Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: európai egyezmények (nemzetközi egyezmények, charták)

1994. május 4.

Csapó I. József véleménye: az RMDSz-nek jelen kell lennie az Európai Stabilitási Egyezmény párizsi konferenciáján (→ 1994.05.25) és meg kell fogalmaznia azt a követelményrendszert, hogy a határok sérthetetlenségének ellentételezéseként az erdélyi magyarság megkapja a háromszintű autonómiát. [ÚM, máj. 4.]

A Le Monde cikke figyelmeztetett a rendszerváltás lassúságára (két választás után még mindig ugyanaz a párt és személy van hatalmon; 4 év alatt mindössze a nemzeti vagyon 2%-át privatizálták) és Ro. súlyos gazdasági helyzetére (1993: 300%-os inflációs ráta). [Média, máj. 4.]

1994. május 19.

Az Adevărul közölte König–Jansson-jelentést. A raportőrök fontosnak tartják, hogy Ro. csatlakozzon az önkormányzati Európa-chartához, továbbá a regionális és kisebbségi nyelvek chartájához, az embertelen bánásmódról szóló európai egyezményhez. Nem javult a kisebbségek helyzete, a tanügyi törvénytervezet nincs összhangban az ET 1201-es ajánlásával. A jelentés kiáll az ingatlantulajdonosok jogaiért, bírálja a földtörvény alkalmazásánál elkövetett visszaéléseket. Sürgetik a felekezeti törvényt és az egyházi vagyon restitúcióját, a rádió és tévé semlegességét garantáló törvényt. [RMSz, máj. 20.] (→ 1994.06.07)

1994. május 20.

Az SzKT marosvásárhelyi ülésén az oktatásügyi főosztály vezetője beszámolt arról, hogy az oktatásügyi törvénytervezettel kapcsolatos állásfoglalást juttattak el az ET-hez. – Az Európai Stabilitási Egyezmény párizsi nyitókonferenciájára küldendő állásfoglalás kérte, hogy az RMDSz-t fogadják el az előkészítő tárgyalások résztvevőjének; a rendező és vendéglátó Franciaországot arra kérték, hogy tegye lehetővé a szövetség részvételét a nyitókonferencián és a tárgyalásokon. [RMSz, máj. 24.]

1994. május 22.

Marosvásárhelyi közgyűlésén héttagú elnökséget választott az RT, a MISzSz politikai képviselete: Toró T. Tibor, András Imre, Füstös István, Zakariás Zoltán, Borbély Zsolt Attila, Tamás Sándor, Papp Előd. [Táj., jún. 6.]

Betlenben a ref. parókia udvarán leleplezték Bethlen Béla (1888–1979), Észak-Erdély egykori kormánybiztosa szobrát. [RMSz, máj. 24.]

1994. május 25.

T. Meleşcanu külügymin. Párizsba utazott az Európai Stabilitási Egyezmény 26-án kezdődő nyitókonferenciájára. Simona Miculescu külügyi szóvivő – az RMDSz felvetésére reagálva – elmondta, hogy a konferencián csak az államok képviselői vehetnek részt, a kisebbségi szervezetek képviselői nem. [ÚM, máj. 26.]

1994. május 27.

T. Meleşcanu, párizsi beszédében elvetette a kisebbségek bekapcsolódását a nemzetközi tárgyalásokba. Jeszenszky Géza megtudta ro. kollégájától, hogy a ro. kormány nem zárkózik el attól, hogy párbeszédet folytasson az RMDSz-szel. [MN, máj. 28.]

1994. június 20.

Ro. Strasbourgban, az ET székhelyén letétbe helyezte az európai emberi jogi konvenció és az ahhoz csatolt összes jegyzőkönyv ratifikációs okmányát. [Népszabadság, jún. 21.]

Ro. különbözeti vizsgák letételéhez köti a Mo.-n szerzett oklevelek honosítását. A procedúra egy évet is igénybe vesz, ezalatt a volt diákok szakképzettség nélkülinek számítanak. Az RMDSz gyorsítani próbálja az ügyintézést és ösztöndíjjal kívánja támogatni az ügyben érdekelteket – nyilatkozta Fülöp-Fischer Ildikó. [ÚM, jún. 20.]

1994. október 4.

Iliescu elnök Strasbourgban találkozott az ET vezetőivel, majd beszédet mondott az ET közgyűlésén, végül a feltett kérdésekre válaszolt. Az egyházi vagyon visszaszolgáltatásának kérdését az egyházak közötti vitának nevezte, amelybe az állam nemigen avatkozhat be. [Ez a valóság szimpla megkerülése. Igaz ugyan, hogy a görögkeleti és a görög katolikus egyháznak vannak ez irányú vitái, de a m. egyházaknak csak az állammal vannak.] – A külügyminiszterrel közösen több dokumentumot írtak alá, tk. az Európai Szociális Chartát és a helyi autonómiákról szóló Európai Chartát. [RMSz, okt. 5.] (→ 1994.11.02)

A Szenátus oktatási bizottsága úgy döntött, hogy mindaddig elhalasztja az oktatási törvény vitáját, amíg az alkotmánybíróság nem dönt az RMDSz által benyújtott törvényjavaslatról. [PH, okt. 6.]

