Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 92 találat lapozás: 1-20 | 21-40 ... 81-92
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: kettős állampolgárság (Ro.–Mo.; Ro.–Moldova; Ro.–Horvátország stb. viszonylatában / külhoni állampolgárság)

1994. november 19.

Magyar paradigma és posztmodern jövőkép címmel Kolozsvárott rendezett tanácskozást az Interconfessio Társaság, hogy emlékezzenek a Kolozsvári Nyilatkozatra (→ 1992.10.25) és felismerjék a haladás irányvonalát. Tőkés László szerint az elmúlt 75 év tapasztalatai azt mutatják, hogy a hanyatlás megállításának egyetlen esélye van: az autonómia. Kovács Miklós (Kárpátalja) szerint a nemzeti csapások egységbe kovácsolják a nemzetet; Trianon formálta egységessé a m. politikát. A vajdasági Hódi Sándor a kettős állampolgárságot tartotta megoldásnak. [RMSz, nov. 26.] (→ 1995.07.30)

Temesváron tisztújító gyűlést tartott a megyei RMDSz. Toró T. Tibor felhívta a figyelmet: az RMDSz-re szavazók száma csökkenő tendenciát mutat. A 62 ezer m. lakosból 1990-ban még 30 ezer, 1992-ben pedig csak 19.940 szavazója volt a szövetségnek. Dukász Péter elnököt Ferencz Csaba váltotta föl. [RMSz, nov. 23.]

Aradon fölavatták az 1992-ben visszaszerzett és az IKA támogatásával felújított Minorita Kultúrházat. [RMSz, nov. 29.]

1996. június 9.

Alsócsernáton után (→ 1996.05.04) Székelyudvarhelyen szervezett találkozót a Székelyföldi Civil Társadalomért Csoport. A gyűlésen Király Károly az RMDSz-t, Újvári Ferenc a m. kormányt bírálta a h. t. magyarok iránt tanúsított közömbössége miatt. A megjelentek elfogadták Sántha Pál Vilmos javaslatát, hogy az RMDSz az orsz. elnökválasztásra nevezze Tőkés Lászlót önálló jelöltként és hogy a Magyarok Világtalálkozóján vitassák meg a kettős állampolgárság kérdését. [UH, jún. 13.]

1997. augusztus 11.

Az EMK sürgette az RMDSz-t, hogy őszi kongresszusán vállalja föl az erdélyi magyarok kettős állampolgárságának képviseletét. A kérdést Katona Ádám a tusnádi szabadegyetemen (→ 1997.07.21) is fölvetette, erre Németh Zsolt azt válaszolta: a Fidesz mérlegelni fogja a kérdést, amennyiben az RMDSz ezt hivatalosan is megfogalmazza. [RMSz, aug. 11.]

1997. szeptember 12.

Kolozsvárott Avram Iancu halálának 125. évfordulóján népgyűlést tartottak, ahol a szónokok (C. V. Tudor, Valeriu Tabără, A. Păunescu, Gh. Funar) magyarellenes kirohanásokkal tarkították beszédüket. [UH, szept. 18.]

Katona Ádám kiegészítéseket javasolt az RMDSz programjához, amelyet a kongresszus lenne hivatott jóváhagyni: az önmeghatározás legyen: „a romániai m. közösség a nemzetközi élet autonóm szereplője”; a célkitűzések között szerepeljen a kettős állampolgárság elnyerése; a tisztségviselők számoljanak el a múltjukkal, ne lehessen vezető a szervezetben az, aki ügynök vagy kollaboráns volt. [Népújság, szept. 12.]

1997. október 10.

