|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 43 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-43 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: alkotmány 1990. május 20.A parlamenti és elnökválasztások napja. A 17,200.722 választásra jogosult állampolgár közül 14,826.616 (86,2%) jelent meg az urnáknál. Az érvénytelen szavazatok száma: 1,106.713 (7,5%). – A választás végeredménye: államelnök Ion Iliescu (a szavazatok 85%-ával).A parlamenti helyek megoszlása: FSN (képviselők száma: 263, szenátorok száma: 92); RMDSz (képviselők száma: 29, szenátorok száma: 12); PNL (képviselők száma: 29, szenátorok száma: 9); MER (képviselők száma: 12, szenátorok száma: 1); PNTCD (képviselők száma: 12, szenátorok száma: 1); AUR (képviselők száma: 9, szenátorok száma: 2). További 6 párt szerzett 10 mandátumnál kevesebbet. Függetlenként 10 képviselő jutott be, 9 nemzeti kisebbség hivatalból szerzett 1-1 helyet. – Összesen 524 mandátum (405 képviselő + 119 szenátor). (→ 1990.05.30) Az RMDSz képviselőinek és szenátorainak listája, megyék szerint. w Képviselők: Arad: Tokay György; Beszterce-Naszód: Szilágyi János; Bihar: Csapó I. József, Nagy Béla, Szilágyi Zsolt; Brassó: Madaras Lázár; Fehér: Brendus Gyula; Hargita: Borbély Ernő, Borsos Géza, Csutak István, Incze Béla, Nagy Benedek; Hunyad: Takács Csaba; Kolozs: Eckstein-Kovács Péter, Pillich László, Podhradszky László; Kovászna: Bajcsi Ákos, Domokos Géza, Márton Árpád; Máramaros: Zonda Attila; Maros: Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László; Szatmár: András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Bárányi Ferenc. w Szenátorok: Arad: Hosszú Zoltán; Bihar: Demény Lajos; Brassó: Fazekas Miklós; Hargita: Hajdú Gábor, Verestóy Attila; Kolozs: Szőcs Géza; Kovászna: Király Károly, Kozsokár Gábor; Máramaros: Csiha Tamás; Maros: Markó Béla; Szatmár: Szabó Károly; Szilágy: Tóth József. Demény Lajos szerint a választások idején Ro.-ban mintegy 75 párt volt bejegyezve. [MN, 1993. jan. 30.] „Az 1990. május 20-i választások nyomán létrejött parlament legfőbb feladata abban állt, hogy Alkotmányozó Gyűléssé minősülve, kidolgozza és elfogadja az ország alaptörvényét. A munka közel másfél évig tartott, a következő menetrend szerint: 1990. júl. 11. – a két ház közös ülésén kimondta: az Alkotmányozó Gyűlés megkezdte munkáját; 1991. febr. 13. – a szövegező bizottság bemutatta a téziseket vagyis alapelveket; 1991. jún. 19. – a tézisek elfogadása; 1991. szept. 10. – az alkotmányszöveg vitájának megkezdése; 1991. nov. 21. – az alkotmány megszavazása.” [Domokos 2: 247–248.; ezután következett az alkotmányról szóló népszavazás, ]911208.] 1990. július 5.A szenátusban megalakították a szakbizottságokat. Király Károly (a szenátus alelnöke), Verestóy Attila (szenátusi titkár), Szőcs Géza (kisebbségi biz. aleln.), Demény Lajos (oktatásügyi biz. aleln.), Kozsokár Gábor (munkaügyi és szociális biz. eln.), Hosszú Zoltán (az állampolgárok panaszaival foglalkozó szakbiz. eln.). Kozsokár Gábor és Hosszú Zoltán tagja az alkotmányozó bizottságnak.1990. szeptember 23.Bukarestben megkezdte munkáját a 23 tagú Alkotmányszerkesztési Bizottság. Az RMDSz-t Frunda György és Hajdú Gábor képviseli. (→ 1990.12.21)Marosfőn emléktáblát avattak az 1989. dec. 26-án ismeretlenek által agyonvert Ébner Jenő lazarista tisztelendő atya emlékére. 1990. november 20.Az RMSz közölte az AC nyilatkozatát. Ebben tk. szó esett a földtörvényről, a készülő alkotmány országos vitájáról, egy parlamenti és civil vegyesbizottság létrehozásáról, amely megtisztítaná az igazságszolgáltatás, a rendőrség és a SRI apparátusát.1990. december 21.Az RMSz-ben Frunda György számolt be az új alkotmány kidolgozásáról (→ 1990.09.23). A szövegezést 1990. nov. 15-én fejezték be, a tervezetet – megvitatás végett – átadták a szenátusi és képviselőházi bürónak. Élénk viták voltak a nemzetiségi kisebbségek kollektív jogaira vonatkozó cikkelyek körül. Elfogadták a kisebbségek jogát pártok és szövetségek alakítására, de elvetették az erőszakos asszimiláció megakadályozására vonatkozó cikk fölvételét a tervezetbe, noha erre vonatkozóan Ro. aláírta