Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 26 találat lapozás: 1-20 | 21-26
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: Har–Kov-ügy / Har–Kov-vita / Har–Kov-jelentés (a románság állítólagos hátrányos helyzete a két székely megyében)

1990. november 2.

Az RMSz közölte Király Károly és Sütő András levelét, amelyben Ion Scrieciu vádjai ellen tiltakoztak. Scrieciu a helyi ro. napilapban okt. 2-án közölt feljelentő levelet, amelyben a m. vezetők ellen kért bírósági eljárást, mondván, hogy Sütő András, Tőkés László, Király Károly és Kincses Előd a bűnösök a márc. véres események kirobbantásáért.

Radu Ceontea és Adrian Moţiu szenátor javaslatára a szenátus napirendre tűzte egy bizottság felállítását, amely kihallgatná azokat a románokat, akik 1989. dec. 22. után távozásra kényszerültek Hargita és Kovászna megyéből. [Az ún. Har–Kov-ügy kezdete!] (→ 1991.01.07)

Kötő József helyett Tompa Gábor lett a Kolozsvári Magyar Színház igazgatója.

Kisbaconban megalakult a Benedek Elek Művelődési Egyesület.

Moldovában, Dubăsari környékén fegyveres összecsapásokhoz vezettek a Ro.-val egyesülni kívánó moldovánok és az önálló államocskákat létrehozó oroszok, ukránok, gagauzok közötti ellentétek.

1991. január 7.

Parlamenti bizottság alakult, mely megkezdte a Hargita és Kovászna megyéből 1989. dec. 22. után elvándorolt románok kihallgatását. [Az ún. Har–Kov-ügy.] (→ 1990.11.02)

Andrei Pleşu műv. min. ismertette lemondásának okát (→ 1990.12.31). Szerinte Mihály, volt királynak vissza kell kapnia ro. állampolgárságát. Utóbb Pleşu visszavonta a lemondását. [Szabadság, jan. 8.]

Tőkés László Temesvár ostroma 1989 c. könyvét a ro. vámhatóságok ismételten nem engedték be az országba. Közölték, hogy 1991. jan. 1-jével életbe lépett az a kormányhatározat, mely szerint könyvsegélyeket csak akkor lehet behozni, ha előzőleg azt a Vallásügyi Államtitkárság engedélyezi. (→ 1991.01.09)

1991. augusztus 13.

Takács Csaba a Har–Kov-ügyben folytatott vizsgálat néhány aspektusáról beszélt. A bizottság által meghallgatottak között sok a tanár, akiket hivatalból helyeztek a székely megyékbe. Tudni kell, hogy az utóbbi 5 évben 450 ro. és csak 30 m. anyanyelvű pedagógust helyeztek a Székelyföldre. Természetes, hogy a nyelvi nehézségek miatt a ro. pedagógusok szeretnének visszatérni a szülőföldjükre. [RMSz, aug. 13.]

Egy hónapra betiltották a România Mare c. hetilapot. [RomLib, aug. 14.] (→ 1991.09.11)

1991. október 17.

