Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 29 találat lapozás: 1-20 | 21-29
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: kisebbségellenesség (diszkrimináció, gyűlölet) / kisebbségellenes kampány, uszítás

1990. július 15.

Tőkés László nemzetközi sajtótájékoztatót tartott. Tk. véleményt mondott a bukaresti tüntetések vérbefojtásáról, a kisebbségek elleni kampányszerű megnyilvánulásokról és javasolta az RMDSz rendkívüli kongresszusának összehívását, amelynek foglalkoznia kell a tanügyi helyzettel is. [RMSz, júl. 21.]

1990. augusztus 29.

Az RMDSz újabb levélben fordult Ion Iliescuhoz, ebben felhívta a figyelmet a romániai magyarság ellen folytatott sajtókampányra.

1990. augusztus 30.

Az RMSz közölte az RMDSz nyilatkozatát, melyet a 2. bécsi döntés évfordulójára adott ki. Ro. m. lakossága aggodalommal tapasztalja, hogy bizonyos körök ellenségeskedést, gyűlöletet szítanak az ország népei között. Hamis, rosszhiszemű hírek terjesztésével azt a látszatot próbálják, hogy Erdélyben veszélyben forog a ro. lakosság élete. Ez a diverzió szerves folytatása a Ceauşescu-féle politikának.

A Valóság Balázs Sándorral készített interjút, melyben a professzor a bálványosfüredi táborban (→ 1990.07.21) tartott előadások magas színvonaláról számolt be.

1990. október 5.

A Kolozsvárott ülésező OV elfogadta Az RMDSz a demokratikus Romániáért – Elvek és elvárások programcsomag tervezetét. (→ 1991.03.02)

A m. Külügymin. szóbeli jegyzéket intézett Ro. budapesti nagykövetségéhez. A jegyzék a ro. sajtó gyűlöletet szító írásai ellen tiltakozott, melyek a magyarok, zsidók, cigányok ellen irányulnak. A România Mare fasiszta színezetű cikkeket közöl. Ro. megtűri egyes fasiszta, sovén személyek és szervezetek működését. (→ 1990.10.12)

1991. február 12.

A cigányságot is sújtó, fokozódó kisebbségellenes hangulatkeltés ellen nyilatkozatban tiltakozott a Cigányok Demokratikus Szövetsége (CDSz).

1991. március 8.

Moses Rosen főrabbi nyilatkozata szerint Romániában igen nagy a fasizálódás veszélye. [RMSz, márc. 8.]

A Mo.-ra menekült Kincses Előd nyilatkozott a marosvásárhelyi jelentés hiányosságairól. [Szabadság, márc. 8.]

Paul Philippi képviselő visszautasította Răzvan Theodorescu (→ 1991.02.21) kisebbségellenes parlamenti beszédét. [RMSz, márc. 8.] (→ 1991.03.11)

Genfben befejeződött az ENSz Emberi Jogi Bizottságának ülésszaka, melyen arról döntöttek, hogy egy évvel meghosszabbítják a romániai helyzet megfigyelését. [MTI]

1991. március 25.

Nyílt levélben tiltakozott 127 m. értelmiségi a kormány részrehajló, a többségi szélsőséges nacionalista körök agresszív kisebbségellenes tevékenységét támogató politikája ellen. A tiltakozást eljuttatták a Helsinki Watch-hoz, az ENSz Emberi Jogi Bizottságához és az ET-hez. [RMSz, ápr. 5.]

A bukaresti katonai törvényszék ítéletet hirdetett a „komm. perében”. Az RKP KB VB 21 volt tagját ítélték el, 1–5 év közötti börtönre; több vádlottat fölmentettek.

1991. május 8.

A m. egyházak vezetői levélben fordultak Iliescu elnökhöz, amelyben tk. a törvények, rendeletek és a készülő alkotmány kisebbségellenes jellegét sérelmezték. Ezek megalkotásánál nem veszik figyelembe a vonatkozó nemzetközi dokumentumokat. A tervezet diszkriminatív módon csak a ro. nyelvű oktatást kívánja elismerni, ahelyett, hogy leszögezné: „az oktatás románul, a nemzeti kisebbségek nyelvén és világnyelveken folyik”. [RMSz, máj. 8.] (→ 1991.05.22)

1991. május 21.

