|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 23 találat | lapozás: 1-20 | 21-23 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: alapszerződés ro.–ukrán 1993. április 9.Adrian Năstase, parlamenti küldöttség élén, Ukrajnába látogatott. A megbeszélések fő témája az alapszerződés előkészítése volt. Egyetértettek abban, hogy jelenleg nem kívánatos a határmódosítás, azzal a kikötéssel, hogy a két ország kölcsönösen biztosítja a nemzeti kisebbségek jogait. [RMSz, ápr. 9.]1993. december 9.Késik az ukrán–ro. alapszerződés aláírása; a két állam viszonya nem felhőtlen, amit az is súlyosbított, hogy a dec. 1-jei ünnepségeken (→ 1993.12.01) a hajdani Nagy-Románia térképe előtt ünnepeltek (ti. az akkori ro. területek egy része ma Ukrajnához tartozik). [ÚM, dec. 9.]A MADISz rendezésében filmnapok kezdődtek a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. (→ 1994.10.27) 1995. július 17.Ro. részéről Meleşcanu külügymin. írta alá Strasbourgban a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartáját. (A charta javaslatcsomag, amelyből az érintett állam választhatja ki, mely intézkedéseit alkalmazza; ]980301.) [RMSz, júl. 19.]A kormány elképedve értesült az Európa Parlament határozatáról (→ 1995.07.13). Az oktatási törvénnyel szembeni ellenvetések „meg nem érdemelt sértést jelentenek a ro. néppel és az országban élő minden kisebbséggel szemben”. A nyilatkozat szerint a törvény fölülmúlja az Európában érvényes szabályozásokat. [RMSz, júl. 19.] Nem hoztak eredményt a kijevi tárgyalások, amelyeket a két kormány szakértői folytattak a ro.–ukrán alapszerződésről. A megállapodást az akadályozza, hogy Ro. nem hajlandó megerősíteni a két állam határait rögzítő 1961-es szerződést. 1995. november 18.Herkulesfürdőn megkezdődött a h. t. románok fóruma, a Ro. Szellemiség 3. Kongresszusa. Iliescu elnök üzenetet küldött a tanácskozás résztvevőihez, amelyben hangsúlyozta: Ro. fokozott érdeklődése a határain túl élő románok iránt abban a példás kisebbségpolitikában gyökerezik, ami európai szintű jogokat biztosít a területén élő etnikumoknak. [MN, nov. 20.]Bukarestben a ro. és az ukrán külügyi szakértők a kétoldali szerződés aktuális kérdéseiről tárgyaltak, de nem történt előrelépés: a Kígyó-szigetet mindkét ország magának követeli. [RMSz, nov. 21.] A PUNR elnökéül ismét Gh. Funart választották meg. A vezérkarba került Funar felesége, Sabina is. [RMSz, nov. 21.] 1995. december 15.Birtalan Ákos – látva, hogy a lakosságnak mindössze 10%-a váltotta be a kuponjait – javaslatot nyújtott be a privatizációs törvény határidejének megváltoztatására. A késés magyarázata: a lakosság tájékozatlan és bizalmatlan. A szenátus 4 hónappal meghosszabbította a határidőt. [RMSz, dec. 15.]Ukrajna csak akkor hajlandó aláírni Ro.-val az alapszerződést, ha a két ország között nincs napirenden területi kérdés, olvasható az ukrán külügymin. nyilatkozatában. [RMSz, dec. 15.] Tőkés László, az 1989-es temesvári forradalomra emlékező ünnepségen a m.–ro. megbékélésről beszélt. Tőkés alternatív indítványa (→ 1995.10.31) Iliescu elnök bejelentése (→ 1995.08.30) után született, de azt Chebeleu szóvivő elutasította. A Gabriel Andreescu, Valentin Stan és Renate Weber nevével fémjelzett bukaresti Nemzetközi Tanulmányok Központja (Centrul de Studii Internaţionale) megállapította, hogy Iliescu indítványa ellentétes az ajánlott francia–német modellel, ugyanakkor a „ro. hatóságok magatartása ellentétes a megbékélési szándékot illető nyilatkozattal”. [RMSz, dec. 19., dec. 20.] 