Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 70 találat lapozás: 1-20 | 21-40 ... 61-70
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: határon túli magyarok (h. t. m.) helyzete, ügye / h. t. m. szervezetek, egyházak (képviselői)

1990. június 5.

Az MTA bevezette a külső tagság státusát, mely a határon túli magyarokat illeti meg. Erdélyből öt külső tagot választottak: Benkő Samu, Csetri Elek, Egyed Ákos, Imreh István, Pataki József.

A Bolyai Társaság ülésén az RMDSz képviselői és részt vettek. Sajnálattal közölték, hogy 2000 erdélyi diák felvételizett magyarországi egyetemekre. Elhangzott, hogy az RMDSz-nek politikai eszközökkel kell küzdenie a m. egyetemért. [Szabadság, jún. 5.]

1994. március 10.

A rendőrségről szóló törvénytervezet vitáján az RMDSz módosítást javasolt: ahol a kisebbség többségben él, ott a rendőrök beszéljék a kisebbség nyelvét. A PUNR és a PRM azonnal és vehemensen reagált, ismét a m. veszéllyel példálózva. Az RMDSz javaslatát elvetették. [RMSz, márc. 10.]

Markó Béla – az MSzP meghívására – Budapestre érkezett. Horn Gyulával folytatott eszmecseréjén egyetértettek abban, hogy a h. t. magyarság ügye nem válhat a választási kampány részévé. [MN, márc. 11.] – Meghívott szakértők jelenlétében megvitatták az RMDSz kisebbségi törvénytervezetét. Megállapították, hogy a tervezet, mind szellemében, mind szövegében megfelel a nemzetközi szerződéseknek és ajánlásoknak. [PH, márc. 11.]

1994. április 28.

Tőkés László nyílt levelet írt a májusban esedékes választás előtt (→ 1994.05.29) álló magyarországi pártokhoz. Tőkés szerint a h. t. magyarság osztatlanul egyetért néhai Antall József sokat idézett programértékű kijelentésével (miszerint lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni [értsd: 10 millió határokon belül, 5 millió határokon kívül]) és megütközéssel fogadta az antalli mondást elutasító vélekedéseket. Tőkés Horn Gyulára célzott, aki azt mondta: tartózkodni fog az olyan megnyilvánulásoktól, melyek irritálják a szomszédokat. – Horn Gyula ugyanabban a lapszámban reagált Tőkés levelére: a h. t. magyarok helyzetén csak akkor lehet javítani, ha normális kapcsolatokat alakítanak ki a szomszédos országok politikai erőivel. [Népszabadság, ápr. 28.] (vesd össze: 940421) – A levél élénk és változatos hangvételű visszhangot keltett a m. sajtóban, többen a magyarországi politikába való beavatkozásként értékelték Tőkés levelét.

1994. május 11.

A temesvári Magyar Házat 1930–31-ben építette közös erővel a város magyarsága. 1989 után az épületben működő Temesvári Új Szó szerkesztősége átengedett egy-egy szobát az RMDSz-nek és a TeMISz-nek. Az RMDSz bírósághoz fordult az épület visszaszerzéséért, de pert vesztett. I. C. Drăgan laptulajdonos bírósági úton szólította föl a m. szervezeteket, hogy adják át az épületet. [RMSz, máj. 11.]

Két nézőpont különbsége: Tabajdi Csaba szerint Mo. belügyei, az átalakulás és a demokratizálás előbbre való a határon túliak dolgainál; Entz Géza összefoglalta a HTMH jelentőségét, szerepét és kétségbe vonta Horn Gyula tervének (→ 1994.04.15) helyességét. [Média, máj. 11.]

Nem fogadhatjuk el az albérlői státust ott, ahol őshonosak vagyunk – mondta Bodó Barna. – „Válaszunk a többségi jogfosztásra nem lehet más, csak az autonómia.” [EN, máj. 11.]

1994. május 22.

