Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: irredentizmus / irredenta

1992. augusztus 20.

Antall József emlékező beszédet mondott Szent István szobránál. Szónoklata kiemelte: a magyarság „szigorúan megtartja a helsinki és párizsi megállapodást, amikor lemondott a határok erőszakos megváltoztatásáról, de azzal [feltétellel], hogy minden kisebbségnek, így a magyar kisebbség minden tagjának is meg kell kapnia az emberi, a kisebbségi jogokat, és ebben nem ismerünk sem megbocsátást, sem engedményeket nem tehetünk.” [ÚM, aug. 22.]

A Magyarok Világkongresszusán részt vevő erdélyi küldöttek nyilatkozatot adtak ki, melyben sajnálatukat fejezték ki a ro. sajtó magyarellenes propagandája, az irredentizmus vádjának alaptalan hangoztatása miatt. A rejtett cél: Erdély veszélyeztetettsége ürügyén továbbra is jogfosztottságban akarják tartani a kisebbségi népközösséget. Pontosítottak: az aug. 24-re meghirdetett Erdélyi Magyar Kongresszusra (= Erdélyi Világkonferencia; ]920817) az RMDSz nem kapott meghívót és nincs része a szervezésben. [RMSz, aug. 22.]

Az RMDSz Udvarhelyszéki Választmánya – a KOT határozatára (→ 1992.05.02) hivatkozva – illegitimnek minősítette a Csíkszeredába meghirdetett elektorgyűlést (→ 1992.08.21), mondván, hogy a Csíkszéki RMDSz nevében nem jelent választmányi döntést Hajdú Gábor aláírása. [RMSz, aug. 20.]

Megjelent Csurka István Néhány gondolat… c. írása, mellyel az MDF-es író jobboldali irányt vett. Azt ezt követő két hétben élénk vita alakult ki az írásról. (920918)

1992. november 24.

A ro. vámhatóságok – előzetes bejelentés nélkül – benzinilletéket számítanak föl az országból kilépő személygépkocsik után. [Népszabadság, nov. 25.] (→ 1992.11.30)

Iliescu egynapos látogatásra Párizsba érkezett; a Le Figarónak adott interjúban elmondta, hogy Gh. Funar nacionalizmusa csak a szélsőséges m. álláspontra kialakult reakció. A ro. államelnök élesen bírálta a m. irredentizmust, amelyet szerinte „felelős budapesti körök táplálnak” az utódállamokban. [MN, nov. 25.]

A bukaresti bíróság döntése nyomán szabadlábra helyezték Nicu Ceauşescut. (→ 1993.05.26)

1993. január 8.

Iliescu a Dimineaţaban reagált Antall József kijelentésére (→ 1993.01.04): „Mo. 75 év óta Erdélyt akarja, s erre most tételesen is figyelmeztette Bukarestet Antall József, amikor a budapesti rádiónyilatkozatában megalapozottnak nevezte az erdélyi magyarság politikai törekvéseit”. [MH, jan. 8.]

1995. június 1.

T. Chebeleu elnöki szóvivő ismertette Iliescu állásfoglalását az RMDSz kongresszusáról. Az elnök sajnálkozását fejezte ki az állásfoglalások miatt, bírálta a magyarság „autonóm nemzeti közösségként” való meghatározását, a budapesti RMDSz-képviselet tervét és azt, hogy a kongresszus felszólította az amerikai kormányt, gyakoroljon nyomást Ro.-ra. [Szabadság, jún. 2.]

A pártok bírálták a kolozsvári RMDSz-kongresszus lefolyását és a hozott döntéseket. Oliviu Gherman pártelnök kifejtette: nem téveszti össze a m. kisebbséget az RMDSz-szel, ill. a kongresszuson kifejtett irredenta álláspontot magával a párttal, de felkéri a szövetség parlamenti képviselőit, hogy foglaljanak állást a kongresszuson elhangzott szélsőséges nyilatkozatokkal kapcsolatban. Gh. Funar (ismételten) azt követelte: nyilvánítsák alkotmányellenesnek az RMDSz-t és tiltsák be. Dinu Patriciu (PL’93) felesleges és ártalmas szervezetnek nevezte az RMDSz-t. [Szabadság, jún. 1.]