Az RMDSz törvényhozói a tárgyalt törvénytervezetek kisebbségellenes jellege miatti tiltakozásul kivonultak mind a képviselőház, mind a szenátus üléséről. (A vitatott kérdések: a szeparatizmus minden pontosítás nélküli használata a nemzetbiztonsági törvényben, továbbá a háborús veteránok diszkriminatív meghatározása – csak azok számítanak veteránnak, akik a ro. hadseregben harcoltak.) – Az RMDSz képviselői a nemzetbiztonsági törvény megszavazásakor nemmel szavaztak. [RMSz, máj. 23.]

1991. július 3.

Tőkés László – Románia kisebbségellenes politikája címmel – előadást tartott a genfi nemzetközi jogi konferencián (→ 1991.07.01). [RMSz, júl. 20.]

1991. július 31.

Az AEÁ szenátusa, a képviselőház jóváhagyásával Romániával kapcsolatos határozatot fogadott el, amelyben elítélték az antiszemitizmus újjáéledését és az etnikai kisebbségek iránti türelmetlenséget, az etnikumközi villongásokat. Felhívták a ro. kormányt, hogy lépjenek föl a gyűlöletet szító szervezetek ellen és biztosítsák a kisebbségi jogokat. [RMSz, júl. 31. és aug. 6.] (→ 1991.08.01)

Székelyudvarhelyen megkezdődött és aug. 6-ig tart a 2. Erdélyi Diáktalálkozó, melyen Szőcs Géza mellett a Fidesz politikusai is előadást tartottak. [Szabadság, aug. 3.]

1991. augusztus 27.

A moldovai parlament kinyilvánította az ország teljes függetlenségét. A szavazás egyöntetű volt, de a köztársaság orosz és török kisebbségei nem voltak jelen a szavazásnál. – A parlamenti döntés után néhány órával közölték, hogy Ro. elismerte Moldova függetlenségét. [Pándi 2: 93.] (→ 1993.04.14) – Iliescu elnök este ünnepi tévébeszédben köszöntötte a Pruton túli testvérállam függetlenségét. [RMSz, aug. 28.] (→ 1990.06.06)

A moldovai parlament által el nem ismert Dnyeszter Menti Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa nyilatkozatban tiltakozott erőszakos felszámolása és néhány vezetőjének letartóztatása ellen. A Dnyeszter Menti Köztársaság [amely a történelmi Transznisztriánál kisebb területet foglal el, de a híradások a két fogalmat gyakran azonosnak tekintik] kikiáltotta függetlenségét. [RMSz, aug. 29.]

Az AC és a PAC nyilatkozata 15 pontban foglalta össze követeléseit. Ezek között szerepelt a szélsőséges pártok (PSM, PRM) és az antiszemita, gyűlöletre felbújtó, a komm. rendszert rehabilitálni akaró kiadványok (România Mare, Europa, Totuşi iubirea [Păunescu lapja], Socialistul, Tromf) betiltása. A parlament törölje az antidemokratikus (pl.: privatizációs, nemzetbiztonsági, állampolgársági, föld-) törvényeket. [RMSz, aug. 27.] ● [A hírhez költői kérdést fűzött az RMSz: érthetetlen, hogyan szerepelhet a betiltandó lapok között a Tromf c. csíkszeredai vicclap? – K. P. válasza: föltehetőleg azért, mert soviniszta volt. A lap 1993-ban megszűnt.]

1991. szeptember 28.

Az RMDSz OE rendkívüli értekezlete elfogadta a kormányban való esetleges részvételt. Közleményükben megfogalmazták a köv. alapelveket: a pártállam restitúciójának megakadályozása, helyhatósági önkormányzatok garantálása, kormánytól független rádió és televízió, a sajtó nemzeti uszításának törvényes megakadályozása, nemzetiségi min. felállítása, a privatizáció felgyorsítása. [RMSz, okt. 1.]

