Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 28 találat lapozás: 1-20 | 21-28
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: kitüntetés

1994. március 28.

Entz Géza magas állami kitüntetéseket nyújtott át az erdélyi katolikus papság néhány képviselőjének (Boros Béla, Godó Mihály, Erőss Lajos, Léstyán Ferenc) és Dénes Anna Szeréna a Szociális Testvérek Társasága szerzetesnővérének, akik hosszasan raboskodtak a proletárdiktatúra idején. Ilyen kitüntetéseket eddig nem adták át Erdélyben élő magyaroknak, elsőként a kat. egyház személyiségeit tüntették ki, mert a katolikus egyház meg tudta őrizni belső függetlenségét a komm. idején is, ez ily módon Mo.-n sem sikerült. [RMSz, ápr. 1., ápr. 2.]

1994. március 30.

Bukarestben Fr. König és G. Jansson folytatták a meghallgatásokat. A kormánypárti képviselők szerint az ET ajánlásainak elfogadása megfelelő ütemben halad, az ellenzéki CD ennek az ellenkezőjét állította. Az RMDSz vezetőivel is találkoztak, Markó Béla leszögezte: a kormányban nincs meg a kellő politikai akarat a vállalt kötelezettségek teljesítésére. [RMSz, márc. 30., márc. 31.] – Gunnar Jansson ismertette a finnországi kisebbségek helyzetét: bár az országnak csak 6%-a svéd, az állam hivatalos nyelvként ismeri el a svédet. Saját egyetemük is van a svédeknek. [Szabadság, ápr. 2.]

Annak okán, hogy Entz Géza m. kormánykitüntetéseket adott át Ro.-ban, Adrian Năstase képviselőházi elnök kijelentette: vízumkényszert kell bevezetni a diplomáciai útlevelek esetében, hogy „megtanítsuk azokat, akik nem értették meg elég jól, hogy mit jelent a ro. állam szuverenitása egész területe fölött”. [Szabadság, ápr. 1.] (→ 1994.04.05) – A ro. külügyi tárca az ellen tiltakozott, hogy a m. államtitkár bejelentés nélkül járt az országban. A m. fél pontosított: idejében közölték a látogatás idejét és útvonalát, még a ro. fél pótlólagos kérését is teljesítették: közölték a kitüntetettek névsorát. [RMSz, ápr. 7.]

1995. április 23.

Befejeződött az MVSz választmányának tanácskozása. Jakabfy Ernő lemondása után Bagi Lajos svájci ügyvédet választották meg a nyugati régió elnökének; az intéző biz. új vezetője Borbély Imre lett. Patrubány Miklós a Világszövetség Erdélyi Társasága (VET) nevében nyilvánosságra hozott egy nyilatkozatot, mely a nemzeti kisebbségek és a nyugati emigráció közötti eltávolodásra hívta föl a figyelmet. Tőkés Lászlót az MVSz érdemrendjével tüntették ki. [EN, ápr. 26.]

1996. november 21.

A leköszönő kormányfő utolsó sajtóértekezletén hosszan magyarázta a bizonyítványát és leckéztette az új kormányt, amely – szerinte – már 1997-ben számtalan népszerűtlen intézkedésre fog kényszerülni. [RMSz, nov. 23.]

Az Iliescu-féle fenyegetés kapcsán (→ 1996.11.11) arról kérdezték Meleşcanut: szolgálata idején tapasztalta-e, hogy Erdély veszély fenyegetné? A leköszönő külügymin. elismerte, hogy nem fenyegette veszély az országot, de emlékeztetett arra, hogy Iliescu regnálásnak első évében komoly etnikai összetűzések voltak. [RMSz, nov. 23.]

A KREK közgyűlése közleményt adott ki: üdvözlik az új elnök választási és kormányzati programját, valamint azon szándékát, hogy a „kisebbségek panaszait figyelembe véve, demokratikus módon kívánja megvitatni és megoldani a többséget és kisebbséget megosztó problémákat”. – Az RMDSz kormányba lépését írásban rögzített feltételekhez kell kötni, melynek tartalmaznia kell a tanügyi törvény módosítását, a m. ny. szakiskolai és felsőfokú oktatás biztosítását, az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatását. [RMSz, nov. 23.] (→ 1996.11.28)

Göncz Árpád a M. Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével tüntette ki Tibori Szabó Zoltán újságírót, munkásságának elismeréseként. Kommentátorok az ’exkommunikáció’ (→ 1996.07.16) ellentételezését látták a gesztusban. [RMSz, nov. 23.] – Pillich László személyeskedő cikkben reagált az eseményre. [RMSz, nov. 28.]

