Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: kollektív bűnösség

1991. október 17.

A parlament két házának együttes ülésén felolvasták a Hargita és Kovászna megyéből „elűzött” románok meghallgatásával megbízott parlamenti bizottság jelentését. Az RMDSz kérte, hogy halasszák el a csak aznap reggel kiosztott 173 oldalas jelentés megvitatását, de – a nyilvánvaló manipulációs okok miatt – az indítványt elvetették, a jelentést a tévé és a rádió is közvetítette. Az ún. Har–Kov-jelentés elüldözötteknek tüntette fel a kényszerkihelyezéssel Székelyföldre kihelyezett tanárokat, akik 1989 után visszatértek a szülőföldjükre. A m. és ro. iskolák szétválasztását szintén elítélte a jelentés. Az ülés megkezdésekor Tokay György kért szót, bejelentve, hogy a Har–Kov-jelentés ismertetése révén a tévé nézői a m. kisebbség „ellen irányuló, előre megfontolt szándékú és felelőtlen támadásnak” lehetnek tanúi. Az RMDSz parlamenti frakciója tiltakozásul kivonult az ülésről, mert a jelentés „az egész magyar nemzeti kisebbség kollektív bűnösségét fogalmazza meg”. A jelentés az üldözés egyik fő bizonyítékának tekintette azt, hogy a Székelyföldön 1989 decemberében megöltek 4 románt, figyelmen kívül hagyva, hogy ezeket a személyeket nem románságukért lincselték meg, hanem azért, mert a Ceauşescu-rezsim kíméletlen rendőrei voltak. A jelentéstevők elhallgatták, hogy a két székely megyében m. rendőrökkel is végzett a népharag, ugyanakkor azt sem említették, hogy rendőr-áldozatok színromán helységekben is voltak. (→ 1991.10.24) – A jelentést brosúra formájában országos szinten terjesztették. (→ 1992.02.12)

A szenátus elfogadta a SRI működéséről szóló törvény tervezetét. A tervezet jellegéről Markó Béla beszélt az RMSz riporterének. [RMSz, okt. 17.]

1991. november 7.

Kerekes Károly – a parlamentben zajló Har–Kov-vita kapcsán – kijelentette, hogy amikor a magyarság elleni offenzíváról van szó, akkor teljes a nemzeti egység. A jelentés az egész m. nemzetet bűnösnek tartja. [Népújság, nov. 7.]

Tőkés László a HHRF meghívására az AEÁ-ba érkezett, ahol előadásokat tartott és m. gyülekezetekben igét hirdetett. A törvényhozás Emberi Jogi Bizottságának tagjaival is találkozott és kifejtette, hogy a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megadását ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy Ro. változtasson nemzetiségi politikáján. [Szabadság, nov. 9.]

1992. február 12.

A parlament két házának együttes ülésén elfogadták a Har–Kov-jelentést (→ 1991.10.17). Ioan Gavra, PUNR-képviselő javasolta: vizsgálják ki a szélsőséges m. csoportok románellenes cselekedeteit, az elüldözöttek pedig részesüljenek kárpótlásban. Az RMDSz parlamenti csoportja nevében Tokay György kifejtette, hogy a jelentés alkotmányellenes és diszkriminatív. A jelentés nem más, mint ellenőrizetlen vélemények halmaza. Az RMDSz parlamenti csoportja közleményben tiltakozott a határozat ellen, mert ebben a magyarságot kollektív bűnösként akarják a vádlottak padjára ültetni. Diszkriminatív és manipulatív az a döntés, hogy csak két megyében folytattak vizsgálatot. Tiltakoztak az ellen is, hogy többségi határozattal megakadályozták az RMDSz ellenvéleményének a parlament elé terjesztését. [RMSz, febr. 15.]

1992. június 13.

Az RMDSz OE Kolozsvárott tartott soros ülésén tájékoztatót hallgatott meg az RMDSz tagjait és vezetőit ért sérelmekről, foglalkozott Hompoth Károly gyergyóhodosi RMDSz-elnök halálának tisztázatlan körülményeivel és nyilatkozatot tett közzé. Tiltakoztak a magyarság ellen folyó pszichológiai háború, a kollektív bűnösség vádja és az újabb beolvasztási kísérletek (pl. tanügyi törvény) ellen.

1993. november 2.

Átszervezik a ro. hadsereget, hogy közelebb kerüljön a NATO-tagországok fegyveres erőinek felépítéséhez – mondta Spiroiu védelmi miniszter. [MH, nov. 2.]

A Maros megyei RMDSz elítélte a kollektív bűnösség vádját és rámutatott: a hadrévi konfliktusnak (→ 1993.09.20) régebbi gyökerei vannak. [RMSz, nov. 2.]

Traian Chebeleu leszögezte: az államelnökség kéri a Svájcban élő Mihály volt királytól, hogy folyamodjék ro. állampolgársághoz, királyként nem léphet be az országba. [ÚM, nov. 2.]

Technikai okokra hivatkozva leállította a kifizetéseket a kolozsvári piramisjáték, a Caritas; ez már a vég jele. [PH, nov. 2.]

1994. július 31.

