Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 56 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-56
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: hintapolitika / kétféle mérce / politikai kétszínűség / porhintés / kétkulacsos politika / balkáni stílus politikában

1992. június 29.

Budapesten ülésezett az ET parlamenti közgyűlése. A kétnapos ülés után további értekezleteket tartottak, ahol Szőcs Géza ismertette a Gh. Funarnak köszönhetően kialakult feszült helyzetet, és egy dokumentumot adott át a közgyűlés irodájának, melyben az RMDSz vizsgálóbizottság kiküldését kérte. [RMSz, júl. 1.] – A ro. küldöttség vezetője sajtóértekezleten azt mondta, hogy a kisebbségi kérdés nem belügy. Szőcs Géza kijelentette: szeretné, ha a szenátor a bukaresti parlamentben is ugyanezt mondaná, tekintve, hogy Vasile Moiş 24 órán belül két, egymást kizáró nyilatkozatot tett. [MH, júl. 2.]

1993. május 12.

Traian Chebeleu, elnöki szóvivő válaszolt Balázs Sándor levelére (→ 1993.04.27) és elutasította a m. ny. egyetem újraindítását; még azt is kétségbe vonta, hogy ez a magyarság egyöntetű kérése volna. Válaszában arra is kitért, hogy Iliescu nem kapta meg a Bolyai Társaság 1992. nov. 23-i, postán küldött levelét. Az RMSz cáfolatul közölte az átvételi elismervény másolatát. [RMSz, máj. 12.] (→ 1993.06.03)

1993. július 8.

Vida Gyula kifejtette: az ÁFA bevezetése (→ 1993.07.01) semmilyen szinten nem volt előkészítve; az új adó általános inflációs folyamatot idéz elő, melynek katasztrofális következményei lehetnek. [RMSz, júl. 8.]

Kónya-Hamar Sándor számadatokkal igazolta: a kormány az interpellációk felére nem válaszolt. Rámutatott: a parlamenti ellenzék kiszámíthatatlan, korrekt szabályok helyett a balkáni stílus érvényesül. [EN, júl. 8.]

1993. augusztus 26.

Az RMDSz Memorandumot adott ki Ro. várható ET-tagságával kapcsolatban. A jogrenddel kapcsolatos kifogásokat 15 pontban rögzítették (tk. a hatalom által elfogadott és olykor támogatott felfokozott nacionalizmus; a kisebbségi elem kiszorítása a vezetésből; etnikai diszkrimináció az igazságszolgáltatásban; az ország nemzetállamiságának felvétele az alkotmányba; az anyanyelv kizárása az adminisztrációból és az igazságszolgáltatásból; nem indították újra az 1959-ben megszüntetett önálló m. ny. egyetemet). A magyarság követeléseit szintén pontokba szedték (pl. a sajtószabadság szavatolása; a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezőként való elismerése; az ET 1201-es és 1203-as ajánlásain alapuló kisebbségi törvény; kisebbségi minisztérium vagy államtitkári hivatal létrehozása; a többnyelvű feliratok szabályozása; teljes körű anyanyelvű oktatás; a komm. idején elkobzott egyházi és magánjavak visszaadása). A Memorandumhoz 8 mellékletet fűztek. [RMSz, aug. 26., szept. 7–10.] (→ 1993.09.09, 1993.09.25, 1994.01.04, 1994.02.01, 1994.04.09)

Catherine Lalumière, az ET főtitkára Bukarestbe érkezett. Három miniszteri találkozó után újságírókkal közölte: reméli, hogy Ro. a közeljövőben az ET tagja lehet; az ET-t elsősorban az érdekli, hogy a kisebbségeket ne érje diszkrimináció. [RMSz, aug. 28.] – Markó Béla átadta C. Lalumière asszonynak az ET-tagsággal kapcsolatos Memorandum egy példányát. [RMSz, aug. 31.] (→ 1993.09.03)

A kormánypárt nem támogatja a CMN azon döntését, hogy azokban a helységekben, ahol a lakosság száma 10%-os vagy annál több, ott kétnyelvű feliratozást alkalmazzanak. A PUNR közleményben rögzítette: ha ez megtörténik, akkor a párt bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen. [ÚM, aug. 26.]

Indig Ottó a ro. hintapolitika furcsaságairól értekezett. A hatalom a CMN létének reklámozásával bizonygatja a kisebbségek iránti jóindulatát, az európai raportőrök jegyzetelnek és bólogatnak, de fölmerül a kérdés: hol vannak a biztosítékok? [EN, aug. 26.]