1996. december 12.

Kovács László meghívta Adrian Severint az alapszerződés ratifikációs okmányainak kicserélésére – ezzel az aktussal életbe lép a szerződés. [RMSz, dec. 14.] (→ 1996.12.27)

Tőkés László – Mit kíván a romániai m. közösség? címmel – közzétette az SzKT-n (→ 1996.11.28) elmondott beszédét, amelyben azt sérelmezte, hogy az RMDSz nem rögzítette előre a koalícióba lépés feltételeit. – „Az RMDSz-t a Frunda-féle választási különítmény hajszolta be a kormányba.” „A neptuni irányvonal az önfeladás politikája.” – Előzőleg meg kellett volna fogalmazni az RMDSz tárgyalási feltételeit, igényeit és elvárásait, valamint a teljesítésükre vonatkozó biztosítékokat. Továbbá: ültessék életbe a [z 1918-as!] Gyulafehérvári Határozatok nemzeti kisebbségekre vonatkozó tételeit, szerezzenek érvényt az ET 176/1993. sz. dokumentumába foglalt ajánlásoknak (melyek teljesítésére a ro. kormány kötelezettséget vállalt), az új kormány határolja el magát az előző kormány magyarellenes politikájától. ● [Az RMDSz tb. elnöke nemigen sejti, hogy ez utóbbi kérés sem teljesíthető. Vesd össze a Ciorbea-kormány bemutatkozásán uralkodó hangulattal. (→ 1996.12.11).] [RMSz, dec. 12.]

Tőkés László Barcelonába utazott, hogy átvegye a Népek Kollektív Jogaiért Alapítvány kitüntetését, amelyet a kisebbségi jogok harcosainak adnak. – A bukaresti VIP hetilap a legjobb politikusnak járó elismerést Frunda György szenátornak adományozta. [Táj., dec. 13.]

1997. október 22.

Újabb egyeztető ülést tartott az RMDSz és a PNTCD vegyesbizottsága; arra kérték a koalícó vezetőségét, hogy amíg a bizottság nem fogalmazza meg végleges állásfoglalását, addig a szenátusban ne folytatódjék a vita a sürgősségi kormányrendeletről. [Táj., okt. 22.] (→ 1997.10.27)

Eckstein-Kovács Péter, az SzK elnöke állásfoglalást tett közzé, amelyben azt közölték: nem fogadhatnak el semmilyen, Kolozsvárott kívüli megoldást az egyetem székhelyét illetően. (→ 1997.10.21) [RMSz, okt. 24.]

A Legfelsőbb Törvényszék úgy döntött, hogy a csereháti üggyel kapcsolatos pert a marosvásárhelyi bíróságra utalja át. [Táj., okt. 24.]

Göncz Árpád Budapesten 1956-os emlékérmeket adott át annak a 24 erdélyinek, aki a m. forradalom megtorlását követően ro. börtönökben sínylődtek. Hasonló ünnepség volt 1995-ben (amikor 42 erdélyi kapott emlékérmet) és 1996-ban is. [EN, nov. 4.]

A BSEC külügyminiszterei Kijevben elfogadták a szervezet alapszabályát. (→ 1995.06.30, 1996.04.28, 1997.02.07). [RMSz, okt. 24.]

1998. május 19.

Domokos Gézának, 70. születésnapja alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét adományozta Göncz Árpád. [Táj., máj. 19.]

Kötő József oktatási államtikár szerint az elődje (Béres András) iránt megnyilvánult elégedetlenség oka a kapcsolattartási, információ-áramoltatási hiányosságok voltak. Az új kormányfővel való találkozón elmondták, hogy az RMDSz nem mondhat le az önálló intézményalakítás jogáról. „Amennyiben nem fogadják el a 36-os kormányrendeletet (→ 1998.04.08), felül kell vizsgálnunk a koalícióban való részvételünket.” [Szabadság, máj. 19.]

