Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 116 találat lapozás: 1-20 | 21-40 ... 101-116
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: kisebbségi helyzet / nemzetiségi helyzet, kérdés, ügy, panaszok, sérelmek

1990. január 10.

Az Okt. Min. nemzeti kisebbségi ügyosztálya állásfoglalásban foglalta össze a kisebbségi oktatást érintő javaslatokat (pl. anyanyelvű oktatás, a BTE visszaállítása). – Pálfalvi Attila az okt. min. helyettese a tennivalókról nyilatkozott az RMSz-nek.

Kolozsvár székhellyel megalakult az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT). Céljai között szerepel a m. műszakiak szaktudásának gyarapítása, m. műszaki könyvek kiadásának támogatása, önálló folyóirat kiadása, szakmai találkozók és előadások szervezése.

Csernátonban újjáalakult a Bod Péter Közművelődési Egyesület. Az egyesület tisztikara: Salamon Ferenc (eln.), Haszmann Pál (aleln.), Jakab István (titkár). Az egyesületet és a néprajzi múzeumot eredetileg 1973 februárjában alapította id. Haszmann Pál, de tevékenységüket a Ceauşescu-korszakban nem tudták felvirágoztatni.

1990. február 24.

Sepsiszentgyörgyön megkezdődött az RMDSz 3. küldöttgyűlése. A kétnapos rendezvényen tk. megvitatták a választási törvénytervezetet és kijelölték a kongresszust előkészítő bizottságot. Bejelentették, hogy az RMDSz-be közel 600 ezer tag iratkozott be. Megállapították, hogy Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztónak tartották a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciákat, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye napirendről a kisebbségi kérdéseket. – Az RMKgP részéről Éltes Zoltán kért szót; a FMP-t Kocsis Sándor, a MISzSz-t Csutak István képviselte (felszólalásában erélyesebb politikai fellépést követelt). – Megválasztották az RMDSz Orsz. Ideiglenes Bizottságát (OIB). Markó Béla, az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: Tőkés Lászlót válasszák meg az RMDSz tb. elnökévé. A javaslatra felcsattant a taps, mely helyettesítette a szavazást. – A választás eredménye: elnök: Domokos Géza; aleln.: Balázs Sándor, Borbély Zsolt Attila, Folticska Ferenc, Formanek Ferenc, Verestóy Attila. A bukaresti titkárság tagjai: Ágoston Hugó, Bitay Ödön, Czédly József. Elnökségi tagok: Antal István, Béres András, Nagy Béla, Sylvester Lajos, Zólya László. Intézőbiz. tagok: Bodó Barna, Csávossy György, Hosszú Zoltán, Jakab Elek, Lányi Szabolcs, Madaras Lázár, Szilágyi Zsolt, Takács Csaba, Vida Gyula, Zonda Attila, Zöld Péter. [Háromszék, febr. 27.; RMSz, febr. 27.; Szabadság, márc. 1.]

Marosvásárhelyen értekezletet tartott a RMOGySz. Megválasztották a vezetőséget, eln.: Dienes Sándor, orsz. titkár: Kerek István. (→ 1990.02.03)

Litvániában az ellenzéki Sajudis mozgalom nyerte a választásokat. A köztársaság elnöke Vytautas Landsbergis lett. (→ 1990.03.11, 1992.11.08)

1990. április 7.

A GDS megbeszélést szervezett a nemzetiségi kérdésről, melyen Mihai Şora, okt. min. kijelentette, hogy a román közösség sajnos nem hiszi, hogy a magyarok valóban csak iskolákat akarnak; Radu Popa, történész: kétmillió embernek joga van saját egyetemhez.

1990. április 21.