Marosvásárhelyi közgyűlésén héttagú elnökséget választott az RT, a MISzSz politikai képviselete: Toró T. Tibor, András Imre, Füstös István, Zakariás Zoltán, Borbély Zsolt Attila, Tamás Sándor, Papp Előd. [Táj., jún. 6.]

Betlenben a ref. parókia udvarán leleplezték Bethlen Béla (1888–1979), Észak-Erdély egykori kormánybiztosa szobrát. [RMSz, máj. 24.]

1994. május 31.

Iliescu elnök fogadta az RMDSz vezetőit. A találkozó célja az oktatási törvénytervezet megvizsgálása volt, mivel az egyeztető tárgyalásokon az RMDSz egyetlen javaslatát sem fogadták el. A küldöttek arra kérték, hogy elnöki jogával élve hasson oda, hogy a törvény megfeleljen a nemzetközi előírásoknak, Iliescu hajlandónak mutatkozott erre. [RMSz, jún. 1.]

Takács Csaba gratulált a magyarországi választások győztesének, egyúttal megköszönte a távozó MDF-nek mindazt, amit a h. t. magyarságért tett. [MH, máj. 31.]

Mo.-i látogatásra érkezett Vass Kis Előd és Nagy Imre (→ 1994.03.25), hogy megköszönje az értük való kiállást több szervezetnek és egyesületnek. Budapesten értesültek arról, hogy büntetőszázadba szóló katonai behívót kaptak, ezért úgy döntöttek: nem térnek haza. [MN, máj. 31.] (→ 1994.08.22)

Marosludas lakosságának 30%-a m., de a m. iskolában csak 9-en érettségiznek. Ősszel már nem indult újabb gimnáziumi osztály. [Népújság, máj. 31.]

1994. június 9.

A magyarországi választások következményeiről nyilatkozott Markó Béla. A mindenkori m. kormánynak prioritással kell kezelnie a h. t. magyarok kérdését. (Erre a felvetésre Horn Gyula pozitívan reagált. [ÚM, jún. 11.]) A ro.–m. alapszerződés kérdésében elengedhetetlen az erdélyi magyarság képviselőivel való konzultálás. [ÚM, jún. 9.]

1994. június 25.

Az erdélyi magyarság bizonyos köreiben aggodalmat keltett a szegedi találkozó (→ 1994.04.21) és a szocialisták választási győzelme, különösen Horn Gyula kijelentése, miszerint nem kívánja az Antall József-féle – „lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke szeretnék lenni” – politikát folytatni. Az MSzP újabb állásfoglalása (továbbra is támogatják a h. t. magyarok autonómia-elképzeléseit, a kisebbség küzdelmét) és Tőkés László Horn Gyulához intézett távirata oldotta a feszültséget. Az RMDSz továbbra is elvárja Mo. erkölcsi és diplomáciai támogatását. [MN, jún. 25.]

1994. július 1.

Hárs Gábor (MSzP) bukaresti útja során arról biztosította az RMDSz-t, hogy az új koalíció továbbra is fontosnak tartja a h. t. magyarok kérdését. [MN, júl. 1.]

A kolozsvári ásatások ellen emelte föl a szavát 18 bukaresti régész; ellenzik, hogy a régészetet politikai fegyvernek használják föl. [RMSz, júl. 2.]

1994. július 13.

A növekvő kolozsvári feszültség miatt a LADO értesítette az EBEÉ kisebbségi főbiztosát a kialakult helyzetről; a közlemény hangsúlyozta, hogy a hatalom nem veszi figyelembe a kisebbségek jogait. [Szabadság, júl. 13.]

