Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 25 találat lapozás: 1-20 | 21-25
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: Római katolikus egyház / egyházmegye és püspöke # Gyulafehérvári Főegyházmegye / Érsekség

1989. március 5.

A Kossuth rádió Vasárnapi Újság c. műsorában felolvasták az erdélyi róm. kat. egyházmegye 20 papjának Jakab Antal püspökhöz címzett levelét, amelyben a hívek sérelmeit, az orvoslásra váró problémákat taglalták. Elsősorban a vallásgyakorlás akadályozásáról tettek említést (nem építenek templomokat, nem nyomtatnak bibliát), de a kisebbségi sérelmek is helyet kaptak: az egyetemet végzetteket elhelyezik szülőföldjükről, folyamatosan csökken az anyanyelvű oktatás tere stb. [RMSz, 1994. márc. 5.]

1990. február 10.

Brassóban, Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen könyves-gyertyás tüntetéseket, Kolozsvárott nagygyűlést tartottak az anyanyelvű oktatásért, az iskolák m. tagozatainak visszaállításért. Marosvásárhelyen mintegy 80 ezer ember vett részt a – példás fegyelemmel megtartott, engedélyezett – néma tüntetésen, azt követően, hogy előző nap ro. diákok tüntettek a m. oktatás ellen.

Az RMSz közölte a marosvásárhelyi OGyI 8 tanárának az EME újjászervezését illető javaslatát. (→ 1990.03.22)

Megkezdődött a temesvári forradalom leveréséért felelős 22 tiszt és pártfunkcionárius pere.

Jakab Antal megyés püspök elrendelte a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas megszervezését.

1990. március 25.

A pápa 5 új latin és 6 új görög szertartású kat. püspököt nevezett ki a romániai egyházmegyék élére. Az egészségi állapota miatt márc. 14-én visszavonult dr. Jakab Antal gyulafehérvári püspök helyére Bálint Lajos korábbi segédpüspököt nevezte ki. A nagyváradi róm. kat. egyházmegyében Tempfli József, a szatmáriban Reizer Pál, a temesváriban Sebastian Kräuter, a bukarestiben pedig Ioan Robu lett az új püspök. A görög kat. Fogaras-Gyulafehérvár egyházmegye élére Alexandru Todea került, érseki rangban; további gör. kat. püspökök: Ioan Ploscaru (Lugos), Gh. Guţiu (Kolozsvár-Szamosújvár), Vasile Hossu (Nagyvárad), Lucian Mureşan (Nagybánya). – Üldözése idején tanúsított állhatatos magatartásáért címzetes érseki rangot kapott Ioan Chertes gör. kat. püspök és Boros Béla temesvári segédlelkész. (→ 1990.04.29, 1990.05.01, 2003.06.06)

Zilahon meggyalázták Fadrusz János Wesselényi-szobrát. – Bukarestben éjszaka felgyújtották a MALÉV irodáját.

Kolozsvárott megalakult a Romániai Magyar Mezőgazdák Egyesülete (végleges neve: Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, RMGE), amely az RMDSz keretében kíván tevékenykedni, s az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület (EMGE) hagyományait kívánja folytatni. Elnöke Csapó I. József.

Az országgyűlési választások első fordulója Mo.-n. A választáson a jogosultak 65%-a vett részt. A kialakult sorrend: MDF (24,7%), SzDSz (21,4), FKgP (11,7), MSzP (10,9), Fidesz (9,0), KDNP (6,5). A második fordulóra választási szövetséget kötött az MDF, az FKgP és a KDNP. (→ 1990.04.08)

1990. május 15.

Az Angelo Sodano bíborossal folytatott megbeszélések nyomán Ro. helyreállította a diplomáciai kapcsolatot a Szentszékkel.

A gyulafehérvári róm. kat. egyházmegye papsága állást foglalt a választások kérdésében: mindenki tekintse erkölcsi kötelességének a választás jogát, s mindenki döntsön a lelkiismerete szerint. A választás „nem népünk megosztását, hanem egységének megerősítését kell hogy szolgálja”.