1993. október 2.

Az ET-csatlakozás parlamenti ratifikálása során Ion Solcanu szenátor a Ro. felvételéhez kötött feltételeket pusztán elméleti jellegűnek mondta. Adrian Năstase úgy fogalmazott, hogy a feltételek közül több már korábban valósággá vált Ro.-ban. Petre Roman (PD) túlzónak találta a kisebbségekkel kapcsolatos feltéteteleket. [MH, okt. 2.] ● [Hasonló eset a komm. idején is megtörtént. Valamely európai (koppenhágai? madridi?) egyezmény aláírásakor Ro. képviselője „aláírjuk, de nem tartjuk be!” mondás kíséretében szignálta a dokumentumot.]

Szilágysomlyón fölavatták az EMKE székházát. Korábban Zilahon és Torockón, a közeljövőben Bánffyhunyadon történik hasonló esemény – mondotta Kötő József, aki az építkezés fontosságáról is beszélt. [RMSz, okt. 6.]

1994. március 30.

Bukarestben Fr. König és G. Jansson folytatták a meghallgatásokat. A kormánypárti képviselők szerint az ET ajánlásainak elfogadása megfelelő ütemben halad, az ellenzéki CD ennek az ellenkezőjét állította. Az RMDSz vezetőivel is találkoztak, Markó Béla leszögezte: a kormányban nincs meg a kellő politikai akarat a vállalt kötelezettségek teljesítésére. [RMSz, márc. 30., márc. 31.] – Gunnar Jansson ismertette a finnországi kisebbségek helyzetét: bár az országnak csak 6%-a svéd, az állam hivatalos nyelvként ismeri el a svédet. Saját egyetemük is van a svédeknek. [Szabadság, ápr. 2.]

Annak okán, hogy Entz Géza m. kormánykitüntetéseket adott át Ro.-ban, Adrian Năstase képviselőházi elnök kijelentette: vízumkényszert kell bevezetni a diplomáciai útlevelek esetében, hogy „megtanítsuk azokat, akik nem értették meg elég jól, hogy mit jelent a ro. állam szuverenitása egész területe fölött”. [Szabadság, ápr. 1.] (→ 1994.04.05) – A ro. külügyi tárca az ellen tiltakozott, hogy a m. államtitkár bejelentés nélkül járt az országban. A m. fél pontosított: idejében közölték a látogatás idejét és útvonalát, még a ro. fél pótlólagos kérését is teljesítették: közölték a kitüntetettek névsorát. [RMSz, ápr. 7.]

1994. május 16.

Az ET parlamenti közgyűlésének Varsóban ülésező bizottsága elhalasztotta a Ro.-ról szóló König–Jansson-jelentés megvitatását. – Frunda György ismertette az ügy hátterét: az ET május 2-án elküldte Bukarestnek a jelentést, de annak tartalmát – tekintve, hogy az több szempontból is elmarasztalta Ro.-t – a kormány képviselői ellenjelentésben támadták meg. Az ellenzéki képviselőknek nem juttatták el az eredeti jelentés másolatát, s az ellenjelentést is nélkülük állították össze. Emiatt Frunda csak a helyszínen értesült a félrevezető manőverről. Szót kért és felvilágosította az ülés részvevőit, hogy a kormánypárti ellenjelentésről az ellenzéknek nem volt tudomása, aláírások nem szerepelnek a dokumentumon, csak a gépelt nevek. [RMSz, máj. 21.] (→ 1994.05.19, 1994.06.07, 1994.07.28)

1994. július 31.

Az RTV július 26-án valótlanságokat közölt Elie Wiesel Máramarosszigeten elmondott beszédéről. A tévé szerint Wiesel a magyarság kollektív bűnösségét hangsúlyozta, holott erről szó sem volt. A helyi RMDSz közzéteszi a beszéd pontos, magyarra fordított szövegét. Ezzel azonban nem lehet harcolni a hamisítások ellen, mert a fordítás nem fog eljutni azokhoz, akik az eredeti hírt hallották – vélte a cikkíró. [BN, júl. 30.]

Az RMDSz-t fölvette tagjai sorába a hágai székhelyű az ENSz-ben Nem Képviselt Nemzetek és Népek Szervezete (UNPO). [Szabadság, aug. 12.] (→ 1994.09.30)

1994. augusztus 17.

Max van der Stoel Bukarestben tárgyalt a kormány több tagjával. A sajtótájékoztatón a miniszterelnök kijelentette, hogy az RMDSz által felpanaszolt problémák nem nyertek bizonyítást, az állampolgárok együttélése mintaszerű. [Szabadság, aug. 19.]