Horn Gyula eljuttatta a kormányprogram tervezetének a h. t. magyarokra vonatkozó részét az utódállamok m. szövetségeihez, pártjaihoz, egyházaihoz és jelesebb közéleti személyiségeihez, kérve, hogy tegyék meg észrevételeiket. [ÚM, júl. 13.] – Sütő András szerint egy ígérgetésekre épülő alapszerződés katasztrofális kompromisszum lenne. Úgy vélte: még nem adottak a ro.–m. megbékélés feltételei; az alapvető feltétel az lenne, ha a ro. vezetés lemondana arról, hogy megteremti a színtiszta nemzetállamot. [Népszabadság, júl. 19.]

Budapesten Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke fogadta a közép-kelet-európai országok nagyköveteit és elmondta: Mo. kiemelt feladatának tartja szót emelni a határon túl élő magyarság érdekében és szeretné minél előbb aláírni a szlovák és ro. alapszerződést. [RMSz, júl. 15.]

1994. július 23.

Tabajdi Csaba a Népszavának nyilatkozott: az MDF-kormány azt tartotta fontosnak, hogy a h. t. magyarok jogsérelmeit szüntelenül fölvesse a kétoldalú és a nemzetközi fórumokon, az új MSzP–SzDSz koalíció pedig azt tartja fontosnak, hogy a kisebbségek a szülőföldjükön boldoguljanak. [Népszava, júl. 23.]

Átszervezik a ro. haderőt, a jelenlegi 4 hadsereg helyett csak 3 lesz. Az Olténiában székelő hadsereget szétosztják Erdély és Moldva között. [Szabadság, júl. 23.]

1994. augusztus 29.

Kovács László fogadta az RMDSz küldöttségét (Bodó Barna, Markó Béla, Takács Csaba, Tőkés László). A megbeszélés Meleşcanu budapesti látogatásával (→ 1994.09.05) kapcsolatos. A küldöttek átadták a dokumentumcsomagot, amely az alapszerződésre vonatkozó szempontokat összegezi. Elmondták, hogy a garanciát az jelenti, ha meghatározott jogi keretet kapnak a kisebbségi kodifikációk, ha a ro. törvénytárba alkotmányos jogként kerülnek be az elvárások – egy politikai nyilatkozat még nem garancia. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSz dokumentuma nemcsak az erdélyi magyarság konkrét oktatási, nyelvhasználati, művelődési és közigazgatási javaslataira tér ki, hanem az elvi elképzelésekre is, a hármas autonómia-koncepcióra. Takács Csaba elmondta, hogy a háború előtt a m. kormány a költségvetés 0,4%-ával támogatta a h. t. magyarokat, mára ez a szám 0,2%-ra csökkent. [Népszabadság, aug. 30.; BN, aug. 31.]

Ion Diaconescu aggasztónak mondta, hogy a kormánypárt tárgyalni kezdett a kormányzásban való részvételről a PRM és PSM szélsőséges pártokkal. (→ 1994.08.23) [ÚM, aug. 29.]

1994. szeptember 3.

Kovács László m. külügymin. elmondta: a m. kormány nem akar a kisebbségek feje felett dönteni, ezért rendszeresen konzultál a h. t. magyarság képviselőivel, de nem kívánnak vétójogot biztosítani senkinek sem. Meleşcanu szerint az alapszerződésnek általános előírásokat kell tartalmaznia. Konzultálnak a kisebbségekkel, de azok nem vehetnek részt az alapszerződés tárgyalásán, mert ezek kormányszintű tárgyalások. Horn Gyula elképzelhetetlennek tartja az erdélyi magyarok jogos követeléseinek érvényesítését, ha rossz a m.–ro. államközi viszony. [RMSz, szept. 3.] – Meleşcanu nem érti, milyen kisebbségi garanciákat kellene rögzíteni az alapszerződésben, hiszen az alkotmány biztosíték, a kisebbségi szervezetek az állami költségvetésből kapnak támogatást. Ro. elkötelezte ugyan magát a koppenhágai egyezmény mellett (→ 1990.06.27), de a dokumentum nem szól a kollektív jogokról. [MH, szept. 3.]