A parlament két házának együttes ülésén felolvasták a Hargita és Kovászna megyéből „elűzött” románok meghallgatásával megbízott parlamenti bizottság jelentését. Az RMDSz kérte, hogy halasszák el a csak aznap reggel kiosztott 173 oldalas jelentés megvitatását, de – a nyilvánvaló manipulációs okok miatt – az indítványt elvetették, a jelentést a tévé és a rádió is közvetítette. Az ún. Har–Kov-jelentés elüldözötteknek tüntette fel a kényszerkihelyezéssel Székelyföldre kihelyezett tanárokat, akik 1989 után visszatértek a szülőföldjükre. A m. és ro. iskolák szétválasztását szintén elítélte a jelentés. Az ülés megkezdésekor Tokay György kért szót, bejelentve, hogy a Har–Kov-jelentés ismertetése révén a tévé nézői a m. kisebbség „ellen irányuló, előre megfontolt szándékú és felelőtlen támadásnak” lehetnek tanúi. Az RMDSz parlamenti frakciója tiltakozásul kivonult az ülésről, mert a jelentés „az egész magyar nemzeti kisebbség kollektív bűnösségét fogalmazza meg”. A jelentés az üldözés egyik fő bizonyítékának tekintette azt, hogy a Székelyföldön 1989 decemberében megöltek 4 románt, figyelmen kívül hagyva, hogy ezeket a személyeket nem románságukért lincselték meg, hanem azért, mert a Ceauşescu-rezsim kíméletlen rendőrei voltak. A jelentéstevők elhallgatták, hogy a két székely megyében m. rendőrökkel is végzett a népharag, ugyanakkor azt sem említették, hogy rendőr-áldozatok színromán helységekben is voltak. (→ 1991.10.24) – A jelentést brosúra formájában országos szinten terjesztették. (→ 1992.02.12)

A szenátus elfogadta a SRI működéséről szóló törvény tervezetét. A tervezet jellegéről Markó Béla beszélt az RMSz riporterének. [RMSz, okt. 17.]

1991. október 18.

Az RMKdP vezetősége nyilatkozatban ítélte el a Har–Kov-jelentés magyarellenes támadásait. A székelyföldi eseményeket „torz beállításban tették vizsgálat tárgyává”. [Szabadság, okt. 18]

1991. október 21.

A Csíkszéki RMDSz állásfoglalásban tiltakozott a Har–Kov-jelentés ellen. Az RMDSz OE a parlamentben maradás időszerűségéről tárgyalt. [RMSz, okt. 23.]

Tokay György a parlament két házának együttes ülésén a Har–Kov-jelentés egyoldalú szemléletéről, elfogultságáról és magyarellenességéről beszélt. – Tőkés László Tokay parlamenti beszédét Kossuth Lajos-i teljesítménynek nevezte. [RMSz, nov. 9.]

Ioan Robu az RTV-nek nyilatkozott. Elmarasztalóan mondta, hogy Erdélyben nem biztosítanak ro. ny. istentiszteletet és elvitatta a csángók jogát a m. ny. misére.

1991. október 22.

Csiha Tamás és Takács Csaba különvéleményt fogalmazott meg a Har–Kov-jelentéssel kapcsolatban. A jelentés tendenciózus voltát adatokkal cáfolták. [Népújság, okt. 22.]

Kapcza Imre nyílt levélben jelentette be, hogy lemond az RMDSz Kolozs megyei választmányi tagságáról, mert nem vitatták meg észrevételeit (pl. a m. iskolák ügyének képviselete és Szőcs Géza tevékenységének elemzése). [Szabadság, okt. 22.] [A Szőcs–Kapcza-vita további hozzászólásai a Szabadság c. napilapban: Dáné Tibor (okt. 30.); Jakab Antal (nov. 5.); Kapcza Imre (dec. 5.)] (→ 1991.12.18, 1991.12.24)

1991. október 23.

Szőcs Géza (politikai aleln.) nyilatkozatban ítélte el a Har–Kov-jelentést. A jelentés ismertetése számottevően rontotta az országos közhangulatot, nőtt a magyarok elleni pogromhangulat. A hangulatkeltés ellen az RMDSz a ro. demokratikus erők segítségét kérte. [RMSz, okt. 22.]

A háromszéki RMDSz állásfoglalásban tiltakozott a Har–Kov-jelentés ellen. [RMSz, okt. 23.]

A helyi közigazgatási törvény tervezetének vitájánál kiderült, hogy erősen hierarchikus struktúráról van szó, a helyi autonómia nem működhet. A kormány uralja a megyéket.

1991. október 24.

A parlament két háza megvitatta a Har–Kov-jelentést. (→ 1991.10.17) A vita során vehemensen támadták a magyarokat, csak kivételesen fordult elő egy-egy civilizáltabb hangütés. Ion Diaconescu (PNTCD) szerint: „Erdély román marad, de meg kell adni a nemzetiségeknek is a jogokat”. [RMSz, okt. 26.]