1996. március 4.Sütő András Egy viharos ügy végkifejlete címmel összegezte az NTA ügyét (→ 1993.10.20, 1993.10.31, 1994.04.20, 1994.04.30, 1995.01.13), amelyet alapítói kérésére a budapesti főügyészség – 1995. nov. 14-én hozott ítéletével – megszüntetett. A hírlap, Sütő cikke mellett Ábrahám Dezső írását is közölte. [Népújság, márc. 4.] – (Az NTA-, Ábrahám Dezső- és Szőcs Géza-ügy további fejleményeit lásd még: Népszabadság, 1995. ápr. 19. és 1996. márc. 6.; MH, márc. 6., márc. 29.; Népszava, márc. 8.; RMSz, márc. 16., márc. 30., ápr. 11., ápr. 13., ápr. 18., ápr. 20., ápr. 27., máj. 7.; Szabadság, márc. 18.; EN, márc. 27., ápr. 3., ápr. 10.; EurId, 8. sz.) (→ 1996.03.19)Gabriel Ţepelea, a PNTCD alelnöke sajtóértekezletén kifejtette: a párt nem támogatja az RMDSz személyi elvű autonómiáját, mert az szerinte regionális és etnikai autonómiát, kollektív jogokat jelent. [RMSz, márc. 6.] Belgrádban a ro. és a jugoszláv külügyi szakértők véglegesítették az alapszerződés szövegét, amelyet a végső simítások után külügyminisztériumi szinten fognak ellenjegyezni. [RMSz, márc. 4.] – Az ukrán–ro. alapszerződés is kész van 99%-ban; ezzel kapcsolatban Bukarest abba is beleegyezett, hogy a határkérdéssel foglalkozó cikkelyt külön vitassák meg. [MH, márc. 4.] A kárpátaljai m. kisebbség sorsáról írt cikket Sylvester Lajos: a 2. világháború után az ottaniakat szétszórták a Szovjetunió több városába (pl. Alma-Ata, Tallinn, Riga, Kijev), ma azonban sikerült megszerezniük néhány jogot: szabad az anyanyelvhasználat, a feliratozás két- vagy háromnyelvű, énekeiket szabadon énekelhetik. [Háromszék, márc. 4.] A párttörvény által bevezetett korlátozás (→ 1996.03.01) véget vet számos kis párt létének (RMKgP, RMKdP), de minden rosszban van egy kis jó is: a törvény tárgyalásakor, a képviselőházban zöld utat kaptak az etnikai alapon szerveződő pártok. [Szabadság, márc. 6.] (→ 1996.03.19) 1996. október 29.Kijevben újabb tárgyalási fordulót tartottak a két ország közötti alapszerződésről. Az ukrán fél nem zárja ki, hogy fölhasználja a ro.–m. alapszerződés néhány elemét, így az 1201-es ajánlás értelmezését. [RMSz, okt. 31.]A m. legfelsőbb bíróság értelmezése szerint nem hozható létre olyan szervezet, amelynek célja a jelenlegi határok megváltoztatása, ezért elutasították a M. Területekért Szövetség bejegyzését. [Népszabadság, okt. 29.] 1997. január 13.Vida Gyula elmondta: a kormányalakítás idején olyan gyorsan peregtek az események, hogy nem volt idő és alkalom minden döntés előtt az SzKT-t konzultálni (ez válasz volt Katona Ádámnak, ]961126), de az utólagos jóváhagyás 90%-os volt (→ 1996.11.28), tehát helyes döntések születtek. Az RMDSz a kormányba lépéssel nem mondott le alapvető politikai célkitűzéseiről, mint az autonómia kérdése vagy a BTE. [RMSz, jan. 13.]Hosszú szünet után Bukarestben újrakezdték a tárgyalásokat a ro.–ukrán alapszerződésről. Radu Vasile kijelentette: Ro. nem enged a Molotov–Ribbentrop-paktum elítélését illetően és utalni kíván az Ukrajnában élő 400 ro. polgár jogaira. [RMSz, jan. 15.] Élénk visszhangot váltott ki Miron Cozma letartóztatása. A felforgató tevékenység vádjával őrizetbe vett bányászvezér (→ 1990.06.13, 1991.09.25) elleni vádirat 5000 oldalas. Korábban többször beidézték, de sohasem jelent meg. – A bányavidéken sűrűn járőröznek a rendőrök, a boltokat feltöltötték hússal és kenyérrel. A közlekedési min. legfőbb gondja, hogy a bányászok ne induljanak ismét a fővárosba. Emil Constantinescu a bányászok küldöttségének elmondta: garantálja, hogy az ügyből nem lesz politikai per. [RMSz, jan. 13.] Újabb két titkosszolgálat került parlamenti ellenőrzés alá: a belügyminisztériumi és a külföldi hírszerzést végző testület. A 9 titkosszolgálatból eddig csak a SRI-re terjedt ki a parlamenti felügyelet. [Háromszék, jan. 13.] Febr. 1-jei hatállyal visszahívták posztjáról Ádám Erzsébet színésznőt (Hajdu Győző feleségét), a budapesti kulturális központ igazgató-helyettesét. (→ 1995.11.17) [RMSz, jan. 13.] 