Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 56 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-56
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: konzulátus (általában)

1988. június 27.

Budapesten, a Hősök terén „Erdélyi tüntetés”-t szervezett az Erdélyt Védő Magyarországi Független Bizottság, a Magyar Demokrata Fórummal (MDF), a Szabad Kezdeményezések Hálózatával (SzKH) és több egyesülettel karöltve. A tüntetést egy hónappal korábban bejelentették, közölve, hogy az elnyomott romániai kisebbségek és a lerombolásra ítélt m., sváb, ukrán, szerb és ro. falvak fennmaradása érdekében történik. Az esti órákban mintegy 150 ezer ember tüntetett, beszédeket olvastak föl, majd petíciót küldtek a ro. nagykövetség épületéhez, de ott nem fogadták őket. [UH, 1996. jún. 6., jún. 11., jún. 18.] – Másnap a ro. hatóságok elrendelték a kolozsvári m. főkonzulátus bezárását, Vékás Domokos főkonzult és munkatársait kiutasították az országból. Az új főkonzulátus megnyitására 9 évet kellett várni. (→ 1997.07.23) [Népszabadság, 1997. júl. 23.]

1989. december 29.

Az RMDSz IB közleménye felszólította a romániai magyarságot, hogy támogassa a FSN szándékait és politikáját. – A FSN megalakította a kormányt, kinevezte a minisztereket. – A magasabb rangú külföldi politikusok közül elsőként Horn Gyula külügyminiszter tárgyalt Bukarestben az új román vezetéssel (tk. Sergiu Celac külügyminiszterrel és Ion Iliescuval). Egyezség született arról, hogy ismét megnyitják a kolozsvári és a debreceni konzulátusokat. (→ 1990.02.03; 1993.07.14)

1990. február 3.

Az RMDSz IB nyilatkozata sajnálattal vette tudomásul, hogy a ro. ny. sajtó magyarellenes, rágalmazó kampányt kezdett. Kifejtették, hogy a szövetség igényt tart arra, hogy a kisebbséget érintő kérdésekben ne szülessenek döntések a szövetség tudta és beleegyezése nélkül. Ugyanakkor azt is közölték, hogy az IB képviselői két ízben tárgyaltak Iliescu elnökkel és Petre Roman kormányfővel a m. ny. oktatás kérdéséről és kinyilvánították: az RMDSz ragaszkodik a BTE és más tanintézetek visszaállításához.

Magyarország megkapta a kolozsvári főkonzulátus megnyitására vonatkozó engedélyt. A febr. 15-ére tervezett megnyitást ’későbbi időpontra’ halasztották. ● [A ’későbbi időpont’ hét és fél évet jelentett!] (→ 1990.07.26, 1991.05.28, 1991.06.23, 1991.12.02, 1992.06.19, 1992.11.29, 1993.01.22, 1993.01.29, 1993.03.20, 1993.04.21, 1993.04.23, 1993.07.14, 1993.08.31, 1993.09.15, 1995.07.11, 1996.02.02, 1996.12.27, 1997.01.06, 1997.01.14, 1997.01.23, 1997.03.01, 1997.07.10, 1997.07.23)

Marosvásárhelyen tartotta alakuló ülését a Romániai Magyar Orvosok és Gyógyszerészek Szövetsége (RMOGySz). (→ 1990.02.24)

A Szabadság szerkesztői, akik a televízióból értesültek a párt megalakulásáról, utánajártak a Független Magyar Párt (FMP) körüli ügyeknek. A párt az RMDSz híveit is tagjai sorába várja. Elnöke Vincze János (állítólagos egyetemi tanár, de facto a kolozsvári egyetem biofizika tanszékén volt tanársegéd, akit 1980-ban, befolyással való üzérkedésért vádjával négy és fél év börtönre ítéltek, azóta állástalan), alelnöke a marosvásárhelyi Somosdi Veress Károly [aki Veress Berkesi Károly néven verseket is közölt – K. P. megj.]. (→ 1990.02.17, 1990.02.20, 1990.02.23, 1990.03.14)

1990. július 26.

