|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 25 találat | lapozás: 1-20 | 21-25 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: emberi jogok / emberi jogi konferencia 1990. június 6.Koppenhágában, az emberi jogokkal foglalkozó konferencián felszólalt Sergiu Celac külügymin. Kijelentette, hogy a diktatúrától megszabadult Ro.-ban elsőbbséget élveznek az emberi szabadságjogok. Hatálytalanították az emberi jogok tényleges gyakorlását akadályozó törvényeket; rátértek annak a törvényes keretnek a megalkotására, amely lehetővé teszi a kisebbségeknek, hogy használják anyanyelvüket, érvényesítsék nemzeti kultúrájukat. – Az előadás élő cáfolata: Bíró Annamáriától, az RMDSz külügyi referensétől a ro. határon (jún. 4-én) elvették előadásának kéziratát, melyet Koppenhágában kellett volna felolvasnia a kisebbségek itthoni helyzetéről. [Háromszék, jún. 7.] – A történet utolsó epizódja: a ro. küldöttség vezetője, bocsánatkérés kíséretében, visszaadta az elkobzott iratokat. [RMSz, jún. 19.] – Jeszenszky Géza m. külügymin. elmondta, hogy az értekezleten az európai külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy a nemzeti kisebbségek ügye átfogó szabályozást érdemel. [PH, júl. 28.] – A konferencián Tőkés László is felszólalt (szövegét lásd: Szabadság, júl. 7.), s kitért a marosvásárhelyi eseményekre is, hangsúlyozva, hogy a hatalom – érthető okokból – nem siet perbe hívni az igazi bűnösöket, mindeddig csak néhány m. és cigány vádlottat állítottak bíróság elé. [RMSz, jún. 21.] (→ 1990.06.27)Éjjel öt pokolgép (nagy erejű petárda?) robbant az Egyetem téren. Sérülés nem történt. A tüntetők szerint ez a hatalom figyelmeztető jelzése volt. Moldova SzSzK kinyilvánította szuverenitását. (→ 1991.08.27) 1991. február 20.A hivatalos közlönyben megjelent a földtörvény (18/1991. sz.), melyet az RMDSz is kiadott m. ny. füzetben. A törvény a jogfosztó intézkedések egész sorát nem orvosolta.Jeszenszky Géza Genfben, az ENSz Emberi Jogi Bizottságának ülésén emlékeztetett arra, hogy 1989-ben Mo. az elsők között emelte föl a hangját az emberi jogok megsértése miatt a szomszédos Ro.-ban, ahol nagy számú m. kisebbség él. – A bizottsági jelentés hangsúlyozta, hogy Ro.-ban továbbra is megsértik az emberi jogokat. #A The European hetilap terjedelmes riportot közölt arról, hogy Ro.-t még mindig a titkosrendőrség tartja a markában. 1991. február 27.Anders Björk, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke beszédet mondott a ro. parlament együttes ülésén. Kifejtette, hogy az ET nem avatkozik Ro. belügyeibe, egy kivétellel: ezek az emberi jogok, melyek Európában nem képezhetnek belügyet.A sztrájkoló vasutasokkal történt megegyezés előtt lemondott Ion Aurel Stoica szociális ellátási min., aki a tárgyalásokon a kormánydelegációt vezette. [RMSz, febr. 27.] 1991. április 23.Cinismul puterii [A hatalom cinizmusa] címmel F. G. Mărculescu cikkezett arról, hogy a parlament az állambiztonsági törvénytervezeten dolgozik. A tervezet szerint szinte minden állampolgár kötelessége lesz, hogy együttműködjön a számos állambiztonsági hivatal valamelyikével (SRI, SIE, SPP), a Védelmi és/vagy a Belügyminisztériummal. A felsorolt intézmények koordinátora a CSAT (Consiliul Suprem de Apărare a Ţării = Legfelsőbb Védelmi Tanács). [RomLib, ápr. 23.]A sajtótámadások miatt Tőkés László Nem vagyok irredenta c. nyílt levéllel fordult a közvéleményhez. Visszautasította a vádaskodásokat, mely szerint az egri Erdély-konferencia (→ 1991.04.13) rejtett célja a „haza szent területének szétdarabolása” lett volna. A konferencián különböző szemléletű előadásokat hallgattak meg Erdély múltjáról és jelenéről. Az Erdéllyel kapcsolatos kérdések felvetését ro. részről mindig gyanakvással kísérik, holott Erdély múltja része az évezredes m. múltnak is. A püspök hangsúlyozta, hogy a konferencia zárónyilatkozatát csak az Erdélyi Szövetség, a Nemzetközi Erdély Bizottság és a zürichi Kisebbségvédelmi Bizottság írta alá, ő elzárkózott ettől. Tőkés azért ment el a tanácskozásra, hogy az RMDSz realista álláspontját képviselje. Levelében kihangsúlyozta: a nemzeti-etnikai kérdéseket nem a határok átrajzolásával, hanem „az általános demokratizálással, a nemzeti megbékéléssel, a határok légiesítésével, illetve az emberi jogok