Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 20 találat lapozás: 1-20
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: alkotmányellenes / -ség

1992. október 27.

Az RMDSz nyilatkozatban tiltakozott a Külügymin. átirata ellen (→ 1992.10.09), amely arra kötelezi a kormány helyi intézményeit, hogy csak felsőbb jóváhagyással értintkezzenek külföldi hivatalos személyekkel és hatóságokkal. Ez az okmány alkotmányellenes, sérti a helyi autonómiának a 69/1991-es törvényben kimondott alapelveit és felidézi azt a korszakot, amikor az állampolgároknak minden külföldi kapcsolatukról számot kellett adniuk. Elfogadhatatlan az is, hogy megtiltották az Erdély név használatát. [Népújság, okt. 29.]

A PUNR elítélte az RMDSz nyilatkozatát és az ünnepélyes templomi esküt. Funar javasolta az RMDSz betiltását. – C. V. Tudor (PRM), Ion Raţiu (PNTCD) egyaránt ellenzi a kollektív jogokat, Corneliu Coposu jogosnak tartja a magyarság törekvéseit. Petre Roman is elítélte a belső önrendelkezést, szerinte az állam egységét érintő jogosítványokat csorbítja. [Népszabadság, okt. 28.; Szabadság, okt. 31.]

1993. május 21.

A ro. emberjogi liga elnöke (LADO) bírálta A jogi személyek bizottsága c. törvénytervezetet. A tervezet ellenőrzési jogot adna a kormánynak a többi párt és a civil szervezetek fölött. Az alkotmányellenes tervezet ellen érvelt a PAC és PNTCD is. [RMSz, máj. 21.]

Kórustalálkozó kezdődött a dicsőszentmártoni Magyar Házban. [Népújság, máj. 22.]

1993. május 26.

Romulus Pop, oktatási államtitkár körlevélben értesítette a megyei tanfelügyelőségeket, hogy vezető beosztású tanügyi káderek csak a minisztérium engedélyével utazhatnak külföldre. A hivatkozási alap egy 1969-es törvény volt. Az intézkedés ellentmond az alkotmánynak, mely szavatolja a mozgásszabadságot. [Népújság, máj. 26.] (→ 1993.06.11)

Lemondott tisztségéről Király Károly, az RMDSz háromszéki elnöke. A prefektus-ügy kapcsán kiéleződött ellentétek vezettek szakításhoz (→ 1993.04.30). Király szerint az RMDSz politikáját a lemondás és a túlzott kompromisszumkészség jellemzi. [PH, máj. 26., jún. 19.] (→ 1993.06.23)

Tisztújító közgyűlést tartott az RMDE tanácsa. Az egyesület megkapta a jogi személyi státust és fölvették az RMDSz tagszervezetei közé. Az új elnökség: Becze Géza (eln.); Nagy Károly (aleln., szóvivő). Az elnökség tagjai: Bitay Ödön, György Ilona. Tb. eln.: Dáné Tibor. [Szabadság, máj. 26.]

Illyefalván befejeződött a RMPR 2. találkozója. [RMSz, máj. 28.]

Nicu Ceauşescu, akit az 1989 decemberi események miatt 90 ember haláláért terhel felelősség, szabadon bocsátását (→ 1992.11.24) követően régi életmódját folytatja. [Népszava, máj. 27.]

1995. január 16.

Traian Chebeleu elnöki szóvivő újból ismertette Iliescu elnök álláspontját az RMDSz önrendelkezési terveiről: alkotmány- és demokráciaellenes, retrográd, semmi köze sincs a helyi autonómia elveihez és a m. kisebbség identitásának védelméhez. – Sajtóértekezletén a PNTCD is elutasította az RMDSz területi autonómiára vonatkozó igényét. A PAC hasonlóan nyilatkozott és követelni fogja, hogy a CD határolja el magát ezektől a nézetektől. [Szabadság, jan. 17.]

Gh. Funar, a PUNR elnöke törvénytelennek bélyegezte az ÖT megalakulását (→ 1995.01.14), követelte az RMDSz betiltását, lakosságcserét és azt, hogy erről rendezzenek népszavazást. [Szabadság, jan. 17.] (→ 1995.01.18)

1995. január 17.