1997. február 10.Szabó Károly a szenátusban rámutatott: Iliescu – 6 éves elnöksége idején – a fegyveres testületek tábornoki karát banánköztársasági méretekben gyarapította és léptette elő. [Táj., febr. 11.] ● [Az RMDSz szenátorának észrevétele egybevág Király Károly véleményével (→ 1989.12.22): a bukaresti „forradalmat” a hadsereg segítsége nélkül nem nyerhette volna meg az új hatalom.]Horváth Andor, a Bolyai Társaság elnöke, az SzK-hoz intézett nyílt levélben leszögezte: az önálló m. egyetem jogos igénye a romániai m. közösségnek; az osztozkodás, az egyetem szétválasztása nem járható út. [Szabadság, febr. 10.] Az ukrán külügyminisztériumhoz közel áll források szerint Bukarest hajlandó annak elfogadására, hogy a megkötendő alapszerződésben ne szerepeljen a Molotov–Ribbentrop-paktumra való utalás. [RMSz, febr. 10.] 1997. február 28.Kilenc nacionalista ukrán párt azt kérte Leonyid Kucsma elnöktől, hogy csak abban az esetben írja alá az alapszerződést, ha Ro. lemond területi követeléseiről és biztosítja az ukrán kisebbség jogait. A nyilatkozat aláírói emlékeztettek, hogy Ro. volt az egyetlen ország, amely 1991-ben Ukrajna területi egysége elleni hivatalos nyilatkozatot adott ki. [RMSz, febr. 28.]Mihály exkirály Bukarestbe érkezett. 1997. március 3.Az OT úgy döntött, hogy az RMDSz részt vesz a jan. végén kormányrendelettel létre hozott új, konzultatív testületben, a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában (CMN). Az új CMN nem a kormánnyal, hanem a Kisebbségvédelmi Hivatallal áll kapcsolatban, együttműködik a kisebbségi szervezetek tevékenységének összehangolásában. [RMSz, márc. 5.]Radu Vasile megnyugtatta a király látogatásától megrettent polgárokat: a monarchia csak a nép döntése lehet, a pártoknak ebben a kérdésben nem kell állást foglalniuk. [Szabadság, márc. 4.] A VR kezdeményezésére tucatnyi nacionalista szervezet képviselői gyűltek össze, hogy „megvédjék a nemzeti méltóságot”. Az ellen tiltakoztak, hogy a kormány – az ukrán–ro. alapszerződésben – le akar mondani a területi követelésekről. [RMSz, márc. 6.] 1997. március 24.Gennagyij Udovenko ukrán külügymin. Brüsszelben azt szorgalmazta, hogy a NATO ne vegyen föl tagjai közé olyan államokat, amelyeknek területi vitáik vannak szomszédaikkal. A ro. nagykövetség nyilatkozata szerint egyik ország sem érdekelt elsietett alapszerződés megkötésére. [RMSz, márc. 26.]Kolozsvárott megtartotta első ülését a BBTE ro., m. és német akadémiai közösségeinek képviselőiből álló állandó bizottság, hogy megvitassa az egyetem multikulturális struktúrájának fejlesztését. Az ülésen „felleltározták a m. ny. oktatás megszervezésének problémáit”. [Szabadság, márc. 26.] 1997. április 9.Fey László tkp. Tőkés Lászlót támadta, amikor azt ajánlotta, hogy az RMDSz kongresszusán fel kell vetni a tb. eln. pontosabb meghatározását, mert „nem lehet valakinek tényleges hatáskört adni élete végéig, ellenőrzés, felelősségre vonás és a visszahívás lehetősége nélkül”. Amennyiben megmarad ez a státus, a tb. elnök csak szimbolikus hatáskörrel rendelkezhessen. [RMSz, ápr. 9.]Ion Raţiu (PNTCD), a képviselőház külügyi biz. alelnöke kijelentette: „Készek vagyunk lemondani Besszarábia és Bukovina követeléséről, és ezért, úgy gondolom, a ro.