Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 64 találat lapozás: 1-20 | 21-40 ... 61-64
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: kivándorlás / elvándorlás / áttelepülés / menedékjog

1990. május 30.

Az RMDSz elnöksége munkaülést tartott Sepsiszentgyörgyön, melyen részt vettek a megválasztott képviselők és szenátorok. Az elnökség kinyilvánította aggodalmát az erősödő kivándorlási hullám miatt. Véleményük szerint ezt az alapvető kollektív jogok hiánya és az iskolaügy rendezetlensége okozta.

A kormány végleg hazahívta Alexandru Paleologu professzort, Ro. párizsi nagykövetét. (→ 1990.04.16)

Budapesten megalakult a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány (NTA), mely az erdélyi magyarság helyben maradását és a kivándoroltak hazatérését szolgálja. Elnöke: Sütő András. Az elnökség tagjai: Csoóri Sándor, Németh Miklós, Sütő András, Szőcs Géza, Tőkés László. Főtitkára: Ábrahám Dezső. A kuratórium tagjai tk.: Eva Maria Barki, Borbély Ernő, Szilágyi Zsolt és Tempfli József. [Szabadság, jún. 22.] (→ 1990.08.09; 1991.09.26)

Borisz Jelcint az orosz parlament elnökévé választották.

1991. január 1.

Január 1-jén Ro. lakossága 20 ezerrel volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A csökkenés oka a kivándorlás.

1991. január 9.

1990-ben 13.210 m. nemzetiségű állampolgárnak hagyták jóvá a kivándorlási kérelmét, közülük 12.028-an Magyarországra kívántak telepedni. Az adatok nem tartalmazzák a szökötteket, vagy az útlevéllel hosszabb ideje eltávozottakat. [Népújság. jan. 9.]

Szőcs Géza szenátor interpellációban tiltakozott az ellen, hogy Magyarországról csak a Vallásügyi Államtitkárság engedélyével lehet könyveket behozni. (→ 1991.01.07) [RMSz, jan. 15.]

Oláh Tibor, az újjáalakult marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság (KZsT) elnöke beszámolt a társaság terveiről. – A társ. további tisztségviselői: Tonk Sándor (aleln.), Fülöp Géza (titkár). [Népújság. jan. 9.]

1991. július 12.

A Min. jóváhagyta a háromszéki m. iskolák elnevezését: Gábor Áron, Bod Péter, Nagy Mózes (Kézdivásárhely), Kőrösi Csoma Sándor (Kovászna), Mikes Kelemen, Puskás Tivadar (Sepsiszentgyörgy), Baróti Szabó Dávid (Barót). [EN, júl. 12.]

Az esztendő első felében 19.037 fő vándorolt ki Ro.-ból, közülük 7587 német, 6420 ro., 2284 m., 284 zsidó és 2462 egyéb nemzetiségű. A Belügymin. fenti adatai nem tartalmazzák azt a 4759 ro. állampolgárt, akik turistaútlevéllel mentek ki és időközben bejelentették, hogy nem kívánnak hazatérni. [EN, júl. 12.]

1992. január 22.

40.504 ro. állampolgár kért menedékjogot 1991-ben Németországban. [MTI]

1992. április 3.

Marosvásárhelyen folytatódott Cseresznyés Pál pere. [Népújság, ápr. 4.] (→ 1992.05.21)

Kreczinger István az EVMSz (→ 1991.12.07) tevékenységéről és a 4-én kezdődő 2. közgyűlésről nyilatkozott. A követendő alapcél: a kulturális és területi autonómia. A szervezet hármas feladatrendszert dolgozott ki: 1. a kivándorlási szándék csökkentése; 2. a már átköltözöttek érdekképviselete; 3. a repatriálás feltételeinek megteremtése. [MN, ápr. 3.]

1992. április 16.

