Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 180 találat lapozás: 1-20 | 21-40 ... 161-180
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: jogszabály tanügyi törvény / oktatási törvény, sürgősségi kormányrendelet

1992. január 17.

Kolozsvárott ülésezett a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete (RMEEÁÉ). Az ülésre meghívták az RMDSz, a Bolyai Társaság és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) képviselőit. A felekezetközi egyetem esélyeit (→ 1992.01.16) latolgatták és közös álláspontot fogalmaztak meg a vallás- és tanügyi törvénytervezettel kapcsolatban. A memorandumot (mely a felekezeti oktatásra és az egyházi vagyon visszaszolgáltatására vonatkozó elveket és kérelmeket rögzítette) Domokos Géza jan. 22-én adta át Stolojan kormányfőnek. (→ 1992.06.11) – Az ülésen körlevelet fogalmaztak meg, amelyben a febr. 9-i helyhatósági választások fontosságát hangsúlyozták. [RMSz, jan. 24.]

András Imre nyilatkozott az őt ért inzultusról. 1991. okt. 11-én, a ro. határon, semmibe véve képviselői mivoltát, katonai őrizet alá helyezték, csomagját feltúrták és „titkos dokumentumokat” (tkp. a hivatalos közlöny nyomtatott példányait) koboztak el tőle. Esetét a képviselőházban is megtárgyalták (1991. nov. 6-án), és tudatták vele, hogy saját magának kell az ügyészséghez fordulnia.

1992. május 22.

Kolozsvárott tartotta soros ülését az RMDSz OE. Létrehozták a parlamenti választás kampánystábját, Szőcs Géza vezetésével. A tanügyi törvénytervezet antidemokratikus, a kisebbségi okt. elsorvasztására törekszik, ezért arra szólították föl az ország demokratikus erőit, hogy vegyenek részt a törvénytervezet ellen tiltakozó jún. 11-i orsz. tüntetésen. [RMSz, máj. 27.]

1992. június 10.

Az RMDSz a tanügyi törvénytervezettel kapcsolatban leszögezte, hogy az fenn akar tartani egy erősen központosított, merev oktatási rendszert, melynek nem egy előírása antidemokratikus és ellentmond a nemzetközi előírásoknak, semmibe veszi a kisebbségi oktatás hagyományait; előírja, hogy a közép- és felsőfokú szakoktatás (egészségügyi, műszaki, mezőgazdasági, jogi, közgazdasági) csak az állam nyelvén lehetséges; az egyházi iskolák létét leszűkíti az egyházi személyzet felkészítésére. Mindezek ellen az RMDSz orsz. tüntetéssel tiltakozik. [RMSz, jún. 10.]

1992. június 11.

Több erdélyi városban (Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen) a magyarok tüntetéseken tiltakoztak az oktatásügyi törvénytervezet ellen. 10-én Gh. Funar betiltotta a kolozsvári tüntetést, de – miután az RMDSz küldöttsége tárgyalt vele – visszakozott; a Báthory Gimn. udvarán tartott nagygyűlésen a ro. ellenzék képviselői is felszólaltak. [Szabadság, jún. 12.]

Nagyváradon ülésezett az RMEEÁÉ. Az ország vezetőihez, a Vatikánhoz, az ENSz-hez, az ET-hez és az EBEÉ-hez intézett felhívásukban megállapították, hogy a tanügyi törvénytervezet kisebbség- és egyházellenes. Ugyanott fölsorolták az egyházakat ért atrocitásokat (házkutatások, rombolások) is. [RMSz, jún. 17.] (→ 1992.01.17)

Moldova parlamentje széleskörű autonómiát szavazott meg az orosz ajkú népességnek a Dnyeszter menti részen, továbbá kimondta, hogy az orosz hivatalos nyelvnek számít. [RMSz, jún. 13.]

1992. június 13.

