|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 89 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 ... 81-89 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: gazdaság / gazdasági gondok, helyzet, élet, program, szféra / fellendülés, fejlődés, felemelkedés, megerősödés / vállalkozók gondjai / kérdések / gazdasági feszültségek / gazdasági mutatók / egyezmények / fejlesztési stratégia / gazdasági politika, gazdasági mutatók / önszerveződés / intézkedések 1990. július 17.Iliescu elnök, az RMDSz képviselőivel (Domokos Géza, Verestóy Attila, Szőcs Géza, Pillich László) találkozott. A gazdasági helyzetről és a magyarság sajátos problémáiról tárgyaltak.Az Európai Közösség külügyminiszterei arról döntöttek, hogy – figyelembe véve a belügyi problémákat – Romániára még nem terjesztik ki a Magyar- és Lengyelországnak korábban megítélt PHARE-segélyprogramot. [Népszabadság, júl. 17.] 1990. október 17.Hét minisztérium összesen 13 államtitkárát és -helyettesét váltották le a reformok felgyorsítása és a központi gazdasági struktúrák lebontása érdekében. A bejelentett intézkedések között szerepel az árak liberalizálása és a lej november 1-jével történő leértékelése.1991. június 4.Az RMSz interjút közölt Markó Bélával, aki nem rég érkezett vissza az AEÁ-ból, ahol emigrációs körök, egyletek, alapítványok vendége volt. 16 előadást tartott az erdélyi m. kultúra sajátos helyzetéről.Brüsszelben közös közleményt adtak ki az EGK és Ro. kereskedelmi és gazdasági együttműködésének első, vegyesbizottsági tárgyalásáról. Eugen Dijmărescu állammin. elmondta, hogy Ro. súlyos gazdasági helyzetben van, az infláció 6 hónap alatt 228%-ot ért el. [RMSz, jún. 4.] 1991. szeptember 25.Néhány budapesti napilap (Kurír, Mai Nap) erdélyi emigráns kormány megalakulásáról adott hírt. A ro. parlament tagjai különbözőképpen reagáltak a hírre, melyet Petre Roman jelentett be. Radu Câmpeanu (a PNL elnöke) elfogadta a M. Külügymin. nyilatkozatát, miszerint ez egy nevetséges kezdeményezés, Vasile Văcaru szenátor viszont úgy vélte: a veszélyt komolyan kell venni, s a románság kész testével megvédeni az országot. [Szabadság, szept. 26.] – Este az RTV-ben Domokos Géza olvasta föl az RMDSz nyilatkozatát, melyben visszautasította a provokációt, kiemelve, hogy a kormánynak kapóra jött ez a kalandor akció, mert a „magyar veszély” emlegetésével el lehet terelni a figyelmet a nehéz gazdasági helyzetről. [RMSz, szept. 27.]A béremelést követelő, sztrájkoló Zsil-völgyi bányászok különvonatot követeltek, hogy Bukarestbe mehessenek. Kérésüket nem teljesítették, erre a bányászok elfoglaltak egy szerelvényt, amellyel mintegy nyolcezer bányász érkezett a fővárosba. A hozzájuk csatlakozó helybéliekkel a kormány székházához vonultak, követelték, hogy a miniszterelnök hallgassa meg őket. – A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) fölhatalmazta a hadsereget, hogy a belügyminisztériumi alakulatokkal karöltve lépjen föl a tüntetők ellen. – A Miron Cozma által vezetett tömeg megtámadta a kormány épületét, betörték az ablakokat, a földszint egy részét felgyújtották. A rendőrök összecsaptak a tüntetőkkel, 3 ember meghalt, a sebesültek száma közel 600 volt. A különös kegyetlenséggel föllépő rendőrség (lőfegyvereket és harci gázokat is bevetettek!) kiszorította a tüntetőket a térről, erre azok az Egyetem térre vonultak. Az EurId Cs. Gyímesi Éva politikai esszéjét közölte, amelyben a professzor asszony elvetette a marosvásárhelyi kongresszuson fölvetett „társnemzet” fogalmát (→ 1991.05.24), kitartott a „nemzeti kisebbség” kifejezés mellett. 