a koppenhágai zárónyilatkozatot (1990. jún. 29-én). A tervezet – bizonyos tekintetben – visszalépést jelent a korábbi alkotmányhoz képest, ui. nem ismeri el a nemzeti kisebbségek anyanyelv-használati jogát a helyi hatóságokkal szemben. (→ 1991.01.25)1991. január 16.A parlamentben N. S. Dumitru előterjesztette a marosvásárhelyi eseményekről készült hivatalos jelentés kivonatát, melyből kiderült, hogy az összetűzéseket nem a magyarok kezdeményezték. A jelentés 60, a függelék 160 oldalas. [RMSz, jan. 18.] (→ 1991.01.17)A szenátusban befejezték a földtörvény tervezetének vitáját. A földtörvényt 10 tartózkodással elfogadta a szenátus. Bukarestben a balti államok és Moldova függetlensége támogatására szervezett tüntetést az egyetemi diákliga és a Ro.-ban tanuló moldovai diákok. Kádár Gyula – adatokkal alátámasztott cikkben – támadta az alkotmánytervezet első paragrafusát, mely Ro. nemzetállam jellegét hangsúlyozza. [EurId, jan. 16.] 1991. január 25.Az ellenzéki pártok által szervezett temesvári tüntetésen tízezres tömeg követelte Iliescu elnök lemondását.A Népújság – Jogok és korlátok között? Betekintés a készülő alkotmány boszorkánykonyhájába c. – interjút közölt Frunda Györggyel, aki részt vett az alkotmány megszövegezésében. (→ 1990.12.21) Budapesten aláírták a m.–ro. kereskedelmi egyezményt, amely szerint 1991-től a két ország közötti elszámolás konvertibilis valutában történik. [RMSz, jan. 25.] 1991. február 13.Domokos Géza a parlamentben ismertette az RMDSz álláspontját az alkotmánytervezet első cikkelyével kapcsolatban. Kifogásolta azt a meghatározást, hogy Ro. „egységes nemzeti állam” – ez azért nem helytálló, mivel a nemzetiségek lélekszáma eléri az 5 milliót.A VR vezetősége magyarellenes felhívást juttatott el a Rompres hírügynökséghez, melyben azt követelték, hogy mérjék fel: milyen iskolákat létesített illegálisan [!] a m. kisebbség, állapítsák meg a Mo.-ról behozott tankönyvek számát és tiltsák be a törvények m. nyelvű közzétételét. Petre Burcă PUNR képviselő a parlamentben a nemzetiségi műsorok adásidejének csökkentését helyeselte. (→ 1991.02.03, 1991.02.21) Halász Anna ismertette a ro. antiszemitizmus történetének kevéssé ismert részleteit. [RMSz, febr. 13.] 1991. február 15.A Szabadság közölte azt a módosító javaslat-csomagot, amelyet az RMDSz és a többi nemzetiség parlamenti csoportjai állítottak össze az alkotmánytervezettel kapcsolatosan. A hatalom köteles biztosítani a nemzeti kisebbségek védelmét. A román állam alapja nem a ro. nép egysége, hanem a ro. nép és a nemzeti kisebbségek egysége. Több paragrafus átdolgozását kérték (pl. azt, hogy ne legyen büntetendő a nemzeti és etnikai szeparatizmusra való felhívás), és azt, hogy a kisebbség használhassa anyanyelvét a közigazgatási szervek előtt.1991. február 16.A bukaresti Helsinki Bizottság antidemokratikusnak nevezte az alkotmánytervezetet, a független sajtó papírral való ellátását, az újságírókkal szembeni rendőri erőszakot, a bukaresti „bányászjárást” (1990. jún. 13–15.), a régi intézmények tovább élését.1991. március 2.Szatmárnémetiben megkezdődött az RMDSz OV kétnapos ülése, melyen részt vettek az RMDSz megyei elnökei, a társzervezetek és -pártok (RMKdP, RMKgP, MISzSz) képviselői. Az ülésen döntés született egy szórványbizottság felállításáról, és arról, hogy a köv. kongresszusig a politikai kérdésekben az elnökség dönt, az alkotmánytervezettel kapcsolatban pedig a parlamenti csoporttal együtt határoz.Kitört a jugoszláv polgárháború. 1991. május 8.A m. egyházak vezetői levélben fordultak Iliescu elnökhöz, amelyben tk. a törvények, rendeletek és a készülő alkotmány kisebbségellenes jellegét sérelmezték. Ezek megalkotásánál nem veszik figyelembe a vonatkozó nemzetközi dokumentumokat. A tervezet diszkriminatív módon csak a ro. nyelvű oktatást kívánja elismerni, ahelyett, hogy leszögezné: „az oktatás románul, a nemzeti kisebbségek nyelvén és világnyelveken folyik”. [RMSz, máj. 8.] (→ 1991.05.22)1991. június 6.