A kormány beavatkozására volt szükség, hogy rendezzék a Mo.-n tanuló mintegy 2500 erdélyi diák helyzetét. A diákok többsége ui. tanulmányi vízum nélkül érkezett, így nem kaphatnak tartózkodási engedélyt és többségük képtelen megfizetni az eljárási díjat. A rendelet szerint mentesülnek a díj fizetése alól az állami és alapítványi ösztöndíjas hallgatók. [RMSz, okt. 4.]

Megjelent az RMDSz gazdasági főosztályának kiadványa (Privatizáció Romániában), mely a fontosabb rendeleteket is tartalmazza. [RMSz, okt. 4.]

1994. november 2.

A CD nyilatkozatban kérte a kormányt, hogy mondja fel a még érvényben lévő, 1970-ben aláírt szovjet–ro. barátsági szerződést. (Új szerződés készül, de a ro. követelések miatt szünetelnek a tárgyalások. Ro. a Molotov–Ribbentrop-paktum megsemmisítését sürgeti, mert ez utat nyithatna a ro. területi követelések teljesítése felé.) [MN, nov. 2.] (→ 1994.11.04)

Noha Ro. aláírta a Helyi Autonómia Chartáját (→ 1994.10.04), rá 8 napra kiadták a 706. sz. kormányhatározatot, amely a prefektúrák, azaz a kormány hatáskörébe utalta az RKP egykori székházait, amelyeket eddig jobbára a megyei tanácsok birtokoltak. A Temes megyei tanács bíróságon támadta meg a rendeletet. [RMSz, nov. 2.]

1994. december 12.

Az ET kisebbségvédelmi keretegyezményéből (→ 1994.11.10) francia követelésre ki kellett hagyni a nemzeti kisebbségek definícióját, a Közép-európai Kezdeményezés kisebbségi okmányának jóváhagyását Csehország és Szlovákia meghiúsította, tehát a jelenlegi nemzetközi intézményrendszer működésképtelen. Szövetséges nélkül nincs esélyünk, a románokkal kell egyezkednünk – hangsúlyozta Bíró Béla. [MH, dec. 12.]

1995. január 18.

Az RMDSz ÜE állásfoglalása leszögezte: az RMDSz autonómiatörekvései a ro. alkotmány, valamint a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája (→ 1993.01.22, 1993.03.20) és a helyi önkormányzatok európai chartája szellemében kívánják érvényre juttatni a romániai magyarság önrendelkezési jogait; érthetetlen az RMDSz-ellenes összehangolt kampány (→ 1995.01.16, 1995.01.17), hiszen a szövetség autonómiaprogramját már a kisebbségi törvénytervezet (→ 1993.11.15) is tartalmazza, amelyet 1993 decemberében nyújtottak be a parlamentnek. [RMSz, jan. 21.] (→ 1995.07.17)

1995. február 1.

A ro. és m. külügymin. Strasbourgban aláírta az ET kisebbségvédelmi keretegyezményét. [RMSz, febr. 3.] (→ 1995.05.11) – Az RMDSz visszalépésnek tekinti az egyezményt az ET 1201-es ajánlásához képest, mert hiányzik belőle az autonóm intézmények létrehozásának joga és nem határozza meg a kisebbség fogalmát. [MH, febr. 2.] – Ez az első olyan nemzetközi norma, amely kötelezővé válik az aláíró számára. [Háromszék, febr. 4.] (→ 1995.03.21, 1995.03.24, 1995.04.18)

Az SzKT ÁB nyilatkozata leszögezte: megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy a kormány egy közképviseleti és érdekvédelmi szervezet belső struktúrájába avatkozik be, amikor a két éve működő SzKT megszüntetésére törekszik. [Táj., febr. 6.]

Hatályba lépett az EU társulási szerződése Ro.-val, Szlovákiával, Csehországgal és Bulgáriával. Iliescu az ország győzelmének nevezte az eseményt. [RMSz, febr. 3.]

1995. március 24.

Bukarestben sztrájkba léptek a metró alkalmazottai. Az elnök és a kormányfő lemondását, nagyobb béreket, szociális védelmet követeltek. [MN, márc. 25.] (→ 1995.03.30)

A pápa fogadta a romániai görög kat. egyház püspökeit. A megbeszélésen a szentatya szorgalmazta, hogy Ro. szolgáltassa vissza az egyház javait, amelyeket a kommunisták 1948-ban vettek el az egyháztól. [RMSz, márc. 27.]

Varga Attila tanulmánya (A nemzeti kisebbségek kérdése a nemzetközi jogban és politikában) visszatekintést nyújt az 1945 utáni helyzetre. Az utóbbi években a nemzeti kisebbségekre vonatkozóan a köv. nemzetközi dokumentumokat fogadták el: EBEÉ koppenhágai dokumentuma (1990); az ENSz Közgyűlés nyilatkozata (1992); az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201-es ajánlása (→ 1993.02.01) és az ET kisebbségi keretegyezménye (→ 1995.02.01). [A Hét, márc. 24.]