Sajtótájékoztatót tartott Virgil Măgureanu, a SRI igazgatója. Kihangsúlyozta, hogy szervezetének nincs felhatalmazása őrizetbe vételre, házkutatásra, iratelkobzásra. A SRI garantálja, hogy ártatlan személyeknek nem lesz dossziéjuk. A SRI a Securitate volt alkalmazottai közül csak a kellően ellenőrzött és nem kompromittált személyeket vette át. (→ 1992.03.05)

1991. március 21.

1948 óta először érkeztek a Vatikánba ad limina látogatásra Ro. róm. kat. püspökei és segédpüspökei. A koncelebrációs szentmise után a pápa egyenként fogadta Ioan Ploscaru lugosi püspököt; Bálint Lajos gyulafehérvári megyés püspököt és segédjét Jakubinyi Györgyöt; Tempfli József nagyváradi püspököt.

Az Okt. Min., a Vallásügyi Államtitkárság és a felekezetek képviselői tanácskozásukon elemezték a vallási nevelés bevezetését. Az új tanévtől kezdődően az erkölcsi-vallási nevelés az elemiben és a gimnáziumban heti egy órában tartható minden felekezet esetében. A Min. biztosítja a pedagógiai profilú teológiai fakultások létesítését a felekezetek egyetemi fokú intézményeiben.

1991. augusztus 5.

II. János Pál az érsekség rangjára emelte és közvetlenül a Szentszéknek rendelte alá a Gyulafehérvári Egyházmegyét; érsekké az eddigi püspököt, Bálint Lajost nevezte ki, akit 1991. szept. 29-én iktattak be hivatalába. A SzER kommentárja megjegyezte: a vatikáni közlemény nem tért ki arra, hogy az egyházmegye hívei: magyarok. [Szabadság, aug. 7.]

1991. augusztus 12.

Tempfli József nagyváradi és Reizer Pál szatmári megyés püspök, II. János Pálhoz címzett levelükben, köszönetüket fejezték ki Bálint Lajos érseki kinevezéséért. Kérték, hogy a két egyházmegyét válasszák el a bukaresti érsekségtől és csatolják a gyulafehérvárihoz. Kérésüket azzal indokolták: Bukarest nem veszi figyelembe, hogy e két egyházmegyében a hívek 85%-a m. és nem áll ki hívei érdekében. [RMSz, szept. 10.]

1992. december 6.

Kolozsvárott a Szent Mihály-templomban a város m. lakossága ökumenikus istentiszteleten tiltakozott a Mátyás-szobor meggyalázása ellen, ahol részt vettek a KOT tagjai és parlamenti képviselők is. Az istentisztelet után a több ezres tömeg néma csendben megkerülte a templomot; a menethez több ellenzéki ro. értelmiségi (pl. Doina Cornea, Octavian Buracu) is csatlakozott; csak szórványos hangoskodók zavarták meg az eseményt. – A Gyulafehérvári érsekség nyilatkozata leszögezte: „A Mátyás-szobornál a teljes igazság azt követelné, hogy az eredeti felirat szerepeljen, kizárva minden módosítást, amelynek be nem vallott, de ismert célja: eltüntetni a neveket, amelyek arra emlékeztetnek, hogy a magyarságnak itt múltja és jelene van.” [Szabadság, dec. 8., 22.] – A parlamentben Szabó Károly interpellált a szobor-ügyben.

Kolozsvárott gyűlésezett a KOT és megbízta a parlamenti frakciót (→ 1992.12.07), hogy interpelláljon a Mátyás-szobor miatt. Szőcs Géza egy félreérthető kijelentése miatt, amely megkérdőjelezte az RMDSz-képviselők és -szenátorok megbízhatóságát, egyesek lemondással fenyegetőztek. [RMSz, dec. 8.]

1993. december 1.

Gyulafehérvár volt a központja a nemzeti ünnep rendezvényeinek. Az ellenzéki erők, korábbi ígéretükhöz híven (→ 1993.11.17), külön ünnepeltek, Bukarestben. A központi rendezvényen, az emelvény fölött az egykori Nagy-Románia térképe állt. [MN, dec. 2.] (→ 1993.12.09) – Mihály király üzenetét a lapok közölték: a hatalom minden eszközt megragad, hogy megakadályozza hazalátogatását. Az elmúlt 4 évben nem váltak valóra a remények, az emberek éhséget, hideget, korrupciót látnak maguk körül. [ÚM, dec. 1.]