Újabb vitát eredményezett az alkotmányozó bizottságban az anyanyelv használatának kérdése. [RMSz, jún. 6.]Zetelaka lakói levélben kérték Iliescu elnököt, hogy részesítse kegyelemben a rendőrgyilkossági per elítéltjeit. (→ 1991.03.29, 1991.11.12) 1991. június 19.A ro. parlament befejezte a készülő alkotmány téziseinek vitáját. [Ezután kezdődött az alkotmány tulajdonképpeni szövegezése; ]900520.]A m. kormány létrehozta a Teleki László Alapítványt. Feladata sokrétű: nemzetközi kapcsolatok tudományos igényű megalapozása, európai integráció, világpolitika; a térség biztonsági és kapcsolatrendszere; etnikai, nyelvi és vallási kisebbségek helyzetének kutatása és elemzése. Egyórás harangszó köszöntötte az eseményt: az utolsó szovjet katona is elhagyta Mo. térségét. (→ 1990.03.10) 1991. június 20.A szenátus után a képviselőház is elfogadta az állambiztonsági törvényt, amely az államellenes tettek közé sorolja a szeparatizmust. Az RMDSz OE nyilatkozatban tiltakozott az alkotmányellenes megfogalmazás ellen, mert ez lehetőséget teremt a szeparatizmus fogalmával való visszaélésre. (→ 1991.06.26)A bukaresti cégbíróságon bejegyezték a Nagy-Románia Pártot (PRM). Eln.: C. V. Tudor, aleln.: Eugen Barbu. (→ 1991.05.16) 1991. június 21.Az alkotmányozó parlamenti gyűlés öt, a kisebbségekre vonatkozó cikkelyének megszavazásakor jelen volt Frits Honduis, az ET kisebbségi szakértője. Az elsöprő többség a kisebbség javára szavazott.A Szabadságban Dáné Tibor cikkezett az RMDSz 2. kongresszusán történtekről. (→ 1991.05.24) Dáné 21 ügyrendi pontnál adott be pontosító vagy tisztázó javaslatokat, amelyeket a kongresszus elfogadott. Amikor a „Gézák párharca” folyt, akkor Dáné Tibor Tőkés Lászlót javasolta elnöknek, de Tőkés azt nem vállalta. ● [A „Gézák párharca” arra vonatkozik, hogy elnökválasztáskor az első szavazás eredményeként Szőcs Géza lett a győztes, de ezt a szavazást Tokay György megvétózta azzal az ürüggyel, hogy az urnában kevesebb szavazat van, mint ahány szavazócédulát kiosztottak. A megismételt szavazás Domokos Géza győzelmét hozta.] 1991. július 19.A m. egyházak képviselői Kolozsvárott tanácskoztak az alkotmánytervezetről és 10 cikkely esetében javasoltak módosítást. [Szabadság, júl. 19.]Genfben elfogadták az EBEÉ kisebbségi konferenciájának záródokumentumát. A zárónyilatkozat szerint valamennyi nemzeti kisebbség számára biztosítani kell a feltételeket saját kultúrája fejlesztéséhez, nemzeti, nyelvi, vallási azonosságtudatának megőrzéséhez; meg kell teremteni a feltételeket az anyanyelvű oktatáshoz. A dokumentum elítélte a faji, etnikai, vallási gyűlölködést, az antiszemitizmust és az idegengyűlöletet. – A nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos témák, valamint az ezzel kapcsolatos nemzetközi egyezmények betartása nem tekinthető az illető állam kizárólagos belügyének. [Szabadság, júl. 20., aug. 2.] Botrányba fulladt a privatizációs törvény vitája. Több párt képviselői is kivonultak a teremből. 1991. szeptember 10.A parlament megkezdte az alkotmánytervezet vitáját és jóváhagyta az első szakaszt, amely szerint Ro. nemzetállam. Az RMDSz és a PNTCD képviselői (összesen 45-en) ellene szavaztak, 35-en tartózkodtak. [Szabadság, szept. 11.]1991. szeptember 14.Király Károly kijelentette: többé nem kíván részt venni az Alkotmányozó Gyűlésen, mert indítványait sorban elvetik, őt lehurrogják és megvonják tőle a szót. Gyakoriak a szélsőséges kijelentések: Bârlădeanu azt állította, hogy 1989-ben a temesvári felkelést külső erők támogatták, s ha Tőkés László állt a forradalom élén, akkor a történtekben a magyarok keze is benne volt. – Király még arról is szólt, hogy az RMDSz nem egységes. Példaként a 6-os pont megszavazása körüli nézeteltérést említette. E pontból hiányoznak a kollektív nemzetiségi jogokra való utalások, ezért ellene kellett volna szavazni, de Domokos, Verestóy és Frunda mellette szavaztak. [RMSz, szept. 14.] A kérdést a Kolozs megyei RMDSz-képviselők is szóvá tették [lásd: Szabadság, szept. 19.]. (→ 1991.09.21)1991. szeptember 24.A parlament alkotmányozó gyűlésén vita alakult ki az etnikai pártokról. Főleg a PUNR képviselői ellenezték az ötletet, végül szavazás döntött a kérdésben: engedélyezik az etnikai pártokat. [Szabadság, szept. 26.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
