Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: Kolozsvári Nyilatkozat (értelmiségi csoporté)

1999. június 9.

Befejeződött a tanügyi törvényt módosító 36. sz. kormányrendelet egyeztetése. A kisebbségi oktatásban nem biztosított az önálló egyetemhez való jog, a törvény csak az állami egyetemen belül a nemzeti közösségek nyelvén oktató csoportok, részlegek, kollégiumok és karok létesítését teszi lehetővé. A ro. ny. és irod. oktatása az elemi és ált. oktatásban a kisebbségek számára készülő külön könyvekből történhet, a líceumi oktatásban a könyv és a program azonos; a ro. történelem és földrajz oktatása csak alapfokon lehetséges m. nyelven, 5. osztály után ro. ny. könyvekből kell tanítani a diákokat. A szakiskolákban és a posztliceális oktatásban m. nyelvű oktatás is létezik, de a szakkifejezéseket ro. nyelven is el kell sajátítani. Kérésre és külön törvény alapján multikulturális felsőfokú intézményeket lehet létrehozni, ahol az oktatás nyelvét az intézményt megalapító törvény határozza meg. Elismerik a nemzeti kisebbségek jogát az önálló felsőoktatási magánintézmények létrehozására. Asztalos Ferenc szerint ez a tervezet az 1995-ös tanügyi törvényhez képest határozott előrelépést, az RMDSz programjához viszont visszalépést jelent, mert nem mondja ki az önálló m. egyetem létesítésének jogát. [Szabadság, jún. 10.]

A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a Mihai Pacepa ellen 21 évvel ezelőtt hozott halálos ítéletet. Pacepa 1978 júliusában az NSzK-ba utazott hivatalos útra és ott menedékjogot kért az AEÁ követségén. Korábban Ion Iliescu elutasította a kegyelmi kérvényt, Virgil Măgureanu pedig tévedésnek nevezte a bíróság döntését. [Szabadság, jún. 9.]

Közismertté vált a Kolozsvári Nyilatkozat tervezete. Ro., német és m. értelmiségiek (tk. Bakk Miklós, Horváth Andor, Tánczos Vilmos) írták alá, a magyarországi antikommunista ellenzék és a demokratikus ro. emigráció képviselői által aláírt Budapesti Nyilatkozat 10. évfordulóján. A szöveg Erdély kulturális és vallási pluralizmusára hivatkozva kifejti, hogy valamennyi ro. tartománynak joga van a devolúció és a szubszidiaritás elveire épülő regionális intézményekhez. Az aláírók kérik, hogy érvényesüljön Erdély (ahol az ország lakosságának ⅓-a a nemzeti össztermék 55%-át valósítja meg) húzó szerepe, Ro. integrációs folyamatában. Az aláírókhoz csatlakozott a Sabin Gherman vezette Pro Transilvania Alapítvány is. [RMSz, jún. 9.] (→ 1999.07.01)

A VET nagycsaládos mozgalmat kezdeményezett, amelynek során okt. 6-án a Kárpát-medencében 14 nagycsaládos házat adnak át, mintegy 100 millió Ft értékben. [HN, jún. 9.]

1999. június 10.

A képviselőház 244:13 arányban elfogadta a Securitate-dossziék hozzáférhetőségéről szóló törvény tervezetét. Ticu Dumitrescu, a törvény kezdeményezője csalódottan beszélt arról, hogy az eredeti tervezetet kilúgozták. [Szabadság, jún. 11.] (→ 1999.12.08)

Bogdan Niculescu Duvăz alelnök leszögezte: a PD nem szándékozik kilépni a koalícióból. [Szabadság, jún. 11.]

Markó Béla szerint Emil Constantinescu túlzott jelentőséget tulajdonított a Kolozsvári Nyilatkozatnak (→ 1999.06.09), az elnök reakciója „választási kampányra emlékeztető jellegű”. Ha az Erdélyben élő ro. és m. értelmiségiek elégedetlenkednek a központi irányítással, azt mindenképpen meg kell hallgatni. [Szabadság, jún. 10.]

1999. június 15.

Bukarestbe érkezett Emanuel Zervoudakis, az IMF főmegbízottja, a Ro.-nak szánt készenléti hitel (485 millió $) végleges elbírálása előtti újabb tisztázó tárgyalás céljából. A költségvetési mérleg adatai nem túl biztatóak: a deficit május végén elérte az egész évre tervezett érték 60%-át. [Szabadság, jún. 16.]

Bukarestben Markó Béla fogadta Max van der Stoelt, az EBESz kisebbségi főbiztosát, aki megállapította: a tanügyi törvény jelenlegi (egyeztetett) változata nem tartalmaz korlátokat az anyanyelvű oktatás számára, tehát elég jó; reményei szerint ezt a változatot a parlament mind a két háza elfogadja majd. [Szabadság, jún. 16.] – Markó Béla szerint a törvényt a szenátusnak is el kell fogadnia, de sok függ attól is, milyen korrektül alkalmazzák azt. [Táj., jún. 17.]

Az ország pol. elitje szinte kórusban határolta el magát a Kolozsvári Nyilatkozattól (→ 1999.06.09, 1999.06.10). Az aláírókként megjelöltek közül lényegileg csupán Bakk Miklós ismerte el, hogy köze van a dokumentumhoz. Szerinte rendőrállami reflexekre utalna, ha eljárás indulna a tervezet aláírói ellen. A nyilatkozat szövege a legrosszabb hiszemű értelmezés szerint sem fogható fel úgy, hogy sértené az érdekek, értékek valamelyikét. [EN, jún. 15.] (→ 1999.07.01)

1999. július 1.

Victor Babiuc védelmi miniszter Washingtonban tárgyalt amerikai kollégájával, William Cohennel, aki kijelentette: az AEÁ szorosan együttműködik Ro.-val annak érdekében, hogy segíteni tudjon a csatlakozási feltételeket kielégítő ro. katonai reform végrehajtásában. [Szabadság, júl. 1.]

A ro. kormány elkészítette és továbbította az uniós csatlakozásra tett előkészületek szellemében elért eredményekről szóló jelentését. A gazdaságnak fogyatékosságai vannak, bár haladás történt a piacgazdaság meghonosításában, az árak és a kereskedelem liberalizálásában, az infláció ellenőrzésében és a pénzügyi törvénykezés területén. Az átszervezési és privatizációs intézkedések még nem hozták meg a várt eredményeket. [Szabadság, júl. 1.]

Bukarestben, a GDS székhelyén megbeszélést tartottak a Budapesti Nyilatkozat aláírásának 10. évfordulója alkalmából. Molnár Gusztáv arról beszélt, hogy Erdély lehetne az a ’mozdony’, amely bevinné Ro.-t az EU-ba; az erdélyi lehetőségek kihasználásával felgyorsulna Ro. euroatlanti integrációja. A regionalizmusnak ez lenne a célja, nem az állam szétszabdalása. A megbeszélésen megegyeztek abban, hogy – látva a Kolozsvári Nyilatkozat elleni felzúdulást (→ 1999.06.09, 1999.06.15) – újabb fogalomtisztázó üléseket tartanak. [RMSz, júl. 2.]



lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2022
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998