Budapestre látogatott Romulus Neagu külügyi államtitkár és Szokai Imrével tárgyalt a kétoldalú kapcsolatokról. Szokai elmondta, hogy Mo. számára rendező elv a nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak biztosítása, ill. az ehhez szükséges intézményrendszer megteremtése, támogatja az RMDSz igényét a m. oktatás teljes vertikumának megteremtésére. A ro. fél nem tartotta időszerűnek a kolozsvári konzulátus megnyitását.

1991. május 28.

Traian Chebeleu, külügyi szóvivő sajtóértekezletén tk. elmondta, hogy a kolozsvári m. konzulátus visszaállítása semmivel sem indokolható. [RMSz, máj. 28.]

1991. június 23.

A kolozsvári m. konzulátus megnyitására még nem kerülhet sor – mondotta Petre Roman a Crans-Montana-i konferencián.

1991. december 2.

Horn Gyulának, a m. külügyi bizottság elnökének vezetésével ötpárti parlamenti delegáció utazott Bukarestbe, a ro. parlament meghívására. A küldöttséget fogadta Stolojan miniszterelnök és Năstase külügymin., Horn Gyulát pedig Iliescu elnök. [RMSz, dec. 6., 7.] A m. fél újból szorgalmazta a kolozsvári főkonzulátus megnyitását. A látogatást záró sajtótájékoztatón Horn Gyula kifejtette, hogy a Har–Kov-jelentés „kárt okoz az itteni magyarság, a M. Köztársaság és Ro. kapcsolataiban”. [Háromszék, dec. 7.]

1992. április 21.

Hans-Dietrich Genscher külügymin. Ro.-ba érkezett, hogy aláírja a német–ro. alapszerződést. Arról is döntöttek, hogy Nagyszebenben német konzulátust nyitnak. [RMSz, ápr. 23.]

1992. június 19.

A svájci Crans-Montanában nemzetközi összejövetelt tartottak az európai integráció kérdéséiről. A fórumon Jeszenszky Géza és Adrian Năstase a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról tárgyalt. Năstase hangsúlyozta, hogy a m. kisebbségnek biztosítják az európai normák szerinti jogokat. Továbbra sem született egyezség a kolozsvári konzulátus ügyében. [RMSz, jún. 24.]

A Maros megyei RMDSz nyilatkozatban követelte, hogy a kormány függessze föl tisztségéből a kolozsvári polgármestert. [RMSz, jún. 23.]

Ismét kiújultak a harcok Dubăsari térségében a Dnyeszter Menti Köztársaság gárdistái és a moldovai egységek között.

A The Christian Observer hetilap meghívására tett látogatása során Tőkés László – az amerikai kongresszus előtt tartott beszédében – kijelentette, hogy a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megítélésének csak akkor van értelme, ha az a nép érdekeit szolgálja és nem a visszarendeződést. [BN, jún. 30.; bővebben lásd: BN, júl. 1–7.]

1992. november 29.

Tom Lantos összegezte kétnapos romániai látogatásának tapasztalatait. Tárgyalt a külügyminiszterrel, az RMDSz vezetőivel. Tom Lantos hangsúlyozta, hogy a m. kisebbségnek elengedhetetlen a kulturális autonómia megadása és a BTE visszaállítása. Mielőbb meg kellene nyitni a kolozsvári konzulátust és szabadon engedni az ártatlanul bebörtönzött magyarokat. [MN, nov. 30.]

1993. január 22.