Egészségügyi okokra hivatkozva Béres András, oktatásügyi államtitkár lemondási szándékáról értesítette az RMDSz ÜE-t. [Szabadság, okt. 11.] (→ 1998.01.28)

Irreális elképzelés, hogy az erdélyi magyarok kettős állampolgárságot kaphassanak, ezért a kormány nem is foglalkozik ezzel a kérdéssel, mondta egy interjúban Kovács László. Bukaresti tárgyalásai során arra kérte a ro. elnököt, hogy lépjenek föl a szélsőségesen nacionalista erők ellen. Erre ígéretet kapott, cserébe a ro. elnök azt kérte, hogy egyes m. politikusok ne Erdélyben vívják meg a választási kampányukat. [Népszabadság, okt. 10.]

1997. október 21.

Horn Gyula, látogatásának 2. napján az RMDSz vezetőivel tárgyalt; kiértékelték az utóbbi hónapok kedvező eseményeit, ugyanakkor aggodalmukat is kifejezték az utóbbi idők sorozatos magyar- és RMDSz-ellenes támadásai miatt. Horn Gyula szerint a kettős állampolgárság kérdése nem időszerű. – A két kormányfő megbeszélésén egyetértettek abban, hogy új m. egyetemet kell létesíteni Ro.-ban; tudomásul véve a BBTE multikulturális helyzetét, ez az egyetem egy másik városban létesülne. [Szabadság, okt. 22.]

1998. április 5.

Csoóri Sándor, az MVSz elnöke sajtótájékoztatón közölte a tanácskozás (→ 1998.04.03) eredményeit. A szükséges rendelkezések egyike, hogy a h. t. magyarok – a schengeni előírások (→ 1995.04.05) ellensúlyozására – alanyi jogon kaphassák meg a m. állampolgárságot és a választásokon érvényesülő szavazati jogosultságot. Az MVSz vezetői bejelentették, hogy erről a kérdésről társadalmi vitát kezdeményeznek Magyarországon és a határokon túl. Fontosnak tartják, hogy a szervezet tevékenységéről, finanszírozásáról önálló törvény rendelkezzen; erre azért van szükség, hogy a szövetség (melyet közhasznú szervezetként szeretnének elismertetni) a kormányzati ciklusoktól függetlenül végezhesse más szervezetek működéséhez nem hasonlítható, öt kontinensre kiterjedő munkáját. [Szabadság, ápr. 7.] (→ 1998.04.06, 1998.04.09, 1998.04.10)

1998. április 6.

Radu Vasile, kormányfő-jelölt az RMDSz bukaresti székházában megbeszélést folytatott a szövetség vezetőivel. [Táj., ápr. 6.]

A PAC bejelentette, hogy felfüggeszti tagságát a CDR-ben. A gesztusnak erkölcsi jelentősége van, ui. a PAC nem tagja a parlamentnek, de alapító tagja volt a CDR-nek. A PAC élesen bírálta a PD-t és Constantinescu elnököt azért, mert lemondatták Ciorbea miniszterelnököt. [Szabadság, ápr. 7.]

A kormányalakítási tárgyalások eddigi tapasztalatairól nyilatkozott Borbély László. Mindegyik párt elfogadja, hogy fel kell gyorsítani a privatizációt, át kell alakítani az ipar szerkezetét. Vitatott viszont a tulajdon, az államosított házak kérdése, a földtörvény módosítása, az elkobzott javak visszaszolgáltatása. [RMSz, ápr. 6.]