–ukrán alapszerződést hamarosan megkötik.” [RMSz, ápr. 9.] Tőkés László azt javasolta, hogy az SzKT elvi nyilatkozatban vállaljon közösséget a Dunától délre élő ro. kisebbségi közösségekkel, kezdeményezze helyzetük felmérését, jogsérelmeik orvoslását, kezdeményezze az ET közbelépését a balkáni ro. népcsoportok elismertetéséért. [Szabadság, ápr. 10.] (→ 1997.04.25) Ro. népessége 1996-ban 74 ezerrel csökkent, a „korfán” is vészes eltolódások tapasztalhatók: a 15 éven aluli gyermekek részaránya 24,1%-ról (1989) 19,6%-ra csökkent (1996); a 60 év felettiek részaránya 15,2-ről 17,9-re emelkedett. [Szabadság, ápr. 9.] 1997. május 3.Kijevben az ukrán és ro. külügyminiszter aláírta a két ország közötti alapszerződés végleges szövegét. Gennagyij Udovenko, ukrán külügymin. elmondta: az alapszerződés értelmében a két fél sérthetetlennek ismeri el a jelenlegi határokat és tartózkodni fog a jövőbeni határmódosítási törekvésektől. A Kígyó-sziget körüli, kőolajban gazdag tengerfenék kiaknázásáról a felek két éven belül fognak megegyezni. [Szabadság, máj. 5.]Albert Álmos, sepsiszentgyörgyi polgármester valamint az RMDSz szenátorai és képviselői kihallgatást kértek a belügyminisztertől, hogy elérjék az új csendőrkaszárnya építésének leállítását. Eredményt nem tudtak elérni, ezért az RMDSz helyi szervezete felhívással fordult a m. lakossághoz, hogy aláírásukkal nyomatékosítsák a tiltakozó beadványt. [RMSz, máj. 3.] 1997. május 5.Az ukrán–ro. alapszerződés kérdésében Iliescu elnök merev álláspontja miatt nem sikerült korábban megegyezni. Egyrészt a korábban Ro.-hoz tartozó területek kérdését nem sikerült lezárni, másrészt az Ukrajnában élő ro. kisebbség helyzete jelentett gondot. Végül az isztambuli csúcsértekezleten (→ 1997.04.28), a két elnök találkozóján született meg a döntés a szerződés aláírásáról. [MH, máj. 5.]1997. május 22.Markó Béla elmondta: a módosított tanügyi törvény parlamenti jóváhagyására sürgősségi eljárást fog kérni a kormány, hogy az minél hamarabb érvénybe léphessen. [RMSz, máj. 22.]Tőkés László elégedetlen a tanügyi törvény módosításaival. Nem elegendők a jobbítások és könnyítések, az RMDSz által benyújtott tervezetet kellett volna jóváhagyatni. A tb. elnök szerint az RMDSz saját programjával kerül ellentétbe, ha az önálló BTE helyett beéri a m. tagozattal. A mostani helyzet a „rossz emlékezetű politikai magatartást idézi, mely jogok helyett beérte engedményekkel (…) ennyiért nem volt érdemes a kormányba belépni”, mivel – úgymond – kisebb-nagyobb enyhüléseket a kedvező európai konstellációban megalkuvás nélkül elértünk volna. – Az MTI-nek adott nyilatkozatában Markó Béla az RMDSz elleni súlyos támadásként értékelte Tőkés állásfoglalását. [Szabadság, máj. 22.] Az Erdélyi Magyarságért Alapítvány budapesti rendezvényén Tőkés László az erdélyi magyarság számára követelt kollektív jogokat, a magyar történelmi egyházak kisajátított javai után pedig teljes körű jóvátételt. A rendezvényen megalakult a Magyar Érdekvédelmi Szövetség, melynek célkitűzései között szerepel az utódállamokban jogsérelmet szenvedett magyarok jogigényeinek felmérése és annak képviselete a hazai és nemzetközi fórumokon. [RMSz, máj. 26.] Bukarestben ezrek tüntettek a ro.