A Szenátus őszi ülésszakának első napján megválasztották a vezetőséget. Elnök továbbra is Oliviu Gherman, az egyik titkár Kozsokár Gábor maradt. [RMSz, szept. 3.]

1994. október 22.

Budapesten befejeződött az MVSz közgyűlése. 27 országból 236 küldött érkezett. Horn Gyula beszédében hangsúlyozta, hogy a kormány nem hagyja cserben a h. t. magyarokat, s a híresztelésekkel ellentétben a Duna Televíziót sem akarják megszüntetni. Tőkés László határokon átívelő nemzetpolitikát sürgetett. – Tabajdi Csaba államtitkár szerint az utódállamok m. közösségeinek támogatottsága nem függhet a pártok színétől; a szomszéd országokkal való kapcsolatok normalizálása azt jelenti, hogy nem egyeznek meg a nemzeti kisebbségek feje fölött; a m. költségvetés 0,62%-át fordítják a határon túliak támogatására és ezt tudatosítani kell az adófizetők körében. [MN, okt. 26.]

Az RMKT Hargitafürdőn tartotta a 3. közgazdász vándorgyűlést. Az ülésszak témája a magyarság érdekvédelme és a privatizáció volt. [RMSz, okt. 27.]

1994. október 26.

Oliviu Gherman, szenátusi házelnök szerint hiba volt az RMDSz létrehozása. Ez ugyanis megteremtette a „monolitikus követelési struktúrát”. A ro. pártoknak ki kell dolgozniuk a „válaszstratégiát az RMDSz olyannyira összehangolt akcióira”. [Népújság, okt. 26.] (→ 1994.11.01)

A hadsereg napja alkalmával ismét felszínre került Mircea Pascu korábbi kijelentése (→ 1994.09.15). Gh. Tinca védelmi min. sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta Pascu kijelentését. [Népszabadság, okt. 26.] – A Ziua szerint viszont a ro. katonai doktrína értelmében a hadsereg ma is beavatkozhat utcai konfliktusokba. [Népszava, okt. 27.]

Az európai normák sajnos nem tartalmazzák a kollektív jogok fogalmát – mondta Tabajdi Csaba. – Az RMDSz-nek az alapszerződéssel kapcsolatos dokumentuma konstruktív és realista, azonban néhány dolog nem eléggé tisztázott: ilyen a regionális autonómia. A m. kormány támogatja a kulturális és közigazgatási autonómiát. [RMSz, okt. 26.]

Az új kisebbségi koncepció értelmében azokat a területeket kell menedzselni, amelyektől remélhető, hogy a kisebbségeknek a szülőföldjükön teremtenek egzisztenciát – jelentette ki Törzsök Erika. – A kisebbség nincs olyan helyzetben, hogy politikai hatalmát gazdasági hatalommá mentse át. Olyan gazdaságfejlesztési hitel- és garanciaalapot kell létrehozni Mo.-n, amely a h. t. m. vállalkozók számára teremt lehetőséget saját vállalkozások nagyobb biztonsággal történő indításához. [EN, okt. 26.]

1994. november 11.

A h. t. magyarság egzisztencia-teremtésének gazdasági feltételeiről tanácskozott az MSzP Közép- és Kelet-európai tagozata. Tabajdi Csaba kifejtette, hogy a legfontosabb feladat a kisebbségi magyarság polgárosodásának elősegítése. A m. kormány információs tőkével tud a leghatékonyabban segíteni. Az IKA a szellemi életet segíti, a Kézfogás Alapítvány 200 millió forintot kapott a költségvetéstől, hogy a h. t. magyarság gazdasági életét támogassa. [MH, nov. 12.]

A HTMH nem kíván állást foglalni a más országok zászlajára és himnuszára vonatkozó határozatról (→ 1994.11.10), de nem tekinti a lépést baráti gesztusnak – mondta Lábody László. – A tiltás nemzetközi jogi képtelenség. [ÚM, nov. 12.]

1995. február 20.