1992. március 3.Újra elővettek egy dossziét – írta a Népújság. Négy iklandi magyart hívtak perbe, akik 1990. márc. 20-án eltorlaszolták az utat, hogy megakadályozzák a Szászrégen környéki románok Marosvásárhelyre való szállítását.Búzás László, az RMKgP elnöke nyilatkozott a Pesti Hírlapnak: az erdélyi magyarságnak egyetlen reménye: a gazdasági megerősödés. 1992. december 21.A ro. parlament két háza ünnepi ülésen emlékezett az 1989-es forradalomra, de elutasították azt, hogy szót kapjon az ellenzék, az RMDSz és az AC szónoka.A Helsinki Watch jelentése szerint a szélsőséges erők előretörése, a jogbizonytalanság közepette ostromhangulatban él az erdélyi magyarság. A szervezet javasolni fogja a ro. kormánynak, hogy vizsgálják felül az igazságszolgáltatás jogsértő döntéseit és állítsanak fel kormányszintű kisebbségi hivatalt. [Népszabadság, dec. 21.] A Visegrádi Négyek külügyminiszterei Krakkóban aláírták a Középeurópai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA), melyhez utóbb Románia, Szlovénia és Bulgária is csatlakozott. Az egyezmény célja: az aláíró államok piacainak egybe nyitása. 1993. július 2.György Béla Zsolt elmondta: készítettek egy tanulmányt a romániai magyarság helyzetéről és esélyeiről a gazdasági szférában. Ezt a tanulmányt kellene megvitatni, de jelenleg ijesztő a passzivitás mind az RMDSz-en belül, mind az azon kívüli emberekben. [RMSz, júl. 2.]1993. július 6.Az RMDSz ÜE kolozsvári gyűlésén a Tulipán kft. gazdasági hatékonyságát tárgyalták meg. – A CMN számára a politikai főosztály készít ismertetőt és a jogorvoslást igénylő kérdéseket foglalja jegyzékbe. [RMSz, júl. 9.]A PL magába olvasztotta a PAC-ból kivált liberális frakciót, ezzel 9 képviselőt és 3 szenátort nyert, a parlamentben a 3. legerősebb tömörülés lett. Az RMDSz liberális szárnyával is egyezkedtek, abban a reményben, hogy ők is csatlakoznak a PL-hez. [MH, júl. 6.] (→ 1993.06.29) 1993. november 12.A hazai közéletről és a kisebbségi politizálásról nyilatkozott Fábián Ernő tanár, közíró. A parlamenti szerepléssel alig értünk el valamicskét; az RMDSz mindig csak védekezik, nyilatkozik, tiltakozik, de nem lép fel bátran. A szövetségben is negatív szelekció érvényesül, a szakértők helyét a nagyhangúak, hazafiaskodók, karrieristák foglalták el. A legfontosabb teendő a gazdasági önszerveződés, megerősödés lenne; erre kell törekedni, nem a nagyhangú vitákra. [BL, nov. 12.]Jellemző sorsa van a máramarosszigeti kat. templom kertjében 1887-ben állított 1848-as emlékműnek. 1921-ben ledöntötték, 1940-ben visszaállították, 1944-ben ismét ledöntötték; 1948-ban az MNSz állíttatta helyre. A m. szöveget levésték és ro. felirattal cserélték ki 1978-ban. 1990 óta próbálják helyreállíttatni az emlékművet. [RMSz, nov. 12.] (→ 1994.03.23) 1993. november 15.Marosvásárhelyen 3 napig tartott az SzKT-n a kisebbségi törvénytervezet (→ 1993.08.27) vitája. Négy vázlatból, az ET 1201-es ajánlásának figyelembe vételével állították össze a végleges változatot, melyet egyhangúan megszavazott