A HTMH nyilatkozatot adott ki az MVSz-nek a kettős állampolgárságra vonatkozó javaslatával kapcsolatban (→ 1998.04.05). „A m. állampolgárság kiterjesztése a szomszédos országokban élő m. nemzetiségűekre – az áthághatatlan jogi akadályok és esetleges politikai következméynek miatt – alkalmatlan eszköz a m. kisebbségek jogi védelmére és helyzetük javítására.” Komoly politikai, jogi és tapasztalati ellenérvek szólnak a m. állampolgárság kiterjesztése ellen. Az utódállamokban élő magyarok (és mások) állampolgárságát nemzetközi szerződések szüntették meg, amelyeket Mo. nem mondott fel. A m. állam esetleges egyoldalú nyilatkozatát valószínűleg válaszlépések követnék a szomszédos országok részéről, amelyek belálhatatlan következményekkel járhatnak. A történelmi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a „kettős állampolgárság lehetőségének kollektív kimondása többszörösen elhibázott politikai lépés lenne Mo. részéről”. Ez ui. a fiatal rétegek és az értelmiség szülőföldről történő elvándorlását idézné elő, ami szöges ellentétben állna mind a magyarországi politikum, mind az utódállamok m. szervezetei részéről megfogalmazott állásponttal. [RMSz, ápr. 9.] ● [A vita további hozzászólásait, politikusok megnyilatkozásait lásd még: MN, ápr. 7.; Népszava, ápr. 7.; Szabadság, ápr. 8., ápr. 23., ápr. 29.; Népszabadság, ápr. 8.; MN, ápr. 15.; EN, ápr. 21.; RMSz, ápr. 28. – Csupán Markó Béla állásfoglalását idézem: „A megoldást itthon kell megtalálni. Ami az indítékot, az esetleg előálló határátlépési problémákat megelőzését illeti, arra más módozatokat kell keresni. A kettős állampolgárságot én nem tartom megoldásnak, véleményem szerint ez rossz ötlet.” (Szabadság, 1998. ápr. 9.)] (→ 1998.04.27)

1998. április 9.

Csoóri Sándor pontosított: a kettős állampolgárságra vonatkozó bejelentés (→ 1998.04.05) Duray Miklós Szekszárdon elmondott beszédéből származik, aki hangsúlyozta, hogy ez nagy kockázattal jár, mert sokan elhagyhatják szülőföldjüket a m. állampolgárság birtokosaiként. [MH, ápr. 9.]

Ciorbea lemondásával új főpolgármester-választást kell tartani júniusban. [MTI]

1998. április 27.

Kolumbán Gábort, a Hargita Megyei Tanács elnökét helyi közigazgatási ügyekkel foglalkozó államtanácsosnak nevezte ki Radu Vasile. [RMSz, ápr. 29.]

Kolozsvárott az MKT résztvevői a BTE létrehozásának fontosságát hangoztatták és arról döntöttek, hogy rendkívüli MKT-t hívnak össze, amelyre meghívják Markó Bélát is, hogy a kettős állampolgárság kérdését is megvitassák. Az MKT azt szeretné, ha az RMDSz az eddigi nyilatkozatot (→ 1998.04.06) magánvéleménynek tekintené, ui. az MKT megoldásként kezeli a kettős állampolgárságot. Markó Béla a felvetésre így reagált: nincs hivatalos javaslat a m. kormány részéről az állampolgárság megadására, így nem érheti vád az RMDSz-t, hogy bármit is visszautasított; mindössze egy javaslat volt az MVSz részéről, amelynek kivitelezhetőségéről még vita van a m. törvényhozásban. [Sajtóf., ápr. 27.; RMSz, ápr. 28.]

1998. május 4.

Patrubány Miklós, a VET elnöke közleményt adott ki a kettős állampolgárságról, melyet az egész m. nemzetet érintő kérdésnek tart. Az ET Parlamenti Közgyűlése múlt év szeptemberében kidolgozta a 166/1997. sz. Európai Egyezményt az Állampolgárságról, amelyet Mo. is aláírt. Az egyezmény kitér arra az esetre is, amikor egész közösségek kerülnek új államok fennhatósága alá. [RMSz, máj. 4.]

Befejeződtek a koalíciós egyeztetések az államtitkári tisztségek elosztására vonatkozóan. A kormányban 55 államtitkár lesz, a korábbi 70 helyett, ebből 10-et az RMDSz tölthet be. [Táj., máj. 5.] (→ 1998.05.14)

Bemutatták a 100.000 lejes bankjegyet. [EN, máj. 5.]

A Varadinum keretében megalakították a Bihari Sajtóklubot. [Szabadság, máj. 6.]

