|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 64 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 ... 61-64 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: kivándorlás / elvándorlás / áttelepülés / menedékjog 1990. május 30.Az RMDSz elnöksége munkaülést tartott Sepsiszentgyörgyön, melyen részt vettek a megválasztott képviselők és szenátorok. Az elnökség kinyilvánította aggodalmát az erősödő kivándorlási hullám miatt. Véleményük szerint ezt az alapvető kollektív jogok hiánya és az iskolaügy rendezetlensége okozta.A kormány végleg hazahívta Alexandru Paleologu professzort, Ro. párizsi nagykövetét. (→ 1990.04.16) Budapesten megalakult a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány (NTA), mely az erdélyi magyarság helyben maradását és a kivándoroltak hazatérését szolgálja. Elnöke: Sütő András. Az elnökség tagjai: Csoóri Sándor, Németh Miklós, Sütő András, Szőcs Géza, Tőkés László. Főtitkára: Ábrahám Dezső. A kuratórium tagjai tk.: Eva Maria Barki, Borbély Ernő, Szilágyi Zsolt és Tempfli József. [Szabadság, jún. 22.] (→ 1990.08.09; 1991.09.26) Borisz Jelcint az orosz parlament elnökévé választották. 1991. január 1.Január 1-jén Ro. lakossága 20 ezerrel volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A csökkenés oka a kivándorlás.1991. január 9.1990-ben 13.210 m. nemzetiségű állampolgárnak hagyták jóvá a kivándorlási kérelmét, közülük 12.028-an Magyarországra kívántak telepedni. Az adatok nem tartalmazzák a szökötteket, vagy az útlevéllel hosszabb ideje eltávozottakat. [Népújság. jan. 9.]Szőcs Géza szenátor interpellációban tiltakozott az ellen, hogy Magyarországról csak a Vallásügyi Államtitkárság engedélyével lehet könyveket behozni. (→ 1991.01.07) [RMSz, jan. 15.] Oláh Tibor, az újjáalakult marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság (KZsT) elnöke beszámolt a társaság terveiről. – A társ. további tisztségviselői: Tonk Sándor (aleln.), Fülöp Géza (titkár). [Népújság. jan. 9.] 1991. július 12.A Min. jóváhagyta a háromszéki m. iskolák elnevezését: Gábor Áron, Bod Péter, Nagy Mózes (Kézdivásárhely), Kőrösi Csoma Sándor (Kovászna), Mikes Kelemen, Puskás Tivadar (Sepsiszentgyörgy), Baróti Szabó Dávid (Barót). [EN, júl. 12.]Az esztendő első felében 19.037 fő vándorolt ki Ro.-ból, közülük 7587 német, 6420 ro., 2284 m., 284 zsidó és 2462 egyéb nemzetiségű. A Belügymin. fenti adatai nem tartalmazzák azt a 4759 ro. állampolgárt, akik turistaútlevéllel mentek ki és időközben bejelentették, hogy nem kívánnak hazatérni. [EN, júl. 12.] 1992. január 22.40.504 ro. állampolgár kért menedékjogot 1991-ben Németországban. [MTI]1992. április 3.Marosvásárhelyen folytatódott Cseresznyés Pál pere. [Népújság, ápr. 4.] (→ 1992.05.21)Kreczinger István az EVMSz (→ 1991.12.07) tevékenységéről és a 4-én kezdődő 2. közgyűlésről nyilatkozott. A követendő alapcél: a kulturális és területi autonómia. A szervezet hármas feladatrendszert dolgozott ki: 1. a kivándorlási szándék csökkentése; 2. a már átköltözöttek érdekképviselete; 3. a repatriálás feltételeinek megteremtése. [MN, ápr. 3.] 