Markó Béla, a szövetség sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az RMDSz parlamenti úton kívánja elérni minden célkitűzését, ezért érthetetlen egyes politikusok és pártok reagálása: terrorista, félkatonai, törvényellenes jelzőkkel illették és betiltását követelték. [Szabadság, jún. 2.]

1996. április 19.

Gh. Funar felhívást intézett a szenátushoz: mindazok, akik C. V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztésére szavaznak, az RMDSz, Mo. és a m. irredentizmus malmára hajtják a vizet. [Szabadság, ápr. 19.]

1999. július 13.

A lehallgatási botránnyal kapcsolatban Szabó Károly szenátor emlékeztetett egy 4 évvel korábbi, bukaresti esetre, amikor hasonló módon szervezték meg a titkosszolgálat megfigyelőinek lebukását, hogy így szabaduljanak meg néhány „kellemetlen” munkatárstól. Az esemény, ahol részt vett az MVSz nyílt rendezvény volt, amelyen bárki részt vehetett, nem volt szükség különleges megfigyelőkre. – Markó Béla az üggyel kapcsolatban elmondta: korábban már megszüntették a SRI azon ügyosztályát, amely az „irredentizmussal és a m. veszéllyel” foglalkozik, de tapasztalatból tudja, hogy az RMDSz politikusait figyeli a titkosszolgálat. Nem is ez a lényeg, hanem az, hogy mit tekint a SRI nemzetbiztonsági kérdésnek. [Szabadság, júl. 13.]

Ősztől kötelező lesz a kilenc osztály, így az általános iskola nyolcból kilenc osztályos lesz, a líceumi oktatás pedig 3 osztályra (10–12.) korlátozódik. [Szabadság, júl. 13.]

A kolozsvári MKT megvitatta a tanügyi törvény megszavazása nyomán kialakult helyzetet. Nyilatkozatban rögzítették: a m. nemzeti közösség szempontjából nem tartják kielégítőnek az elfogadott törvényt. (→ 1999.07.16) A Bolyai Társaság sem értékeli sikerként a módosított oktatási törvény és az akkreditációs törvény együttes hatását. Takács Csaba szerint nem időszerű a nyilatkozat. (→ 1999.07.08) [Szabadság, júl. 15.]

2003. december 16.

Ro. egységére és stabilitására tör a hét végén megalakult EMNT, amely programjával fegyverhasználatra buzdít – tolmácsolta a kormánypárt álláspontját Bogdan Niculescu-Duvăz, a PSD alelnöke. „Az EMNT vezetői által tett nyilatkozatok rendkívül agresszív és veszélyes megnyilvánulásai a m. irredentizmusnak.” [Krónika, dec. 16.]

Takács Csaba szerint az EMNT bölcsője Budapesten van; ezek a pol. erők megosztják az erdélyi magyarságot és az RMDSz felosztását célozzák. [Szabadság, dec. 16.]

A hónap végére tolták ki a Szabadság-szobor helyzetének rendezésére kiszabott határidőt – nyilatkozta Király András, Aradon. [Krónika, dec. 16.]

A 2004-es helyhatósági választások előkészítésénél az RMDSz az egységes képviseletet, a nyitottságot, a szakmaiságot és a fiatalítást tekinti fontosnak. [Szabadság, dec. 16.]

Bilibók Jenő szerint csángó ügyben még nem történt meg az áttörés, csupán annyi, hogy sikerült elfogadtatni: Moldvában is léteznek magyarok. Hivatalosan már nem tagadják: jogosak az itt élők oktatási igényei. [EN, dec. 16.]



lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998