Nagyváradon megkezdődött az RMDSz első kongresszusa. (Jelszava: „Egységben a jövő!”) A kétnapos nagygyűlésen 350 küldött vett részt. A szövetség megválasztott vezetői: Domokos Géza, elnök; Szőcs Géza, főtitkár. Tb. eln.: Tőkés László. Az elnökség tagjai: Béres András, Bodó Barna, Cs. Gyímesi Éva, Csutak István, Erőss Péter, Formanek Ferenc, Király István, Kántor Lajos, Kolumbán Gábor, Markó Béla, Nagy Béla, Sylvester Lajos, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Verestóy Attila, Vida Gyula, Zonda Attila.

A kongresszus határozata felhívással fordult a CPUN-hez, vizsgálja ki a kisebbségi kérdés terén megjelent feszültségeket és foglaljon állást az egyéni és kollektív nemzetiségi jogok biztosítása érdekében. A felhívás elítélte a VR akcióit és közölte, hogy fönntartja igényét a teljes körű m. ny. oktatásra.

Négynapos vita után Bukarestben véget ért a Romániai Írószövetség (RISz) közgyűlése. Az új elnök: Mircea Dinescu, alelnök: Ştefan Bănulescu. Az igazgatótanácsban helyet kapott Gálfalvi Zsolt és Balogh József.

1990. június 6.

Koppenhágában, az emberi jogokkal foglalkozó konferencián felszólalt Sergiu Celac külügymin. Kijelentette, hogy a diktatúrától megszabadult Ro.-ban elsőbbséget élveznek az emberi szabadságjogok. Hatálytalanították az emberi jogok tényleges gyakorlását akadályozó törvényeket; rátértek annak a törvényes keretnek a megalkotására, amely lehetővé teszi a kisebbségeknek, hogy használják anyanyelvüket, érvényesítsék nemzeti kultúrájukat. – Az előadás élő cáfolata: Bíró Annamáriától, az RMDSz külügyi referensétől a ro. határon (jún. 4-én) elvették előadásának kéziratát, melyet Koppenhágában kellett volna felolvasnia a kisebbségek itthoni helyzetéről. [Háromszék, jún. 7.] – A történet utolsó epizódja: a ro. küldöttség vezetője, bocsánatkérés kíséretében, visszaadta az elkobzott iratokat. [RMSz, jún. 19.] – Jeszenszky Géza m. külügymin. elmondta, hogy az értekezleten az európai külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy a nemzeti kisebbségek ügye átfogó szabályozást érdemel. [PH, júl. 28.] – A konferencián Tőkés László is felszólalt (szövegét lásd: Szabadság, júl. 7.), s kitért a marosvásárhelyi eseményekre is, hangsúlyozva, hogy a hatalom – érthető okokból – nem siet perbe hívni az igazi bűnösöket, mindeddig csak néhány m. és cigány vádlottat állítottak bíróság elé. [RMSz, jún. 21.] (→ 1990.06.27)

Éjjel öt pokolgép (nagy erejű petárda?) robbant az Egyetem téren. Sérülés nem történt. A tüntetők szerint ez a hatalom figyelmeztető jelzése volt.

Moldova SzSzK kinyilvánította szuverenitását. (→ 1991.08.27)

1990. július 1.

Az ellenzéki pártok képviselői Bukarestben találkoztak a Közös Piac küldöttségével, ahol Domokos Géza hangsúlyozta, hogy a kormánynak nincs elképzelése a kisebbségi kérdéssel kapcsolatban, a gyakorlati kérdéseket elodázzák.

1990. július 22.

Király Károly, sepsiszentgyörgyi sajtóértekezletén, az RMDSz parlamenti csoportjának politikáját bírálta. [Szabadság, júl. 24.] Szerinte a csoport nem folytat reálpolitikát, emiatt a magyarság képviselői sorra kiszorulnak az államhatalom szerveiből. – Válaszában Domokos Géza kifejtette, hogy az RMDSz nem vállalhat részt egy olyan kormányzásban, amelynek nincsenek válaszai a kisebbségi kérdésekre. [RMSz, júl. 25.]

A zágrábi parlament szuverén államnak nyilvánította Horvátországot.

1990. november 21.