1992. április 16.Fodor Ferenc prefektus fogadta a Kovászna megyébe látogató Iliescu elnököt. Iliescu (Kozsokár Gábor jelenlétében) a pártok vezetőivel tárgyalt. A VR és a PUNR felrótta az elnöknek, hogy magukra hagyták őket a „magyar tengerben”. Követelték: a kétnyelvű feliratok eltávolítását, bérpótlékot a ro. hivatalnokoknak és az RMDSz betiltását. [RMSz, ápr. 18.]Tamás Emil rendőrszázados Mihai Ulpiu Cherecheanu főügyésznek küldött levélben leplezte le a marosvásárhelyi helyhatósági választások idején tapasztalt csalást. Számtalan személyazonossági igazolványt hamisítottak, így akarták növelni a PUNR szavazóinak számát. A leleplezés pontos adatokkal, a felelősök nevének és tisztségének megnevezésével írta le az akciót, amelyben a rendőrségi lakossági nyilvántartás több tisztje is cinkosságot vállalt. A leleplező levelet ro. lapok is közölték, de nem a bűnösöket tartóztatták le, hanem Tamás Emilt küldték tartalékállományba. [Népújság, ápr. 16.; MN, júl. 14.] Virgil Măgureanu, parlamenti meghallgatása során tagadta szekus múltját [!] (→ 1992.04.15), egyben megfenyegette a honatyákat, hogy nyilvánosságra hozza a besúgók listáját, a képviselők dossziéit. [RMSz, ápr. 17.] A România Liberă közölte a ro. nagykövetségeken dolgozó hajdani szekus munkatársak listáját, melyen több nagykövet, titkár és tanácsos neve olvasható. Traian Chebeleu próbálta szépítgetni a helyzetet, megjegyezte, hogy nem lehet egy csapásra kicserélni valamennyi munkatársat. [MH, ápr. 16.] Az utóbbi 6 évben 44 ref. lelkész hagyta el véglegesen Erdélyt. [EN, ápr. 16.] A CD pártszövetség elnökéül választotta Corneliu Coposut. 1992. április 29.Ro.-ból csaknem 200 ezer ember vándorolt ki 1990–91-ben. A hivatalos adatok szerint a legtöbben Németországba mentek (124 ezer), Mo.-ra 25 ezren telepedtek át. [MTI]1993. február 27.Az RMDSz vezetői sajtóértekezleten értékelték budapesti tárgyalásaik eredményét. Az RTV munkatársa kérdésére Tőkés László megerősítette, hogy amerikai körútján (febr. 6–23.) beszélt arról, hogy a romániai magyarság ellen, ha finomabb eszközökkel is, de etnikai tisztogatás folyik. Nem szűntek meg ugyanis azok a folyamatok, amelyek beolvadásra, vagy a szülőföld elhagyására késztetik a magyarságot. [MN, márc. 1.] ● [Az „etnikai tisztogatás” szókapcsolat 1993 elején, a jugoszláviai polgárháború idején erősen felborzolta a kedélyeket; Tőkés értékelését mind m., mind ro. oldalról támadták, a sajtóvita hetekig elhúzódott; ebből csak néhány fontosabb megnyilvánulást emelek ki (→ 1993.03.01, 1993.03.02, 1993.03.05, 1993.03.10, 1993.03.20, 1993.04.02, 1993.04.05, 1993.05.01). – Tőkés László: Egy kifejezés – és ami mögötte van c. írásában statisztikai adatokkal igazolta a véleményét, lásd EN, júl. 29., aug. 5.]1993. március 5.A Belügymin. adatai szerint 1990. jan. 1.