Nyilvánosságra hozták az RMDSz kongresszusának határozatait. Pl.: elfogadták az RMDSz módosított programját, a belső önrendelkezési alapelveket érvényesítő alapszabályt, hitet tettek Temesvár szellemének folytatása mellett, megválasztották az RMDSz tisztségviselőit és a Képviselők Tanácsát (tagjai: Csiha Tamás, Bodó Barna, Kántor Lajos, Szilágyi N. Sándor, Béres András, Tőkés András, Borbély Ernő, Papp Kincses Emese, Fülöp-Fischer Ildikó, Molnos Lajos, Magyari Nándor László, Toró T. Tibor, Pillich László, Bányai Péter, Jankó Szép Sándor, Török Ernő, Sófalvi László, Brendus Gyula, Gazda István, Méder Zsolt, Borsos Géza; ]930220); gazdasági tanács létrehozásáról döntöttek. Indítványozták a Kárpát-medencében élő magyarság törvényes szervezeteinek, hogy Strasbourgban m. kisebbségi fórumot szervezzenek. Ro.–m. kerekasztal összehívását sürgették. Kifejezték az iránti igényüket, hogy az RMDSz részt vehessen a ro.–m. államközi szerződés előkészítésében; javasolták, hogy Ro. írja alá a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. [Népújság, jan. 22.]

A Le Monde-nak nyilatkozott Teodor Meleşcanu: a ro.–m. alapszerződés 80%-ban véglegesnek mondható, csak a határok és a kisebbségek kérdése tisztázatlan még. Az egyetemről azt mondta, hogy amennyiben a közösség szükségét érzi, hogy m. ny. egyeteme legyen, akkor ezt csak ki kell nyilvánítania és akcióba lépnie [!]. A kolozsvári konzulátusnak nincs elvi akadálya. [MH, jan. 22] ● [A külföldnek szóló nyilatkozat nem a valóságos helyzetet ábrázolja!]

A moldovai parlament leszavazta Snegur elnök javaslatát, hogy népszavazás döntsön a Ro.-val való egyesülésről. [MH, jan. 22]

1993. január 29.

Bukarestben újabb háromnapos megbeszélést tartott a két külügyminiszteri szintű bizottság a ro.–m. szerződésről. Néhány kérdésben sikerült megállapodni, a kolozsvári konzulátus ügye stagnál. [MN, jan. 29.]

Az EvZ saját eszközökkel megállapította, hogy a képviselőházban rendszeresen lehallgatják az ellenzéki képviselők telefonjait. A SRI cáfolta, hogy köze lenne a lehallgatáshoz. [Népszava, jan. 29.] (→ 1993.02.11)

Frunda György nem tartja szerencsésnek a területi autonómia kifejezést, szerinte a régiósítás a jövő útja. [BL, jan. 29.]

Vida Gyula arra figyelmeztetett, hogy a munkanélküliek száma a magyarság körében aránytalanul magas. [BL, jan. 29.]

1993. március 20.

A m. és ro. külügymin. nem hivatalos megbeszéléseket folytatott Gyulán. Meleşcanu a kolozsvári főkonzulátusról azt mondta: „a kérdéssel elvileg lehet foglalkozni”; ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az alapszerződésben tételesen kell szerepelnie annak, hogy Mo.-nak nincsenek területi követelései Ro.-val szemben. [MN, márc. 22.]

Gyarmath János, az RMSz főszerkesztője – annak kapcsán, hogy az Iliescuval készített interjúban [RMSz, márc. 19.] az elnök „szeparatista nemzeti szegregációs tendenciának” nevezte az RMDSz törekvéseit –, rámutatott arra, hogy a ro. diplomácia komoly erőfeszítéseket tett és tesz az ET teljes jogú tagságának megszerzése érdekében. Az ET raportőreinek megígérték, hogy Ro. kész aláírni minden vonatkozó dokumentumot, köztük az Emberi Jogok Európai Egyezményét és kész csatlakozni a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájához. Gyarmath Iliescu figyelmébe ajánlotta az európai tendenciákat, valamint az ET 1201-es ajánlását (→ 1993.02.01), melyek ellenkeznek az elnök idézett véleményével. [RMSz, márc. 20.] (→ 1993.03.31)

Az RMKgP elítélte a Tőkés László személye ellen – az „etnikai tisztogatás” ügyében (→ 1993.02.27) – indított sajtókampányt, rámutatva azokra a tényekre, amelyek azt igazolják, hogy a magyarságot diszkrimináció sújtja. Pl. a koncepciós perekben elítélt magyarok helyzete, a munkahelyi elbocsátások, a városi lakosság arányainak megváltoztatása. [Népújság, márc. 20.]