Az RMDSz OE Kolozsvárott tartott soros ülésén tájékoztatót hallgatott meg az RMDSz tagjait és vezetőit ért sérelmekről, foglalkozott Hompoth Károly gyergyóhodosi RMDSz-elnök halálának tisztázatlan körülményeivel és nyilatkozatot tett közzé. Tiltakoztak a magyarság ellen folyó pszichológiai háború, a kollektív bűnösség vádja és az újabb beolvasztási kísérletek (pl. tanügyi törvény) ellen.

1993. január 19.

Németh János, a képviselőház tanügyi bizottsági tagja a tanügyi törvénytervezet korlátait részletezte. [Népújság, jan. 19.]

Először nyilatkozott ro. lapnak Mihai Pacepa, az 1978-ban nyugatra szökött volt kémfőnök. Fölfedte: az új kormányban legkevesebb 8 olyan tag van, aki együttműködött a Securitateval. Pacepa szerint a SRI a régi hálózat legkevesebb 1000 tisztjét vette át. [EvZ, jan. 19.]

1993. február 18.

Rákóczi Lajos, a tanügyi bizottság tagja nyilatkozott az oktatás átszervezéséről. A CD törvénytervezete is túlzott centralizációt kíván fenntartani, ezzel Liviu Maior min. sem ért egyet. [BN, febr. 19.]

Markó Béla kifejtette, hogy elsősorban a ro. demokratikus ellenzékkel van együttműködési lehetőségük, de sajnos mindegyik pártot áthatja „egy erős nemzetállami mentalitás”. Erős visszarendeződési jelek tapasztalhatók. A gazdasági kerettörvények lehetővé teszik, hogy földtulajdon kerüljön a földművesek kezébe, de a kormányzat semmilyen támogatást nem tud nyújtani a magángazdaságoknak. [MF, febr. 18.]

1993. március 6.

Magyari Lajos nyilatkozott a tanügyi törvénytervezetről, melynek értelmében nem lehet szó m. ny. egyetemről. A szakbizottság visszaküldte a tervezetet a szaktárcának, mint tárgyalásra alkalmatlan anyagot. Az RMDSz szakértői kidolgoztak egy másik tervezetet, amit a CD is támogat (ez előrelépés, a korábbi merev elzárkózás után). [MN, márc. 6.]

1993. március 21.

Az RMPSz nyílt levélben tiltakozott a tanügyi törvény erősen központosító jellege, az egyházi oktatásra vonatkozó rész hiányosságai miatt. [RMSz, márc. 21.]

1993. április 7.

Az Országgyűlés külügyi bizottsága levélben fordult a ro. parlament külügyi bizottságához, Hargita és Kovászna megye prefektusai kinevezése ügyében. A kinevezés jogszerűsége nem kétséges, azonban a döntés körültekintőbb mérlegelést tett volna szükségessé a két megye etnikai összetétele miatt. „E tény figyelmen kívül hagyása feszültségeket keltett az érintett térségben és általában a Ro.-ban élő m. nemzeti kisebbség körében.” Kérik, hogy a jövőben a ro. kormány tanúsítson nagyobb figyelmet a hasonló kérdések rendezése terén. [ÚM, ápr. 9.]

Nagy F. István, az RMPSz Bihar megyei vezetője nyilatkozott az oktatási helyzetről. A m. oktatási szaktestületek (RMPSz, Bolyai Társaság, EMT, RMDSz) még csak a sérelmek és panaszok megfogalmazásáig jutottak el; a helyzet sürgős orvoslást kíván: egyre csökken a magyarul tanuló diákok száma, mert a szülők, a könnyebb érvényesülés reményében, ro. iskolába adják a gyermekeket. [BN, ápr. 7.]

Az RMDSz vezetői (Markó Béla, Takács Csaba, Verestóy Attila, Tokay György) megbeszélést folytattak Meleşcanu külügyminiszterrel. Az ET-csatlakozás küszöbén meg kell alkotni a nemzetiségi törvényt és egy megfelelő oktatási törvényt; megengedhetetlen a prefektus-ügyhöz hasonló intézkedés. Kérik, hogy a de facto elismerés után de jure is ismerjék el az RMDSz-t a romániai magyarság törvényes képviselőjének. [MH, ápr. 9.]