Andrei Sangheli moldovai kormányfő Moszkvában megállapodott a FÁK-tagállamoknak történő hitel folyósításáról. – Chişinăuban eredménytelenül zárultak a Dnyeszteren túliakkal folytatott tárgyalások, mert a tiraszpoliak nem hajlandók felszámolni önhatalmúlag kikiáltott köztársaságukat. [RMSz, dec. 3.]

A Szentszék elfogadta a betegeskedő Bálint Lajos lemondását; az új érsek kinevezéséig Jakubinyi György kormányozza az egyházmegyét. (→ 1994.04.08)

1996. február 12.

A gyulafehérvári érsekség 1996-ot Márton Áron-évnek nyilvánította, Erdély nagy püspöke születésének 100. évfordulója tiszteletére. A Szent Mihály-templomban – püspökké szentelésének (1939. febr. 12.) évfordulóján – szentmisével emlékeztek meg Márton Áronról. [Szabadság, febr. 13.]

Richard Holbrooke, az AEÁ helyettes külügyi államtitkára Bukarestben a politikai pártok képviselőivel folytatott megbeszélést Ro. európai integrációjáról. Holbrooke hangsúlyozta, hogy az integráció 2 feltétele a nemzeti kisebbségek problémáinak orvoslása és a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolatok rendezése. [Táj., febr. 13.]

1996. szeptember 17.

Előbb egy nappal a parlament az idegen himnuszok és zászlók nyilvános használatát illető tiltást szavazott meg, ám a Temesvárról megérkező Adrian Năstase házelnök parancsára eltörölték a tiltó paragrafust, megszavazták viszont azt a betoldást, hogy az ország vagy a ro. nemzet nyilvánosság előtti rágalmazása 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönnel büntetendő. [RMSz, szept. 21.]

Kolozsvári ülésén az RMEEÁÉ nyilatkozatot fogadott el, amelyben leszögezték: érthetetlen az az ignorancia és antidemokratikus magatartás, amellyel a két ország kormánya az érdekvédelmi szövetséget és az egyházak képviselőit kezelte, semmibe véve a kéréseket. Iliescu elnökhöz fordultak, hogy elérjék a ro. kormány vállalt (tk. az egyházi javak restitúcióját illető) kötelezettségeit. [Szabadság, szept. 19.] (→ 1996.09.25)

A szenátusban elvetették Hajdú Gábor javaslatát, hogy a házassági ceremóniát m. nyelven is le lehessen vezetni, viszont elfogadták Seres Dénes javaslatát, hogy a keresztlevélben a család- és keresztneveket az anyanyelvi helyesírási szabályoknak megfelelően jegyezzék be. [Táj., szept. 17.]

Csíksomlyón fölszentelték a Jakab Antal Tanulmányi Házat, Zsögödfürdőn pedig a gyermeküdültető tábor központi épületét. A két épületet a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas anyagi támogatásával építették. [HN, szept. 25.]

1996. december 17.

Tiltakozási hullámot váltott ki a tervezett m. prefektusi posztok kérdése (→ 1996.12.14); a kérdéses megyék románsága, a fővárosi sajtó, sőt a CDR egyik pártja (a PNL) is tiltakozott. [MH, dec. 17.] – A tiltakozások miatt Szilágy megyének nem lesz m. prefektusa. [Szabadság, dec. 18.] (→ 1996.12.23)

II. János Pál a gyulafehérvári főegyházmegye segédpüspökévé nevezte ki Tamás József teol. tanárt. [RMSz, dec. 55.] (→ 1997.03.01)

1999. április 24.

A gyulafehérvári főegyházmegye papi szenátusa memorandumot intézett Ro. elnökéhez, kormányához, az EU Parlamentjéhez és a Szentszékhez, melyben megismételte a katolikus vagyon visszaszolgáltatására vonatkozó igényét. [RMSz, ápr. 24.]

1999. június 4.

A nagykárolyi Róm. Kat. Teol. Líceum gondjairól beszélt Visnyai Csaba igazgató. Az egyház – egyelőre csak papíron – visszakapta a Szt. László Konviktus épületét, amelyet fel kell újítani. [SzFÚ, jún. 4.]

A nagybányai Németh László Gimnáziumban a megyei m. oktatás jövőjéről tanácskoztak a tanárok. Az ált. iskolások ⅓-a, a középiskolások ⅔-a ro. nyelven tanul. [BÚSz, jún. 4.]