Az RMDSz 15 parlamenti képviselője (a 27-ből) állásfoglalásban ítélte el Nagy Benedek röpiratát (→ 1995.01.06). [RMSz, jan. 17.] (→ 1995.01.05, 1995.01.12, 1995.01.20)

A PDSR közleménye alkotmányellenesnek nevezte és elutasította az RMDSz autonómia-programját. A kormánypárt felszólította a m. szervezetet, hogy tartsa tiszteletben a törvényeket, a pártokat pedig arra, hogy foglaljanak állást az egységes nemzetállam mellett. Victor Surdu (PDAR) az RMDSz betiltását sürgette, és azt követelte, hogy tiltsák meg az RMDSz jelöltjeinek részvételét a jövendő választáson. [Szabadság, jan. 20.]

1995. február 23.

Az ET Parlamenti Közgyűlése és az EPP 38 tagja nyilatkozatban közölte: aggodalommal értesültek arról, hogy a ro. kormány szorgalmazza: nyilvánítsák alkotmányellenesnek az RMDSz-t. Ro. csak egy részét teljesítette az ET-be való felvételekor vállalt kötelezettségeinek, ezért szükségesnek tartják a további ellenőrzést. [Szabadság, febr. 23.]

1995. október 30.

Továbbra (→ 1995.10.05) sincs előrelépés az ukrán–ro. vitában. A tárgyalások a határokkal és a kisebbségek helyzetével kapcsolatos pontoknál akadtak el. Ukrajna javasolta, hogy a felek kölcsönösen mondjanak le a területi igényekről, de Ro. erre nem hajlandó. [MH, okt. 30.]

A képviselőházi állandó biz. ülésén úgy határoztak, hogy javasolják a zászló-törvény módosítását: idegen zászló kifüggesztése, ill. más nemzetek himnuszának eléneklése akkor számít bűncselekménynek, ha azzal a nyilvánvaló szándékkal történik, hogy kétségbe vonják az állam egységét, szuverenitását és integritását. Az RMDSz szerint ez sem fogadható el, mert alkotmányellenes és sérti a kisebbségi állampolgárok identitáshoz való jogát. [Táj., okt. 31.]

1996. március 26.

Az RMDSz szenátusi frakciója más pártok szenátoraival együtt óvást nyújtott be az Alkotmánybírósághoz a párttörvény ellen. Az óvásban az egyesülési szabadságra és a politikai pluralizmusra hivatkozva alkotmányellenesnek állították be a törvénynek azt a paragrafusát, amelyik a pártok bejegyzését legkevesebb 15 megyéből származó 10 ezer ember aláírásától teszi függővé. [Táj., márc. 26.]

1996. július 31.

A m.–m. csúcstalálkozó jelentőségéről és üzenetéről cikkezett Duray Miklós a pozsonyi hírlapban: „először történt kísérlet a magyarság ilyen átfogó politikai reprezentációjának jelenlétében a m. pol. érdekek megfogalmazására oly módon, hogy egyidejűleg a nemzetközileg garantált status quot tiszteletben tartotta”. A zárónyilatkozat alapjául szolgálhat a „nemzet újjáépítkezését elősegítő program megfogalmazásához”, a dokumentum a a 20. század végének szellemében készült, ennek egyik pillére az európai integráció, a másik a szubszidiarizmus, az egyenrangúság szelleme és az alulról építkezés elve. A nyilatkozat végleg eldöntötte, hogy a végcél a szülőföldön maradás szorgalmazása. [Szabad Szó, júl. 31.]

Újvári Ferenc (EMK) Iliescu elnöknek címzett levelében rámutatott, hogy az autonómiakoncepció nem alkotmányellenes – ahogy az elnök beállította –, hiszen a 119. paragrafus kimondja, hogy a területi közigazgatási egységek adminisztrálása a helyi autonómia és a közszolgálatok decentralizációjának elvén alapszik. [Szabadság, júl. 31.]

Borbély Imre négy székely városban mutatta be a Magyar jövőkép c. tanulmánykötetet, amelyet az Interconfessio Társaság korábbi üléseinek anyagaiból állítottak össze (pl. 960526). Borbély Imre hangsúlyozta: ki kell mozdítani a m. politikát arról a holtpontról, ahol most van, amikor nem saját érdekei, hanem környezete elvárásai szerint politizál. E kimozdulás az anyaország és az elszakított nemzetrészek közös érdekeinek harmonizálása révén jöhet létre. [HN, júl. 31.]