Fodor Ferenc prefektus fogadta a Kovászna megyébe látogató Iliescu elnököt. Iliescu (Kozsokár Gábor jelenlétében) a pártok vezetőivel tárgyalt. A VR és a PUNR felrótta az elnöknek, hogy magukra hagyták őket a „magyar tengerben”. Követelték: a kétnyelvű feliratok eltávolítását, bérpótlékot a ro. hivatalnokoknak és az RMDSz betiltását. [RMSz, ápr. 18.]

Tamás Emil rendőrszázados Mihai Ulpiu Cherecheanu főügyésznek küldött levélben leplezte le a marosvásárhelyi helyhatósági választások idején tapasztalt csalást. Számtalan személyazonossági igazolványt hamisítottak, így akarták növelni a PUNR szavazóinak számát. A leleplezés pontos adatokkal, a felelősök nevének és tisztségének megnevezésével írta le az akciót, amelyben a rendőrségi lakossági nyilvántartás több tisztje is cinkosságot vállalt. A leleplező levelet ro. lapok is közölték, de nem a bűnösöket tartóztatták le, hanem Tamás Emilt küldték tartalékállományba. [Népújság, ápr. 16.; MN, júl. 14.]

Virgil Măgureanu, parlamenti meghallgatása során tagadta szekus múltját [!] (→ 1992.04.15), egyben megfenyegette a honatyákat, hogy nyilvánosságra hozza a besúgók listáját, a képviselők dossziéit. [RMSz, ápr. 17.]

A România Liberă közölte a ro. nagykövetségeken dolgozó hajdani szekus munkatársak listáját, melyen több nagykövet, titkár és tanácsos neve olvasható. Traian Chebeleu próbálta szépítgetni a helyzetet, megjegyezte, hogy nem lehet egy csapásra kicserélni valamennyi munkatársat. [MH, ápr. 16.]

Az utóbbi 6 évben 44 ref. lelkész hagyta el véglegesen Erdélyt. [EN, ápr. 16.]

A CD pártszövetség elnökéül választotta Corneliu Coposut.

1992. április 29.

Ro.-ból csaknem 200 ezer ember vándorolt ki 1990–91-ben. A hivatalos adatok szerint a legtöbben Németországba mentek (124 ezer), Mo.-ra 25 ezren telepedtek át. [MTI]

1993. február 27.

Az RMDSz vezetői sajtóértekezleten értékelték budapesti tárgyalásaik eredményét. Az RTV munkatársa kérdésére Tőkés László megerősítette, hogy amerikai körútján (febr. 6–23.) beszélt arról, hogy a romániai magyarság ellen, ha finomabb eszközökkel is, de etnikai tisztogatás folyik. Nem szűntek meg ugyanis azok a folyamatok, amelyek beolvadásra, vagy a szülőföld elhagyására késztetik a magyarságot. [MN, márc. 1.] ● [Az „etnikai tisztogatás” szókapcsolat 1993 elején, a jugoszláviai polgárháború idején erősen felborzolta a kedélyeket; Tőkés értékelését mind m., mind ro. oldalról támadták, a sajtóvita hetekig elhúzódott; ebből csak néhány fontosabb megnyilvánulást emelek ki (→ 1993.03.01, 1993.03.02, 1993.03.05, 1993.03.10, 1993.03.20, 1993.04.02, 1993.04.05, 1993.05.01). – Tőkés László: Egy kifejezés – és ami mögötte van c. írásában statisztikai adatokkal igazolta a véleményét, lásd EN, júl. 29., aug. 5.]

1993. március 5.

A Belügymin. adatai szerint 1990. jan. 1.–1992. dec. 31. között 222.670 romániai állampolgár kért és kapott kivándorlási engedélyt, közülük 121.512 (54,57%) német, 61.612 (27,66%) ro., 32.983 (14,81%) m. és 6358 más nemzetiségű. Az összesítés csak az engedéllyel távozókat tartalmazza. Az adatokat azt követően hozták nyilvánosságra, hogy vita keletkezett Tőkés László kijelentése miatt (→ 1993.02.27). [MN, márc. 5.] ● [Az adatokat úgy is lehet értelmezni, hogy a kisebbségek (72,34%) a nemzetiségi létükben való fenyegetettség miatt távoztak.] – Traian Chebeleu szóvivő leszögezte, hogy az államelnöki hivatal nem kívánja méltatni Tőkés László kijelentését: „Mi nem tévesztjük össze az RMDSz-t Tőkés Lászlóval és az RMDSz-t a m. kisebbség egészével.” [RMSz, márc. 9.]

