Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 37 találat lapozás: 1-20 | 21-37
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: infláció

1991. június 4.

Az RMSz interjút közölt Markó Bélával, aki nem rég érkezett vissza az AEÁ-ból, ahol emigrációs körök, egyletek, alapítványok vendége volt. 16 előadást tartott az erdélyi m. kultúra sajátos helyzetéről.

Brüsszelben közös közleményt adtak ki az EGK és Ro. kereskedelmi és gazdasági együttműködésének első, vegyesbizottsági tárgyalásáról. Eugen Dijmărescu állammin. elmondta, hogy Ro. súlyos gazdasági helyzetben van, az infláció 6 hónap alatt 228%-ot ért el. [RMSz, jún. 4.]

1992. július 9.

Az RMDSz, a Bolyai Társaság és az RMPSz írta alá Az erdélyi magyar iskolákért! felhívást. [RMSz, júl. 9.]

Kolozsvárott pénzbüntetésre ítélték azokat, akik Iliescu látogatásakor (→ 1992.06.04) elnökellenes jelszavakat kiáltoztak. A tüntetőket videofelvétel segítségével azonosították. [Zig-Zag, júl. 9.]

Elszabadult az infláció: a húsfélék 40%-kal, az import cukor 90%-kal drágult.

1993. július 8.

Vida Gyula kifejtette: az ÁFA bevezetése (→ 1993.07.01) semmilyen szinten nem volt előkészítve; az új adó általános inflációs folyamatot idéz elő, melynek katasztrofális következményei lehetnek. [RMSz, júl. 8.]

Kónya-Hamar Sándor számadatokkal igazolta: a kormány az interpellációk felére nem válaszolt. Rámutatott: a parlamenti ellenzék kiszámíthatatlan, korrekt szabályok helyett a balkáni stílus érvényesül. [EN, júl. 8.]

1993. augusztus 19.

Véget ért a 7 napja tartó vasutassztrájk. [Népszabadság, aug. 19.]

Az IMF elemzése szerint Ro. halad a leglassabban a reformok útján. A privatizálás csak 1992 augusztusában kezdődött; 1992-ben 200%-os volt az inflációs ráta, 1993-ra elérheti az 500%-ot; a nemzeti bruttó össztermék (GDP) évente 15%-kal csökkent; az államháztartás deficitje 1993-ban elérheti a 8%-ot. [EvZ, aug. 19.; Szabadság, aug. 24.] (Vesd össze: ]930909)

1993. szeptember 9.

A képviselőházban megvitatták (és elítélték) az RMDSz ET-nek elküldött Memorandumát (→ 1993.08.26). Takács Csaba kifejtette: még nem volt példa, hogy egy párt politikai dokumentumát más pártok törvényhozási vita tárgyává tegyék. [MH, szept. 10.]

Az RTV-ben – a Memorandum ürügyén – vitát szerveztek a politikai lojalitásról. A vitán az ellenzéki pártokat (köztük az RMDSz-t is) tömörítő CD is támadta a dokumentumot, noha annak tartalmáról idejében tájékoztatták a koalíció tagjait. A cikkíró megjegyezte: újra rá kell döbbenni arra: hiú ábránd, hogy a ro. ellenzékben valaha is partnerre lelhetünk kisebbségi jogainkért folytatott harcunkban. [Szabadság, szept. 9.] (→ 1993.09.13)

Az inflációs ráta 1992-ben 210% volt, 1993-ra 190% várható. Az ország gazdaságának 67%-át állami vállalatok képezték, termelésük 1992-hez képest 9-10%-kal, a GDP 7-8%-kal csökkent. Az IMF-vel folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre. [Szabadság, szept. 9.] ● [Ellentmond a korábbi közlés adatainak! Vesd össze: 930819.]

1993 nyarán végzett az első, Mo.-n képesítést szerzett tanító-generáció. Kevesen tértek haza Erdélybe, s azoknak is gondjaik voltak oklevelük elismertetése körül.

1993. november 15.