A ro. kormány tervezetet fogadott el a regionális fejlesztésről. A tervezet értelmében az ország egyes régiói közötti fejlődésbeli különbségek megszüntetésére több megye fejlesztési övezeteket hozhat létre, amelyek finanszírozására európai uniós pénzalapokat pályázhatnak meg. [MTI]

1998. október 27.

Sajtóbotrányt kavart az országban az, hogy Emil Constantinescu háborús emlékérmet adományozott Vasile Ciolpannak, aki a kommunizmus alatt a hírhedt máramarosszigeti börtönt vezette. [Népszabadság, okt. 27.]

Eva Maria Barki bécsi ügyvédnőt újabb 3 évre nemkívánatos személyiségnek nyilvánították (→ 1998.09.28), kitiltásáról maga az érintett tájékoztatta levélben a Partiumi Fórumot. [Szabadság, okt. 27., okt. 28.] (→ 1999.02.13)

1999. május 22.

Emil Constantinescu Ro. Csillaga érdemrenddel tüntette ki Teoctist pátriárkát és Alexandru Todea gör. kat. érseket. [RMSz, máj. 22.]

Németh Zsolt törvénymódosítást javasol, aminek elfogadása esetén Mo. EU-s csatlakozása után javítani lehetne a h. t. m.-okkal való kapcsolattartást. A tervek szerint Mo.-ra vízum nélkül lehetne belépni és a munkavállalási engedélyt is könnyebben adnák meg. [RMSz, máj. 22.]

A KREK nyilatkozata leszögezte: tekintve, hogy a KREK korábban felfüggesztette a részvételét a Zsinatban (→ 1999.05.10, 1999.05.12), teljesen szabályellenes Csernák Béla és Balogh Barnabás önkéntes részvétele a május 11-i tanácskozáson. [Népújság, máj. 22.]

1999. november 4.

Lucian Boia, bukaresti prof. az elsők között szállt szembe a ro. történetírás mítoszaival. Már két könyvet írt ebben a témában, s igen figyelemreméltó következtetésekre jutott. „A gondolkodás egyszerű: a románoknak mindenkor igazuk volt, s mivel a dolgok nem mindig mentek jól, ennek okozói mások – oroszok, németek, amerikaiak, magyarok, zsidók és mások, a történelmi és politikai közegtől függően. A történelmi áldozat tudata a közgondolkodás súlyos betegsége. A saját hibákkal való számolás és a következmények vállalása hiányzik, s ez a legnagyobb akadálya annak, hogy a ro. társadalom újra megtalálja helyét és ezzel együtt európai integrálódását is.” [A Hét, nov. 4.]

Márton Áron-éremmel tüntették ki Berszán Lajos gyimesfelsőloki plébánost, a helyi Szent Erzsébet Gimnázium megalapítóját és felépítőjét. [HN, nov. 4.]

1999. december 20.

Az Országházban Göncz Árpád átnyújtotta Tőkés Lászlónak a legmagasabb m. kitüntetést, a M. Köztársaság Érdemrendjének Nagykeresztjét. Laudációt mondott Németh Zsolt és Nicolae Corneanu, temesvári ortodox metropolita. [SzFÚ, dec. 22.]

A parlament együttes ülésén Bárányi Ferenc mondott beszédet a temesvári forradalom évfordulóján: égbekiáltónak nevezte azt, hogy 10 év után sem lehet tudni, kik lövettek a tömegbe, s hogy a gyilkosok közül egyesek vezető funkciót töltenek be. [Táj., dec. 20.]

2000. április 7.

A Legfelsőbb Bíróság elutasította a prefektúra kérését, így Gh. Funar továbbra is polgármester maradhat. (→ 2000.01.24, 2000.02.16) [Szabadság, ápr. 7.]

Petre Roman Berlinben kijelentette: „Ro.-ban erősebb a demokrácia a nacionalisták által terjesztett szólamoknál és jelszavaknál.” [Szabadság, ápr. 10.]

Márton Áron püspök – annak okán, hogy 1944-ben fölemelte a szavát a zsidók deportálása ellen – megkapta A népek igaza kitüntetést a jeruzsálemi Jad Vasem Intézettől. A díjat Izrael bukaresti nagykövetségén adják át Jakubinyi Györgynek. [RMSz, ápr. 7.] (→ 2000.06.22)

Összeült a Ref. Egyház Zsinata. Közleményt adtak ki, amely szerint a zsinat elfogadta az új kánont és az új fegyelmi szabályzatot. Dokumentumot fogalmaztak meg az egyházi törvénykezéssel kapcsolatosan, valamint az egyházi ingatlanok és iskolák ügyében. [SzFÚ, ápr. 10.]