1991. október 25.

Az RMDSz OE ülésének nyilatkozata leszögezte: az RMDSz nem fogadhatja el a területi autonómia gondolatát az ún. SzPCs (→ 1991.10.02) megfogalmazásában. Továbbá visszautasította a Har–Kov-jelentés nyomán megélénkült magyarellenes támadásokat, melyekben a rádió és a tévé játszotta a főszerepet. [RMSz, nov. 2.]

1991. október 28.

A parlament két háza folytatta a Har–Kov-jelentés vitáját. Az RMDSz-képviselők adatokkal cáfolták a jelentés állításait, a ro. képviselők indulattal és gyűlölettel válaszoltak. [RMSz, okt. 30.]

1991. november 7.

Kerekes Károly – a parlamentben zajló Har–Kov-vita kapcsán – kijelentette, hogy amikor a magyarság elleni offenzíváról van szó, akkor teljes a nemzeti egység. A jelentés az egész m. nemzetet bűnösnek tartja. [Népújság, nov. 7.]

Tőkés László a HHRF meghívására az AEÁ-ba érkezett, ahol előadásokat tartott és m. gyülekezetekben igét hirdetett. A törvényhozás Emberi Jogi Bizottságának tagjaival is találkozott és kifejtette, hogy a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megadását ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy Ro. változtasson nemzetiségi politikáján. [Szabadság, nov. 9.]

1991. november 8.

Antall József Budapesten fogadta a négynapos magyarországi látogatásra érkezett RMDSz-küldöttséget. A megbeszélésen szóba került a romániai magyarságot szülőföldjén ért támadás. Az RMDSz küldöttsége egyetért a m. kormány külpolitikájával, hogy nem törekszik Ro. nemzetközi elszigetelésére. E látogatással megtörtént a hivatalos kapcsolatfelvétel az RMDSz és a m. politikai vezetők között. Látogatását befejezve, a küldöttség nemzetközi sajtóértekezletet tartott. [RMSz, nov. 12., nov. 13.]

Takács Csaba, a meghallgató bizottság tagjaként a Har–Kov-jelentésről nyilatkozott. A bizottság két tagja (Takács és Csiha Tamás) nem írta alá a jelentést. [RMSz, nov. 8.]

A szórvány égető kérdéseiről tárgyaltak a szórványmegyék képviselői Kolozsvárott. Több támogatást és figyelmet kértek. [RMSz, nov. 8.]

Szárhegyen tartotta tisztújító közgyűlését a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT), amelyen újraválasztották Kerekes Jenő elnököt.

1991. november 26.

Az RMDSz parlamenti csoportja nyilvánosságra hozta álláspontját a Har–Kov-jelentésről. Kérték, hogy a parlament ne fogadja el a jelentést, hozzanak létre pártatlan külföldi bizottságot, vizsgálják felül az 1990. márciusi eseményekkel kapcsolatos ítéleteket, végül ismételten kérték a Nemzetiségi Minisztérium fölállítását. – Verestóy Attila szenátor egy példányt Iliescu elnöknek is átadott. [RMSz, nov. 26.; dec. 3.]

Kézdivásárhelyen nov. 26-án letartóztatták Héjja Dezsőt, nov. 29-én Daniela Filip-Orbant, dec. 4-én Paizs Ottót, az ún. Agache-ügyben. (→ 1991.04.04) – A városi polgármesteri hivatal, az RMDSz, a MADISz, az AC és a helyi szakszervezetek nyilatkozatban tiltakoztak a letartóztatás ellen, emlékeztetve a FSN amnesztia-rendeletére. (→ 1990.01.04) [Bővebben lásd: RMSz, dec. 7., 17; Háromszék, dec. 6., 7., 10., 13., 14.]