Marosvásárhelyen 3 napig tartott az SzKT-n a kisebbségi törvénytervezet (→ 1993.08.27) vitája. Négy vázlatból, az ET 1201-es ajánlásának figyelembe vételével állították össze a végleges változatot, melyet egyhangúan megszavazott az ülés: Törvény a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről. [Népújság, nov. 24–26.] – Alapelve az önrendelkezés és a háromszintű autonómia: személyi, helyi és regionális; a tervezet kimondja az oktatási és kulturális önállóság elvét, szabályozza az anyanyelv használatát. [MN, nov. 15.] (→ 1993.11.17, 1993.12.20, 1994.01.04, 1994.02.01)

Illyefalván befejeződött az RMKT tisztújító vándorgyűlése. Vida Gyula rámutatott, hogy a hiperinfláció a gazdasági értékrend teljes felborulását tükrözi. Újraválasztották Kerekes Jenő elnököt, az alelnökök: Feyné Vincze Mária, Szécsi Kálmán, Kelemen Emese, Szőke Erzsébet. [Szabadság, nov. 16.]

1993. november 22.

Derűlátóan nyilatkozott a kormány egyéves tevékenységéről N. Văcăroiu miniszterelnök. A GDP 0,7%-kal nőtt, a mezőgazdasági termelés pedig 15%-kal; nem sikerült megfékezni az inflációt, év végéig eléri a 230%-ot. [MH, nov. 23.]

1993. december 4.

Nő az infláció és a munkanélküliség, ebben a helyzetben a ro. politikai elit radikalizálódik – nyilatkozta Smaranda Enache. – Iliescu a hatalom megtartása érdekében felhasználta a nacionalizmust, emiatt a szélsőjobb egyre erősebb.

1994. január 5.

1993-ban 0,3%-kal nőtt a termelés, de ez még mindig 30%-os elmaradást jelent 1989-hez képest. A munkanélküliség 11%-os, a reálbérek 50%-kal alacsonyabbak, mint az előző évben. Az infláció havi 11%-os. [EN, jan. 5.]

A nagy visszhangot kiváltott Mihály király–Antonescu film (→ 1993.12.30) ügyében az orsz. médiatanács magához kérette Paul Everacot, a tévé vezérigazgatóját. [MN, jan. 8.] (→ 1994.01.10)

1994. május 4.

Csapó I. József véleménye: az RMDSz-nek jelen kell lennie az Európai Stabilitási Egyezmény párizsi konferenciáján (→ 1994.05.25) és meg kell fogalmaznia azt a követelményrendszert, hogy a határok sérthetetlenségének ellentételezéseként az erdélyi magyarság megkapja a háromszintű autonómiát. [ÚM, máj. 4.]

A Le Monde cikke figyelmeztetett a rendszerváltás lassúságára (két választás után még mindig ugyanaz a párt és személy van hatalmon; 4 év alatt mindössze a nemzeti vagyon 2%-át privatizálták) és Ro. súlyos gazdasági helyzetére (1993: 300%-os inflációs ráta). [Média, máj. 4.]

1995. november 17.

Erdélyi értelmiségi körökben nagyfokú visszatetszést keltett az a döntés, hogy a Ceauşescu-rezsim egyik legbuzgóbb magasztalójának, Hajdu Győzőnek a feleségét, Ádám Erzsébetet nevezték ki a budapesti Ro. Kulturális Központ aligazgatójának. [Népszabadság, nov. 17.] (→ 1997.01.14)

Ismét nagyot zuhant a lej. Oka: a ro. gazdaság versenyképtelensége. A jegybank – elegendő valuta hiányában – nem tudott közbelépni. [RMSz, nov. 17.] (→ 1995.11.21)

1995. november 21.

A szenátusban a lej leértékelése (→ 1995.11.17) utáni helyzetről vitáztak. Szabó Károly rámutatott a kormány felelősségére: kormányrendeletekkel lehetővé teszik a vállalatoknak, hogy fokozzák eladhatatlan, raktáron heverő termékeik gyártását; az alacsony átváltási ráta miatt az export ráfizetéses. Verestóy Attila szerint a centralizmus ma járhatatlan út. [Táj., nov. 22.]

A szenátusban elfogadták a párttörvényt, mely lehetővé teszi, hogy az RMDSz továbbra is kettős minőségben – pártként és kisebbségi szervezetként – működhessen. [MH, nov. 22.]

Borbély László ügyészségi vizsgálatot követelt, annak okán, hogy a képviselőházban ingyen osztogatnak fasiszta jellegű kiadányokat (a Ştefan cel Mare c. lapban a magyarok elgázosítását javasolták), a parlament könyvesboltjában pedig szélsőjobbos könyvek kaphatók (pl. Neagu Cosma: Egyes nemzeti kisebbségek hozzájárulása Románia bolsevizálásához). [Táj., nov. 23.]

Válságba került Ro. legnagyobb magánbankja, a Dacia Felix Bank [amely főleg a Caritas pilótajáték hozadékát forgatta]; a nemzeti bank (BNR) nov. 15-től felügyelete alá vette a pénzintézetet. [BN, nov. 21.]