Az árnyékkormány álhíre (→ 1991.09.25) után újabb diplomáciai galiba: Petre Roman a Die Pressenek nyilatkozott, s ezt átvette a România Liberă. Az újság szerint Roman azt mondta, hogy a Moldovában élő oroszoknak azt javasolhatják, térjenek vissza azokra a területekre, ahonnan származnak. Ennek nyomán Mircea Snegur telefonon kért magyarázatot Iliescu elnöktől, aki intézkedett, hogy tisztázzák a kérdést. A Külügymin. nyilatkozatot adott ki, amelyben tisztázták, hogy Petre Roman az orosz kisebbséggel kapcsolatban kijelentette: sokan közülük a hazatérés lehetőségére gondolnak, de nem foglalt állást arról, hogy hazatérjenek-e. [RMSz, szept. 28.]

1991. október 9.

A kormányalakítási tárgyalások során a nemzetiségi minisztérium létrehozását Stolojan és az ellenzéki pártok képviselői egyaránt elutasították. (Az RMDSz-t Szőcs Géza és Verestóy Attila képviselte.)

Domokos Géza a Columbia Egyetem meghívására okt. 9–23. között az AEÁ-ba utazott. Politikusokkal és a m. diaszpóra képviselőivel tárgyalt, előadásokat tartott. Robert Hutchings (a Nemzetvédelmi Tanács kelet-európai igazgatója) kifejtette, hogy egyetért az emberjogi, kisebbségi törekvésekkel, de a területi autonómia tervét nem tudja támogatni. [RMSz, nov. 7.]

Smaranda Enache Washingtonban az amerikai törvényhozás Emberi Jogi Bizottsága előtt kifejtette, hogy Románia legnagyobb problémája a szélsőséges csoportok kampánya mindenfajta kisebbség ellen. A kormány nem lép fel a nacionalista, antiszemita megnyilvánulások ellen.

Cs. Gyímesi Éva bejelentette, hogy munkaköri teendői miatt nem tud politikai szerepet is vállalni, ezért lemond megyei választmányi és KOT-tagságáról. [Szabadság, okt. 9.]

1992. június 20.

Az RMDSz kolozsvári szervezete pontokba foglalta, miért kéri Funar polgármester azonnali felfüggesztését. Funar a törvényesség ürügyén a politikai stabilitást aláásó akciókat hajt végre. Számtalan rágalmazó nyilatkozatot tett közzé, interjúkban, közleményekben folyamatosan a kisebbségek ellen uszít. Önkényes adminisztratív intézkedésekkel nehezíti a m. kulturális szervezetek létét stb. [RMSz, jún. 23.] ● [Nincs terünk, hogy Funar minden magyarellenes megmozdulását felsoroljuk, az érdeklődők figyelmébe ajánljuk a következő könyvet: A Funar-korszak Kolozsváron a helyi sajtó tükrében, 1992–1996. Összeállította Balázs Sándor és Schwartz Róbert. Kolozsvár, 1997, Erdélyi Híradó Kiadó. 496 p. Sajnos, a Funar-korszak összesen 12 évet tartott, a hírhedt polgármestert csak a 2004-es választáson sikerült leváltani. ]040606]

Éves közgyűlését tartotta Kolozsvárott az EME. [Szabadság, jún. 24.; RMSz, júl. 1.]

1992. július 23.

Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában tízezres tüntetésen tiltakoztak a m. prefektusok menesztése (→ 1992.07.20) miatt. A felszólalók hangsúlyozták, hogy az elöljárók leváltása etnikai döntés volt. Elhatározták, hogy amennyiben nem születik jogorvoslat, tiltakozásul, aug. 1-jétől kitűzik a sárga csillagot, az üldöztetés és megaláztatás jelképét. [Népújság, júl. 24.] (→ 1992.07.24, 1992.07.25)

A parlamenti RMDSz-csoport erdélyi jogászokkal konzultált, elemezve az utóbbi idők jogsérelmeit, a hatóságok különféle diszkriminatív megnyilvánulásait. [Népújság, júl. 25.] Az OE brassói gyűlésén (júl. 25.) döntés született arról, hogy az összeállított listát – megfelelő mellékletekkel ellátva – a hazai és nemzetközi szervezetek elé kell tárni. [RMSz, júl. 28.]

