Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: internáló tábor, láger (Földvár, Baragán stb.)

1999. július 17.

Az EREK, a Sepsi Ref. Egyházmegye és a helyi egyházközség szervezte emlékünnepélyen a földvári fogolytábor áldozataira emlékeztek Hidvégen. Amíg Földváron el nem készül az áldozatok emlékműve, addig Hidvég marad az emlékezők és a hozzátartozók zarándokhelye. Az emlékmű ügye még nem tisztázódott, ui. az utolsó percben a Brassó megyei tanács az utolsó pillanatban visszavonta az engedélyt. [Szabadság, júl. 19.; RMSz, júl. 20.] (→ 1999.10.11)

1999. szeptember 18.

A m. főkonzulátus kolozsvári épületére 16-án este táblát helyeztek el „Itt található a m. kémfészek” felirattal. A durva provokáció hátterében Gh. Funar állt. Takács Csaba telefonon hívta föl a belügyminisztert és jelezte a diplomáciai konfliktus lehetőségét. Buchwald Péter alprefektus a városi rendőrkapitányt kérte föl az intézkedésre. Reggelre eltűnt a tábla. [RMSz, szept. 18.]

A marosvásárhelyi SzKT-n elhalasztották a belső választás megtartását: azokat 2000-ben kell majd megtartani, a helyhatósági választások előtt. A területi szervezetek saját hatáskörben döntenek a nyílt vagy elektoros választás mellett. – Katona Ádám amellett kardoskodott, hogy az SzKT tűzze napirendre a Csapó I. József által összeállított erdélyi autonómia statútum-tervezetét. [RMSz, szept. 20.]

A 105. sz. kormányrendelet kiegészíti és módosítja a háborús kárpótlás korábbi (118/1990. sz.) törvényét. A kiegészítés szerint kárpótlásban részesülnek azok a személyek, akik a 2. vh. idején etnikai vagy faji okokból üldöztek vagy deportáltak. Kerekes Károly emlékezetetett arra, hogy 1944. aug. 23. után ezrével hurcolták a magyar embereket különféle internáló táborokba (pl. Földvárra); minél több személyes vallomásra és dokumentumra lenne szükség, hogy felvethessék a parlamentben a meghurcolt m. emberek kárpótlásának ügyét. [Szabadság, szept. 18.]

Szatmárnémetiben mintegy 200 résztvevővel tartották meg az RMKT vándorgyűlését. [SzFÚ, szept. 20.]

A 2800 lélekszámú róm. kat. közösség számára igazi ünnep volt Kaplony új templomának fölszentelése. Az alapkőletétel 1997 májusában volt, az elkészült épületet Reizer Pál püspök szentelte föl. A helyiek bíznak abban, hogy a gyarapodó Kaplony nem jut a környékbeli m. falvak sorsára, ahol megcsappant az életkedv, nagy az el- és az ellenkező irányú bevándorlás. [RMSz, szept. 19.]

1999. december 8.

Sepsiszentgyörgyön nem sikerült Eckstein-Kovács Péter közbelépése (→ 1999.10.29); megérkezett a városházára a végleges döntés: a Lábas Házat a művelődési tárca a Keleti-Kárpátok Múzeuma számára adományozza. [RMSz, dec. 8.] (→ 2003.05.20, 2003.11.14)

Elfogadták a nyugdíjrendszert szabályozó törvényt. A nyugalmazási korhatár fokozatos növelésének első szakaszára 2001-ben kerül sor: a férfiak 62, a nők 57 éves korukban mehetnek nyugdíjba. [Szabadság, dec. 8.]

Emil Constantinescu aláírta a Securitate dossziéjához való hozzáférés lehetőségét szabályozó ún. Ticu Dumitrescu-féle törvényt. Az államfő kiemelte, hogy ez az első jogszabály, amely elismeri, hogy az 1945. márc. 6. utáni kommunista hatalom rémuralmat gyakorolt az állampolgárok alapvető szabadságjoga felett, és hogy a Securitate politikai rendőrségként tevékenykedett; a törvényt bírálóknak válaszolva elmondta: még mindig jobb egy utólag javítható jogszabály, mint semmi. [Szabadság, dec. 8.] (→ 1999.06.10, 1999.06.29, 1999.10.21, 1999.12.14)

A legutóbbi SzKT-n (→ 1999.12.04) Kerekes Károly javaslatára megvitatták a 105/1999. sz. kormányrendelet hiányosságait. Kerekes Károly arra figyelmeztetett, hogy a rendelet csak az 1940. szept. 14.–1944. aug. 23. közötti időszak bűneiért fizet kárpótlást, de nem vonatkozik az 1945. márc. 6-ig terjedő periódusra, amikor százával tartottak magyarokat a dél-erdélyi és zsilvásárhelyi táborokban. Eckstein-Kovács Péter kisebbségi miniszter elmondta: semmi lehetőségét nem látták annak, hogy kiterjesszék ezt az időszakot 1945. márc. 6-ig. [Szabadság, dec. 8.] (→ 1999.12.15)

Az RMDSz diszkriminatívnak tartja az Agache-perben hozott legutóbbi ítéletet (→ 1999.11.18), ezért támogatja az újabb fellebbezést. [Népújság, dec. 8.]