2000. június 22.

Az Udvarhelyszéki és a városi RMDSz amiatt tiltakozott, hogy a polgármester-választás során Szász Jenő „olyan eszközöket használt, amelyek nincsenek összhangban a demokrácia játékszabályaival” – a választás előtt 3 nappal, a néhány száz példányban megjelenő Udvarhelyszék c. helyi lapot 13 ezer példányban nyomtatták ki és ingyen osztogatták. A címlapon öklömnyi betűkkel hirdették a nyilvánvaló csúsztatást: „A m. kormány Szász Jenőt támogatja.” A közlemény leszögezi, hogy az eset „a m. kormány és az RMDSz közötti jó kapcsolatok megrontására tett kísérletként” is értelmezhető. A választáson a függetlenként induló Szász Jenő győzedelmeskedett Antal István (RMDSz) ellenében. [RMSz, jún. 22.]

Jakubinyi György 3 nyelven – héber, m. és ro. – köszönte meg a Márton Áron püspöknek post mortem adományozott „A népek igaza” kitüntetést, amelyet David Saranga, Izrael nagykövetségi titkára adott át Erdély érsekének. (→ 2000.04.07) [Szabadság, jún. 22.]

2001. február 16.

Az amerikai nagykövetség Ötcsillagos városok címmel programot indított a bürokrácia csökkentésére, a különböző városházi és kamarai engedélyek kibocsátására. James Rosapepe – akinek tudomására jutott, hogy Gh. Funar népgyűlést szervezett (→ 2001.02.09) –, lemondta kolozsvári jelenlétét, a városnak szánt kitüntetést később adja át. – A délutáni népgyűlésen mindössze 5000 ember gyűlt össze a beígért 100 ezer helyett. C. V. Tudor másfél órás beszédet tartott, a szónokok nacionalista beszédekkel tüzelték a résztvevőket. A magyarellenes tüntetésnek is beillő népgyűlés táncműsorral és tűzijátékkal zárult. [Szabadság, febr. 17.] (→ 2001.02.18, 2001.02.21)

Az MSzP nem ért egyet a h. t. m.-ról szóló kedvezmény(vagy státus-)törvénnyel, attól tartanak, hogy ez melegágya lesz az etnobiznisznek és a korrupciónak. Az SzDSz koncepcionálisan ellenzi a tervezetet. [RMSz, febr. 16.]

2001. március 26.

Szovátán tartotta orsz. küldöttgyűlését az RMPSz. A beszámoló kitért a 10 éves szövetség sikereire: a pedagógus-továbbképzésben elért eredményekre, a BoNyA kurzusaira, a m. állam (a szaktárca és a közalapítványok) által nyújtott segítségre. [HN, márc. 26.; RMSz, márc. 27.]

Az MTA közgyűlése 1990-ben hozta létre a „külső tag” intézményét a külföldön élő m. tudósok integrálása érdekében. Ro.-ból 14 külső (Benkő Samu, Csetri Elek, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Imreh István, Kékedy László, Kiss István, Maros Dezső, Nagy-Tóth Ferenc, Uray Zoltán, Brassai Zoltán, Péter Mihály, Toró Tibor, Demény Lajos) és 2 tb. tag van (Faragó József, Jakó Zsigmond). [RMSz, márc. 26.]

A Năstase-kabinet nem sok eredményt ért el kormányzása első 100 napjában, mégis nő a népszerűségük. Nyugat-ellenes és baloldali nyilatkozataik népszerűek, osztják az állásokat, közben egymás után váltják le a m. intézményvezetőket. [Háromszék, márc. 26.]

A KLMT 4. alkalommal osztotta ki emlékérmeit. A kétévenként sorra kerülő ünnepségen Keresztes Gyula építészt, Mihály Ferenc restaurátort és László Miklós fényképészt tüntették ki. [Szabadság, márc. 26.]

2001. május 16.

Az akkreditációs törvény vitáján Anghel Stanciu (PRM) úgy kívánta módosítani a törvényt, hogy a ro. oktatási vonal beindítására kötelezze az újonnan létesülő felsőoktatási intézményeket. A PRM kivonulása után nem volt a szavazáshoz szükséges létszám, ezért a döntést elhalasztották. [Szabadság, máj. 16.]