az ülés: Törvény a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről. [Népújság, nov. 24–26.] – Alapelve az önrendelkezés és a háromszintű autonómia: személyi, helyi és regionális; a tervezet kimondja az oktatási és kulturális önállóság elvét, szabályozza az anyanyelv használatát. [MN, nov. 15.] (→ 1993.11.17, 1993.12.20, 1994.01.04, 1994.02.01)Illyefalván befejeződött az RMKT tisztújító vándorgyűlése. Vida Gyula rámutatott, hogy a hiperinfláció a gazdasági értékrend teljes felborulását tükrözi. Újraválasztották Kerekes Jenő elnököt, az alelnökök: Feyné Vincze Mária, Szécsi Kálmán, Kelemen Emese, Szőke Erzsébet. [Szabadság, nov. 16.] 1994. január 5.1993-ban 0,3%-kal nőtt a termelés, de ez még mindig 30%-os elmaradást jelent 1989-hez képest. A munkanélküliség 11%-os, a reálbérek 50%-kal alacsonyabbak, mint az előző évben. Az infláció havi 11%-os. [EN, jan. 5.]A nagy visszhangot kiváltott Mihály király–Antonescu film (→ 1993.12.30) ügyében az orsz. médiatanács magához kérette Paul Everacot, a tévé vezérigazgatóját. [MN, jan. 8.] (→ 1994.01.10) 1994. február 7.A központi statisztikai hivatal az 1993-as évről adott ki tájékoztatást: 1%-kal nőtt az össztermelés (ez elsősorban a mezőgazdaságnak köszönhető). Az össztermelés 30%-át magánvállalatok adják; a mezőgazdaságban 80% a magántermelők részaránya. Az év végén az átlagbér meghaladta a 100 ezer lejt (72 $). [PH, febr. 7.]1994. március 4.A magyarság képviselőit a gazdasági életből és a hatalomból egyaránt kiszorítják – ez derül ki két interjúból. Csíkszeredában az 1942-ben épült Városi Szállodát a csendőrség kezére játszották. Az első licitáláskor 60 millió lejt ajánlottak az épületért, a meghirdetett 80 milliós érték alatt (1 $ = 1601 lej). A második licitáláskor – amelyről nem maradt dokumentum – a csendőrség 47 millióért szerezte meg az épületet. Hajdú Gábor szerint revindikációs pert kell indítani. – Nincs devizatörvény, a bankrendszer átláthatatlan; a banki igazgatótanácsoknak és az állami számvevőszékeknek nincsenek m. tagjai. Ha nem sikerül a gazdasági-pénzügyi hálózat fontosabb csomópontjaiba néhány magyart állítani, akkor beláthatatlan hátrányba kerülünk – mondta Vida Gyula. [OrEx, márc. 4.]1994. május 4.Csapó I. József véleménye: az RMDSz-nek jelen kell lennie az Európai Stabilitási Egyezmény párizsi konferenciáján (→ 1994.05.25) és meg kell fogalmaznia azt a követelményrendszert, hogy a határok sérthetetlenségének ellentételezéseként az erdélyi magyarság megkapja a háromszintű autonómiát. [ÚM, máj. 4.]A Le Monde cikke figyelmeztetett a rendszerváltás lassúságára (két választás után még mindig ugyanaz a párt és személy van hatalmon; 4 év alatt mindössze a nemzeti vagyon 2%-át privatizálták) és Ro. súlyos gazdasági helyzetére (1993: 300%-os inflációs ráta). [Média, máj. 4.] 1994. szeptember 5.Meleşcanu Budapesten tárgyalt Kovács Lászlóval. Fogadta őt Horn Gyula, Göncz Árpád és Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke is. Kovács László szerint a legjárhatóbb út az, ha az alapszerződés csak a legfontosabb dolgokat rögzíti, a kisebbségek jogait pedig egy kisebbségvédelmi megállapodásba foglalnák be. Ezt a nézetet a ro. fél nem fogadta el. [RMSz, szept. 7.; EN, szept. 14.] (→ 1994.08.29)Gh. Funar nyílt levélben azt ajánlotta Emil Constantinescunak, hogy közösen lépjenek föl az RMDSz betiltásáért. [RMSz, szept. 