1993. április 21.

Bill Clinton Washingtonban fogadást adott a Holokauszt Emlékmúzeum fölavatása alkalmából, amelyen Iliescu elnök is részt vett (→ 1993.04.23). A 15 perces Clinton–Iliescu megbeszélést az amerikai elnök jónak ítélte. – Iliescu elnök néhány perces beszélgetést folytatott Göncz Árpáddal is. Iliescu közvetlen találkozót javasolt, de Göncz Árpád kijelentette, hogy a találkozót előkészített megállapodásoknak kellene megelőzniük. Bizalomépítő lépés lenne a BTE visszaállítása és a konzulátus megnyitása. [RMSz, ápr. 24.]

Az RMDSz ÜE megvitatta a teendőket a kormány által létrehozott CMN (→ 1993.03.24, 1993.04.14) ügyében. Elfogadhatatlannak ítélték azt, hogy a CMN nem önálló döntéshozó szerv, emiatt nem jelölték ki a kisebbségi tanácsba küldendő képviselőket, de késznek mutatkoztak a kisebbségekkel kapcsolatos törvénytervezetek kimunkálásában részt venni. [RMSz, ápr. 23.]

Marosi Barna Katona Ádámnak üzent az RMSz hasábjain. Katona ui. azért küzd, hogy visszaállítsák a történelmi Udvarhely megyét, de elfeledkezik arról, hogy ezt a hatalom arra használná fel, hogy több ezres ro. adminisztrációs személyzetet telepítsen Székelyudvarhelyre. [RMSz, ápr. 21.] (→ 1994.08.02)

1993. július 14.

Az RMDSz bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla értékelte a CD programnyilatkozatát, amelynek kidolgozásában az RMDSz is részt vett. A kormánynak nincs reális programja a válság leküzdésére, ezért volt szükség egy alternatív programra. – Tokay György az EBEÉ helsinki üléséről számolt be: az elfogadott határozat a nemzeti kisebbségek kérdését az európai biztonság egyik alapkérdésének nyilvánította. [BN, júl. 16.]

Teodor Meleşcanu tagadta, hogy Horn Gyula látogatásakor Ro. megígérte volna a BTE visszaállítását és a kolozsvári konzulátus újbóli megnyitását (→ 1989.12.29). „Nincs jegyzőkönyv a találkozóról” [!] – mondta. [RMSz, júl. 14.]

Az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat [tkp. határozat] nem szerződés, ezért alaptalanul hivatkozik rá az RMDSz, mondta a magyarellenességéről ismert Ioan Coja, a PDAR szenátora, a VR vezető politikusa. [MH, júl. 14.]

A CMN olyan módosítási javaslatot fogadott el a készülő okt. törvényhez, amely lehetővé tenné a m. ny. egyetem létrehozását. A javaslatot (melyet az RMDSz a többi kisebbséggel közösen terjesztett be) a kormány képviselője elfogadta, de a döntés a parlament kezében van. [ÚM, júl. 15.]

1993. augusztus 31.

Az RMDSz ÜE kolozsvári ülésén arról döntöttek, hogy visszahívják az RMDSz képviselőit a CMN-ből (→ 1993.06.20, 1993.09.22). – Tőkés László, Borbély László és Frunda György jelenlétében tisztázták a Neptun-ügy részleteit; az ÜE figyelembe veszi az elhangzottakat az SzKT elé terjesztendő elemzés megfogalmazásakor. – Az ÜE felháborodását fejezte ki a Hargita megyei alprefektus kinevezése ellen (→ 1993.08.20). [Népújság, szept. 3.]