Az országban 1,242 millió katolikus hívő él (erdélyi egyházmegye: 542 ezer; temesvári em.: 112 ezer; váradi em.: 108 ezer; szatmári em.: 108 ezer; bukaresti érsekség: 105 ezer; jászvásári érsekség: 267 ezer), a görög katolikusok száma – 5 egyházmegyében – 846 ezer lélek (623 ezerrel több, mint az 1992-es népszámlálás idején!). [RMSz, jún. 4.]

Kézdivásárhelyen bemutatták Iochom István riportkönyvét (Kísért a múlt Székelyföldön), amely az Agache-ügy fejleményeit boncolgatja. [RMSz, jún. 7.] (→ 1999.08.13)

1999. augusztus 27.

A gyulafehérvári róm. kat. egyházmegye Caritas szervezetének mezőgazdasági részlege Gyergyószentmiklóson működik; a gépkörök egyben mezőgazdasági információs és közvetítő irodák. Tanfolyamokat szerveznek, használt mezőgazdasági gépeket hoznak Nyugatról. A gépköröket nem lehetett a jól működő bajor minta alapján megszervezni, mert az emberek – a kollektivizálás tapasztalatai nyomán – nem hajlandók közösen dolgozni. A fiatal gazdák, az elméleti képzés után hathónapos németországi vagy svájci gyakorlati munkán vesznek részt. 1993-tól 400 fiatal gazda dolgozik Nyugaton. [Szabadság, aug. 27.]

2000. szeptember 26.

A Gyergyó területi RMDSz-ben a várakozáson felüli volt a létszám a parlamenti előválasztáson: Garda Dezsőre 5234-en voksoltak, Nagy Istvánra 1185-en. [RMSz, szept. 26.]

Szilágy megyében küldöttgyűlésen dőlt el a jelöltek sorrendje: a képviselőjelölteknél Vida Gyula, a szenátoroknál Seres Dénes lett az első. [RMSz szept. 26.]

Végéhez közeledik a Gyulafehérvári Róm. Kat. Egyházmegye 1996-ben meghirdetett zsinata. A munkálatok szakaszosan követték egymást, 1997. márc. 9-től kezdődően. 22 dokumentumtervezetet vitattak meg, egyházközségi és felsőbb szinteken. A zsinat befejező munkálatait Csíksomlyón tartják szept. 24–28. között, majd ünnepélyes szentmisét tartanak a gyulafehérvári székesegyházban. Ott adják át Erdély érsekének a zsinati dokumentumokat, majd megemlékeznek Márton Áron halálának 20. évfordulójáról. [Szabadság, szept. 26.; HN, okt. 3.]

Szatmár megyében mintegy 100 tanítói állást helyettesekkel töltöttek be. A tarthatatlan helyzet fő oka a kicsi fizetés és az, hogy a tanítóképzőt végzett fiatalok közül sokan elhagyják a pályát. [RMSz, szept. 26.]

Új fordulat a csángó oktatásban: Andrei Marga miniszter szerint a csángó szülők kérvényeit a Bákó megyei tanfelügyelőségen kell kivizsgálni. Kötő József szerint a megyének nem vizsgálódnia kell, hanem a végrehajtásról kell gondoskodnia. A miniszteri pálfordulásban szerepet játszik a helyi prefektus levele, aki etnikai konfliktusok lehetőségét villantotta meg. [Krónika, szept. 26.]

Homoródszentmártonban a népi gyógyászatról tartott néprajzi konferenciát a KJNT és a Megyei Kulturális Központ. [HN, szept. 26.]

2001. augusztus 14.

Adrian Năstase egynapos hivatalos látogatásra Bulgáriába utazott, hogy az új kormányfővel megbeszéljék a két ország közötti vitás kérdéseket. [Szabadság, aug. 14.]

Ion Iliescu átvette Miron Cozma kegyelmi kérvényét és tanulmányozás végett átadta a Legfelsőbb Jogügyi Tanácsnak. Markó Béla ellenezné a 18 évre ítélt bányászvezér szabadon bocsátását, szerinte a bányászjárások szervezőit mindenképpen meg kellett büntetni. [Szabadság, aug. 14.]