A párizsi Liberation cikke fölhívta a figyelmet a szélsőségesen nacionalista pártokra (PUNR, PRM) és sajtótermékekre, mondván, hogy a tűzzel játszik az, aki nem határolja el magát ezektől. [A cikket ismertette: RMSz, nov. 29.]

1991. december 2.

Horn Gyulának, a m. külügyi bizottság elnökének vezetésével ötpárti parlamenti delegáció utazott Bukarestbe, a ro. parlament meghívására. A küldöttséget fogadta Stolojan miniszterelnök és Năstase külügymin., Horn Gyulát pedig Iliescu elnök. [RMSz, dec. 6., 7.] A m. fél újból szorgalmazta a kolozsvári főkonzulátus megnyitását. A látogatást záró sajtótájékoztatón Horn Gyula kifejtette, hogy a Har–Kov-jelentés „kárt okoz az itteni magyarság, a M. Köztársaság és Ro. kapcsolataiban”. [Háromszék, dec. 7.]

1991. december 10.

A tárgyalások során a ro. partner azt akarta, hogy „válasszuk el az itteni magyarsággal összefüggő kérdéseket a kapcsolatok egyéb területeitől. Mi ezzel nem tudunk egyetérteni.”– jelentette ki Horn Gyula egy interjúban. A Har–Kov-jelentés nacionalista tálalása kapcsán arra kérte a partnereket, mondják meg, mikor került sor a m. parlamentben románellenes kirohanásra vagy a határrevíziós szándék kinyilvánítására. Egyetlen ilyen példát sem tudtak felhozni. [RMSz, dec. 10.]

1992. február 12.

A parlament két házának együttes ülésén elfogadták a Har–Kov-jelentést (→ 1991.10.17). Ioan Gavra, PUNR-képviselő javasolta: vizsgálják ki a szélsőséges m. csoportok románellenes cselekedeteit, az elüldözöttek pedig részesüljenek kárpótlásban. Az RMDSz parlamenti csoportja nevében Tokay György kifejtette, hogy a jelentés alkotmányellenes és diszkriminatív. A jelentés nem más, mint ellenőrizetlen vélemények halmaza. Az RMDSz parlamenti csoportja közleményben tiltakozott a határozat ellen, mert ebben a magyarságot kollektív bűnösként akarják a vádlottak padjára ültetni. Diszkriminatív és manipulatív az a döntés, hogy csak két megyében folytattak vizsgálatot. Tiltakoztak az ellen is, hogy többségi határozattal megakadályozták az RMDSz ellenvéleményének a parlament elé terjesztését. [RMSz, febr. 15.]

1994. október 19.

C. V. Tudor újabb Har–Kov-vizsgálatot sürgetett, azt állítva, hogy elnyomják a románokat, ezért katonai megoldásokat sürgetett a székely megyékben. Kozsokár Gábor szenátor arra kérte, hogy ne névtelen levelekre hivatkozzon Tudor, hanem mutasson fel konkrét számokat. A Szenátus végül nem foglalt állást az ügyben. [Népújság, okt. 20.]

Októberben a bejegyzett munkanélküliek aránya orsz. szinten: 10,7% (1,196.412 fő), közülük 483 ezren részesültek munkanélküli segélyben, 576 ezren pedig szociális segélyben. [Népújság, okt. 19.] ● [A szám csalóka, ui. akinek lejárt mindkét segélye, azt törlik a nyilvántartásból.] – Az orsz. átlagnál nagyobb számokat jegyeztek Erdélyben, pl. Marosvásárhelyen 28%-os, Maros megyében 33%-os a munkanélküliség. [PMH, okt. 17.]

A Bukaresti Területi Katonai Törvényszék felmentett 3 katonatisztet, akik 1989. dec. 17-én parancsot adtak, hogy lőjenek a tüntető tömegbe. Az ítélet nem jogerős. Ha a forradalmárok egyesülete nem fellebbez, akkor a temesvári vérengzés miatt elítélt minden szekus, tiszt és pártaktivista szabadlábra kerül. [RMSz, okt. 21.]