Ion Iliescu elmondta: botrányos, hogy a hatalmas agrárpotenciállal rendelkező Ro. behozatalra szorul. Ennek okát a mezőgazdasági nagyüzemek megszüntetésében látja; sürgeti a szövetkezetek megalakítását. [Szabadság, máj. 16.]

A SRI fölmentette azt az 5 magasrangú tisztet, akik Radu Timofte KGB-s múltjáról hamis dokumentumokat gyártottak. A „bizonyítékokat” 1999-ben fabrikálták és 2000-ben tették közzé. [Szabadság, máj. 16.]

Tempfli József a maga alapította Szent László-érdemkereszttel tüntette ki Tőkés Lászlót. [BN, máj. 16.] (→ 2001.05.21)

2001. május 18.

Késik a kormányon levő PDSR (elnöke: Adrian Năstase) és a parlamentbe be nem jutott PSDR (Alexandru Athanasiu) egyesülése, ui. Athanasiu elégedetlen a felajánlott vezetőségi helyekkel. A létrejövő párt neve PSD lesz. A PSDR tagja volt a Szocialista Internacionálénak, a PDSR nem, ezért is fontos Iliescuék számára az egyesülés. Elvárásaik szerint az egyesült párt automatikusan az Internacionálé tagja lesz; ebben az MSzP támogatására is számítanak. [Szabadság, máj. 18.] (→ 2001.06.16)

A 75 éves Kallós Zoltán megkapta a Magyar Örökség díját. [Szabadság, máj. 18.]

Érmihályfalván, a Nyíló Akác 9. rendezvényén, ezernyi résztvevő gyönyörködött a néptáncokban, kórusmuzsikában. [RMSz, máj. 25.]

2001. május 21.

A 10. Festum Varadinum rendezvénysorozat utolsó napján ökumenikus istentiszteletet tartottak Nagyváradon. Az 50 év után feltámasztott ünnepségsorozat egyedülálló kulturális–egyházi megnyilvánulás: számtalan helyszínen tartanak tömegeket megmozgató, tartalmas rendezvényeket. A rendezvények egyik nagyhatású momentuma a Szent László-körmenet. Az ünnepen bejelentették, hogy a Tőkés Lászlóról elnevezett kisvárdai alapítvány kuratóriuma Tempfli József megyéspüspököt tüntette ki (→ 2001.05.16); a díjat a kisvárdai Szent László-napok keretében adják át, máj. 24-én. [BN, máj. 21.; RMSz, máj. 23., máj. 24.; NyJ, jún. 23.; SzFÚ, jún. 28.]

2001. augusztus 20.

Erdélyi tudósokat részesítettek m. állami kitüntetésben a nemzeti ünnep alkalmával: Kiss András (ny. levéltáros, történész), Kónya Ádám (történész), Kiss Jenő (könyvtáros), Gazda József (közíró, tanár) és Kötő József (színháztörténész). [Szabadság, aug. 20.]

Ro., Mo. és Bulgária egységes határellenőrzési rendszer kiépítését tűzte ki célul. [Szabadság, aug. 20.]

2002. március 28.

Éles vita zajlott Ion Antonescuról a szenátusban. Păunescu élesen bírálta Michael Guest amerikai nagykövetet azért, mert a diplomata egy nyilatkozatban azt hangoztatta, hogy Ro. az Antonescu-rendszer idején részt vett a holokausztban és a románok hallgatólagosan támogatták a zsidóüldözést. C. V. Tudor szerint Ro.-ban nem volt holokauszt, csak Észak-Erdélyben, ahol a bűn a magyarokat terheli. [Szabadság, márc. 28.]

Befejeződött a népszámlálási adatok fölvétele, az első hivatalos adatok júniusra várhatóak. [Szabadság, márc. 28.]

Tonk Sándor a M. Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetést vehette át Mádl Ferenctől. [Szabadság, márc. 28.]

Mircea Cărtărescu a ro. nemzeti mítoszok lebontását tartja egyik feladatának. A lipcsei könyvvásáron arról tartott előadást, hogy miként lettek foglyai a románok annak az illúziónak, hogy ők különbek, mint a Balkánon élő többi nép. [RMSz, márc. 28.]



lapozás: 1-20 | 21-28




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2022
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998