Mircea Geoană, az újabb – ezúttal bukaresti – megbeszélés kapcsán elmondta, hogy a ro. fél elutasító álláspontja a ro.–m. szerződéshez kapcsolódó kisebbségvédelmi dokumentumot illetően nem változott. [Szabadság, febr. 20.]

Horn Gyula az önrendelkezésen alapuló autonómiával kapcsolatban kijelentette: „Mo. a határokon túl élő magyarok azon igényeit támogatja, amelyek fellelhetők különféle nemzetközi szervezetek dokumentumaiban.” [RMSz, febr. 22.] – Markó Béla elmondta: számos nemzetközi dokumentum van, de ezek ajánlás jellegűek, nincs jogi következményük. [Népújság, febr. 24.]

1995. március 1.

Budapesten megbeszélésen vettek részt a h. t. m. szervezetek képviselői. A külügymin. tájékoztatta a meghívottakat a m.–ro. és a m.–szlovák alapszerződéssel kapcsolatos kérdésekről. Kovács László a BBC-nek elmondta: „Az alapszerződéseket a m. kormány köti a szomszédos országokkal, nem a m. parlament, nem is a m. ellenzéki pártok és nem a h. t. magyarság.” [EN, márc. 8.] (→ 1995.03.03)

Verestóy Attila Viorel Hrebenciuc-kal találkozott. A kormányfőtitkár bejelentette, hogy tudomásul veszi a Megyei Tanácselnökök Egyesülete és az RMDSz képviselői közötti találkozóról kiadott közleményt, miszerint az ÖT az RMDSz belső szervezete, amely összhangban van az ország törvényeivel. Hrebenciuc ígéretet tett arra, hogy leállítják a folyamatban lévő eljárását. [Táj., márc. 2.]

Borbély Ernő, az RMDSz Csíki Területi Szervezete nevében nyilatkozott: helyesen jártak el, amikor alapszinten kizárták Nagy Benedeket, döntésüket igazolta az Etikai Biz. és az SzKT határozata is. [RMSz, márc. 1.] (→ 1995.02.25, 1995.03.06)

1995. március 9.

Markó Béla Doru Ioan Tărăcilă támogatását kérte annak érdekében, hogy a rendőrség biztosítsa Március 15. békés megünneplését. A belügyminiszter erre ígéretet tett. [Táj., márc. 9.]

A LADO elnöke büntető eljárás megindítására szólította föl Vasile Manea Drăgulint, Ro. főügyészét Gh. Funar ellen, aki utcai tüntetésekre és agresszív akciókra szólította föl a lakosságot, melyek a Március 15-i ünnepet hivatottak meghiúsítani. [Táj., márc. 9.]

Az MDF elnöksége arra intette a m. kormányt, hogy az alapszerződéseket csak akkor írják alá, ha az érdekelt utódállamok magyarságának képviselői egyetértenek azok tartalmával. [ÚM, márc. 10.]

1995. április 13.

A HET után (→ 1995.03.02), a székelyföldi területi RMDSz-szervezetek megalakították a szövetség Székelyföldi Egyeztető Tanácsát. A Székelyudvarhelyen megalakult tanács közleményében leszögezte: támogatják a háromszintű autonómia megvalósítását és bírálták az SzKT döntését (→ 1995.04.08), hogy az autonómia-tervezetek véglegesítését egy szűk, szakértői csoportra bízta. [RMSz, ápr. 19.]

Budapesten alakuló ülését tartotta az Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKKA) kuratóriuma. Az alapítvány a h. t. magyarok egzisztencia-teremtését hivatott támogatni, a szülőföldjükön való boldogulás jegyében. Feladata: a régiók kis- és középvállalkozásai közötti kapcsolatok támogatása, szakmai és menedzserképzés szervezése, üzletember-találkozók szervezése, információs bázis kialakítása. [RMSz, ápr. 15.]



lapozás: 1-20 | 21-40 ... 61-70




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998