1997. július 9.

A kormány elfogadta az okt. törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet, amely tartalmazza tk. a kisebbségi anyanyelvű oktatás korlátozásának megszüntetését. [RMSz, júl. 11.] A rendelet a hivatalos közlönyben júl. 14-én jelent meg, így akkor lépett érvénybe. [Táj., júl. 15.]

Emil Constantinescu szerint Ro. azért nem kapott meghívást a NATO-ba, mert a többi 3 országban (→ 1997.07.08) már évek óta tart a reform, itthon pedig csak az új kormány beiktatásától. Ro. valószínűleg csak 1999-ben léphet be a NATO-ba. [RMSz, júl. 11.]

A ro. ellenzéki, nacionalista pártok kolozsvári szervezetei közös nyilatkozatban szólítottak föl a kormány megdöntésére, az RMDSz és a tanügyi törvény felfüggesztésére. [Szabadság, júl. 10.]

Markó Béla nyílt levélben válaszolt Hegyi Sándor levelére (→ 1997.07.03), amelyben kifejtette: Bardóczy tette nem minősíthető bátor cselekedetnek. Az RMDSz vezetőinek szívós munkával sikerült elérniük, hogy megmásítsák a Văcăroiu-kormány jogsértő határozatát; az erőszakos beavatkozás azonban új irányt szabott a történteknek: felerősödtek a magyarellenes hangok, újabb Har–Kov-kivizsgálást követeltek és elakadt az oktatási törvény vitája. [RMSz, júl. 9.] – Hegyi tiszteletes válasza a m. „életteret” [vesd össze a náci Lebensraummal – K. P.] félti. [UH, júl. 17.]

1997. október 20.

Horn Gyula hivatalos látogatásra Ro.-ba érkezett, s a kormányfővel való találkozón elmondta: „Az Ön kormánya több évtized óta az első, amely valóban végig akarja vinni az érdemi változásokat és reformokat.” Először tapasztalja, hogy amiben megállapodtak, azt teljesítik, amire ritkán volt példa az eddigi kapcsolatok történetében. [Szabadság, okt. 21.]

A szenátus ülésén a tanügyi biz. elnöke, Pruteanu szenátor (PNTCD) beszámolt a Kovászna és Hargita megyében tett látogatása során szerzett tapasztalatokról. Olyan képtelen dolgokat is állított, hogy a helybeli ro. tanárok helyzete bizonytalan, sokan „becsomagolt bőröndökkel” várják a fejleményeket. Verestóy Attila válaszában hangsúlyozta, hogy ilyen képtelenségeket hét év óta hallani a nacionalista oldalról. A statisztikai adatok ellent mondanak az ilyen állításoknak, Hargita megyében a 15%-nyi ro. lakosság adja a vezető tisztségviselők 30%-át. Hajdú Gábor szerint Pruteanu egy előre megfogalmazott véleményhez keresett mindenáron igazolást. [Táj., okt. 22.]

Ünnepi rendezvénysorozat színhelye volt a nagyenyedi Bethlen Gábor Koll., melynek során fölavatták a második alapítóként tisztelt Apafi Mihály fejedelem szobrát, Lőrincz Lehel alkotását. A rendezvénysorozat tud. ülésszakot, festmény- és szoborkiállítást, műkedvelő színielőadást, népi és hivatásos művészek bemutatóit, ünnepi istentiszteletet foglalt magába. [Táj., okt. 20.]

A temesvári Diaszpóra Alapítvány nemzetközi konferenciát rendezett a Bánság etnikumközi kapcsolatairól. Nagy vitát váltott ki Schöpflin György kijelentése, aki szerint valódi demokráciában nincs is szükség kollektív jogokra és területi autonómiára; a demokrácia elméletének szerves része a demokratikus önkorlátozás. [RMSz, okt. 23.]



lapozás: 1-20 | 21-26




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998