Külügyi konzultációra került sor a m.–ro. alapszerződés ügyében. Nem sikerült előrelépni a kolozsvári konzulátus és az aradi Szabadság-szobor ügyében. [MH, szept. 1.]

1993. szeptember 15.

Megkezdődött Jeszenszky Géza ötnapos Ro.-i látogatása. Bukarestben politikusokkal találkozott, majd több erdélyi várost látogatott meg. N. Văcăroiu értékelése szerint a kétnyelvű feliratok kérdésében nincs megoldásra váró probléma, s a m. ny. oktatás helyzete is megoldott Ro.-ban. – Iliescu elnökkel is tárgyalt, de a jó légkörön kívül nem volt egyéb pozitívum: mindkét fél kitartott korábbi álláspontja mellett. – Jeszenszky szorgalmazta az oktatási és kulturális egyezmény felújítását, kisebbségügyi vegyesbizottság felállítását és a kolozsvári konzulátus megnyitását. Új határátkelőhelyek létesítéséről született döntés. Az alapszerződéssel kapcsolatban a m. fél hangsúlyozta, hogy a két ország közötti határkérdést az érvényes békeszerződések világosan leszögezik; a kisebbségi garanciákat kell megteremteni, mert azoknak semmilyen dokumentumban nincs nyomuk. – A ro. sajtó a látogatást úgy értékelte, hogy nem jutottak konkrét eredményre az alapszerződést illetően.

Petre Roman (PD) kifejtette: nem érti, miért hívta vissza a képviselőit az RMDSz a CMN-ből; szerinte a kétnyelvű helynévtáblák ügyének fölvetése fölösleges volt. Az önrendelkezés ügye a jelenlegi rendszerben nem alkalmazható. Mivel előzőleg nem egyeztették a Memorandum szövegét, így az ultimátumnak tetszik. [BN, szept. 15.]

1995. február 8.

Az elmúlt 5 év legkeményebb magyarellenes kampánya folyik – mondta Markó Béla. – Az RMDSz-t csak totalitárius eszközökkel lehetne felszámolni. [EN, febr. 8.]

Budapesten elhunyt Vékás Domokos (sz. Kisgalambfalva, 1926. máj. 7.), aki 1984–1988 között kolozsvári főkonzul volt. [RMSz, febr. 13.]

1995. július 11.

Horn Gyula egy korábbi bejelentésére reagálva Markó Béla elmondta: a vízumkényszer újbóli bevezetése Ro. (valamint Ukrajna és Kis-Jugoszlávia) állampolgárai számára nagyon megnehezítené az itteni magyarság helyzetét. [RMSz, júl. 12.] – A vízumkényszer mögött a ro. sajtó Budapest konzulátus-nyitási szándékát sejti. [MN, júl. 13.]

Kovács László külügymin. kifejtette: az alapszerződéssel kapcsolatban 4 kérdésben nem tudtak megegyezni: az ET 1201-es ajánlása, a kisebbség joga az anyanyelv használatához, a politikai párt alapítási joga és a kétoldalú ellenőrző mechanizmus. [Népszava, júl. 12.]

1996. február 2.

Bukarestben véget ért a m.–ro. tárgyalások újabb fordulója. A megbeszélésen áttekintették az 55 pontos emlékeztető teljesítését. Általában nem közeledtek az álláspontok, talán a konzulátusok ügyében várható előrelépés – mondta Bagi Gábor külügyi főosztályvezető. [RMSz, febr. 5.]

Az ukrán féllel is folytatódtak a tárgyalások. A felek egyetértettek abban, hogy amennyiben nem sikerül a Kígyó-sziget hovatartozását tisztázni, akkor a sziget ügyét át lehet adni a hágai nemzetközi bíróságnak. [RMSz, febr. 2.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-56




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2022
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998