Az RTV július 26-án valótlanságokat közölt Elie Wiesel Máramarosszigeten elmondott beszédéről. A tévé szerint Wiesel a magyarság kollektív bűnösségét hangsúlyozta, holott erről szó sem volt. A helyi RMDSz közzéteszi a beszéd pontos, magyarra fordított szövegét. Ezzel azonban nem lehet harcolni a hamisítások ellen, mert a fordítás nem fog eljutni azokhoz, akik az eredeti hírt hallották – vélte a cikkíró. [BN, júl. 30.]

Az RMDSz-t fölvette tagjai sorába a hágai székhelyű az ENSz-ben Nem Képviselt Nemzetek és Népek Szervezete (UNPO). [Szabadság, aug. 12.] (→ 1994.09.30)

1995. szeptember 2.

Székelyudvarhelyen mintegy 15 ezer résztvevője volt az anyanyelvű oktatásért rendezett nagygyűlésnek. A fórumon részt vettek az RMDSz vezetői, az RMPSz és a Bolyai Társaság, valamint az egyházak képviselői, városok és falvak küldöttségei. A résztvevők kiáltványt fogadtak el, amelyben rámutattak: tekintve a megszavazott tanügyi törvény (→ 1995.06.28) korlátozó intézkedéseit, kérik, hogy a parlament mielőbb tárgyalja meg a 492 ezer aláírással támogatott, RMDSz által benyújtott tervezetet (→ 1995.08.14). [Táj., szept. 4.; RMSz, szept. 5.]

Gyarmath János Történelmi megbékélés – de kivel? c. cikkében Iliescu elnök szónoklatára (→ 1995.08.30) reagált. Iliescu a bécsi döntés 55. évfordulóját választotta arra, hogy történelmi megbékélést javasoljon. Visszatetsző a dologban, hogy az évfordulót egyhetes magyarellenes sajtókampány előzte meg, amelynek célja a magyarok kollektív bűnösségének hangsúlyozása. A ro. elnök a megbékélést eleve feltételekhez kötötte, ráadásul nem történelmi megbékélést akar, csupán Ro. és Mo. közöttit, azt is úgy, hogy ő maga szabad kezet kapjon az erdélyi magyarság sorsának intézéséhez. [RMSz, szept. 2.]

Miként képzeli el az elnök a megbékélést, amikor egyetlen szóval sem határolja el magát a szélsőséges nacionalista erőktől, ráadásul kormányalkotó pártoktól, amelyek magyarellenességükkel tűntek ki? – kérdezte a ro. sajtó Traian Chebeleu szóvivőtől, aki azt válaszolta, hogy ez „nem illett bele Iliescu beszédének szerkezeti felépítésébe”. (→ 1995.08.30) [MN, szept. 2.]

Sára Sándor a Duna Televízió anyagi gondjairól beszélt: a szerkesztőség éves költségvetését 2,5 milliárd forintra tervezték (az MTV 1. és 2. műsora összesen 30 milliárdból gazdálkodhat), de a kormány ebből 430 milliót visszatartott. Fellebbezésük nyomán 200-at visszakapnak, de ez nem elégséges. [MN, szept. 2.]

1995. szeptember 14.

Az RMDSz székházában megvitatták Iliescu elnök megbékélést célzó javaslatait. Hiányolták, hogy a vita célját képező dokumentumokból tk. az is hiányzik, hogy milyen szerepet szánnak ebben a folyamatban a kisebbségnek; milyen jogi garanciák biztosítanák a folyamatot. A külügyi tanácsadó testület úgy ítélte meg, hogy az igazi megbékéléshez gyökeres mentalitásbeli változtatásra van szükség. [Táj., szept. 15.]

Smaranda Enache bírálta Iliescu elnök megbékélési javaslatának fogyatékosságait: az elnök beszéde a magyarok kollektív bűnösségét sugallta, ugyanakkor a románokra az ártatlanság jellemző. Iliescu kiindulása téves, nem elég csupán egy részt kiragadni, hanem az egész történeti hátteret kell vizsgálni. Cinizmusra vall az elnök javaslata akkor, amikor a kormányban szélsőségesen nacionalista, antiszemita erők is jelen vannak. – Ellenzéki értelmiségiek egy csoportja is úgy vélekedett: aberráció a megbékélésről beszélni akkor, amikor a ro. hatóságok magatartása ellentétes a megbékélési nyilatkozattal; Gh. Funart, a nyilatkozatai alapján, egy demokratikus országban börtönbe küldenék, nálunk az ilyen emberek kormányra jutnak. [RMSz, szept. 14., 15.]

Kiss Kálmán ismét nyilatkozott a Rompresnek, az állítólagos budapesti megbeszélésekről (→ 1995.09.08): „az RMDSZ-nek fáj, hogy pártunk jó úton halad a szomszédos ország politikusaival való kapcsolatfelvétel ügyében” – mondta az RMSzdP elnöke. Fenntartja korábbi nyilatkozatát, azzal a módosítással, hogy Horn Gyulánál nem jártak. Holló László Levente bejelentette: lemond alelnöki [!?] tisztségéről és megszakítja a kapcsolatot Kiss Kálmánnal, akiből a sértettség beszél. Holló elmondása szerint Kiss 28 ezres párttagságról beszélt, de azt képtelenség ellenőrizni. [RMSz, szept. 14.]



lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2022
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998