1993. május 19.

Nagyváradon megalakult a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság; legfontosabb célkitűzésük a honismereti nevelés és a műemlékvédelem. [Harangszó, okt. 10.] Partium c. időszakos folyóiratuk 1994. ápr. indult.

A m. történelmi egyházak közös álláspontot alakítottak ki a vallásügyi törvénytervezettel kapcsolatban. A legfontosabb dolgok nem kerültek be a tervezetbe. A Vallásügyi Államtitkárság, azzal az ürüggyel, hogy a tanügyi törvény nem irányoz elő felekezeti oktatást, kivették ezt a részt a tervezetből, az egyházi vagyon restitúcióját pedig külön törvényben kívánják rendezni. Az egyházak tiltakoztak. [RMSz, máj. 19.] (→ 1993.10.11)

1993. június 25.

Rákóczi Lajos a tanügyi biz. tagja elmondta: az oktatási törvény késik, kormányhatározatokkal irányítanak. Közvetlen megbeszélések során a miniszter elismeri a m. követelések jogosságát, de azzal mentegetőzik, hogy nagy a ro. pártok nyomása.

1993. július 7.

Frunda György az ET bizottsága előtt elmondta: Ro. felvétele előtt szükséges a kisebbségi és a tanügyi törvény elfogadása. Friedrich König raportőr megkérdezte a parlamenti pártoktól, hogy elfogadják-e az ET 1201-es ajánlását (→ 1993.02.01) kisebbségi charta gyanánt; a PUNR kivételével mindegyik párt elkötelezte magát erre, a képviselőház pedig határozatban mondta ki, hogy törvényben rögzíti az ET-dokumentum előírásait. [RMSz, júl. 7.] (→ 1995.03.22)

1993. július 14.

Az RMDSz bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla értékelte a CD programnyilatkozatát, amelynek kidolgozásában az RMDSz is részt vett. A kormánynak nincs reális programja a válság leküzdésére, ezért volt szükség egy alternatív programra. – Tokay György az EBEÉ helsinki üléséről számolt be: az elfogadott határozat a nemzeti kisebbségek kérdését az európai biztonság egyik alapkérdésének nyilvánította. [BN, júl. 16.]

Teodor Meleşcanu tagadta, hogy Horn Gyula látogatásakor Ro. megígérte volna a BTE visszaállítását és a kolozsvári konzulátus újbóli megnyitását (→ 1989.12.29). „Nincs jegyzőkönyv a találkozóról” [!] – mondta. [RMSz, júl. 14.]

Az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat [tkp. határozat] nem szerződés, ezért alaptalanul hivatkozik rá az RMDSz, mondta a magyarellenességéről ismert Ioan Coja, a PDAR szenátora, a VR vezető politikusa. [MH, júl. 14.]

A CMN olyan módosítási javaslatot fogadott el a készülő okt. törvényhez, amely lehetővé tenné a m. ny. egyetem létrehozását. A javaslatot (melyet az RMDSz a többi kisebbséggel közösen terjesztett be) a kormány képviselője elfogadta, de a döntés a parlament kezében van. [ÚM, júl. 15.]

1993. október 20.

Az 1945 után államosított vagy a komm. rezsim által elvett ingatlanokkal kapcsolatban a liberális és parasztpárti képviselők által benyújtott törvénytervezet a teljes visszaadást követeli, a kormánypárt tervezete a jelenlegi helyzet szentesítését célozza. [RMSz, okt. 20.]

Fülöp-Fischer Ildikó (okt. alelnök) beadványt intézett az okt. min.-nek, melyben felsorolta az okt. törvénytervezet hiányosságait és az anyanyelvű oktatást korlátozó intézkedéseket. Tk. saját tankönyvkiadásra és m. szakirányítókra van szükség. [Szabadság, okt. 20.]

