Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 44 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-44
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: kapcsolat, Ro.–AEÁ

1990. október 24.

Az RMSz híre: a BBTE diákjai m. ny. informatika-csoportot akartak létrehozni, de az egyetem vezetése ezt nem engedélyezte.

A Szabadság közölte 30 amerikai szenátor Iliescuhoz intézett levelét, melyben az ország súlyos problémáira sürgették a megoldást: a titkosrendőrség még mindig aktív, több letartóztatott tisztjüket szabadon engedték, folytatódik a sajtó cenzúrázása. Sürgették az 521. sz., tanügyi korlátozásokat bevezető rendelet felülvizsgálatát, a BTE engedélyezését stb.

1991. szeptember 27.

Bukarestben megkezdődött a PNTCD első kongresszusa. A párt elnökévé Corneliu Coposut választották.

Adrian Năstase New Yorkban találkozott James Bakerrel, az AEÁ külügyminiszterével.

1992. május 21.

Az AEÁ Képviselőházának 415. sz. határozata felszólította Ro.-t, hogy tartsa tiszteletben a kisebbségek jogait és biztonságát, valamint kérje fel az elnököt és a külügyminisztert, hogy vitassák meg az erdélyi magyarok emberi, kulturális és önrendelkezési jogaival kapcsolatos kérdéseket Ro. kormányával és az EBEÉ-vel. [EN, máj. 21.]

Marosvásárhelyen az utolsó tanút is kihallgatták Cseresznyés Pál perében. A ro. tanú elmondta, hogy a márciusi események (→ 1990.03.19) során a magyarok nem voltak fölfegyverkezve. [Népújság, máj. 23.] (→ 1992.04.03)

1993. április 21.

Bill Clinton Washingtonban fogadást adott a Holokauszt Emlékmúzeum fölavatása alkalmából, amelyen Iliescu elnök is részt vett (→ 1993.04.23). A 15 perces Clinton–Iliescu megbeszélést az amerikai elnök jónak ítélte. – Iliescu elnök néhány perces beszélgetést folytatott Göncz Árpáddal is. Iliescu közvetlen találkozót javasolt, de Göncz Árpád kijelentette, hogy a találkozót előkészített megállapodásoknak kellene megelőzniük. Bizalomépítő lépés lenne a BTE visszaállítása és a konzulátus megnyitása. [RMSz, ápr. 24.]

Az RMDSz ÜE megvitatta a teendőket a kormány által létrehozott CMN (→ 1993.03.24, 1993.04.14) ügyében. Elfogadhatatlannak ítélték azt, hogy a CMN nem önálló döntéshozó szerv, emiatt nem jelölték ki a kisebbségi tanácsba küldendő képviselőket, de késznek mutatkoztak a kisebbségekkel kapcsolatos törvénytervezetek kimunkálásában részt venni. [RMSz, ápr. 23.]

Marosi Barna Katona Ádámnak üzent az RMSz hasábjain. Katona ui. azért küzd, hogy visszaállítsák a történelmi Udvarhely megyét, de elfeledkezik arról, hogy ezt a hatalom arra használná fel, hogy több ezres ro. adminisztrációs személyzetet telepítsen Székelyudvarhelyre. [RMSz, ápr. 21.] (→ 1994.08.02)

1993. április 22.

Liviu Medrea, alpolgármester semmisnek ítélte a bíróság határozatát (→ 1993.04.16) és erőszakkal akarta kilakoltatni a Korunk szerkesztőségét. Ápr. 21-én azért nem sikerült a kilakoltatás, mert a rakodóknak lejárt a munkaidejük és dolgavégezetlenül távoztak. 22-én a szerkesztők bezárkóztak és a bírósági idézés kifüggesztésével jelezték, hogy nem tárgyalnak, ui. kilakoltatást csak végleges bírósági döntés alapján lehet elrendelni. A szerk. így újabb haladékot nyert. [Szabadság, ápr. 23.] – Egy nappal később kijelentették, hogy hajlandók elköltözni, ha a felajánlott épületben megteremtik a megfelelő munkakörülményeket. [RMSz, ápr. 24.] (→ 1993.05.18)

Iliescu Washingtonban találkozott Al Gore alelnökkel, aki kijelentette: támogatja a legnagyobb kedvezmény megadását. [RMSz, ápr. 24.]

Ro. új főügyésze: Vasile-Manea Drăgulin. Elődje (Mihai-Ulpiu Cherecheanu) hivatásos katonatiszt volt és az EK-hoz csatlakozás feltétele, hogy a főügyészi hivatalban civilek kapjanak helyet. [EN, ápr. 22.]