1998. május 20.

Takács Csaba, Pécsi Ferenc és Szatmári Tibor részt vettek a FUEV prágai kongresszusán, ahol az európai nemzeti kisebbségek helyzetéről tanácskoztak. [Táj., máj. 20.]

A CMN oktatási biz. ülésén az oktatási reformot biztosító kerettantervet és az anyaországokban szerzett oklevelek honosítását tárgyalták meg. A jelenlevők egyöntetűen a honosítási eljárás egyszerűsítését kérték. Kötő József azt kérte Andrei Marga miniszterelnöktől, hogy a két ország minél előbb kösse meg az ekvivalencia-egyezményt. [Táj., máj. 21.]

Borbély Imre – az állampolgársághoz kötött elképzelés kapcsán – kifejtette, hogy eddig nem hangzott el egyetlen javaslat sem a m. állampolgárság automatikus kiterjesztésére. Borbély Imre szerint Kovács László érvelésében még a kommunista örökség munkál akkor, amikor különböző ürügyekkel elveti a kettős állampolgárság megadásának lehetőségét. [Szabadság, máj. 20.]

1998. augusztus 16.

A h. t. magyarok érdekében hangsúlyozott politikai lépéseket kell tennie a m. kormánynak, ha nem akarja, hogy komoly problémái keletkezzenek a m.–m. kapcsolatokban, valamint Mo. szomszédaival való viszonyában – nyilatkozta Németh Zsolt. – Amennyiben kétoldalú megegyezés születik a kettős állampolgárság ügyében, Németh Zsolt nem zárná ki a lehetséges megoldások közül, ugyanakkor van egyéb megoldás is. Azt szeretné, ha „partneri együttműködés és baráti viszony alakulna ki a nemzet különféle részeit jelentő egységek között.” [Magyar Szó (Újvidék), aug. 16.]

A Fehér megyei prefektúra levélben tiltakozott a Batthyaneum visszaadása ellen. [RMSz, aug. 16.]

1998. szeptember 12.

Alsócsernátonban – az Erdélyi M. Civil Társadalomért Polgári Tömörülés szervezésében – megtartották a Tőkés László által kezdeményezett fórumot. Mintegy 1500 ember gyűlt össze Erdély minden részéből. A fórum ökumenikus istentisztelettel kezdődött, igét hirdetett Tőkés László ref. püspök, majd Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád evangélikus püspök és Czirják Árpád érseki helynök szólt a résztvevőkhöz. Tőkés meglátása szerint az RMDSz eltávolodott azoktól, akiket képvisel. Felszólaltak tk.: Király Károly, Csapó I. József, Kónya-Hamar Sándor, Patrubány Miklós, Kincses Előd, Toró T. Tibor, Katona Ádám, Szász Jenő. A jelenlévők elfogadták a programnyilatkozatot, amely az európai integráció, a közösségi autonómia, a kettős állampolgárság, a kolozsvári m. egyetem igényét, a fórum tanulságait fogalmazta meg. Csapó I. József az autonómia megvalósítását csak törvényes úton, a parlament döntése nyomán képzeli el. Megerősítették, hogy a fórum állásfoglalásai csak az RMDSz választott szerveinek döntése nyomán kaphatnak legitimitást, a dokumentumok csupán a résztvevők álláspontját tükrözik. [Szabadság, szept. 14.; RMSz, szept. 14.; BN, szept. 14.; BL, szept. 18.]

A szenátus napirendre tűzte és megszavazta az 1996-ban elkészült idegenrendészeti törvényt, amelyet akkor a képviselőház visszautasított. Az idegen látogatókat a magánszemélyek 48 órán belül, a szállodák 24 órán belül kell jelentsék. Elvetették Eckstein-Kovács Péter módosító javaslatait. [RMSz, szept. 14.]

A képviselőházban élénk vitát váltott ki a hivatalos közlönyről szóló vita azon paragrafusa, amely előírja, hogy a közlönyt magyarul is közreadják. [Sajtóf., szept. 12.]