1995. június 15.

Horn Gyula telefonon beszélt Iliescu elnökkel és sérelmezte az oktatási törvény korlátozó kitételeit; hangsúlyozta, hogy a törvény ellentétes az ET vonatkozó dokumentumaival, így nem lehet ro. belügyként kezelni. Iliescu leszögezte, hogy a törvény még nem végleges. Az alapszerződés ügyében a ro. elnök elmondta, hogy a felek megegyezhetnek, amennyiben kizárják a kollektív jogok fogalmát és az etnikai alapú autonómiát. [RMSz, jún. 17.]

1995. november 2.

Az RMDSz sajtóértekezletén – Tőkés László megbékélési javaslatáról szólva – Markó Béla elfogadhatatlannak tartotta, hogy az elnöki szóvivő nem a javaslatot méltatta (→ 1995.11.01), hanem a javaslattevő személyét minősítette, igen vitatható módon. Chebeleu abból indult ki, hogy a kisebbségi kérdés megoldottnak tekinthető, tehát nincs szükség garanciákra. A szövetség Tőkéssel együtt vallja, hogy a megbékélés csak a kisebbségi kérdés megoldása révén lehetséges. – Tokay György elmondta: a szakbizottság elvetette az etnikai alapú pártok betiltására vonatkozó módosító indítványt, amelyet a PRM és a PUNR terjesztett elő. A tanügyi törvény 3 hónap után megbukott, a társadalmi realitás igazolta az RMDSz fenntartásait. – Seres Dénes a helyhatósági törvény módosításának lassú üteméről szólt és arról, hogy szükség van a helyi és regionális önkormányzatok európai chartájának ratifikálására. [Táj., nov. 2.]

A képviselőházban elfogadták a tanügyi törvény néhány módosítását: csökkentették a pótvizsgadíjakat és növelték a diákok arányát az egyetemi szenátusban. [RMSz, nov. 4.]

1995. december 13.

Az RMDSz sajtóértekezletén Seres Dénes szenátor a kormányt bírálta, amiért halogatja a helyi és regionális önkormányzatok európai chartájának ratifikálását. [Táj., dec. 13.]

1996. március 15.

Március 15-ét az erdélyi magyarság is megünnepelte. A legjelentősebb ünnep Sepsiszentgyörgyön volt, ezt a Duna Tévé is közvetítette. A brassói ünnepségen megjelentek az ellenzéki pártok képviselői is. Csíkszeredában a koszorúzást követő hajnalon egy rendőrségi terepjáróból két egyenruhás és egy civil szállt ki, akik letépték a Petőfi és Bălcescu szobornál elhelyezett zászlókat és elvittek két koszorút. Az egyik tettest azonosították Iuliu Crişan rendőrszázados személyében. [Táj., márc. 18.] – Kolozsvárott a város magyarjai az 1848-as forradalomra a Magyar Színházban emlékeztek, majd – Gh. Funar fenyegetése ellenére – megkoszorúzták a Petőfi-emléktáblát. [RMSz, márc. 19.]

Az RMDSz az európai fórumokhoz fordult azt követően, hogy a helyhatósági törvény vitájában elvetették módosító javaslatait, amelyeket a Ro. által is aláírt ET-okmány alapján (→ 1996.03.08) fogalmazott meg. A képviselőház azt az indítványt sem fogadta el, amely lehetővé tette volna a kisebbség anyanyelvének használatát a tanácsülésen akkor, ha minden tanácsos és választott tisztviselő tudja a nyelvet és használatával mindenki egyetért. [Szabadság, márc. 15.]

1996. április 3.

Frunda György felszólalt Strasbourgban és kifejtette, hogy az ET túl keveset tett a kisebbségekért, fel kell tehát gyorsítani a kisebbségvédelmet. Kérte, hogy a Helyi és Regionális Önkormányzatok Európai Chartáját tekintsék védő dokumentumnak, és azt, hogy az ET bizottsága ne csak az illető ország kormányával tárgyaljon, hanem a kisebbség képviselőivel is. Ezt a két javaslatát elfogadták, de hazatérése után a szélsőséges pártok hazaárulással vádolták meg az RMDSz szenátorát. [EN, ápr. 3.]

Béres András oktatási főosztályvezető bemutatta cselekvési programját, melyben szerepel a székelyföldi egyetemi hálózat létrehozása is. [Táj., ápr. 4.] (→ 1996.03.22)

Katona Ádám egy helyi jelenségre hívta föl a figyelmet: a városban építeni kezdték a második kaszárnyát, a város polgármestere kiutalt 40, épülőfélben lévő lakást a leendő tiszteknek, holott a városban 700 fiatal m. házaspár vár lakásra. [EN, ápr. 3.] (→ 1996.10.01)



lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998