Szokai Imre külügyminiszteri államtitkár bukaresti küldetéséről számolt be az RMSz. „Szokai átadta a javaslatot, hogy december 17-én Temesvárott találkozzon Iliescu és Göncz Árpád elnök, ahol közös dokumentumot fogadnának el. Szokai az erre vonatkozó magyar dokumentum-tervezetet átadta Iliescu elnöknek. Iliescu közölte, hogy az időpont nem jó és nem fogadja el a dokumentumot, hangoztatta továbbá, hogy a kisebbségi kérdés: belügy.”

1991. június 21.

Az alkotmányozó parlamenti gyűlés öt, a kisebbségekre vonatkozó cikkelyének megszavazásakor jelen volt Frits Honduis, az ET kisebbségi szakértője. Az elsöprő többség a kisebbség javára szavazott.

A Szabadságban Dáné Tibor cikkezett az RMDSz 2. kongresszusán történtekről. (→ 1991.05.24) Dáné 21 ügyrendi pontnál adott be pontosító vagy tisztázó javaslatokat, amelyeket a kongresszus elfogadott. Amikor a „Gézák párharca” folyt, akkor Dáné Tibor Tőkés Lászlót javasolta elnöknek, de Tőkés azt nem vállalta. ● [A „Gézák párharca” arra vonatkozik, hogy elnökválasztáskor az első szavazás eredményeként Szőcs Géza lett a győztes, de ezt a szavazást Tokay György megvétózta azzal az ürüggyel, hogy az urnában kevesebb szavazat van, mint ahány szavazócédulát kiosztottak. A megismételt szavazás Domokos Géza győzelmét hozta.]

1991. július 1.

Genfben megnyílt (és júl. 19-én zárult) az EBEÉ nemzeti kisebbségekkel foglalkozó szakértői tanácskozása. Traian Chebeleu, a ro. küldöttség vezetője, indulása előtt interjút adott [lásd: RMSz, júl. 3.]. Románia küldöttségében nem vehettek részt a kisebbségek képviselői. Tőkés László csak magánszemélyként, egy párhuzamos kisebbségi rendezvényen szólalhatott fel. (→ 1991.06.13, 1991.07.03, 1991.07.18, 1991.07.20, 1991.07.23)

Prágában az állam- és kormányfők aláírták a jegyzőkönyvet a VSz megszűnéséről.

1991. július 5.

Rómában II. János Pál fogadta Tőkés Lászlót. A ref. püspök átadta Tempfli József püspök levelét és beszámolt a m. kisebbségek helyzetéről, a gör. kat. egyház üldöztetéséről és a pápa támogatását kérte a csángók ügyében (akik nem hallgathatnak m. ny. misét).

A NewYork Times és a Washington Post egy-egy cikket szentelt a romániai helyzet ismertetésére. Tk. szót ejtettek a nacionalista és antiszemita uszításról, Antonescu feléledő kultuszáról, a visszarendeződésről.

Bukarestben a két művelődési min. (Andrásfalvy Bertalan és Andrei Pleşu) aláírta a m.–ro. kulturális egyezményt.

Az AC nyilatkozatot adott ki a nemzeti, nyelvi és vallási kisebbségek jogairól. Elismerik a kisebbségek jogát a szövetkezésre, a határon túliakkal való kapcsolattartásra; anyanyelvüket szabadon használhatják, s ahol a kisebbségek aránya bizonyos értéket meghalad, ott a közigazgatásban és igazságszolgáltatásban is; anyanyelven tanulhatnak minden szinten. Kötelezettségük, hogy lojálisak legyenek, kötelesek elsajátítani a többség nyelvét és jogaik gyakorlása közben ne sértsék az ország integritását. [RMSz, júl. 12.] – Az RMDSz udvarhelyszéki választmánya örömmel üdvözölte az AC állásfoglalását: első alkalom, hogy egy ro. tagságú politikai csoportosulás egyértelműen kiáll a kisebbségek kollektív jogai mellett. [RMSz, júl. 19.] (→ 1991.07.26)

1991. július 6.