1994. szeptember 15.

Bukarestben, a PER finaszírozásában Közép-Európa és a térség nemzeti kisebbségei címmel nemzetközi kollokvium kezdődött. Iliescu elnök beszédében hadat üzent az autonómia-törekvéseknek, kalandor jellegűnek nevezve azokat. Szerinte az önrendelkezés nem európai megoldás és elszigetelődéshez vezet. – Gunnar Jansson elmondta, hogy ahol viszály tör ki a többség és a kisebbség között, ott a kormány, a hatalom a hibás. – Markó Béla szerint az autonómia nem mond ellent az integrációs törekvéseknek. Anakronizmus nemzetállamról beszélni, amikor az ország lakosságának 10%-át más nemzetek kisebbségei adják. – Ioan Coja (VR) szerint egyes kisebbségekben lehet bízni, a magyarokban nem. [RMSz, szept. 16., 20.; MN, szept. 17.; EN, szept. 28.] – Nagy visszhangot keltett és cáfolatok sorát váltotta ki Mircea Pascu (védelmi államtitkár) beszéde, aki tk. elmondta, hogy a hadseregnek titkos terve van arra vonatkozóan, hogy miként válaszoljon a nemzeti kisebbségek esetleges erőszakos megnyilvánulásaira. Markó Béla szerint példátlan dolog erőszakos ellenlépésekről szónokolni, amikor a kisebbségek kizárólag békés eszközökkel próbálják érvényesíteni az érdekeiket. [MN, szept. 19.] A hadsereg sajtóirodája cáfolta a terv létét; a bukaresti újságok a hírügynökségi jelentést hibáztatták; a Népszabadság megkereste a cáfolatot kiadó sajtóosztályt, de azok elzárkóztak a válaszadástól. [Népszabadság, szept. 20.; RMSz, szept. 20.] – Mircea Pascu utólag csak elméleti fejtegetésnek nevezte a mondottakat. [RMSz, szept. 21.] – Iliescu elnök tagadta a terv meglétét. [MN, szept. 23.] (→ 1994.10.26)

A romániai magyarság jeles képviselői felhívással fordultak Erdély és a világ magyarságához, hogy teremtsenek bankhálózatot Erdélyben. Az ismertetéshez az RMSz hozzátette: sajnálatos, hogy a felhívás aláírói között egyetlen gazdasági szakember sincs. [RMSz, szept. 17.]

1994. november 3.

Iliescu a BBC-nek nyilatkozott, s tk. elmondta: az anyanyelv használatának korlátozásáról elhangzó m. panaszok csak kitalált dolgok, a m. kisebbségnek semmilyen korlátozástól nem kell szenvednie. [RMSz, nov. 5.]

Markó Béla megvonta amerikai látogatásának mérlegét: az újvilágban tisztában vannak a m. ny. oktatás problémáival és támogatást ígértek a kérdés rendezéséhez; a kulturális autonómia gondolatát fenntartás nélkül támogatják, a területi önkormányzat tervéről pedig további információkat várnak. [RMSz, nov. 3.]

Minden harmadik m. orvos elhagyta az országot, a legtöbben Mo.-ra telepedtek át – mondta Ábrám Zoltán. [RMSz, nov. 3.]

1994. december 6.

Göncz Árpád fogadta Iliescu elnököt. Iliescu azon kijelentésére, hogy mintegy 10 millió ro. él az anyaország határain kívül, Göncz Árpád azt javasolta, hogy a ro. és m. fél a jövőben együtt lépjen föl a kisebbségi jogok védelmében a nemzetközi fórumokon. [RMSz, dec. 8.]

Tőkés László Göncz Árpádnak küldött levelében kifejtette, hogy a m. vezetők találkozása Iliescuval „akaratlanul is” a m. kisebbség helyzetének rosszabbodásához vezet. Belpolitikai szinten egyetlen jel sem mutat arra, hogy a ro. félnek őszinte szándéka volna az alapszerződés aláírása; szembeállította a ro. kormányzat „Európát megtévesztő demonstratív látszatpolitikáját” a valós belügyi helyzettel. [RMSz, dec. 8.]

1995. január 23.