Gyulafehérváron ülésezett a RMEEÁÉ. Szó volt az ápr. 1-jére meghirdetett felekezetközi konferenciáról, melynek tárgya a nemzetiségi kérdés, valamint az egyház és iskola viszonya. A megbeszélésen elhangzott, hogy az ortodox egyházhoz hasonló mértékű juttatásokat kérnek. [RMSz, márc. 12.]

1993. október 16.

Agyagfalván tud. ülésszakon emlékeztek az 1848-as székely nemzeti gyűlésre. 17-én ünnepi megemlékezés és koszorúzás zajlott. Demény Lajos felhívással fordult a fiatalokhoz: térjenek vissza szülőföldjük birtokba vételére, merjék vállalni a földművelést, mert benne találhatnak megkapaszkodást önmaguk és családjaik számára. [RMSz, okt. 20.]

1993. november 30.

Kolozsvárott – a nemzeti ünnep előestéjén – fölavatták a még be sem fejezett Avram Iancu szobrot. [Szabadság, dec. 1.]

Ro. kérni fogja fölvételét a NATO-ba – jelentette ki N. Spiroiu, védelmi min. [MH, nov. 30.]

A Temesvári róm. kat. püspökség kebeléből 1989 óta 49 pap vándorolt ki nyugatra. [RMSz, nov. 30.]

1994. március 23.

Máramarosszigeten közadakozásból sikerült helyreállíttatni az 1848-as emlékművet (→ 1993.11.12). A helyreállítás után a megyei műemlékvédelmi bizottság emberei, arra hivatkozva, hogy hiányzik az orsz. fórum engedélye, azt követelték, hogy bontsák le az oszlopot. Heves vita után a városi tanács az emlékmű megmaradása mellett szavazott, így márc. 15-én fölavathatták a helyreállított emlékoszlopot. [EN, márc. 23.]

A MOGyE elrománosításának számadataiból: 1960-ban a 134 végzősből 120 volt a m., 1987: 172/76. 1994: 1482/337. – 1989 december után 67 tanár távozott külföldre, közülük 55 m. volt.

1994. augusztus 27.

Kántor Lajos szerint az erdélyiek megunták a muszájherkulesi magatartást. Tőkés László és Sütő András hiába fogalmazza „újra a Maradás Igéit, a puszta erkölcsi parancs már nem hat (…) az általuk felrajzolt nemzetiségi, kisebbségi Apokalipszis képei sajnos inkább siettetik, mint lassítják az exodust”. [MN, aug. 27., aug. 29.]

Az 1993/94-es tanév statisztikáját folytatásokban közölte az RMSz: óvodai (aug. 27.); elemi isk. (aug. 30.), ált. isk. (aug. 31.) és líceumi oktatás (szept. 1.); szakoktatás (szept. 3.). Az ország lakosságának 7,21%-a m., de csak 4,9% (211.317 gyermek) tanult az anyanyelvén (egy tanévvel korábban 216.715 volt az a szám). A gondok: sok a szakképesítés nélküli tanerő (óvodákban: 45%; elemi iskolákban: 25%; ált. iskolákban: 31%); csökken a m. tanulók létszáma; a szórványban a m. gyermekek több mint fele ro. iskolába járt.

1994. november 3.

Iliescu a BBC-nek nyilatkozott, s tk. elmondta: az anyanyelv használatának korlátozásáról elhangzó m. panaszok csak kitalált dolgok, a m. kisebbségnek semmilyen korlátozástól nem kell szenvednie. [RMSz, nov. 5.]