–1992. dec. 31. között 222.670 romániai állampolgár kért és kapott kivándorlási engedélyt, közülük 121.512 (54,57%) német, 61.612 (27,66%) ro., 32.983 (14,81%) m. és 6358 más nemzetiségű. Az összesítés csak az engedéllyel távozókat tartalmazza. Az adatokat azt követően hozták nyilvánosságra, hogy vita keletkezett Tőkés László kijelentése miatt (→ 1993.02.27). [MN, márc. 5.] ● [Az adatokat úgy is lehet értelmezni, hogy a kisebbségek (72,34%) a nemzetiségi létükben való fenyegetettség miatt távoztak.] – Traian Chebeleu szóvivő leszögezte, hogy az államelnöki hivatal nem kívánja méltatni Tőkés László kijelentését: „Mi nem tévesztjük össze az RMDSz-t Tőkés Lászlóval és az RMDSz-t a m. kisebbség egészével.” [RMSz, márc. 9.]Gyulafehérváron ülésezett a RMEEÁÉ. Szó volt az ápr. 1-jére meghirdetett felekezetközi konferenciáról, melynek tárgya a nemzetiségi kérdés, valamint az egyház és iskola viszonya. A megbeszélésen elhangzott, hogy az ortodox egyházhoz hasonló mértékű juttatásokat kérnek. [RMSz, márc. 12.] 1993. október 16.Agyagfalván tud. ülésszakon emlékeztek az 1848-as székely nemzeti gyűlésre. 17-én ünnepi megemlékezés és koszorúzás zajlott. Demény Lajos felhívással fordult a fiatalokhoz: térjenek vissza szülőföldjük birtokba vételére, merjék vállalni a földművelést, mert benne találhatnak megkapaszkodást önmaguk és családjaik számára. [RMSz, okt. 20.]1993. november 30.Kolozsvárott – a nemzeti ünnep előestéjén – fölavatták a még be sem fejezett Avram Iancu szobrot. [Szabadság, dec. 1.]Ro. kérni fogja fölvételét a NATO-ba – jelentette ki N. Spiroiu, védelmi min. [MH, nov. 30.] A Temesvári róm. kat. püspökség kebeléből 1989 óta 49 pap vándorolt ki nyugatra. [RMSz, nov. 30.] 1994. március 23.Máramarosszigeten közadakozásból sikerült helyreállíttatni az 1848-as emlékművet (→ 1993.11.12). A helyreállítás után a megyei műemlékvédelmi bizottság emberei, arra hivatkozva, hogy hiányzik az orsz. fórum engedélye, azt követelték, hogy bontsák le az oszlopot. Heves vita után a városi tanács az emlékmű megmaradása mellett szavazott, így márc. 15-én fölavathatták a helyreállított emlékoszlopot. [EN, márc. 23.]A MOGyE elrománosításának számadataiból: 1960-ban a 134 végzősből 120 volt a m., 1987: 172/76. 1994: 1482/337. – 1989 december után 67 tanár távozott külföldre, közülük 55 m. volt. 1994. augusztus 27.Kántor Lajos szerint az erdélyiek megunták a muszájherkulesi magatartást. Tőkés László és Sütő András hiába fogalmazza „újra a Maradás Igéit, a puszta erkölcsi parancs már nem hat (…) az általuk felrajzolt nemzetiségi, kisebbségi Apokalipszis képei sajnos inkább siettetik, mint lassítják az exodust”. [MN, aug. 27., aug. 29.]Az 1993/94-es tanév statisztikáját folytatásokban közölte az RMSz: óvodai (aug. 27.); elemi isk. (aug. 30.), ált. isk. (aug. 31.) és líceumi oktatás (szept. 1.); szakoktatás (szept. 3.). Az ország lakosságának 7,21%-a m., de csak 4,9% (211.317 gyermek) tanult az anyanyelvén (egy tanévvel korábban 216.715 volt az a szám). A gondok: sok a szakképesítés nélküli tanerő (óvodákban: 45%; elemi iskolákban: 25%; ált. iskolákban: 31%); csökken a m. tanulók létszáma; a szórványban a m. gyermekek több mint fele ro. iskolába járt. 1994. november 3.Iliescu a BBC-nek nyilatkozott, s tk. elmondta: az anyanyelv használatának korlátozásáról elhangzó m. panaszok csak kitalált dolgok, a m. kisebbségnek semmilyen korlátozástól nem kell szenvednie. [RMSz, nov. 5.]Markó Béla megvonta amerikai látogatásának mérlegét: az újvilágban tisztában vannak a m. ny. oktatás problémáival és támogatást ígértek a kérdés rendezéséhez; a kulturális autonómia gondolatát fenntartás nélkül támogatják, a területi önkormányzat tervéről pedig további információkat várnak. [RMSz, nov. 3.] Minden harmadik m. orvos elhagyta az országot, a legtöbben Mo.