1995. november 24.

Vida Gyula a gazdasági helyzetet jellemző adatot közölt: a magas inflációnak köszönhetően a BNR 1994-es nyeresége egyenlő volt az egész ro. ipar által termelt nyereség 72%-ával. [RMSz, nov. 24.]

1996. február 20.

Az államtitokra vonatkozó készülő törvényről (→ 1996.02.08) a liberális Niculae Cerveni azt mondta: Ro. a rendőrállamiság felé halad. [Szabadság, febr. 20.]

A statisztikai hivatal jelentése szerint az infláció értéke 1995-ben 32,3% volt (1994: 60%; 1993: 300%). A bukaresti hírlapok példákkal igazolták, hogy a viszonylag alacsony ráta mögött nagyobb reálérték rejtőzik. [Szabadság, febr. 20.]

1997. január 4.

A Văcăroiu-kormány eltitkolta a valóságot – jelentette ki V. Ciorbea –: az infláció háromszor nagyobb az ismertnél, a költségvetési deficit öt-hatszorosa annak, amit Bukarest az IMF-vel közölt; a privatizációt, a reformot csak látszólag hajtották végre. Egyetlen megoldás létezik: az üzemanyag- és energiaárak emelése, a gyors privatizálás és a megfelelő szociális intézkedések. A kormány vállalja a népszerűtlenséget. [Szabadság, jan. 4.]

1997. január 31.

A m. ny. egyetem kérdése a megváltozott helyzetben címmel tartott megbeszélést az RMDSz Szabadelvű Köre (SzK). A nyílt megbeszélésen Cs. Gyímesi Éva, Magyari Nándor László, Magyari Vincze Enikő és Egyed Péter tartott vitaindítót. Mind a 4 előadó egyetértett abban, hogy időszerűtlen egy különálló egyetemi infrastruktúra most kezdődő kiépítése; egyelőre egy önálló m. tagozat megalakítását tartják optimálisnak. Cs. Gyímesi Éva elítélte azt, hogy „politikusok, laikusok, becsvágyó szervezők” nyilatkozzanak a BTE ügyéről. A tanácskozás folytatásaként Takács Csaba és Béres András ismertették az RMDSz álláspontját a m. ny. egyetemi oktatásról. A vitában felszólalók továbbra is az önálló BTE mellett kardoskodtak. Vita tárgyát képezte viszont, hogy a jelenlegi feltételek mellett reális-e az az igény, hogy a közeljövőben megalakuljon és működjön az egyetem. [Szabadság, febr. 3.] – Magyari N. L. szerint az egyetem ügyével foglalkozó kultúrpolitikusok „nem bírnak kiszabadulni egy rosszul felfogott tradíció fogságából; (…) az egyetemreform főáramától eltérő törekvésnek tűnik az etnikai alapon elkülönített egyetem létrehozásának kizárólagossága is”. [Szabadság, febr. 10.] – Magyar V. E. szerint az egyetemen oktatóknak ki kell vonniuk magukat a pol. döntéshozatal mechanizmusai alól és szakmai véleményt kell mondaniuk az egyetem fejlesztéséről. [Szabadság, febr. 14.] ● [A téma nagy visszhangot váltott ki, lásd a Szabadság febr. számait. A vitában ismertettek egy felmérést, amelynek során 242 m. diák válaszát összesítették, s 44%-uk nem látja szükségét az önálló m. egyetemnek; ezzel szembeállították az RMDSz által összegyűjtött félmilliónyi támogató aláírást, amely sokkal reprezentatívabb akaratot tükröz. (Nagy László: „az SzK-nak 2-300 tagja van, hogy mer lemondani 1,7 millió m. nevében a kulturális autonómiáról?!” Szabadság, febr. 7.; Szabó Piroska: az RMDSz egyetlen platformja nem módosíthatja az RMDSz programját. Szabadság, febr. 10.)] (→ 1997.02.13)

Jan. végére 5932 lejt ért el a $, egy hónappal korábban 4035 volt, ez 47%-os leértékelést jelent. – Ro. 1996-ban az állami bevételek negyedét [!] fordította a ráfizetéses vállalatok finanszírozására. – Hat év alatt 600 ezer fővel csökkent az ország lakossága, ennek 40%-át a kivándoroltak adják. [Szabadság, jan. 31.]

1997. április 14.