Kolozsvárott tartotta alakuló ülését a Küldöttek Országos Tanácsa (KOT). [A KOT a kongresszusok közötti időszakban a legfelső döntéshozó testület, melynek tagjait a megyei vagy széki szervezetek és a MISzSz delegálta. Hivatalból tagjai még a parlamenti csoportok frakcióvezetői, az OE tagjai és a tagszervezetek (pl. RMKdP) elnökei. Utóbb az SzKT vette át a KOT szerepét.] A KOT felhívást intézett a ro. kormányhoz, a FSN-hez és az ellenzéki pártokhoz, interetnikai kérdéseket tárgyaló kerekasztal létrehozására (→ 1991.08.07), és üzenetet küldött az EBEÉ genfi konferenciájához, a kisebbségi kérdés egész Európára való érvényességét hangsúlyozva. – Somai Józsefet kinevezték az RMDSz orsz. titkárának. [RMSz, júl. 10., 11.]

1991. július 15.

Az EBEÉ genfi értekezletén Zalatnay István ismertette a m. küldöttség nyilatkozatát. Ebben tk. szó esett arról, hogy a romániai kisebbség helyzete a koppenhágai értekezlet óta lényegesen rosszabbodott. Pl.: a nemzetbiztonsági törvény bűncselekményként jelölte meg a szeparatizmust (a jogilag meg nem határozott fogalom visszaélésekre adhat alkalmat); a kisebbségeket az igazságszolgáltatásban nyilvánvaló megkülönböztetésnek vetették alá; nem engedélyezték a BTE újraindítását. [RMSz, júl. 24.] – Traian Chebeleu visszautasította a m. jelentés kitételeit. [RMSz, júl. 25.]

1991. július 21.

Bálványosfüreden (→ 1990.07.21) – a MISzSz, a PEL, az AC és a Fidesz szervezésében – megkezdődött a 2. ifjúsági szabadegyetem. A Napforduló után c. rendezvényen nyugat-európai, m. és hazai politikusok, közéleti személyiségek tartottak előadásokat a posztkommunista változásokról, valamint a kisebbségek problémáiról. Az előadók között volt tk. Schöpflin György, Tom Gallagher, Cs. Gyímesi Éva, Molnár Gusztáv, Lőrincz Csaba, Bíró Gáspár, Németh Zsolt, Magyari Nándor. [Népújság, júl. 31.; EN, aug. 1.]

1991. július 31.

Az AEÁ szenátusa, a képviselőház jóváhagyásával Romániával kapcsolatos határozatot fogadott el, amelyben elítélték az antiszemitizmus újjáéledését és az etnikai kisebbségek iránti türelmetlenséget, az etnikumközi villongásokat. Felhívták a ro. kormányt, hogy lépjenek föl a gyűlöletet szító szervezetek ellen és biztosítsák a kisebbségi jogokat. [RMSz, júl. 31. és aug. 6.] (→ 1991.08.01)

Székelyudvarhelyen megkezdődött és aug. 6-ig tart a 2. Erdélyi Diáktalálkozó, melyen Szőcs Géza mellett a Fidesz politikusai is előadást tartottak. [Szabadság, aug. 3.]

1991. november 7.

Kerekes Károly – a parlamentben zajló Har–Kov-vita kapcsán – kijelentette, hogy amikor a magyarság elleni offenzíváról van szó, akkor teljes a nemzeti egység. A jelentés az egész m. nemzetet bűnösnek tartja. [Népújság, nov. 7.]

Tőkés László a HHRF meghívására az AEÁ-ba érkezett, ahol előadásokat tartott és m. gyülekezetekben igét hirdetett. A törvényhozás Emberi Jogi Bizottságának tagjaival is találkozott és kifejtette, hogy a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megadását ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy Ro. változtasson nemzetiségi politikáján. [Szabadság, nov. 9.]

1991. november 20.