-ra telepedtek át – mondta Ábrám Zoltán. [RMSz, nov. 3.] 1995. február 18.Az RMDSz székelyudvarhelyi szervezete nyilatkozatban utasította vissza az Orbán Balázs-szobor avatásával kapcsolatos újabb magyarellenes kampányt. Törvénytelennek ítélik Ferenczy Ferenc polgármester leváltásának kilátásba helyezését. [RMSz, febr. 18.] (→ 1995.02.22)Daniel Tarschys, az ET főtitkára szerint számos országban léteznek etnikai feszültségek, ám ennek megvan az orvossága is: nagylelkű kisebbségi politikára van szükség, ill. olyan intézkedésekre, amelyek engedélyezik az autonómiát. [Népújság, febr. 18.] 1990–1994 között hivatalosan 209 ezer kivándorló hagyta el Ro.-t, közülük 16 ezren tértek vissza. A kivándorlási láz csökkent, 1990-ben 144 ezren voltak, 1994-ben csak 22 ezren. [Szabadság, febr. 18.] 1995. április 22.Kolozsvárott megalakult a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT). Alapító tagjai: Állampolgár Menedzser Egylet (ÁME), a MISzSz, a református Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE), az unitárius Orsz. Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE), az Orsz. M. Diákszövetség (OMDSz) és a MaKOSz. Megfigyelőként részt vett az RMCsSz és a DUMA. A MIT a romániai m. ifjúság érdekegyeztető és képviseleti fóruma; kapcsolatot tart a kormánnyal, az ifjúságot támogató intézményekkel és az európai nemzeti kisebbségek tanácsaival. [Táj., ápr. 25.]Roland Vasilievici, a temesvári Securitate volt egyházügyi szakértője, nyugdíjas ezredes, aki már több leleplező írást közölt a szekuról, bebizonyította, hogy még mindig működik a levélcenzúra. 3, kellemetlen igazságokat tartalmazó levelet küldött 3 városból a saját címére. A leveleket nem kapta meg. [RMSz, ápr. 22.] (→ 1995.06.07) Budakeszin tartotta közgyűlését az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezete. A szervezet új nevet vett föl: Bocskai Szövetség. Az újraválasztott Kreczinger István elnök elmondta, hogy legfőbb feladatuknak az Erdélyből áttelepült magyarok támogatását tekintik. Üv. eln.: Czire Dénes; az elnökség tagjai: Halász István, Okos Márton és Lázár István. [ÚM, ápr. 24.; RMSz, júl. 27.] 1995. május 25.Petre Roman, a PD elnöke, kifejtette: az 1996-os választáson arra törekszik, hogy az országban hatalomváltás jöjjön létre. „Iliescu elnök valójában nem kötelezte el magát a demokratikus értékek és a tolerancia mellett.” [RMSz, máj. 25.]Reizer Pál szatmári megyés püspök megvonta 5 év mérlegét: Szatmárnémetiben új templomot és idős papok otthonát építettek, az egyházmegye területén további 9 kat. templom van épülőfélben; a (sváb eredetű) lakosság elvándorlása súlyosan érintette a hívek létszámát, szerencsére megcsappant a kivándorlási kedv. [RMSz, máj. 25.] 