Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 128 találat lapozás: 1-20 | 21-40 ... 121-128
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: euroatlanti csatlakozás / európai csatlakozás / nyugati integráció / csatlakozási követelmények, feltételek

1992. június 19.

A svájci Crans-Montanában nemzetközi összejövetelt tartottak az európai integráció kérdéséiről. A fórumon Jeszenszky Géza és Adrian Năstase a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról tárgyalt. Năstase hangsúlyozta, hogy a m. kisebbségnek biztosítják az európai normák szerinti jogokat. Továbbra sem született egyezség a kolozsvári konzulátus ügyében. [RMSz, jún. 24.]

A Maros megyei RMDSz nyilatkozatban követelte, hogy a kormány függessze föl tisztségéből a kolozsvári polgármestert. [RMSz, jún. 23.]

Ismét kiújultak a harcok Dubăsari térségében a Dnyeszter Menti Köztársaság gárdistái és a moldovai egységek között.

A The Christian Observer hetilap meghívására tett látogatása során Tőkés László – az amerikai kongresszus előtt tartott beszédében – kijelentette, hogy a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megítélésének csak akkor van értelme, ha az a nép érdekeit szolgálja és nem a visszarendeződést. [BN, jún. 30.; bővebben lásd: BN, júl. 1–7.]

1993. július 29.

Illyefalván befejeződött a Civitas, PEL és a Pro Minoritate Alapítvány által szervezett konferencia, melyen ro. és m. liberális beállítottságú politikusok vettek részt. Az első két nap az etnikai viszonyokról tárgyaltak, a 3. napon pedig az európai integrációról. A konferencián tk. Smaranda Enache, Emil Constantinescu, Bíró Béla és Konrád György tartott előadást. – Orbán Viktor kifejtette, hogy a magyarországi liberális pártok nem ragaszkodhatnak mereven a liberális elvekhez, mert ez a nemzeti kisebbségek problémájának mellőzésével járna. A szabadelvű elképzelésekbe be kell iktatni a kisebbségi önkormányzatot és a kollektív jogok fogalmát. El kell ismerni a kisebbségek önrendelkezési jogát, azzal a megszorítással, hogy ezt határmódosítás nélkül gyakorolhassák. – Horia Rusu szerint a CD kisebbségi politikájába be kellene építeni az RMDSz koncepcióját. [MH, júl. 28.; RMSz, júl. 31.]

Sajtóértekezletén Tőkés László beszámolt a neptunfürdői megbeszélésekről (→ 1993.07.17). Azt sérelmezte, hogy az RMDSz 3 politikusa nem tájékoztatta sem a közvéleményt, sem a szövetség vezetőségét a „titkos tárgyalásról”. Kifejtette: az RMDSz megkerülésével egyetlen képviselőnek sincs joga egyezkedni a hatalom képviselőivel. [RMSz, júl. 31.] (→ 1993.07.31).

Székedi Ferenc elmondta: nem sikerült a terv, hogy létrehozzanak egy Hargita megyei koordinatív RMDSz-szervezetet, marad a megyében a 3 széki szervezet (Csík, Gyergyó, Udvarhely). [RMSz, júl. 29.]

1993. augusztus 28.

N. Văcăroiu átalakította kabinetjét: négy minisztert cserélt le. [PH, aug. 30.]

Markó Béla levelet küldött Gunnar Janssonhoz (az ET parlamenti közgyűlése jogi és emberi jogi biz. eln.), amelyben kiemelte, hogy az RMDSz-nek érdeke Ro. európai integrációja, azonban amíg „Ro. jogrendjében a törvényhozás és jogalkalmazás szintjén a megfelelő változások nem következnek be, nincsenek meg az integráció reális feltételei. Véleményünk szerint ezeknek a változásoknak mindenképpen az ET-be való felvétel előtt kell megtörténniük.” [RMSz, aug. 28.]

Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSz megyei választmánya. A Neptun-ügyet (→ 1993.07.17, 1993.07.31) tárgyalták. Zonda Attila emlékeztetett: a radikálisok (türelmetlenek, ’szélsőségesek’) és mérsékeltek (megfontoltak, ’megalkuvók’) között 3 éve folyik a harc; szerinte a Neptun-ügy egy leszámolási folyamat része, a fő célpont Tokay György és a mérsékeltek. [Bővebben lásd: Népújság, aug. 31.; RMSz, szept. 4.]

1993. szeptember 7.

A PUNR ismertette elképzeléseit egy megalakítandó koalíciós kormányról. Követeléseit 17 pontban foglalta össze, ezek között 4 miniszteri tárca is szerepelt. A javaslatot előterjesztő Ioan Gavra hangsúlyozta: a kormánynak ki kell jelentenie, hogy az ország területén nem lehet kétnyelvű táblákat elhelyezni. A kormány válaszút előtt áll: Funar vagy Európa? Ha ugyanis nemet mond a PUNR-nek, elveszíti parlamenti többségét, ha igent mond, akkor Európa rosszallását váltja ki. [MN, szept. 7.]

Adrian Păunescu (PSM) az RMDSz betiltását követelte a parlamentben. Szavait óriási taps követte. [Szabadság, szept. 7.]

Mo. érdekelt Ro. ET-csatlakozásában, ugyanakkor azt is szeretné, ha Ro. garanciákkal támasztaná alá felvételi kérelmét. [PH, szept. 7.]

A Mo.-n tanuló 3000 diákból jó, ha 500 fő hazakerül. ● [Sajnos, még a 100-at sem érte el a hazatérők száma.] A hazai m. ny. oktatás fellendítése érdekében létrehozták a Collegium Transsylvanicum Alapítványt (CTA). Célja a pedagógusok ösztönzése, új tantervek és tankönyvek kidolgozására. [Szabadság, szept. 7.] (→ 1993.09.24)

1994. február 11.

Budapesten Boross Péter fogadta az utódállamok m. szervezeteinek vezetőit és az MVSz elnökét, Csoóri Sándort. A meghívottak: Erdély: Markó Béla (RMDSz); Felvidék: Duray Miklós (EPM), Bugár Béla (MKdM); Kárpátalja: Fodó Sándor (KMKSz); Délvidék: Ágoston András (VMDK), Kasza József (HMDK), Pozsonec Mária (MMNÖK). – Boross Péter leszögezte: a m. kormány 1992. aug. 18-i nyilatkozatának megfelelően továbbra is támogatja a h. t. magyarság mindazon törekvését, melyeket azok legális képviselői szavaznak meg és összhangban állnak az európai integrációs eszmékkel. – A meghívottak kifejtették: továbbra is tárgyalásos úton igyekeznek érvényesíteni nemzeti közösségként való elismerésüket, a szubszidiaritás elvén alapuló területi, ill. közösségi önkormányzati jogaikat és a partneri kapcsolatok megteremtését az egyes országok többségi nemzeteivel; szabadon választott képviseleti testületeik által kívánják érvényre juttatni politikai alanyiságukat. A találkozó résztvevői szükségesnek tartják, hogy a h. t. m. közösségek szociális és kulturális természetű igényeit a m. állam a legitim célkitűzésekkel összhangban anyagilag is támogassa. [RMSz, febr. 16.]

Szintén Budapesten tanácskoztak az utódállamok oktatási ügyekkel foglalkozó civil szerveződései (pl. Bolyai Társaság, RMPSz). A magyarországi ösztöndíjakról és továbbképzési lehetőségekről egyeztettek. Minden régió érdeke az otthoni anyanyelvű iskolahálózat kiépítése, továbbá az, hogy a fiatalok, tanulmányaik végeztével hazatérjenek. [RMSz, febr. 22.]

1994. augusztus 23.