Mircea Duşa prefektus szerint az UPE jelöltjei (→ 2001.08.02) jogszerűtlenül jutottak mandátumhoz a városi tanácsban, s bírósági döntés értelmében elveszítik a mandátumukat; erről a helyi testületnek kell döntést hoznia. [Szabadság, aug. 14.]

A 13 EU-tagjelölt országban élénkült a gazdasági élet, átlag 5%-os a GDP növekedési üteme. [Népújság, aug. 14.]

A gyulafehérvári róm. kat. egyházmegye félmillió híve közül 300 ezer a Székelyföldön él; ezért szükséges volt, hogy Csíkszeredába segédpüspöki hivatalt telepítsenek. Tamás József 5 éve van állomáshelyén. Az egyházmegyében 1990 óta 36 templomot és kápolnát építettek, de a nyugati segélyek kezdenek elapadni. [EN, aug. 14.]

2003. január 9.

Az EMK Kolozsvárott bemutatta Csapó I. József Autonómiák és autonómiatörekvések c. könyvét; Katona Ádám elmondta, hogy ennek mintájára kidolgozzák a Kalotaszeg és a Partium autonómiájának tervét is. [Szabadság, jan. 9., jan. 11.]

Hargita és Kovászna megyék ortodox püspökséget 1994-ben alapították; a püspökség területén 107 templom található, a hívek száma közel 100 ezer, ezeket 75 pap látja el. [Krónika, jan. 9.]

A Gyulafehérvári Főegyházmegye 525 ingatlant igényel vissza, de a dossziék még nincsenek készen. A hatóságok nehezményezik a restitúciót, sok esetben a telekkönyvi kivonatokat csak hosszas huzavona nyomán sikerül megszerezni. [Krónika, jan. 9.]

A szlovák kormányfő nyilatkozatban rögzítette: Komáromban rövidesen m. állami egyetemet fognak létrehozni. [Népújság, jan. 9.] (→ 2003.08.14)

2003. március 6.

Tabajdi Csaba elmondta: a módosított Jürgens-jelentés (→ 2003.01.28) már nem marasztalja el Mo.-t érdemi kérdésekben. [Szabadság, márc. 6.]

Eddig 4000 restitúciós kérvény érkezett az egyházak részéről, a legtöbb a görög kat. egyháztól és a Zsidó Közösségek Szövetségétől. A gyulafehérvári róm. kat. egyházmegye 400 ingatlant kért vissza, a nagyváradi 141-et, Szatmár 150-et, Temesvár 134-et. A ref. egyházak igénye: 609 (EREK) és 205 (KREK). Az unitárius egyház 84 ingatlant kért vissza, az evangélikus-lutheránus egyház pedig 19-et. [Szabadság, márc. 6.]

A kolozsvári törvényszék közigazgatási osztálya Gh. Funar ellenfeleinek adott igazat: a városi tanács törvényesen működik, azaz nem oszlott fel hivatalból, ahogy Funar állítja – közel egy éve. [Szabadság, márc. 6.]

2003. június 17.

Adrian Năstase átalakítja a kormányát, 22 minisztérium helyett csak 14 marad; emellett 6 tárcanélküli miniszter is részt vesz a kormányban.– Megszűnt a Tájékoztatási Min., melynek keretében mostanáig a kisebbségi hivatal működött; a hivatal a kormányfőtitkárság kebelébe kerül vissza. [Szabadság, jún. 17., jún. 18.]

A gyulafehérvári érsek körlevele megtiltja a főegyházmegye papjainak, hogy politikai szervezetekbe lépjenek; politikai rendezvényeken és összejöveteleken csak előzetes jóváhagyással vehetnek részt. [Krónika, jún. 17.]

Az eddigi (igaz, nem túl látványos) sikereken felbuzdulva további hat csángó faluban kérvényezték a m. nyelv tanításának beindítását. Az MCsSz egységes módon, postán továbbította a kérvényeket, így az iskolaigazgatók nem tudják lebeszélni a szülőket a m. oktatásról. [Krónika, jún. 17.]

Fejes Rudolf Anzelm, a Váradhegyfoki Premontrei Kanonokrend vezetője jogi úton keresi az igazát, ui. a rend valamikori tulajdonát képező épületegyüttest el akarják adni. [RMSz, jún. 17.]



lapozás: 1-20 | 21-25




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998