1995. június 7.Varga Gábor az elmúlt 5 év történéseit elemezte: a kivándorlás következtében leszűkült a közösségi megbízatást tisztességgel elvállalni tudó, önálló gondolkodású értelmiségiek tábora; milyen eredményességgel valósítják meg a háromszintű autonómiát, ha sok helyen a tanácsüléseket sem tudják lebonyolítani. Józan helyzetfelmérésre van szükség és nem hőzöngésre. „Gazdasági megerősödésről beszélünk, s közben – a Székelyföldet leszámítva – szinte teljesen kimaradunk a privatizációból.” Nem életképtelen kezdeményezéseket (belső választás) kellene szorgalmazni, hanem működőképes intézményrendszereket fölállítani. Az autonómiáról nem értekezni kell, hanem meg kell valósítani: lépésről lépésre – nem megalkudva, hanem elfogadva az ésszerű kompromisszumokat. [EN, jún. 7.]Roland Vasilievici (→ 1995.04.22) a Timişoara c. lapban folytatásokban ismertette Ceauşescu kisebbségfelszámoló programját. 1970 után 12 ilyen program született a Securitate keretein belül. 1976-ban készült el a Tiszta Ro. program, amely célul tűzte ki, hogy a veszélyforrásnak vélt 5 nemzetiség (m., német, cigány, zsidó, török) 20 év leforgása alatt hagyja el az országot, vagy olvadjon be. A programot éves bontásban készítették el és évenként elemezték a végrehajtást. Minden téren (a mezőgazdaságtól az igazságszolgáltatásig) nyomást kellett gyakorolni a kisebbségekre, oly módon, hogy ők maguk kérjék a kitelepedést az országból. A németek kivándorlását éves kontingensekben határozták meg: a nagy tömegű kivándorlást nem tudták volna időben pótolni. Egy-egy kitelepült család helyére azonnal ro. családot telepítettek, akik letelepedési segélyt és munkahelyet kaptak. A nyomásgyakorlás olyan szinteket is elért, mint a földművelésügy (előbb a ro. vidékek mezőgazdaságát támogatták, s csak másodsorban a m., szász vidékeket) vagy a vallásügy (nem támogatták a templomok restaurálását). Vasilievici azért szánta el magát a terv feltárására, mert meglátása szerint a folyamat nem állt meg. Már többször megfenyegették, az Amnesty International viszont a védelmébe vette. [EN, jún. 7.] 1996. március 8.Vida Gyula elmondta: Ro.-nak még mindig nincs költségvetése. A tervről szóló vita egyre húzódik, a terv megalapozatlan; Ro. külkereskedelmi deficitje 1994-ben 500 millió dollár volt, ez 1995-ben 2 milliárdra nőtt; az ország valutatartalékai 1995-ben 50%-kal csökkentek. [BN, márc. 8.]A Fidesz küldöttsége Marosvásárhelyen találkozott az RMDSz vezetőivel. A megbeszélés témája: a ro.–m. szerződés, a h. t. magyarok megoldatlan problémáinak áttekintése és a pártközi együttműködés. [Szabadság, márc. 9.] A képviselőházi vitában elfogadták azt a rendelkezést, hogy a helyi tanácsok munkaülésein – a m. többségű helységekben is! – a ro. a hivatalos és az egyetlen használatos nyelv. (→ 1996.03.01) Az RMDSz képviselője az ET kisebbségvédelmi keretegyezményére, a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájára hivatkozott, a ro. többség azonban kioktatta a magyarokat, hogy „más nyelvek” használata sértené az alkotmányt. [ÚM, márc. 9.] (→ 1996.03.15) Az 1995-ös Statisztikai Évkönyv szerint 1980–1995 között az országból 495.586 személy vándorolt ki (1989-ig 287.753, 1990 után pedig 207.833). A távozottak közül 50.576 személynek volt felsőfokú végzettsége. A kivándoroltak nagyobb része (310.236 = 62,6%) kisebbségi volt (ezek közül: 217.695 német; 68.829 m., 13.870 zsidó). [EurId, márc. 9.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