1998. szeptember 14.

Újabb tanácskozást tartottak a kormánykoalíció pártelnökei. Egyetlen napirendi pont: a m. egyetem ügye. Elvi döntés született arról, hogy a tanügyi törvénynek lehetővé kell tennie a kisebbségek nyelvén működő állami egyetem létrehozását is, erről minden elnöknek beszélnie kell a saját pártja oktatási bizottságának tagjaival. Ion Diaconescu arra figyelmeztetett: a legtöbb, amit a parlamenttel meg lehet szavaztatni, az a multikulturális egyetem. [Szabadság, szept. 15.; RMSz, szept. 17.]

Tőkés László az alsócsernátoni fórummal (→ 1998.09.12) kapcsolatban elmondta: az összejövetel elérte a célját. „Nagyot csalódtak azok, akik az RMDSz egységének szétrobbanását, egyféle puccsot vártak. A találkozó nem erről szólt, hanem arról, hogy érdekvédelmi szervezetünknek vissza kell térnie eredeti programjához, a hitelességhez, a tagsághoz, de azt is mondhatnám a keresztényi értékekhez.” [RMSz, szept. 16.]

Markó Béla szerint a fórumnak nincs akkora jelentősége, mint amekkorát a kezdeményezők és a sajtó előzetesen neki tulajdonítottak. A vártnál kevesebben vettek részt és az összejövetel nem kínált semmilyen új alternatívát. [Szabadság, szept. 14.] – Akik Csernátonban meghirdették a kettős állampolgárságot, azok „becsapják a m. közvéleményt”. [RMSz, szept. 17.]

Nagybányán megnyitotta kapuit a Németh László Líceum, a város egyetlen m. gimnáziuma. [BÚSz, szept. 18.]

Erdélyben új m. napilap indítását fontolgatja a Népszabadság Rt. A tervezett hírlap címe Keleti Újság lenne. [MH, szept. 14.] ● [A lap végül Krónika címmel indult el; ]991030.]

1998. december 9.

A HTMH az MH ellenőrzése alól átkerült a Külügymin. politikai államtitkárának felügyelete alá. Az 1999-es költségvetési javaslatban összesen mintegy 2,5 milliárd Ft szerepel a h. t. m. támogatására, ez 30-40%-os növekedést jelent a korábbi évekhez képest. Németh Zsolt elmondta: meg kell vizsgálni a kettős állampolgársággal járó előnyöket és hátrányokat, ám valószínűsíthető, hogy ro. és szlovák viszonylatban annak lehetővé tétele érzékenységet váltana ki. [RMSz, dec. 11.]

1999. február 17.

Újabb bányászcsoportok indultak Bukarest felé, de ezúttal – több órás közelharc árán – sikerült szétverni a dorongokkal és láncokkal felfegyverzett bányászokat. Őrizetbe vették a távollétében 18 évre elítélt Miron Cozmát is. [Szabadság, febr. 18.]

Bukarestben ülésezett a kat. püspökkari konferencia. Az erdélyi püspökök Csíksomlyót és Balázsfalvát javasolták a pápai látogatás erdélyi állomásainak. [MH, febr. 19.]

Gondot okozott, hogy milyen kritériumok alapján állítsák össze a h. t. m. szervezetek listáját, amelyeket meghívnak Budapestre a m.–m. találkozóra, végül csak azokat a pártokat és szervezeteket hívták meg, amelyek az illető ország parlamentjében is jelen vannak. Az értekezlet fő témája a magyarság és az euroatlanti integráció. Az RMDSz-t Markó Béla, Takács Csaba és Tőkés László képviseli. Martonyi János a meghívó külügymin. elmondta: „a kettős állampolgárság automatikus kiterjesztése a h. t. m. kisebbségre sem politikailag, sem jogilag nem megfelelő megoldás.” [Szabadság, febr. 17.] (→ 1999.02.20)

1999. február 23.