1998. szeptember 1.

C. V. Tudor kiáltványa (→ 1998.08.21) visszhangtalan maradt, bár annak számos pontja sérti az alkotmányt, az emberi jogokat és a Btk. számos paragrafusát. Miért ez a passzivitás a demokratikus erők részéről? – tette föl a kérdést a cikkíró. [RMSz, szept. 1.]

Az RMDSz vezetősége fogadta Max van der Stoelt, az EBESz főbiztosát. A megbeszélések központi témája az anyanyelvű oktatás és az önálló m. egyetem volt. A vendég kifejtette: nagyon reméli, hogy a 36. sz. sürgősségi kormányrendeletet eredeti formájában fogadják el. [RMSz, szept. 3.]

Tokay György hivatalában megtartotta első ülését a m. ny. állami egyetem létrehozásának módozatait vizsgáló bizottság – a megbeszélésen csak az ülések metodológiáját pontosították. [RMSz, szept. 3.]

A sepsiszentgyörgyi helyi tanács tiltakozást juttatott el a sajtóhoz, amelyben az RMDSz tanácsosai a helyi csendőrlaktanyának a tanács jóváhagyása nélküli felépítése ellen tiltakoztak; szerintük az építkezés „egyedüli célja a város etnikai összetételének megváltoztatása”, az pedig ellentétes az 1201-es ajánláson alapuló alapszerződéssel. [Háromszék, szept. 1.]

Ro.-ban az ipari termelés nem éri az 1989-es esztendő 70%-át sem; Daniel Dăianu a halmozodó államadósság csökkentése érdekében drasztikus intézkedéseket tervez: kevesebb pénzt kap a tanügy, egészségügy. [SzFÚ, szept. 1.]

1998. december 11.

A bukaresti ítélőtábla helyt adott a PUNR óvásánák és megsemmisítette a PSE m.–német állami egyetem létesítésére vonatkozó kormányhatározatot. Az érvelés szerint az egyetem létesítése ellentmond a tanügyi törvénynek és az alkotmánynak. [Szabadság, dec. 11.; RMSz, dec. 12.]

A szenátus mentelmi és jogi bizottsága – formai és eljárási okokra hivatkozva – elutasította azt, hogy érdemben tárgyaljon C. V. Tudor szenátor mentelmi jogának felfüggesztéséről. Az RMDSz százával tett feljelentést Tudor ellen magyarellenes kirohanásai és faji uszítás miatt, de ezeknek egyszer sem volt parlamenti vagy bírósági következménye. [Szabadság, dec. 11.]

1999. március 15.

A bukaresti táblabíróság törvény- és alkotmányellenesnek minősítette a PSE létrehozását kimondó kormányhatározatot. [Szabadság, márc. 16.]

Március 15. központi ünnepe Marosvásárhelyen zajlott, Szőcs Ferenc nagykövet részvételével. Az ünnepségen felolvasták Emil Constantinescu levelét is. [RMSz, márc. 17.]

Radu Vasile ünnepi üzenete megállapította: „A korabeli románoknak és magyaroknak nem sikerült ésszerűen dönteniük és cselekedniük, a szenvedély pedig, amely gyakran felülkerekedett a józan észen, sok meg nem értéshez, ellenérzéshez és ellenségeskedéshez vezetett. De eljött az ideje annak, hogy bölcsebbek legyünk, megértsük, hogy közös a sorsunk.” [RMSz, márc. 15.]

1999. június 1.

A PDSR magába olvasztotta a PAUR-t. Miután Gh. Funart kizárták a PUNR-ből, a kolozsvári polgármester új pártot alapított (PAUR). Mivel a tömörülést nem sikerült pártként bejegyeztetnie (→ 1998.06.19), Funar átigazolt C. V. Tudor pártjába (PRM), amelynek főtitkára lett. Híveinek többsége nem követte Funart, ezért most a PDSR – amely így próbálja megerősíteni erdélyi bázisát – átcsábította őket. A 26 ezernyi taggal rendelkező PAUR bekebelezésével a PDSR magáénak mondhatja a Kolozs megyei tanács képviselőinek 50%-át és a kolozsvári tanács szavazatainak ⅓-át. [Népújság, jún. 1.]