Az EvZ cikkírója szerint a PUNR hangsúlyos jelenléte a kormányban fékezni fogja Ro. európai integrációját. A RomLib szerint a minisztercsere nem történhetett meg Iliescu jóváhagyása nélkül és újabb kormány-átalakításokra kell számítani, mert a PRM és a PSM is bejelentette igényét. [MN, aug. 23.] (→ 1994.08.29)

Tabajdi Csaba fogadta a Ro.-ban amnesztiával szabadult és Mo.-n letelepedni kívánó székely fiatalokat (Vass Kis Előd társait), akiknek beilleszkedésükhöz a HTMH segítséget ígért. [RMSz, aug. 31.]

1994. október 13.

Gál Zoltánnak, az Országgyűlés elnökének a meghívására Budapestre látogattak az RMDSz képviselői és szenátorai. Tk. találkoztak meghívójukkal és a HTMH vezetőivel. A megbeszéléseken az alapszerződés, a határátkelők megnyitása, a diplomák honosítása és az egyházi vagyon visszaadása szerepelt. A külügyi bizottsággal folytatott megbeszélésen szó esett arról, hogy az EBEÉ budapesti konferenciáján Mo.-nak lehetősége nyílik arra, hogy fellépjen az erdélyi magyarság érdekében. [RMSz, okt. 15.] – Verestóy Attila fontosnak tartotta, hogy a szakbizottságok kéthavonta, a parlamenti bizottságok félévente egyeztessenek. [ÚM, okt. 14.]

Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese kifejtette: az alapszerződés az európai integráció kötelező feltétele. Mo. csak úgy írja alá a szerződést, ha az az erdélyi magyarokat nem hozza hátrányos helyzetbe. Ro. a meglévő gazdasági és szociális feszültségeket etnikai és országok közötti feszültségként tünteti fel; a ro. vezetésnek szüksége van erre, ez legitimálja a hatalmát. A játékban „sajnos olykor az RMDSz is eljátssza a neki kiosztott konfrontációs szerepet.” [Népszava, okt. 14.]

1994. december 7.

Iliescu elnök, rádiónyilatkozatában elmondta: képtelenségnek látja, hogy az RMDSz részt vegyen az alapszerződési tárgyalásokon. Érthetőnek nevezte a NATO kiszélesítését ellenző orosz álláspontot, ugyanakkor állást foglalt az euroatlanti struktúrába való integrálódás mellett. [RMSz, dec. 9.]

1995. november 19.

A kétnapos SzKT-ülés után Markó Béla azt mondta: az RMDSz már nem bízik abban, hogy a ro. többség elismeri a jogos m. követeléseket, a ro. pol. erők pedig belátták, hogy nem morzsolhatják föl az RMDSz-t. A m. kormánytól elvárható, hogy a nemzetközi fórumokon és a kétoldali kapcsolatokban határozottabban vesse föl a nemzetiségi kérdést, s ne fogadja el azt az egyszerűsítő álláspontot, hogy az európai integráció mindent megold. [Táj., nov. 20.]

Pár hét alatt már a 3. újonnan épített kat. templomot szentelte föl Reizer Pál, szatmári megyés püspök. Batiz és Adorján után Egri faluban tartottak templomszentelést. [RMSz, nov. 21.]

1995. december 27.

A ro. televízió felmérése szerint a megkérdezettek döntő többsége (92%) óhajtja a megbékélést a két szomszéd állam között, a nyugati és a NATO-integrációt ennél még többen pártolják (94%). [ÚM, dec. 27.]

A MaKOSz választmányi ülésén – saját kérésére – fölmentették Csáki Árpádot (→ 1995.10.28). Az új elnök Ambrus Melinda; üv. elnökké Grünstein Szabolcsot választották. [RMSz, 1996. jan. 12.]