Kézdivásárhelyen tartotta soros közgyűlését az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESz). Az AESz 1991 decemberében alakult, székhelye Sepsiszentgyörgy. [RMSz, ápr. 29.]

1993. november 4.

Bill Clinton aláírta a hivatalos okmányt, így Ro. megkapta a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény státusát. [Népszava, nov. 4.]

A ro. ET-küldöttségbe delegálták tk. Adrian Moţiut (PUNR), Iuliu Furót (PRM) és Adrian Păunescut (PSM). Az egyetlen hozzáértő a jogász Frunda György (RMDSz). [MH, nov. 4.]

Varga Gábor örömmel közölte, felhívásuknak (→ 1993.10.22) lett foganatja, a befizetéseknek köszönhetően nem kell felfüggeszteni a titkárság tevékenységét. [BN, nov. 4.]

Az RMCsSz-t és a ro. társszervezetet fölvették a cserkészek világszövetségbe. [RMSz, nov. 4.]

1995. március 16.

A Rompres közzétette Bill Clinton és Ion Iliescu levélváltását. Az AEÁ elnöke örömmel üdvözölte azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Ro. az alapszerződés érdekében tett. Iliescu válaszában kifejtette: a szomszédokkal való kapcsolat javítását minden ro. politikai erő fontosnak tartja. [RMSz, márc. 18.]

Traian Chebeleu elutasította a PUNR követelését, hogy az elnökség rendezzen külön megbeszélést valamennyi párt részvételével a ro.–m. alapszerződésről. [RMSz, márc. 18.]

Marosvásárhelyen megalakult a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt (RMSzdP), a Független Magyar Párt utóda. Kiss Kálmán (eln.) és Molnár István (titkár) kifejtették: nem értenek egyet azzal, hogy a m. kisebbségnek csak egyetlen érdekképviseleti szerve legyen. [Szabadság, márc. 16.] – Kiss Kálmán nem árulta el, hogy hány tagjuk van. A köv. választáson külön listán kívánnak indulni. A párt helyteleníti az RMDSz autonómia-törekvéseit. [RMSz, márc. 20.] (→ 1995.04.07)

1995. április 29.

George Bush, volt amerikai elnök kétnapos látogatásra Bukarestbe érkezett. [Szabadság, máj. 3.]

1995. augusztus 10.

Washingtonnak fenntartásai vannak Iliescuval szemben, ezért nem hívták meg korábban elnöki látogatásra. A külügyi szóvivő bejelentette, hogy Clinton elnök meghívására a ro. elnök a közeljövőben az AEÁ-ba látogat. A Ziua figyelmeztetett, hogy kényes kérdések is napirenden lesznek: a zsidó javak restitúciója, Antonescu kedvező megítélése és a kisebbségek helyzete. [MN, aug. 10.] – T. Chebeleu ugyanakkor két amerikai képviselő levelével is foglalkozott, akik azt kérték, hogy Iliescu tisztázza véleményét Antonescu marsall rehabilitálásáról. (A szenátorok kilátásba helyezték, hogy amennyiben Ro. vezetői nem ítélik el Antonescu háborús bűneit, kérdésessé válik az ország belépése a NATO-ba. [Népszava, aug. 14.]) A szóvivő szerint Iliescu számtalanszor elítélte Antonescu rehabilitálását. [Népújság, aug. 11.] – C. V. Tudor kifejtette: Iliescu ne kényszerítse a magánvéleményét az országra; szerinte a marsall Ro. minden városában megérdemel egy szobrot. [Népszava, aug. 14.] – Iliescu elnök írásban válaszolt: Antonescu rehabilitálását csak a katonai érdemeit és szovjetellenes magatartását méltató háborús veteránok szorgalmazzák. [MH, szept. 8.]

1995. szeptember 15.

Rokaly József értékelése szerint Iliescu elnök sietős megbékélési tervének két oka van: az MDF-es m. kormánnyal nem tudott tárgyalni, most igyekszik behozni azt, amit akkor nem lehetett; Iliescu az AEÁ-ba készül, s szeretne felmutatni valamit. [ÚM, szept. 15.]

Az RMSz megkezdte az új tanügyi törvény szövegének közlését.

1995. szeptember 25.

Iliescu elnök egyhetes amerikai körútra indult. [RMSz, szept. 27.]

1995. szeptember 27.