A Közigazgatási Dolgozók Szakszervezetének Orsz. Szövetsége nyilatkozatban ellenezte a m. ny. használatának jogosultságát a közigazgatásban, amelyet alkotmányellenesnek tartanak, mivel az ország minden állampolgárának kötelessége ismerni a ro. nyelvet. [Szabadság, jún. 1.]

Románia 37 büntetés-végrehajtási intézetében mintegy 53 ezer személyt tartanak fogva. A foglyok száma a rendszerváltást követő években megkétszereződött, míg a helyek száma mindössze 4533-mal növekedett. [Népújság, jún. 1.]

1999. július 7.

A PDSR és a PRM az alkotmánybíróságon támadta meg az oktatási törvény azon cikkelyeit, amelyek a nemzeti kisebbségek anyanyelvén való oktatását szabályozzák. Az indoklás szerint ez sérti az alkotmányt. A benyújtott panasz azt is kifogásolja, hogy a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája nem vesz tudomást arról, hogy Európában nemzetállamok is vannak, amelyekben csak egy hivatalos nyelv van. [Szabadság, júl. 7.]

Ro. az év első hat hónapjában több mint 2 milliárd $-t törlesztett idei adósságából, a maradék mindössze 300 millió $. [Szabadság, júl. 7.]

Adrian Năstase (a PDSR alelnöke) a volt külügyminiszterek moszkvai konferenciáján arról értekezett, hogy Európa veszélyes pol. koncepciók kísérleti laboratóriuma lett. Szerinte rendkívül veszélyes precedenst teremthet, ha „megpróbálnak feldarabolni egyes államokat, s ennek megfelelően megváltoztatják a határokat”. Ha elfogadják Koszovó elszakadását Szerbiáról, akkor lehetségessé válik Nagy-Albánia létrejötte. Hasonló folyamat várható a Vajdaság esetén is, amelynek autonómiája mellett a m. kormány kardoskodik. [Szabadság, júl. 7.]

Az RMDSz szenátusi frakciója közleményben fejezte ki amiatti sajnálkozását, hogy Csapó I. József a tanügyi törvény módosítása ellen szavazott. A törvény valóban nem tökéletes és nem mindenben elégíti ki a kisebbségek igényeit, de az 1995-ös törvényhez képest nagy előrelépést jelent a jogszabály. [Táj., júl. 7.] – Markó Béla szerint Csapó gesztusa felért mindazoknak az előnyöknek az elutasításával, amelyeket az új törvény – hiányosságai ellenére – a kisebbségeknek biztosít. [Szabadság, júl. 13.]

1999. július 21.

Az Alkotmánybíróság elutasította az ellenzéki parlamenti képviselők és szenátorok keresetét, kimondva: nem alkotmányellenes az a törvény, amely felhatalmazza a kormányt, hogy sürgősségi kormányrendeleteket bocsásson ki a parlamenti vakáció alatt (így lehetővé válik, hogy a kormány sürgősségi rendelettel ratifikálhassa a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartáját is). Ugyanakkor alkotmányosnak ítélte az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet is. [Szabadság, júl. 20.]

Aradon átutazott Máthé István egész alakos Petőfi-szobra, Kiskunfélegyháza város ajándéka, amelyet Fehéregyházán kívánnak felállítani a költő halálának 150. évfordulóján. Az adományozó város küldöttei és a szervezők rövid tisztelgés erejéig megálltak a Vesztőhelyen, majd továbbmentek Dévára. A konvoj érkezését és távozását a történelmi egyházak harangszava kísérte. [NyJ, júl. 21.] (→ 1999.07.31)

A Csíki Játékszín terveiről Parászka Miklós rendező számolt be: az ősszel kezdődő évadban 5 előadást terveznek. [HN, júl. 21.]

2001. április 12.

Vitára alkalmas a státustörvény; az MSzP szegényesnek, az SzDSz szemfényvesztésnek tartja. [Szabadság, ápr. 12.] (→ 2001.06.19)

Folytatta munkálatait a földtörvény-módosítás kapcsán összeült PDSR–RMDSz vegyes bizottság. Amíg a bizottság nem fejezi be az egyeztetést, a vitát levették a parlament napirendjéről. [Szabadság, ápr. 12.]

Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította az államtitok-törvényt (→ 2001.03.08, 2001.03.10, 2001.03.13, 2001.03.16), amely ellen az RMDSz, a PNL és a PD emelt óvást. Eckstein-Kovács Péter szerint egy törvényben kellene szabályozni az információkhoz való hozzáférhetőséget és a titokvédelmet. [Szabadság, ápr. 12., ápr. 13.]

Nyilvánosságra hozták a Moldova és Transznisztria vezetői (Vladimir Voronin, ill. Igor Szmirnov) által aláírt nyilatkozatot. Eszerint a chişinăui és tiraszpoli hatóságok „elismerik, hogy az Orosz–Fehérorosz Föderációhoz való csatlakozás és az orosz nyelv hivatalossá nyilvánításának lehetőségét elemzik”. [Krónika, ápr. 12.]

2001. szeptember 5.

Mind a szenátus, mind a képviselőház elfogadta az Alkotmánybíróság ítéletét a titokvédelmi törvény alkotmányellenességéről, így az lekerült a napirendről. [Szabadság, szept. 5.]

2003. augusztus 9.

Vlad-Adrian Căşunean, a PSD Kovászna megyei elnöke szerint az EMNT tagjait át kell adni az igazságszolgáltatásnak, mert a tanács területi autonómiára irányuló kezdeményezése alkotmányellenes. [Szabadság, aug. 9.]

Az RMDSz tízpontos alkotmánymódosító javaslatai közül a szenátusi bizottságban sikerült átvinni azt a kettőt, amelyet a képviselőházban is megszavaztak: az igazságszolgáltatásban való anyanyelvhasználatról és a felekezeti oktatásról szóló paragrafust. [RMSz, aug. 9.]

Öt vajdasági párt és mozgalom a kettős állampolgárság bevezetésének támogatására kérte Mádl Ferenc államfőt és Szili Katalin házelnököt. A kárpátaljai m. szövetségek is úgy vélik: az ő kapcsolattartási gondjaikon is segít a kettős állampolgárság. [Krónika, aug. 9.] – Mádl Ferenc szerint bonyolult kérdés a kettős állampolgárság bevezetése, ezért úgy ítéli meg, alapos megfontolás tárgyává kell tenni azt; nem lehet semmilyen irányú döntést megelőlegezni. [Szabadság, aug. 11.]

2004. szeptember 1.

Az SzNT a Székelyföld autonómiájával kapcsolatos népszavazás kiírását kérte (→ 2004.08.19), de a kérést mind Horia Grama, Kovászna megyei prefektus, mind Lokodi Edit, Maros megyei tanácselnök törvénytelennek és alkotmányellenesnek nevezte. [RMSz, szept. 1.] (→ 2004.09.08)

Az MPSz gyergyószentmiklósi szervezete párbeszédet kezdeményezett a térségbeli ro. civil társadalommal. Árus Zsolt szerint a kezdeményezést kezdő lépésnek szánták, hogy eloszlassák az állandó gyanakvást. [Szabadság, szept. 1.]

Szilágycsehben 8. alkalommal tartották meg a Tövisháti Napokat. [RMSz, szept. 1.]

2004. szeptember 9.

2005 júliusától fokozatosan emelik a nyugdíjkorhatárt, 2014-ig a férfiak és a nők azonos korban, 65 évesen vonulhatnak nyugállományba. Tekintve a férfiak várható élettartamát – 67 év – ez kissé előnytelen az ’erősebb nem’ számára. [SzFÚ, szept. 9.]

A képviselőház közigazgatási bizottsága – alkotmányellenességre hivatkozva – elutasította a nemzeti kisebbségek személyi elvű autonómiájáról szóló kerettörvényt. Az elutasítás ellenére a tervezet a plénum elé kerül. [Szabadság, szept. 9.]

A KREK közelgő püspökválasztására Tőkés László (168 jelölés) mellett Csernák Béla és Fazakas László is jelölést kapott (51, ill. 12 jelölés). Fazakast korábban szekus kapcsolatokkal vádolták, de Csendes László szerint a kapcsolat nem minősíthető politikai rendőrségi tevékenységnek. [Krónika, szept. 9.; RMSz, szept. 10.] (→ 2004.10.06)



lapozás: 1-20




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998