1999. december 15.

Emil Constantinescu úgy döntött: visszahívja tisztségéből Radu Vasile kormányfőt. Ideiglenes kormányfővé Alexandru Athanasiut nevezte ki, aki a feloszlatott kormány munkaügyi minisztere volt. Radu Vasile fellebbezett, szerinte őt csak a parlament válthatja le. [Szabadság, dec. 15.]

Megtartotta első ülését az átmeneti kormány. Alexandru Athanasiu kijelentette, hogy megbízatása csak a folyó ügyek intézésére szól, sem törvényjavaslatot, sem kormányrendeletet nem ad ki. [RMSz, dec. 15.]

Az RMDSz OpT megvárja a PNTCD döntését a kormányfő-cserét illetően, csak azután tesz újabb lépést. [Szabadság, dec. 15.]

A képviselőház munkaügyi és társadalomvédelmi bizottsága elfogadta az RMDSz-nek a 105/1999. sz. kormányrendelet módosítására vonatkozó javaslatát, miszerint részesüljenek kárpótlásban mindazok a személyek, akiket etnikai okokból üldöztek az 1940. szept. 4.–1945. márc. 6. közötti időszakban. [RMSz, dec. 15.] (→ 1999.12.08)

Temesvárott ökumenikus istentisztelet zárta a forradalomra való emlékezés hetét. [RMSz, dec. 17.]

2000. október 13.

Kerekes Károly képviselő javaslatára kiegészítették a kárpótlási törvényt, így azok a dél-erdélyiek is kárpótlásra jogosultak, akiket 1944. aug. 23. után vittek internáló táborokba. Ez óriási jelentőségű, ui. ezáltal a törvény elismeri, hogy a szóbanforgó időszakban magyarellenes megtorlások voltak az ország területén. A kormányrendelet jogi alapot nyújt a hidvégieknek, hogy visszaállíthassák a falu határában fölállított és ledöntött emlékművet. (→ 2000.07.20) [BL, okt. 13.; Népújság, dec. 8.]

Szilágyi Zsolt a csángó iskolák ügyében interpellált. A Bákó megyei tanfelügyelőség az iskoláktól várja a megoldást, az iskolák viszont a tanfelügyelőségtől. [BL, okt. 13.]

2001. május 23.

A képviselőház plénuma elvetette a PRM javaslatát, mely szerint csak akkor lehetne új egyetemet indítani, ha az illető intézményben egy akkreditált ro. ny. kar is működik. [Szabadság, máj. 23.]

Iliescu elök Kovászna és Hargita megyei látogatásra utazott. [Háromszék, máj. 23.; Szabadság, máj. 25.]

Kónya-Hamar Sándor a kormányfőhöz interpellált, azon állampolgárok ügyében, akiket 1944. aug. 23. után internáltak különféle dél-erdélyi és havaselvei táborokba, s akiknek késik a kárpótlása. Az RMDSz tanácsára megfogalmazott, minisztériumba küldött panaszlevelekre olyan válaszokat kaptak az érdekeltek, amelyek tagadják a táborok létét [!] is. [RMSz, máj. 23.]

2002. augusztus 28.

A Népszabadságból átvett anyag szerint Tőkés László egyetlen rendezvényre [az RVSz találkozójának megszervezésére] nagyobb összegű támogatást kapott a leköszönt Orbán-kormánytól, mint amennyit az IKA az erdélyi magyarságnak egész évben juttatott. [Népújság, aug. 28.] – A püspök elismerte, hogy 242 millió forintot kapott a Fidesz-kabinettől, de abból olyan fontos kiadásaik voltak, mint pl. a Nagyváradi Biblia fakszimile kiadása. [RMSz, aug. 30.; Népújság, aug. 31.] (→ 2002.10.22)

Markó Béla – a Tőkés László ellen szankciókat követelőket lefegyverzendő – elmondta: a demokrácia alapja éppen az, hogy Tőkés „bármikor bírálatokat fogalmazhat meg a szövetség vezetése ellen és kijelentheti, hogy nincs demokrácia”. A pénzek elosztásáról csupán annyit kívánt megjegyezni: a szövetség adatai szerint az RMDSz csupán a Mo.-ról érkező támogatások 7%-át befolyásolhatták volna, 93% az RMDSz-től függetlenül jut el a rendeltetéséhez. [UH, aug. 28.]

