5.]

Gh. Funar nem hajlandó visszaszolgáltatni a m. közösségnek azt a két épületet, amelyet a 13-as sürgősségi rendelet szerint vissza kell adnia és perrel fenyegette meg a kormányt. [Szabadság, aug. 5.] (→ 1998.06.25)

1998. október 1.

Markó Béla azt nyilatkozta: a koalíciós partnerekkel folytatott tárgyalás során semmiféle eredményre nem jutottak. Emiatt felelősség terheli Andrei Marga tanügyminisztert, aki nemhogy nem vette figyelembe a kormányprogramot, hanem egyenesen annak be nem tartására uszított. Markó ezért az oktatási min. leváltását követelte. [Népújság, okt. 1.]

5 emberi jogi szervezet (közöttük a PER és a PEL) tiltakozott Anghel Stanciunál (→ 1998.02.04) a 123. sz. cikkely (→ 1998.09.16) megszorító megfogalmazása miatt, rámutatva, hogy ezzel drasztikusan csökkentik a kisebbségi jogokat. [Szabadság, okt. 1.]

A kormány ülésén Radu Vasile felvetésére határozat született a m. egyetem kérdésében. A kormány megbízta a tanügyi tárcát, hogy tanulmányozza egy m.–német egyetem (ún. Petőfi–Schiller egyetem = PSE) létrehozási lehetőségét. A határidő: nov. 15. Ha a döntés megszületett, akkor azt az orsz. akkreditációs bizottságnak kell jóváhagynia. Ezzel a lépéssel R. Vasile megtette az első lépést a „megbékélés” felé. [Népújság, okt. 2.] – Ha a biz. elfogadja az egyetem alapítását, akkor a tárca dec. 15-ig a kormány elé terjeszti javaslatát az új tanintézet fölállításáról. [Szabadság, okt. 2.]

Az OpT maratoni ülését követő sajtóértekezleten Markó Béla elmondta: a PSE alapításának szándéka nem oldja meg a problémát, de első lépésként elfogadható bizonyíték arra, hogy a kormány meg akarja oldani a válsághelyzetet. A kérdésről az SzKT hivatott dönteni. [Népújság, okt. 2.; Táj., okt. 1.]

A koalíciós partnerek ellentmondásos viselkedéséről Asztalos Ferenc elmondta: a parasztpárti kollégák attól tartottak, hogy a másik két partner lesre játssza őket, s „akkor a ro. közvélemény előtt úgy jelennek meg, mint az egyedüli ro. párt, amelyik a magyarokat támogatja”. Egyértelmű, hogy a három párt titokban kiegyezett. A tál lencse, amiért minden egyebet elhalasztanak (pl. NATO-csatlakozás) az a fővárosi polgármesteri szék. Így Viorel Lisnek esélye lehet előretörni a PDSR-s jelölttel szemben.

R. Vasile sajtóértekezletén felszólította az RMDSz-t, hogy álljon el kilépési szándékától. „Mi a multikulturalizmus hívei vagyunk, de ennél többet nem tehetünk.” A PSE tervezett székhelyei: Marosvásárhely és Nagyszeben; szó sem lehet Marga menesztéséről.

1999. január 29.

Lord Russel-Johnston, az ET Parlamentjének új elnöke olyan határozati javaslatot terjesztett a testület elé, amelyben a szélsőséges pol. pártok törvényen kívül helyezését kezdeményezte. A javaslat elsősorban a Jean-Marie Le Pen vezette franciaországi, a német újnáci, a spanyolországi baszk, az ír és olasz szélsőséges pol. pártokat érinti. [Szabadság, jan. 29.]

Eckstein-Kovács Péter, az új kisebbségi miniszter elmondta: a személycsere nem jelent koncepcióváltást is az RMDSz politikájában. Tevékenysége keretét a kormányprogram és a hivatal szervezési és működési szabályzata határozza meg. [Szabadság, jan. 29.]

A TEKT kolozsvári ülésén, a bányászok újabb akciója kapcsán Markó Béla elmondta: az események során kiderült, hogy a jogos szociális problémákon túl, a bányászok arra törekedtek, hogy megdöntsék a fennálló rendszert, a demokratikus intézményeket. A rendfenntartó erők egymásnak ellentmondó parancsokat kaptak, azért nem tudták uralni a helyzetet. A bányásztüntetés napjaiban szó sem esett az RMDSz-ről, de amikor elmúlt a közvetlen veszély, ismét folytatódtak a támadások a magyarság ellen, ebből az következik, hogy bizonyos köröknek szükségük van az állandó ellenség-képre. [RMSz, febr. 2.]

1999. február 4.

A PNTCD részéről is felerősödtek a támadások, mióta Remus Opriş bekerült a párt csúcsvezetésébe. Markó Béla emlékeztetett: az RMDSz nem térhet el attól, hogy vállalta a kormányprogram végrehajtását, a reform bevezetését. [Szabadság, febr. 5.]

Miron Cozma a Zsil-völgy vezérének kiáltotta ki magát és újabb bányászjárással fenyeget, ha eljárást indítanak azok ellen, akik részt vettek a múltkori tüntetéseken. [Sajtóf., febr. 4.]

A nagyváradi püspöki palota visszaadási perét a róm. kat. püspök kérésére áthelyezték Buzăuba, de hónapok óta halogatják a per napirendre tűzését. Tempfli József püspök eltökélt szándéka, hogy visszaszerezze a palotát, ha kell, akkor Strasbourgig viszi a pert. [BN, febr. 4.]



lapozás: 1-20 | 21-28




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998