7.] – Constantinescu a levelet minősíthetetlen terméknek nevezte, amely nem befolyásolja az RMDSz és a CD viszonyát. Meleşcanu szerint Funar csak személyes javaslatot tett. [Népszabadság, szept. 8.] (→ 1994.09.08, 1994.09.12) Eddig 700 egyetemi hallgató vett részt a gazdasági távoktatásban, az EMGE támogatja a gazdasági struktúraváltást. [ÚM, szept. 5.] 1994. szeptember 6.Csíkszeredában megalakult a Hargita megyei Innovációs és Információs Központ, amelynek célja az induló kis- és középvállalkozások segítése. [RMSz, szept. 7.]1994. szeptember 14.Vincze Mária (SzET gazdasági szakbiz.) vitaindító anyagot publikált, felvázolva a gazdaság jelenlegi helyzetét, cselekvési programot ajánlott a szervezetnek. Kifejtette: nem helyes mereven elutasító álláspontra helyezkedni olyan törvényjavaslatokkal kapcsolatban, amelyek bevezetését a gazdasági ésszerűség indokolja. Várható az agrárválság elmélyülése, ugyanakkor fel kell készülni a részvénypapírok piacának megjelenésére. A munkanélküliség növekedése miatt az átképzési lehetőségekre is idejében gondolni kell. [RMSz, szept. 14., 15.]Bukarestben vasgárdista tüntetésen Corneliu Zelea Codreanu születésnapjára emlékeztek. Sokak szerint 1989 óta ez volt a legnagyobb fasiszta demonstráció. [BN, szept. 15.] 1994. szeptember 20.Iliescu elnök nyitotta meg a nagyiparosok és vállalkozók nemzetközi kongresszusát. A találkozón a FÁK tagjai képviseltették magukat. Az értekezleten elfogadott dokumentum szerint létre kell hozni a volt szocialista országok amolyan KGST-pótló regionális piacát. [BN, szept. 22.] A RomLib szerint már elkészítették a FÁK-hoz történő csatlakozás forgatókönyvét. [MH, szept. 27.]1994. szeptember 29.Törzsök Erika szerint a kisebbségpolitika feladata létrehozni a feltételeket ahhoz, hogy a kisebbség a saját szülőföldjén maradhasson, tanulhasson, teremthesse meg az egzisztenciáját. Hiba volt, hogy a kisebbségi elit nem használta ki a privatizációs és kárpótlási folyamatokban rejlő tőkekoncentrációs lehetőséget. [RMSz, szept. 29.]1994. október 13.Gál Zoltánnak, az Országgyűlés elnökének a meghívására Budapestre látogattak az RMDSz képviselői és szenátorai. Tk. találkoztak meghívójukkal és a HTMH vezetőivel. A megbeszéléseken az alapszerződés, a határátkelők megnyitása, a diplomák honosítása és az egyházi vagyon visszaadása szerepelt. A külügyi bizottsággal folytatott megbeszélésen szó esett arról, hogy az EBEÉ budapesti konferenciáján Mo.-nak lehetősége nyílik arra, hogy fellépjen az erdélyi magyarság érdekében. [RMSz, okt. 15.] – Verestóy Attila fontosnak tartotta, hogy a szakbizottságok kéthavonta, a parlamenti bizottságok félévente egyeztessenek. [ÚM, okt. 14.]Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese kifejtette: az alapszerződés az európai integráció kötelező feltétele. Mo. csak úgy írja alá a szerződést, ha az az erdélyi magyarokat nem hozza hátrányos helyzetbe. Ro. a meglévő gazdasági és szociális feszültségeket etnikai és országok közötti feszültségként tünteti fel; a ro. vezetésnek szüksége van erre, ez legitimálja a hatalmát. A játékban „sajnos olykor az RMDSz is eljátssza a neki kiosztott konfrontációs szerepet.” [Népszava, okt. 14.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