Markó Béla megvonta amerikai látogatásának mérlegét: az újvilágban tisztában vannak a m. ny. oktatás problémáival és támogatást ígértek a kérdés rendezéséhez; a kulturális autonómia gondolatát fenntartás nélkül támogatják, a területi önkormányzat tervéről pedig további információkat várnak. [RMSz, nov. 3.]

Minden harmadik m. orvos elhagyta az országot, a legtöbben Mo.-ra telepedtek át – mondta Ábrám Zoltán. [RMSz, nov. 3.]

1995. február 18.

Az RMDSz székelyudvarhelyi szervezete nyilatkozatban utasította vissza az Orbán Balázs-szobor avatásával kapcsolatos újabb magyarellenes kampányt. Törvénytelennek ítélik Ferenczy Ferenc polgármester leváltásának kilátásba helyezését. [RMSz, febr. 18.] (→ 1995.02.22)

Daniel Tarschys, az ET főtitkára szerint számos országban léteznek etnikai feszültségek, ám ennek megvan az orvossága is: nagylelkű kisebbségi politikára van szükség, ill. olyan intézkedésekre, amelyek engedélyezik az autonómiát. [Népújság, febr. 18.]

1990–1994 között hivatalosan 209 ezer kivándorló hagyta el Ro.-t, közülük 16 ezren tértek vissza. A kivándorlási láz csökkent, 1990-ben 144 ezren voltak, 1994-ben csak 22 ezren. [Szabadság, febr. 18.]

1995. április 22.

Kolozsvárott megalakult a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT). Alapító tagjai: Állampolgár Menedzser Egylet (ÁME), a MISzSz, a református Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE), az unitárius Orsz. Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE), az Orsz. M. Diákszövetség (OMDSz) és a MaKOSz. Megfigyelőként részt vett az RMCsSz és a DUMA. A MIT a romániai m. ifjúság érdekegyeztető és képviseleti fóruma; kapcsolatot tart a kormánnyal, az ifjúságot támogató intézményekkel és az európai nemzeti kisebbségek tanácsaival. [Táj., ápr. 25.]

Roland Vasilievici, a temesvári Securitate volt egyházügyi szakértője, nyugdíjas ezredes, aki már több leleplező írást közölt a szekuról, bebizonyította, hogy még mindig működik a levélcenzúra. 3, kellemetlen igazságokat tartalmazó levelet küldött 3 városból a saját címére. A leveleket nem kapta meg. [RMSz, ápr. 22.] (→ 1995.06.07)

Budakeszin tartotta közgyűlését az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezete. A szervezet új nevet vett föl: Bocskai Szövetség. Az újraválasztott Kreczinger István elnök elmondta, hogy legfőbb feladatuknak az Erdélyből áttelepült magyarok támogatását tekintik. Üv. eln.: Czire Dénes; az elnökség tagjai: Halász István, Okos Márton és Lázár István. [ÚM, ápr. 24.; RMSz, júl. 27.]

1995. május 25.

Petre Roman, a PD elnöke, kifejtette: az 1996-os választáson arra törekszik, hogy az országban hatalomváltás jöjjön létre. „Iliescu elnök valójában nem kötelezte el magát a demokratikus értékek és a tolerancia mellett.” [RMSz, máj. 25.]

Reizer Pál szatmári megyés püspök megvonta 5 év mérlegét: Szatmárnémetiben új templomot és idős papok otthonát építettek, az egyházmegye területén további 9 kat. templom van épülőfélben; a (sváb eredetű) lakosság elvándorlása súlyosan érintette a hívek létszámát, szerencsére megcsappant a kivándorlási kedv. [RMSz, máj. 25.]

1995. június 7.