A brassói ügyészségre beidézettek közül (→ 1999.02.15) csak a parlamenti immunitást élvezők jelentek meg: Kónya-Hamar Sándor, Csapó I. József és Szilágyi Zsolt, akik tisztázták a helyzetet: Alsócsernátonban semmilyen államellenes cselekmény nem történt. A feljelentést Gh. Funar tette. [Szabadság, febr. 24.]

Tőkés László a kettős állampolgárság kérdésről elmondta: a m. kormány azt támogatja, amit a h. t. m. legitim képviselői indokoltnak tartanak, az RMDSz vezetői viszont elutasítóan reagáltak a felvetésre. Az lenne a helyes, ha egy szakértői csoport megvizsgálná a kérdés jogi, szakmai, politikai oldalait. [EN, febr. 23.]

1999. március 1.

Az SzKT marosvásárhelyi ülésén (febr. 27-28.) Markó Béla tájékoztatta a testületet a koalíció pillanatnyi helyzetéről és a m.–m. csúcsról, a MÁÉRT megalakításáról. A kettős állampolgárság ügyéről elmondta: többszöri felvetéseire sem kapott olyan választ, hogy amennyiben az RMDSz kérné, akkor a m. kormány megadná azt. Tőkés László véleménye: amit nem kérünk, azt bizonyosan nem kapjuk meg. Katona Ádám a kérdés szőnyeg alá söprésével vádolta az RMDSz vezetőségét. – Kijelölték a SzET által javasolt átvilágító bizottság tagjait: Szabó Árpád unitárius püspök; Csávossy György, a SzET elnöke; Antal Attila. – Az SzKT ugyanakkor elfogadta a szociális főosztály létrehozásra tett javaslatot. Az SzKT állásfoglalásban világított rá: a CNA túllépte jogkörét (→ 1999.02.24), amikor alkotmányos jogokat kíván korlátozni. [RMSz, márc. 1.]

Csávossy György szerint újra kell gondolni a SzET szerepét: vagy egyesíteni kell az SzKT-val vagy nagyobb beleszólási jogot kell biztosítani számára az RMDSz-en belüli döntéshozatalban. [Szabadság, márc. 1.]

1999. március 22.

A bukaresti ítélőtábla harmadszor is törvénytelennek találta a PSE létrehozását előirányzó kormányhatározatot. Először a PUNR fordult a bírósághoz, másodszor a PDSR, harmadszor a PRM. [Szabadság, márc. 22.]

Martonyi János elmondta: a kettős állampolgárság kérdése igen összetett, nehéz eldönteni, hogy milyen kritériumok alapján lehessen azt megadni. Személyes véleménye szerint „ez politikai és jogi képtelenség, ami igen súlyos veszélyekkel járhat, elsősorban a kisebbségi magyarság számára, és nem tartom célravezetőnek. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a kettős állampolgárság egyedi odaítéléséről ne lehetne szó.” Kétségtelen követelmény, hogy „biztosítani kell a szomszédos országok magyarsága és az anyaország közti szabad mozgást. Erre megoldást jelenthet a hosszú távú vízum, különleges bevándorlási engedély.” [Szabadság, márc. 22.]

A m. kormány azt szorgalmazza, hogy az EU tiltólistáján szereplők közül legalább Ro. ellenében töröljék el a vízumkötelességet. Budapest elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a m. hatóságok az utódállamok polgárai számára csak Mo. területére érvényes ún. nemzeti vízumot állítsanak ki. Markó Béla szerint az optimális megoldás az lenne, ha Ro. lekerülne a vízumkötelesek listájáról. [Szabadság, márc. 22.]

Szilágyi Aladár bejelentette, hogy lemond a KREK főgondnoki tisztségéről, de eltekint a nyilvános indoklástól. [BN, márc. 22.]



lapozás: 1-20 | 21-40 ... 81-92




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2022
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998