Václav Klaus, cseh és Vladimír Mečiar, szlovák kormányfő aláírta a Csehszlovákia kettéválásáról szóló dokumentumokat. (→ 1992.12.31)

1992. augusztus 16.

A tévében bemutatkozott a Nemzeti Jobboldal Pártja (Partidul Dreptei Naţionale = PDN). Elnökük, Radu Sorescu a ro. nép ellenségeinek nevezte a kisebbségeket, elsősorban a cigányságot, akiket rezervátumba küldene, utánuk következnének a magyarok. [RMSz, aug. 16.]

1992. augusztus 17.

Adrian Năstase levelet intézett Jeszenszky Gézához, kifogásolva azt, hogy az aug. 19–21. között megrendezendő Magyarok Világkongresszusa, különösképpen a folytatásaként tartandó Erdélyi Világkonferencia az erdélyi kérdés megoldásáról is tanácskozik és megtárgyalásra indítványozzák az „erdélyi magyar önrendelkezési nyilatkozatot”. A tervezett rendezvények negatív következményekkel járhatnak a kétoldalú kapcsolatok légkörére – hangoztatta a ro. külügymin. –, mert a meghirdetett témák revizionista tételeket visszhangoznak. [RMSz, aug. 19.] (→ 1992.08.21)

A világkongresszussal kapcsán több politikai tényező is (VR, PRM, FSN) felszította a magyarellenesség vádját, noha Domokos Géza már aug. 14-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy az RMDSz nem tagja az MVSz-nek. Tőkés László és Szőcs Géza nem az RMDSz képviseletében vesznek részt a budapesti találkozón. [Népszabadság, aug. 17.]

Keszthelyen – az MVSz, a Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság és a M. Írószöv. rendezésében – megnyitották a Magyar Írók Első Világtalálkozóját. A kétnapos rendezvényen az erdélyi irodalom képviselői (Szilágyi István, Gálfalvi Zsolt, Egyed Emese, Markó Béla, Gálfalvi György és Lászlóffy Csaba) is felszólaltak. [RMSz, aug. 27.]

1992. szeptember 7.

Tőkés László sajtóértekezletett tartott, ahol bejelentette: egyelőre nem hagyja abba az éhségsztrájkot; nem kíván találkozni Iliescu elnökkel, mert az elnök a BBC által szept. 6-án sugárzott interjúban politikai diverzánsnak nevezte őt. [Népszabadság, szept. 8.]

Az RMDSz OE bűnügyi feljelentést tett C. V. Tudor, a PRM elnöke ellen, mert a választási kampány során nemzeti gyűlöletet szított és háborús propagandát folytatott. [Népújság, szept. 16.]

1993. március 1.

A parlament mindkét házában a ro. pártok képviselői (még Stelian Tănase, PAC is) elítélték Tőkés László „etnikai tisztogatás”-ra vonatkozó kijelentését (→ 1993.02.27). A vita végén Tokay György is felszólalt, aki kitért a romániai m. kisebbség súlyos problémáira, utalt a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban és más területeken levő „komoly diszkriminációs jelenségekre és tendenciákra”. Tőkés megfogalmazását helytelennek, hibásnak és szerencsétlennek mondta. Verestóy Attila a szenátusban válaszolt a 24 felszólaló szóáradatára és hangsúlyozta, hogy Tőkés minősítése nem fejezi ki az RMDSz véleményét. [RMSz, márc. 3.]

Megindult a parlamenti támadás a Văcăroiu-kormány ellen. A miniszterelnök engedett a nyomásnak, rövidesen két vegyesbizottság alakul a kormányprogram felülvizsgálatára. [MH, márc. 1.]



lapozás: 1-20 | 21-29




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2022
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998