–ukrán alapszerződés ellen, amelyet a PRM, PUNR és más nacionalista szervezetek rendeztek. [Szabadság, máj. 24.] 1997. június 2.Constantinescu ro. és Leonyid Kucsma ukrán elnök aláírta a két ország közötti alapszerződést. [RMSz, jún. 4.]Kolozsvárott a Fidesz küldöttsége (Orbán Viktor és Király András, külügyi titkár) a PNTCD megyei vezetőivel és Radu Sârbuval, az Áll. Vagyonalap igazgatójával tárgyalt, majd az RMDSz ÜE székházában Takács Csabával és Székely Istvánnal folytatott eszmecserét. [Táj., jún. 5.] Székelyudvarhelyen a csereháti árvaház jogvitája a svájci adományozó, a város, a beruházó és a gör. kat. apácarend között folyik. A telket, amelyen az épület áll, a Văcăroiu-kormány az egyháznak adta, de azt az új kormány érvénytelenítette. A városban a lakosság nyilvános tiltakozása nyomán a tüntetők kivezették az épületbe illegálisan beköltözött négy apácát (vesd össze: ]970528). Kolumbán Gábor megyei tanácselnök sajtóközleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta: a kisegítő iskola ügyének nem etnikai vagy vallási, hanem tulajdonjogi háttere van, s ugyanakkor tisztázatlanok az építkezés pénzügyei. Eugen Şerbănescu kormányszóvivő kijelentette, hogy az RMDSz kormánybeli képviselői elhatárolták magukat bármilyen erőszakos cselekménytől, és emlékeztetett arra, hogy Szász Jenő polgármester nem tagja az RMDSz-nek, hanem függetlenként nyerte meg a választásokat. [Szabadság, jún. 2.] 1997. június 26.A képviselőház 165:92 arányú szavazattal ratifikálta a ro.–ukrán alapszerződést. Az ellenzéki képviselők azzal indokolták nem szavazatukat, hogy a szerződéssel Ro. lemondott történelmi területeiről. [RMSz, jún. 28.]Ion Moisil szenátor fundamentalistáknak nevezte az ortodox egyházi vezetőket, akik nem akarják visszaadni a gör. kat. templomokat és azt javasolta: hozzák nyilvánosságra az ortodox korifeusok Securitate-dossziéit, hadd lássa a nép, kikben bízik. [RMSz, jún. 26.] 1997. július 7.A szenátus ülésén 65:50 arányban ratifikálta a ro.–ukrán alapszerződést. Ugyanakkor elutasították azt a javaslatot, hogy vizsgálóbizotságot alakítsanak a „csereháti ügy” kivizsgálására (egy hete megszavazták ugyan a bizottság létrehozását, de többen visszavonták a szavazatukat, amikor kiderült, hogy félrevezető információkkal próbáltak hatni a szenátusra). [RMSz, júl. 9.] Markó Béla rámutatott: nem egyedi, hanem orsz. jelentőségű ügyek esetében kell vizsgálóbizottságot felállítani. [Táj., júl. 8.]Bill Clinton, amerikai elnök 8 órás látogatást tett Ro.-ban. Tárgyalt a kormányfővel, majd beszédet mondott az Egyetem téren: elismerőleg szólt a bekövetkezett változásokról, méltatta az RMDSz kormányban való jelenlétének fontosságát. [RMSz, júl. 12.] Az egyházi vezetők kolozsvári gyűlésén tk. a csereháti ügy is terítékre került. Szász Jenő polgármester hitelesen objektívnek nevezte az RMDSz tájékoztatását a kialakult helyzetről. [RMSz, júl. 10.] C. V. Tudor a kétnyelvű táblák leszaggatására szólította föl híveit: „ez az egyedüli megoldás a szégyentelenség és a [magyar] terrorizmus ellen”. [Háromszék, júl. 7.] 1997. július 16.Victor Ciorbea aggasztónak nevezte, hogy a Legfelsőbb Bíróság 17 tagja az alkotmánybírósághoz fordult a már ratifikált ro.–ukrán szerződés ügyében. [MN, júl. 17.]Tamás Sándor a helyhatósági törvény módosításainak alapdokumentumait ismertette: Ro. által is elfogadott nemzetközi egyezmények, a ro.–m. alapszerződés, az ET 1201-es ajánlása stb. [Szabadság, júl. 16.] lapozás: 1-20 | 21-23
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