Kovács László New Yorkban találkozott ro. kollégájával. A találkozó témája az Iliescu elnök által kezdeményezett megbékélés volt. A m. külügymin. szerint a m. kormány kedvezően fogadta az eszmét, ám a megbékélés a megoldatlan problémák rendezését feltételezi; a kisebbségi jogok érvényesítése csak jogi aktussal, kötelezettséget rögzítő úton valósítható meg. [RMSz, szept. 29.]

Iliescu elnök programjából törölték az összes sajtótájékoztatót, ui. az amerikai románok komoly tüntetéseire lehetett számítani. [RMSz, szept. 27.]

1995. szeptember 30.

Markó Béla egy interjúban elmondta: a magyarság kevésbé rugalmasan viselkedett a privatizáció során, emiatt fokozatosan háttérbe szorult. A civil szférában eredményesen működtek, ezt a sok alapítvány és egyesület is igazolja, de ez nem kompenzálja azt, hogy a gazdaságpolitikában nem tudott megfelelő eredményeket elérni. [RMSz, szept. 30.]

Az EMK-platform nyilatkozatot fogadott el, amelyben üdvözli a Székelyföldi Egyeztető Tanács elvi döntését, miszerint sürgős feladat volna – a térség lakosságának a bevonásával – megvitatni a Székelyföld autonómia-statútumát. Az EMK ismételten tiltakozik a Székelyföld militarizálása ellen, mert ennek hátsó szándéka, hogy a vidék etnikai összetételét megváltoztassa. [Táj., okt. 3.]

A ro. közélet kettőségére figyelmeztetett Gyarmath János cikke: a sajtó egy része dicshimnuszokat zeng Iliescu amerikai találkozóiról, a másik része a látogatás szerény eredményeit hangsúlyozza. A reformok lendülete megtört, az elnök és pártja együttműködik a szélsőséges erőkkel. C. V. Tudor ismétlődő felhívásai az etnikai tisztogatásra kimerítik az államellenes cselekmény fogalmát, ennek ellenére Iliescu nem határolja el magát tőle. [MN, szept. 30.]

1996. február 10.

Traian Chebeleu elnöki szóvivő szerint az állam elnöke nem fog válaszolni Tőkés László levelére (→ 1996.01.16), mert a püspöknek „nincs morális alapja megbékélési javaslatok előterjesztésére, miután állandóan románellenes magatartást tanúsít”. [Szabadság, febr. 10.]

Mircea Geoană, Ro. új nagykövete átadta megbízólevelét Bill Clintonnak. Az amerikai elnök a fogadáson elmondta, hogy az AEÁ továbbra is segíteni fog Ro.-nak az integrálódásban. Ennek érdekében viszont az országnak is bizonyítania kell demokratikus intézményei megszilárdítása, az emberi jogok tiszteletben tartása és a gazdasági reformok terén. [Szabadság, febr. 10.]

1996. február 12.

A gyulafehérvári érsekség 1996-ot Márton Áron-évnek nyilvánította, Erdély nagy püspöke születésének 100. évfordulója tiszteletére. A Szent Mihály-templomban – püspökké szentelésének (1939. febr. 12.) évfordulóján – szentmisével emlékeztek meg Márton Áronról. [Szabadság, febr. 13.]

Richard Holbrooke, az AEÁ helyettes külügyi államtitkára Bukarestben a politikai pártok képviselőivel folytatott megbeszélést Ro. európai integrációjáról. Holbrooke hangsúlyozta, hogy az integráció 2 feltétele a nemzeti kisebbségek problémáinak orvoslása és a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolatok rendezése. [Táj., febr. 13.]

1996. február 22.

Ro. külföldi adóssága 5,305 milliárd dollárt tett ki 1995-ben, 760 millióval többet az 1994 évinél. Év végéig 6,2 milliárd várható. [Szabadság, febr. 22.]

Alfred Moses, az AEÁ nagykövete, kolozsvári látogatásán kifejtette: az országnak folytatnia kell a gazdasági reformokat, biztosítani kell a kisebbségek iránti megbecsülés légkörét. Az AEÁ nincs ugyan az etnikai alapú autonómia és a kollektív jogok mellett, de szigorúan tiszteletben tartja a másságot, hiszen egy multikulturális társadalomban a különböző népek kultúrája csak gazdagíthatja egymást. Véleménye szerint Ro. túl sok energiát pazarol a nemzeti kisebbségek problémáira. A két oldal szélsőségesei fenntartják az interetnikai ellentéteket. [RMSz, febr. 26.] (→ 1996.02.24)

1996. február 23.