Varga Gábor az elmúlt 5 év történéseit elemezte: a kivándorlás következtében leszűkült a közösségi megbízatást tisztességgel elvállalni tudó, önálló gondolkodású értelmiségiek tábora; milyen eredményességgel valósítják meg a háromszintű autonómiát, ha sok helyen a tanácsüléseket sem tudják lebonyolítani. Józan helyzetfelmérésre van szükség és nem hőzöngésre. „Gazdasági megerősödésről beszélünk, s közben – a Székelyföldet leszámítva – szinte teljesen kimaradunk a privatizációból.” Nem életképtelen kezdeményezéseket (belső választás) kellene szorgalmazni, hanem működőképes intézményrendszereket fölállítani. Az autonómiáról nem értekezni kell, hanem meg kell valósítani: lépésről lépésre – nem megalkudva, hanem elfogadva az ésszerű kompromisszumokat. [EN, jún. 7.]

Roland Vasilievici (→ 1995.04.22) a Timişoara c. lapban folytatásokban ismertette Ceauşescu kisebbségfelszámoló programját. 1970 után 12 ilyen program született a Securitate keretein belül. 1976-ban készült el a Tiszta Ro. program, amely célul tűzte ki, hogy a veszélyforrásnak vélt 5 nemzetiség (m., német, cigány, zsidó, török) 20 év leforgása alatt hagyja el az országot, vagy olvadjon be. A programot éves bontásban készítették el és évenként elemezték a végrehajtást. Minden téren (a mezőgazdaságtól az igazságszolgáltatásig) nyomást kellett gyakorolni a kisebbségekre, oly módon, hogy ők maguk kérjék a kitelepedést az országból. A németek kivándorlását éves kontingensekben határozták meg: a nagy tömegű kivándorlást nem tudták volna időben pótolni. Egy-egy kitelepült család helyére azonnal ro. családot telepítettek, akik letelepedési segélyt és munkahelyet kaptak. A nyomásgyakorlás olyan szinteket is elért, mint a földművelésügy (előbb a ro. vidékek mezőgazdaságát támogatták, s csak másodsorban a m., szász vidékeket) vagy a vallásügy (nem támogatták a templomok restaurálását). Vasilievici azért szánta el magát a terv feltárására, mert meglátása szerint a folyamat nem állt meg. Már többször megfenyegették, az Amnesty International viszont a védelmébe vette. [EN, jún. 7.]

1996. március 8.

Vida Gyula elmondta: Ro.-nak még mindig nincs költségvetése. A tervről szóló vita egyre húzódik, a terv megalapozatlan; Ro. külkereskedelmi deficitje 1994-ben 500 millió dollár volt, ez 1995-ben 2 milliárdra nőtt; az ország valutatartalékai 1995-ben 50%-kal csökkentek. [BN, márc. 8.]

A Fidesz küldöttsége Marosvásárhelyen találkozott az RMDSz vezetőivel. A megbeszélés témája: a ro.–m. szerződés, a h. t. magyarok megoldatlan problémáinak áttekintése és a pártközi együttműködés. [Szabadság, márc. 9.]

A képviselőházi vitában elfogadták azt a rendelkezést, hogy a helyi tanácsok munkaülésein – a m. többségű helységekben is! – a ro. a hivatalos és az egyetlen használatos nyelv. (→ 1996.03.01) Az RMDSz képviselője az ET kisebbségvédelmi keretegyezményére, a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájára hivatkozott, a ro. többség azonban kioktatta a magyarokat, hogy „más nyelvek” használata sértené az alkotmányt. [ÚM, márc. 9.] (→ 1996.03.15)

Az 1995-ös Statisztikai Évkönyv szerint 1980–1995 között az országból 495.586 személy vándorolt ki (1989-ig 287.753, 1990 után pedig 207.833). A távozottak közül 50.576 személynek volt felsőfokú végzettsége. A kivándoroltak nagyobb része (310.236 = 62,6%) kisebbségi volt (ezek közül: 217.695 német; 68.829 m., 13.870 zsidó). [EurId, márc. 9.]



lapozás: 1-20 | 21-40 ... 61-64




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2022
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998