Gazda Árpád a temesvári események (1989. dec.) utóéletét elemezte. Nagyon sokan szeretnék elfelejteni az akkori eseményeket. Maga Valentin Gabrielescu (→ 1995.12.16) is úgy nyilatkozott: véletlen, hogy Tőkés László kapuja elől indultak az események, mert akkor már olyan feszült volt a helyzet, hogy egy kenyérsorból is elindulhatott volna a forradalom. Gazda szerint objektív okai vannak, hogy mégsem egy kenyérsor emberei kezdték el a tüntetéseket, ui. azok nem képeznek közösséget, a temesvári ref. egyház tagjai pedig egy évvel azelőtt már ellenállóként viselkedtek. [EN, dec. 27.]

Dec. 31-én érvényét veszti a 3 éve kisebb-nagyobb megszakításokkal alkalmazott határátlépési illeték („kapupénz”). [ÚM, dec. 27.] (→ 1993.12.06, 1994.06.30, 1994.09.08, 1994.12.14, 1995.02.25, 1995.03.14, 1995.03.28, 1995.05.18, 1995.06.02, 1995.06.23, 1995.07.31, 1996.01.04)

1996. február 7.

Ro. egyértelműen elkötelezte magát a nyugati integráció mellett – nyilatkozta a The Washington Timesnak T. Meleşcanu. – Arra a kérdésre, hogy amerikai nyomásra szakított-e a kormány az antiszemita és magyarellenes pártokkal, a külügymin. kijelentette: „Egyetlen ország sem akar olyan színben feltűnni, hogy azt mondhassák rá: antiszemita vagy idegengyűlölő erőkre támaszkodik.” [RMSz, febr. 8.]

A SIRF állásfoglalást adott ki a betiltott hittanár–jogi kar ügyében (→ 1995.08.16). A jogi fakultás betiltása nem az alacsony szakmai színvonal, hanem a hatalom kisebbségellenes politikájának következménye. A betiltás után a joghallgatók ro. ny. egyetemekre vagy más karokra iratkoztak át. [EN, febr. 7.]

1996. február 9.

Budapesten, a sikeres magyarok konferenciáján Habsburg Ottó azt kérte a m. néptől, hogy szorítsa háttérbe a „hungaropesszimizmust”. Tabajdi Csaba szerint ezt a konferenciát sűrűbben kellene megrendezni, mert a résztvevők tapasztalatainak begyűjtése komoly segítséget jelentene a nyugati integráció folyamatában. [Szabadság, febr. 19.]

1996. február 10.

Traian Chebeleu elnöki szóvivő szerint az állam elnöke nem fog válaszolni Tőkés László levelére (→ 1996.01.16), mert a püspöknek „nincs morális alapja megbékélési javaslatok előterjesztésére, miután állandóan románellenes magatartást tanúsít”. [Szabadság, febr. 10.]

Mircea Geoană, Ro. új nagykövete átadta megbízólevelét Bill Clintonnak. Az amerikai elnök a fogadáson elmondta, hogy az AEÁ továbbra is segíteni fog Ro.-nak az integrálódásban. Ennek érdekében viszont az országnak is bizonyítania kell demokratikus intézményei megszilárdítása, az emberi jogok tiszteletben tartása és a gazdasági reformok terén. [Szabadság, febr. 10.]

1996. február 12.

A gyulafehérvári érsekség 1996-ot Márton Áron-évnek nyilvánította, Erdély nagy püspöke születésének 100. évfordulója tiszteletére. A Szent Mihály-templomban – püspökké szentelésének (1939. febr. 12.) évfordulóján – szentmisével emlékeztek meg Márton Áronról. [Szabadság, febr. 13.]

Richard Holbrooke, az AEÁ helyettes külügyi államtitkára Bukarestben a politikai pártok képviselőivel folytatott megbeszélést Ro. európai integrációjáról. Holbrooke hangsúlyozta, hogy az integráció 2 feltétele a nemzeti kisebbségek problémáinak orvoslása és a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolatok rendezése. [Táj., febr. 13.]

1996. február 14.