Budapestre érkezett Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár, hogy az alapszerződés ügyében tárgyaljon. A főtitkár Takács Csabát is meghívta a tárgyalásra, de az üv. elnök elhárította a meghívást (furcsa lett volna, hogy „egy olyan kormány meghívásának teszünk eleget, mely a törvényen kívül helyezésünket helyezi kilátásba…”). A megbeszélésen a m. fél szóvá tette Chiusbaian kijelentését (→ 1995.01.21), amelyre a ro. fél azt válaszolta: az csak az igazságügy-min. magánvéleménye. Tabajdi Csabát ez nem nyugtatta meg: „a tárgyalásokon semmilyen konkrétumot nem hallottunk, amely jelezte volna, hogy az RMDSz ÖT ellentétes lenne a ro. alkotmánnyal, a törvényekkel vagy az ET önkormányzati chartájával” (…) „az elmúlt hetekben elég sok olyan nyilatkozat hangzott el Ro.-ban, amelyeket a m. kormány nem tud aggodalom nélkül figyelni, amelyekből egy folyamat látszik kibontakozni”. [MN, jan. 24.; RMSz, jan. 25.] (→ 1995.01.24)

A m. parlament 6 pártja közös nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát az RMDSz politikáját és státusát illető megnyilvánulások miatt. Értetlenül fogadták a ro. kormány nyilatkozatát, amely felszólította az RMDSz-t az ÖT feloszlatására, megdöbbenést keltett az RMDSz betiltásának követelése. Az RMDSz politikai és jogvédelmi céljait a m. pártok megalapozottnak tartják. [RMSz, jan. 25.]

Magyari Nándor László kifejtette: egy pártnak belső ügye, miként szervezi meg a választóival való együttműködést. N. Manolescu (PAC) nem érdeklődött az RMDSz-nél az ÖT ügyében, C. Coposu (PNTCD) viszont megtette. [RMSz, jan. 23.]

Az RMDSz OT marosvásárhelyi közleménye emlékeztetett: az ÖT-hez hasonló szerveződések több pártnál is megtalálhatók; elítélték a négypárti koalíció nyilatkozatát, mert feszültségkeltéssel igyekszik elterelni a figyelmet a politikai és gazdasági válságról. [RMSz, jan. 25.]

1995. február 9.

Gabriel Andreescu, a bukaresti Helsinki Biz. elnöke szerint az alapszerződés felé vezető úton a határok elismerése, Ro. esetében pedig egy mindenkit kielégítő kisebbségi és oktatási törvény lenne a legfontosabb. [MN, febr. 9.]

A ro. politikát elemző cikkében Fülöp Mihály (Külügyi Intézet, Bp.) kifejtette: Ro. konszolidálta külpolitikai helyzetét, ezért úgy vélik, vállalhatják a szövetséget a nacionalista erőkkel. A ro. diplomácia mindent megtett azért, hogy az alapszerződést úgy mutassa be: ők mindent megtettek, a többi kizárólag a m. félen múlik. [MN, febr. 9.]

Az Antall-kormánynak azt vetették a szemére, hogy túlságosan kemény hangot használ a szomszédaival szemben. A Horn-kormánynak tapasztalnia kellett, hogy a jóakarat és a baráti hangnem nem elegendő a partneri viszony rendezéséhez – írta Andreas Oplatka. [Neue Zürcher Zeitung, febr. 9.]

1995. február 17.

Az atlantai küldöttség tagjai hazaérkezésük után, az RMDSz székházában sajtótájékoztatón értékelték a megbeszélés eredményeit. Elmondták: a magyarság sohasem nyúlt erőszakos eszközökhöz jogos követeléseinek megvalósításáért, mindig is a párbeszéd, a békés megoldások híve volt. Takács Csaba hozzátette: Atlantában nyíltan lehetett beszélni az autonómiáról, a gazdasági diszkriminációról. [Táj., febr. 20.] – C. V. Tudor „román–horthysta szemináriumnak” nevezte a találkozót, javasolta, hogy az RMDSz vezetőket ne engedjék be az országba, hanem irányítsák Budapestre őket. [MN, febr. 18.]

Ro. külföldi adóssága 1994 végén 4,417 milliárd $ (1992: 2,3; 1993: 3,36). [Szabadság, febr. 17.]

1995. március 22.

Az RMDSz bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla szétosztotta az újságíróknak az ET 1201-es ajánlását felvállaló korábbi állásfoglalásokat (→ 1993.07.07), e gesztussal emlékeztetve a politikusokat hajdani vállalásaikra. [Táj., márc. 22.]

A CDR Emil Constantinescut választotta elnökéül. A CDR-ből korábban már kilépett az RMDSz (→ 1995.02.25), a PL’93, a PAC és a PSDR. [MN, márc. 24.]

1995. április 3.