A Szabadság ismertette Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának a nemzetiségek jogairól nov. 1-jén kiadott nyilatkozatát. Ukrajna biztosítja a nemzetiségi-közigazgatási egységek létét, garantálja a nemzetiségek anyanyelvének használatát. Ahol egy tömbben élnek a nemzetiségek, ott a nemzetiségek nyelve az államnyelvvel együtt használható. A nemzetiségek használhatják nemzeti szimbólumaikat. [Szabadság, nov. 20.]

A ro. kormány nyilatkozatot adott ki a nemzeti kisebbségekről. A nyilatkozat szerint a kormány bízik abban, hogy a demokrácia és piacgazdaság irányába történő átmenet megteremti a feltételeket a kisebbségeket érintő problémák igazságos megoldásához. A kormány őrködni fog a kisebbségek jogai fölött, elősegíti önazonosságuk megőrzését, biztosítja az anyanyelvű oktatáshoz való jogot, az anyanyelv szabad használatát. A kisebbségek védelmet élveznek mindennemű erőszakos beolvasztási akcióval szemben. A kormány egyúttal figyelemmel követi, hogy a jogok gyakorlása ne vezessen a lakosság többi részétől való elkülönüléshez. [Szabadság, nov. 23.]

1992. február 6.

Madridban találkozott Jeszenszky Géza és Adrian Năstase. A megbeszélésen a készülő m.–ro. alapszerződésről volt szó. Egyetértettek abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének alapja a közvélemény pontos és korrekt tájékoztatása. [RMSz, febr. 8.]

Strasbourgban, az ET Parlamenti Közgyűlésén Szőcs Géza szenátor is felszólalt és felsorolta a m. kisebbséget ért sérelmeket. [RMSz, febr. 6.]

Újabb bűnösöket talált a „pártatlan” igazságszolgáltatás. – 1990. márc. 20-án, két, Marosvásárhelyre igyekvő személyautót tartóztattak föl Erdőcsinádon a magyarok, s elkobozták a kocsiban lévő fustélyokat, az utasok egy részét pedig megverték. Az autók utasai Füzesi Albertet, Füzesi Andrást és Papp Árpádot vádolták meg testi sértésért (holott ők próbálták kimenteni falustársaik kezéből az utasokat). Több tárgyalás után a felek kibékültek, az erdőcsinádiak kártérítést fizettek. A felek írásban rögzítették, hogy nincs követelésük egymás iránt és kérik az eljárás megszüntetését. Ennek ellenére: jan. 8-án rendőrségre citálták a 3 magyart és közölték velük: 4-4 év börtön vár rájuk. A sértett felek jelezték, hogy hajlandók tanúskodni, miszerint megtörtént a kibékülés, ám a nevezetteket mégis letartóztatták. Egy hónap óta fogságban vannak. [EN, febr. 6.] (→ 1992.02.20, 1992.04.02)

Az Európai Közösség (EK) tagállamai, a hollandiai Maastrichtban aláírták a föderatív Európa alapjait lerakó szerződést.

1992. március 25.

Adrian Năstase felszólalt Helsinkiben (→ 1992.03.24). Ellenezte azt a javaslatot, hogy a kisebbségi problémák kezelésénél javítani kellene az EBEÉ mechanizmusát. Kétségbe vonta, hogy a kisebbségi kérdés megoldása az európai biztonság része lenne. [RMSz, márc. 28.]

1992. május 15.

Marosvásárhelyen befejeződött az RMKgP 2. kongresszusa, mely a m. kisebbség egységes fellépése mellett tette le a garast. A párt Csíkszeredából Marosvásárhelyre tette át a székhelyét. Az új vezérkar: eln.: Mihály József; főtitkár: Lukácsy Szilamér; aleln.: Ferenczi Zoltán, Molnár Péter, Sikó Antal, Fábián Levente, Virág Sándor, Kacsó Albert, Hermány Antal. [Népújság, máj. 16.]


lapozás: 1-20 | 21-40 ... 101-116




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2022
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998