A szenátus ratifikálta Ro.-nak az Európai Közösséghez való csatlakozását szentesítő Európai Egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvére vonatkozó törvénytervezetét. Frunda György figyelmeztette a szenátust, hogy: 1. a törvénykezést összhangba kell hozni az európai normákkal, 2. az integrációs követelményeket szigorúan be kell tartani, 3. a kormány még számos egyezményt nem írt alá. [Táj., febr. 14.]

Heves vita volt a politikai pártok törvénytervezetének vitáján. Az RMDSz szenátorai nem tudták megakadályozni azt, hogy a végleges változatból töröljék „a nemzeti kisebbségek nem hozhatnak létre etnikai pártokat” kitételt. [Táj., febr. 14.]

Markó Béla Adrian Năstase felvetésével (→ 1996.02.08) kapcsolatban elmondta: az RMDSz kinyilvánította, hogy partneri viszonyt ajánl minden olyan ro. pártnak, amely valódi demokráciát akar és megoldást keres a kisebbség problémáira. Számtalanszor tisztázták, hogy az RMDSz és a magyarság tiszteletben tartja az alkotmányt, de bizonyos, hátrányosan megkülönböztető előírásaival nem értenek egyet. Az RMDSz nem mond le az autonómiaelvről és a Magyarországgal való kapcsolattartás jogáról. [RMSz, febr. 14.]

1996. február 24.

Alfred Moses kolozsvári nyilatkozatai (→ 1996.02.22) annyira felborzolták a kedélyeket, hogy Bukarestben újabb sajtótájékoztatót tartott, ahol részben megismételte az elmondottakat: nem hisz abban, hogy Oroszország meggátolná Ro. NATO-tagságát, ezt csak Ro., vagy az állam elnöke tehetné meg. A szélsőséges pártok (PUNR, PRM, PSM) fékezik az ország nyugati integrációját; ezeknek nincs helyük a valós demokráciában. Bármennyire fáj is az országnak a Molotov–Ribbentrop-paktum, ma már nem módosíthatók a határok, Ro.-nak le kell mondania Nagy-Románia eszméjéről. – A PUNR közleménye szerint Moses véleménye „megengedhetetlen beleszólást jelent a romániai pol. életbe”. [Szabadság, febr. 26.] (→ 1996.02.28, 1996.03.01)

Szovátán tartotta 3. orsz. közgyűlését az RMGE. A jelentés beszámolt arról, hogy az anyagi nehézségek miatt csak egyetlen fizetett alkalmazottja van az egyesületnek. Az újraválasztott elnök – Csávossy György – elmondta: válságban van a falu és a gazdatársadalom, túl kell jutni e nehéz időszakon. [RMSz, febr. 29.]

1996. május 12.

Nagyváradon ünnepi istentisztelettel és Sulyok István-emléktába avatásával zárult a Varadinum ünnepségsorozat. Az igehirdetés után Tőkés László, Tempfli József, Csoóri Sándor (MVSz), Markó Béla és Csapó I. József szólt a hallgatósághoz. [Táj., máj. 14.] – Ezt követően Varga Gábor nyitotta meg az Otthont a hazában c. közéleti fórumot. Markó Béla leszögezte: az autonómia óvhatja meg a kisebbségeket az asszimilációtól. Tőkés László utalt arra: senki ne áltassa magát, hogy a szórványvilágot meg lehet menteni, azonban a Székelyföld autonómiájának még lehet jövője; bírálta a m. kormányt, mert az euroatlanti integráció kedvéért „hajlamos feláldozni” a m. kisebbség ügyét. [MN, máj. 13.]

1996. május 27.

Salzburgban Kovács László négyszemközti megbeszélést folytatott T. Meleşcanuval. A ro. külügymin. elismerését fejezte ki amiatt, hogy Mo. a nemzetközi fórumokon állást foglalt Ro. euroatlanti integrációja mellett. Kovács László elmondta, hogy Mo. ragaszkodik a kisebbségre vonatkozó nemzetközi dokumentumok szerepeltetéséhez az alapszerződésben, de kész olyan megoldást keresni, amely kölcsönösen elfogadható. [Szabadság, máj. 27.]