A kormány nem hívta vissza a székely megyékbe kinevezett ro. prefektusokat (→ 1993.03.25), hanem azt ajánlotta, hogy m. alprefektusokat tegyenek melléjük. Kovászna megye nem fogadta el az alkut, ám a kormány mégis kinevezte Gyerő Józsefet alprefektusnak, aki a diktatúra idején propagandatitkár volt. [ÚM, okt. 20.]

Szabálytalanságokat mutatott ki a pénzügyi ellenőrzés az NTA (→ 1990.05.30, 1991.09.26) háza táján. A kuratórium megvonta Ábrahám Dezső főtitkár pénzügyekkel kapcsolatos aláírási jogát. Ábrahám visszautasította az ellene felhozott vádakat. [Mai Nap, okt. 20.; MH, okt. 25.; PH, okt. 30.; MH, okt. 30.] (→ 1993.10.31, 1994.04.30, 1994.08.04)

1993. november 19.

Az oktatási törvénytervezet vitáján a tanügyi szakbizottság m. tagjai kivonultak a bizottsági ülésről. Nyilatkozatukban megmagyarázták: korábban azt kérték, hogy a tervezetből töröljék a történelem és a földrajz ro. ny. oktatásának kötelezettségét, amit a bizottság nem tett meg. [RMSz, nov. 19.]

1994. január 18.

A tanügyi törvénytervezetről Asztalos Ferenc képviselő elmondta, hogy az Oktatási Reformtanács 90 pontos módosító javaslatot tett, ennek megfelelően újra kell tárgyalni a tervezetet, így mód nyílik a kisebbségi szempontok újbóli előhozására. Eddigi eredmények: a diplomák honosítása, vendégtanárok hívásának lehetősége, magánoktatásban alternatív programok és tankönyvek engedélyezése. [RMSz, jan. 18.]

1994. február 9.

Zeno Opriş, a VR alapításának 4. évfordulója alkalmával kifejtette: a szervezet egy álnok veszéllyel, az RMDSz-szel szemben jött létre – „ez az etnikai párt a revansvágyó hungarizmus képviselője”. [RMSz, febr. 9.]

A képviselőház szakbizottsága a tanügyi törvénytervezetnek a kisebbségi oktatásra vonatkozó részét tárgyalta. Hiába hivatkoztak az alkotmányos jogokra az RMDSz képviselői, a többség elutasította a javaslatok döntő részét. Elfogadták azt, hogy a kisebbségi iskolákban oktathassák a saját történelmüket, de elvetették azt, hogy Ro. történelmét, földrajzát, a honpolgári nevelést, valamint a szaklíceumokban a szaktárgyakat anyanyelven lehessen tanulni. [RMSz, febr. 11.]

Markó Béla részt vett a Székesfehérváron rendezett fórumon, ahol az utódállamok m. szervezeteinek vezetői tájékoztatták egymást a m. közösségek helyzetéről és autonómia-törekvéseiről. [RMSz, febr. 16.]

1994. február 10.

Asztalos Ferenc a parlament tanügyi szakbiz. tagja nyilatkozott a m. oktatás helyzetéről: orsz. viszonylatban 12,5%-os a szakképzetlen pedagógusok aránya, ez m. vonatkozásban 25,3%. Az általános iskolát végzett gyermekek száma csökkent (orsz.: 5,9%-kal; m.: 9,5%); a 8. osztályt végzettek közül 53% tanul tovább (m.: csak 43%). [ÚM, febr. 10.] – Az RMDSz képviselői átadták Liviu Maiornak a m. nyelvű oktatás hanyatlásáról szóló memorandumot és a tanügyi törvénytervezet ellen tiltakozó jegyzéket, melyet a m. egyházak vezetői is aláírtak. [RMSz, febr. 19.]

1994. február 18.

Németh János tömör jellemzése a képviselőházi szakbizottságban elfogadott tanügyi törvénytervezetről: visszalépés még az 1978-as törvényhez képest is. [RMSz, febr. 18.]

Bértárgyalás kezdődött a Miron Cozma vezette Lignitul szakszervezet és a kormány képviselői között (→ 1994.02.14). [ÚM, febr. 19.]



lapozás: 1-20 | 21-40 ... 161-180




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998