Robert Whitehead, a bukaresti amerikai nagykövetség pol. tanácsosa fölkereste Tőkés Lászlót, aki beszámolt a m. kisebbség helyzetéről, a tanügyi törvényről, az elkobzott egyházi javakról. Rámutatott, hogy a megbékélés legfőbb akadálya a valós politikai akarat hiánya és a romániai magyarság helyzetének súlyosbodása. [RMSz, febr. 29.]

1996. február 24.

Alfred Moses kolozsvári nyilatkozatai (→ 1996.02.22) annyira felborzolták a kedélyeket, hogy Bukarestben újabb sajtótájékoztatót tartott, ahol részben megismételte az elmondottakat: nem hisz abban, hogy Oroszország meggátolná Ro. NATO-tagságát, ezt csak Ro., vagy az állam elnöke tehetné meg. A szélsőséges pártok (PUNR, PRM, PSM) fékezik az ország nyugati integrációját; ezeknek nincs helyük a valós demokráciában. Bármennyire fáj is az országnak a Molotov–Ribbentrop-paktum, ma már nem módosíthatók a határok, Ro.-nak le kell mondania Nagy-Románia eszméjéről. – A PUNR közleménye szerint Moses véleménye „megengedhetetlen beleszólást jelent a romániai pol. életbe”. [Szabadság, febr. 26.] (→ 1996.02.28, 1996.03.01)

Szovátán tartotta 3. orsz. közgyűlését az RMGE. A jelentés beszámolt arról, hogy az anyagi nehézségek miatt csak egyetlen fizetett alkalmazottja van az egyesületnek. Az újraválasztott elnök – Csávossy György – elmondta: válságban van a falu és a gazdatársadalom, túl kell jutni e nehéz időszakon. [RMSz, febr. 29.]

1996. február 28.

Csapó I. József felsorolta a párttörvény hátrányos kitételeit. Amennyiben a tervezet hatályba lép, annak alapján beszüntethetik az RMDSz-t. [EN, febr. 28.] (→ 1996.03.01, 1996.03.19)

A ro. külügyi szóvivő kijelentette: Alfred Moses beszédében nem volt olyan rész, amely beavatkozásnak minősült volna (→ 1996.02.22, 1996.02.24). [ÚM, febr. 29.]

Gazdag évet zárt a két éve alapított Kovászna és Hargita megyei ortodox püspökség: 20 papot iktattak be, 40 templomot tataroztak, 4 újat építettek, elkészült egy újabb kolostor terve. A jövőben a görögkeleti egyház további 29 üres parókiát szeretne lelkésszel ellátni és arra törekednek, hogy valamennyi 1940 előtt épített ortodox templom fölkerüljön a műemlékek listájára. [RMSz, febr. 28.]

1996. március 1.

Iliescu elnök szerint jobb lett volna, ha Alfred Moses nem beszél a szélsőséges pártokról (→ 1996.02.24), ui. a ’szélsőségesség’ meghatározása vitatható. A szóban forgó nyilatkozat után az érintett pártok (PUNR, PRM, PSM) élesen támadták a nagykövetet. [Szabadság, márc. 1.]

A párttörvény értelmében egy pártot az ország legalább 15 megyéjéből származó 10.000 alapító taggal lehet létrehozni (egy megyéből min. 300 tag szükséges). [Szabadság, márc. 1.] (→ 1996.02.28, 1996.03.04, 1996.03.19)

A helyi közigazgatási törvény vitája során Márton Árpád javasolta, hogy ahol jelentékeny számú kisebbség él, a helyi közigazgatásban az illető kisebbség anyanyelvét is értő személyeket is alkalmazzanak. Javaslatát elvetették. A tervezet kimondja: a helyi közigazgatásban az érintkezési nyelv a ro.; a nemzeti kisebbségek anyanyelvükön is folyamodhatnak a hatósághoz, de az írásba foglalt kérést ro. fordításban is mellékelni kell; tolmácsot igénybe lehet venni. [Táj., márc. 1.] (→ 1996.03.08)

Markó Béla elmondta: nem hiszi, hogy bizonyos eltúlzott, érzelmi indokokon kívül bárki ésszerű érvet hozhatna fel arra, hogy egy olyan helyi tanácsban, ahol minden tanácsos magyar és a helyi közösség problémáinak megbeszélésére gyűlnek össze, nem szabad használniuk anyanyelvüket. A parlament állásfoglalása azt jelzi: nincs pol. akarat a kisebbségi kérdés pozitív kezelésére. [Szabadság, márc. 1.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-44




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2022
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998