Bukarestben befejeződtek a többnapos ro.–orosz megbeszélések. A ro. fél az 1939-es Molotov–Ribbentrop-paktum eltörléséért szállt síkra, de Oroszország ezt nem fogadhatja el, mert az a határmódosítások kiindulópontját jelentené. [ÚM, ápr. 3.]

Traian Chebeleu sajtóértekezletén tk. elítélte az ET 1201-es ajánlását. „Valószínűleg még jó időbe telik, ameddig az etnikai alapú autonómia ilyenszerű primitív formáiért küzdő erők magukévá teszik az európai normákat” – jelentette ki. [MH, ápr. 4.] – Szentiványi Gábor külügyi szóvivő emlékeztetett arra, hogy Ro. ET-felvételekor magára nézve kötelezőnek fogadta el az 1201-es ajánlást. [ÚM, ápr. 5.]

1995. április 26.

Strasbourgban az ET parlamenti közgyűlése elfogadta azt a módosító indítványt, amelyet Bársony András, magyar és Lord Findberg brit képviselő nyújtott be: a szervezet tagállamainak el kell fogadniuk az 1201-es ajánlást. [ÚM, ápr. 27.] – Iliescu elnök kijelentette: Ro. sohasem fogja elismerni az 1201-es ajánlást. [MN, ápr. 27.] – Az RMDSz bukaresti sajtóértekezletén (ápr. 27.) Markó Béla örömmel üdvözölte az ajánlás megerősítését. Az ajánlás nem sérti Ro. egységét és területi integritását, „ezért is furcsa, hogy érvényességét ugyanazok a politikai pártok – valamint a kormány, a parlament, az elnöki intézmény – kérdőjelezik meg és tagadják, akik korábban, Ro. ET-felvétele előtt fenntartás nélkül elfogadták azt” – hangsúlyozta a szövetségi elnök. [RMSz, ápr. 29.]

Miguel-Angel Martínez (→ 1995.04.12) Ro.-ban azt hangoztatta, hogy az 1201-es ajánlás halott, strasbourgi sajtóértekezletén viszont kijelentette, hogy ilyent soha nem állított; a kisebbségek jogairól nem vitázni kell, hanem azokat tiszteletben kell tartani. [MN, ápr. 26.] – Ion Cristoiu (EvZ) kifejtette: az 1201-es ajánlás lehetetlen helyzetbe hozza a románokat, mert mind Iliescu, mind Văcăroiu állást foglalt az ajánlás ellen, s „így Európa szemében ismét mi leszünk a főbűnösök”. [Szabadság, ápr. 27.]

Az RMSzdP elődje az 1990-ben alakult FMP; az 1992-es kongresszuson döntöttek a névváltoztatásról. Pártjuknak európai szintű gazdasági elképzeléseik vannak, ezért komolyan kell venni őket – mondta Kiss Kálmán, a párt elnöke. [EN, ápr. 26.]

1995. július 31.

Az Alkotmánybíróság ezúttal (→ 1995.02.25, 1995.03.14, 1995.03.28, 1995.05.18, 1995.06.02, 1995.06.23) jogszerűnek ismerte el a „kapupénz” (határátlépési illeték) ismételt kivetését: aug. 1-jétől minden külföldre utazó ro. állampolgárnak 15.000 lejt (7,5 $) kell fizetnie. [RMSz, júl. 22.]

1995. augusztus 9.

Adrian Năstase (PDSR), képviselőházi elnök kifejtette, hogy Ro. az európai normák fölötti szinten garantálja a kisebbségi jogokat, ennek ellenére a romániai magyarság egyre több gondot okoz Bukarestnek. [ÚM, aug. 9.]

A legionárius eszmék feltámadásának újabb tanújele: a Bucsecs hegységben vasgárdista találkozót tartottak. A Jurnalul Naţional megállapította, hogy 1990-től aktivizálódtak a külföldön megtelepedett ro. fasiszta erők, az ő anyagi segítségükkel próbálják föltámasztani a mozgalmat. A ro. fasizmus újjáélesztését Iliescu elnök is elítélte. [RMSz, aug. 12.] (→ 1995.08.11)

A PRM államtitkári poszthoz jutott a Művelődési Min.-ban. [Népszabadság, aug. 9.]

Paul Philippi (RNDF) bírálta az oktatási törvényt, mert a történelemkönyvek mellőzik az évszázadok óta itt élő szász és sváb közösség szerepét. A törvény Románia történelme helyett a románok története tantárgyat teszi tananyaggá. [RMSz, aug. 11.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-56




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998