Tőkés László elmondta: az RVSz nagygyűlésén nem született döntés arról, hogy elítéljék a kommunizmust; a jelek szerint az RVSz-ben is várat magára a teljes rendszerváltás – pl. 2000-ig olyan főtitkára volt az RVSz-nek, aki szerint a kommunizmus bűneit megbocsáthatónak tartotta. [RMSz, aug. 28.]

Patrubány Miklós kezdeményezni kívánja a h. t. magyarok megszámlálását, ui. szerinte az eddig nyilvánosságra hozott adatok nem felelnek meg a valóságnak. [UH, aug. 28.]

Czumbil István, a földvári haláltábor túlélője a lágerben megélt borzalmakról elmondta: az ott megtörténteket nem lehet a szovjetek nyakába varrni, ami ott megesett, azért a ro. hatóságok a felelősek. [NyJ, aug. 28.]

2002. november 2.

Ro. és az EU közös parlamenti bizottság félévenként ülésezik, tagjait az EP jelöltjei és a ro. parlament integrációs bizottság képviselői alkotják, köztük Szilágyi Zsolt is, aki elmondta: a ro. kollégák többször is elodázták az egyházi ingatlanok restitúciójának kérdését, végül az ő erélyes fellépése nyomán a következő ülésen ez mégis napirendre kerül. [Szabadság, nov. 2.] – A bukaresti ülés zárónyilatkozata a restitúció meggyorsítását szorgalmazta. [Krónika, nov. 6.]

Ro. és Moldova tárgyalásokat kezdett a kettős állampolgárságról, de a tárgyalások megszakadtak, mivel Moldova teljes listát kért azokról, akik megkapták a ro. állampolgárságot. A két ország viszonyában komoly feszültséget okozott az, hogy néhány éve a ro. kormány megkönnyítette a Pruton túli ro. anyanyelvűek kettős állampolgárságát. [Népújság, nov. 2.]

Az RMKdM értekezletén tk. Bárányi Ferenc, Riedl Rudolf és Zsombori Vilmos olvasott föl az eredményeket elemző írásokat. [Népújság, nov. 2.]

Fogaras m. lakossága a teljes beolvadás küszöbén: nem indult m. ny. első osztály. [Szabadság, nov. 2.]

Földváron megemlékeztek az ottani lágerben 1944/45-ben elhunytakról. [Háromszék, nov. 4.]

2003. november 3.

Megállíthatatlannak látszik a határon túli magyarok elvándorlása. Az elmúlt 13 évben kb. félmillió h. t. m. hagyta el a szülőföldjét és települt az anyaországba vagy távozott Nyugatra. A m. kormányok képtelenek kidolgozni olyan stratégiát, amely elérte volna a meghirdetett célt, a szülőföldön tartást. Csak részeredményt hoztak az olyan jogszabályok, mint például a státustörvény. Nem változtattak gyökeresen a tendencián a kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodások és a milliárdos nagyságrendű (részben vállalkozási) támogatási programok, és az sem, hogy m. (felső)oktatási és kulturális központok kezdték meg működésüket a szomszédos országokban. [RMSz, nov. 3.]

A Marosvásárhelyi Rádió újabb frekvenciasávot kapott, így Hargita megyében is hallgatható az URH-sávban. A m. szerkesztőségnek 16 alkalmazottja van és 10 külső munkatársa; ez kevés lefedni a heti 50, napi 7 órás m. műsort – mondotta Borbély Melinda, aligazgató. [HN, nov. 3.]

Ökumenikus istentisztelettel emlékeztek a haláltábor áldozataira a Brassó megyei Földváron, majd megkoszorúzták az emlékművet. [Krónika, nov. 3.]

2003. november 28.

Nicolae Văcăroiu – az SzNT és az EMNT alapítása kapcsán – kijelentette: mindenkinek jogában áll civil szervezetet létrehozni. Amíg ezek a szervezetek nem veszélyeztetik az állambiztonságot, addig semmi kifogása ellenük. [Népújság, nov. 29.]

Kolozsvárott bemutatták Benkő Levente: Székely golgota – Haláltábor Földváron 1944–1945 c. dokumentum jellegű riportkötetét. [Szabadság, dec. 2.]



lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998