Czédly József elmondta: a kormány úgy döntött, hogy a 27-es törvény alapján az RMDSz-nek joga van mind a pol. pártoknak, mind a kisebbségi szervezeteknek járó összegekhez – az Állami Számvevőszék vétója ellenére is. Az RMDSz megkapta az 1996-ra járó összeget is (→ 1996.10.03, 1996.10.14, 1996.10.18, 1996.10.28), de csak 1997 tavaszán, ami – az infláció miatt – komoly veszteséget jelent. [Szabadság, ápr. 14.]

Victor Ciorbea, a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjúban elmondta: valamennyi közösség elkobzott vagyonát vissza kell juttatni; Ro. még a restitúciós folyamat kezdetén van, a visszaszolgáltatás jogi keretét a kultusztörvény és a kisebbségi törvény jelenti majd. A zsidó és német vagyon egy részét kormányhatározattal is vissza lehet juttatni. [Szabadság, ápr. 14.]

A szenátus megszavazta az állami bankok privatizációjának törvénytervezetét. [Szabadság, ápr. 15.]

Pető Iván – aki 1992. nov.-től volt az SzDSz elnöke – bejelentette, hogy lemond tisztségéről. [ÚM, ápr. 15.]

1997. május 17.

Annak ellenére, hogy már többször bejelentették a ráfizetéses nagyvállalatok bezárását, az még nem történt meg. A kijelölt nagyvállalatok bezárásával mintegy 200 ezer dolgozó kerülne az utcákra, ezért a munkások útelzárással, sztrájkkal tiltakoztak, a kormány meghátrált; a bezárásokat átütemezték. A februári mélypont után a dollár 7100 lej körül stabilizálódott. [HVG, máj. 5.]

A liberális párt kongresszusán újraválasztották elnöknek Mircea Ionescu Quintust, első alelnöknek pedig Valeriu Stoica igazságügyminisztert. [RMSz, máj. 19.]

1997. június 3.

Victor Ciorbea a parlamentben megvonta a kormány féléves mérlegét. A kabinet eddig 600 törvényt és rendelkezést dolgozott ki, a nemzetközi szervek elismeréssel adóznak a reformoknak. Az év elején meglódult infláció visszaesett és mérséklődött, az Áll. Vagyonalap 53 vállalatot privatizált az utóbbi időben. – A PDSR, PUNR és a PRM 140 aláírással támogatott bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen. [Szabadság, jún. 4.] (→ 1997.06.06)

A képviselőház ülésén, napirend előtt a PRM vehemensen támadta az RMDSz-t a csereháti történtekért (→ 1997.05.28, 1997.06.02). Antal István képviselő a városi RMDSz vezetőivel és a megyei tanács elnökével egyeztetett véleményt ismertetett. Az RMDSz elhatárolja magát minden erőszakos cselekménytől, a probléma egyetlen megoldási útjának a törvényességet tartja. A média túlzásaival szemben le kell szögezni: a viszály tárgyát kezdettől fogva az épület tulajdonjoga képezte, nem az árva gyermekek sorsa. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján egyre nyilvánvalóbb, hogy az udvarhelyi közösség és a Szeplőtelen Szívek Kongregációjának az apácái tulajdonképpen a svájci adományozót képviselő Cyrill Bürgel kétes manipulációinak áldozatai. [Táj., jún. 4.] (→ 1997.06.05)

1998. február 9.

Andrei Marga okt. min. Pruteanu levelére válaszolva kijelentette: ő maga nem vett részt olyan tárgyalásokon, ahol szó lett volna a m. egyetem létrehozásáról. Marga a multikulturális egyetemi struktúrák híve. Szerinte az ET oktatási problémákkal kapcsolatos határozata nem fogalmaz meg ilyen természetű előírásokat, normákat. Az államoknak kötelességük, hogy biztosítsák a felsőfokú oktatást a kisebbségek nyelvén, de tetszőleges formában. [RMSz, febr. 10.]

Rosszabbodtak Ro. gazdasági mutatói, mióta a reformpártiak jutottak hatalomra: 1997 végén az infláció üteme 151,4%-ra növekedett (egy évvel korábban 100% volt); a munkanélküliségi ráta 8,8%-os volt, ami közel 3%-os növekedés 1996-hoz viszonyítva. 1997. jan.–nov. között a hazai fogyasztás 6,4%-kal csökkent; a külkereskedelmi hiány 2,28 milliárd $-ra csökkent (egy évvel korábban: 2,807 volt); az export nőtt, az import csökkent. [MTI]



lapozás: 1-20 | 21-37




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998