1996. június 11.

Kolozsvárott üléseztek az RMDSz területi szervezeteinek művelődési és egyházügyi alelnökei, jogászok, gazdasági szakértők. Napirenden szerepelt a 136/1996. sz. kormányrendelet alkalmazásának megvitatása, amely lehetővé teszi a jogtalanul elkobzott közösségi javak tulajdonjogát bizonyító dokumentumok beszerzését. Megállapodtak abban, hogy létrehozzák a területi koordinációs bizottságokat, amelyek felkutatják és településenként listázzák az egykori közösségi javakat és év végig elkészítik a katasztereket. [Táj., jún. 14.]

Mózes Edit interjút kért Adrian Năstasetól. Arra a kérdésre, hogy miért nem szakítanak Gh. Funarral, a PDSR elnöke azt válaszolta, hogy a PUNR nem ellenzi az euroatlanti integrációt, az RMDSz soraiban viszont szélsőséges, románellenes csoportosulások is vannak: „nem én találtam ki Katona Ádámot és az EMK-t”; a PUNR-vel való kapcsolatot az érdekek mentén határozzák meg, nem az RMDSz kedve szerint. Nem látja az RMDSz-szel való együttműködés esélyét addig, amíg Csapó szenátor autonómia-programja a téma. Năstase szerint az RMDSz nem mutat perspektívát, elszigetelődött, mert etnikai politikát folytat. [RMSz, jún. 11.]

Első ülését tartotta meg az Iskola Alapítvány (→ 1996.04.25) kuratóriuma. Kinevezték az alapítvány ügyvezetőjét és titkárát Somai József, ill. Ferenczi Rita személyében. Az alapítvány elnöke Markó Béla, alelnöke Kelemen Árpád. [Szabadság, jún. 14.]

1996. július 5.

Budapesten kétnapos zárt körű tanácskozást folytattak a m. kormány, a parlamenti pártok és a h. t. m. szervezetek képviselői [Erdély: RMDSz; Felvidék: EPM (Duray Miklós), MKdM (Bugár Béla), MPP (A. Nagy László), Csemadok; Kárpátalja: UMDSz (Tóth Mihály), KMKSz (Kovács Miklós); Délvidék: VMDK (Ágoston András), VMSz (Kasza József); HMSz, HMDK; MMNÖK]. A „Mo. és a h. t. magyarság” találkozó [m.–m. csúcstalálkozó] zárónyilatkozata leszögezte: az anyaország és a nemzet jövője szempontjából meghatározó fontosságú a mielőbbi euroatlanti integráció; összehangolt támogatásban részesítik a szomszédos országokban élő m. közösségek autonómiatörekvéseit; minden évben a költségvetés rögzített százaléka illesse meg a h. t. magyarokat. Az ellenzéki pártok hiányolták a határon túliak vétójogát az államközi szerződések megkötésénél, ezt a külügyi bizottság SzDSz-es elnöke nonszensznek tartotta. A Fidesz autonómia-tanácsot, az MDF Nemzeti Egyeztető Tanácsot akart létrehozni, de ez nem történt meg, a kormánypárt ellenállása miatt. [MN, júl. 6.] (→ 1996.07.11, 1996.07.14, 1996.07.17, 1996.07.18, 1996.09.04, 1996.10.18)

Bukarestben a Romániai Helsinki Bizottság kerekasztal-beszélgetést rendezett a romániai emberi jogok helyzetéről. A találkozón Edit Müller, az EU–Ro. Parlamenti Vegyes Biz. tagja kemény szavakkal bírálta a kormányt, amiért nem hajlandó párbeszédet folytatni a civil (nem kormányzati, NGO-) szervezetekkel; kifejtette, hogy Ro.-nak több hajlandóságot kellene mutatnia az ET 1201-es ajánlásának elfogadása ügyében. [Táj., júl. 10.]



lapozás: 1-20 | 21-40 ... 121-128




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998