és a kisebbségi jogok megadásával” lehet megoldani. [Szabadság, máj. 1.] (→ 1991.05.03) 1991. szeptember 9.Adrian Năstase külügymin. Moszkvába utazott az EBEÉ emberi jogokkal foglalkozó konferenciájára.1991. október 9.A kormányalakítási tárgyalások során a nemzetiségi minisztérium létrehozását Stolojan és az ellenzéki pártok képviselői egyaránt elutasították. (Az RMDSz-t Szőcs Géza és Verestóy Attila képviselte.)Domokos Géza a Columbia Egyetem meghívására okt. 9–23. között az AEÁ-ba utazott. Politikusokkal és a m. diaszpóra képviselőivel tárgyalt, előadásokat tartott. Robert Hutchings (a Nemzetvédelmi Tanács kelet-európai igazgatója) kifejtette, hogy egyetért az emberjogi, kisebbségi törekvésekkel, de a területi autonómia tervét nem tudja támogatni. [RMSz, nov. 7.] Smaranda Enache Washingtonban az amerikai törvényhozás Emberi Jogi Bizottsága előtt kifejtette, hogy Románia legnagyobb problémája a szélsőséges csoportok kampánya mindenfajta kisebbség ellen. A kormány nem lép fel a nacionalista, antiszemita megnyilvánulások ellen. Cs. Gyímesi Éva bejelentette, hogy munkaköri teendői miatt nem tud politikai szerepet is vállalni, ezért lemond megyei választmányi és KOT-tagságáról. [Szabadság, okt. 9.] 1992. június 9.Nyilvánosságra hozták az AEÁ Külügymin. éves jelentését, amelyben Ro.-ról megállapították: nőtt ugyan az emberi jogok iránti tisztelet, de bizonyos területen aggasztó fejlemények tapasztalhatók. Az országban az elmúlt évben is a nemzeti kisebbségek, ált. a magyarok körüli feszültségek jellemezték a helyzetet. [MTI]1992. augusztus 15.„A világ közel 16 milliós magyarságának fontos ünnepi eseménye a Magyarok III. Világkongresszusa – állapította meg a m. Külügymin. nyilatkozata. – Az anyaország az emberi jogok és a kisebbségvédelem alapelveire építve felelősséget érez a világon élő magyarok és közösségeik iránt.” A Külügymin. azt kívánja, hogy a találkozó a magyar–magyar kapcsolatok új korszakát nyissa meg. [RMSz, aug. 15.]1993. június 15.Bécsben megkezdte munkálatait az ENSz emberi jogi világkonferenciája, ahova 180 ország külügyminiszterét várták. Iliescu elnök is felszólalt, és kifejtette, hogy Ro.-ban széles körű jogokat élveznek a kisebbségek. [RMSz, jún. 17.]1993. október 15.Kovászna megyében érvényt szereztek a prefektus rendeletének (→ 1993.09.16). Öt faluban indítottak ro. osztályokat, a falunkénti tanuló-létszám: 1–4. [ÚM, okt. 15.]A Szabadság közölte az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezmény javított szövegét. [okt. 15.] 1994. április 6.Az ET két raportőre sajtóértekezleten számolt be tapasztalatairól. Fr. König hangsúlyozta: nem ajánlásokról, hanem a ro. kormány írásban vállalt kötelezettségeiről van szó. A tanügyi törvénytervezettel kapcsolatban kiemelte: elfogadhatatlan a m. ny. szakoktatás elsorvasztása, ez tkp. a korábbi helyzethez való visszatérést jelentené. – G. Jansson szerint a kisebbségi jogok tiszteletben tartása az emberi jogok kérdéskörébe tartozik. [EN, ápr. 6.]1995. július 27.Vladimír Mečiar szlovák miniszterelnök Bukarestben tárgyalt ro. kollégájával és a szenátus elnökével, majd fogadta őt Iliescu elnök is. Mečiar leszögezte, hogy Szlovákia visszautasítja a kollektív jogokat és a területi autonómiát; kormánya azért nem írta alá a m.–szlovák alapszerződést, hogy megfelelő mozgásteret biztosítson Ro.-nak a hasonló dokumentum tárgyalásánál. [RMSz, júl. 28.]Debrecenben, a ref. nagytemplomban tartották meg az utódállamok nyelvtörvényei ellen tiltakozó nagygyűlést. A mintegy 4000 résztvevő előtt zajló gyűlés rendezői: az MVSz, a M. Ref. Világszövetség, a M. Kat. Püspöki Kar és az Anyanyelvi Konferencia. A gyűlés nyilatkozatot fogadott el a m. ny., a m. műveltség és az egyetemes emberi jogok védelmében. A gyűlésen ismeretlen személyek Nagy-Magyarország térképét osztogatták, az MVSz közösség elleni izgatás alapos gyanújával feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen. [RMSz, júl. 31., aug. 3.] 1995. augusztus 5.Varga László (RMKdP) elítélte a tanügyi törvényt (→ 1995.06.14), amely alapvető emberi jogot sért. Ez nem lehet Ro. belügye, ez egyetemes jogi kérdés. [MN, aug. 5.]Igor Szmirnov, az önmagát Dnyeszter Menti Köztársaságnak kikiáltó szakadár övezet vezetője kijelentette, hogy nem mondanak le az állami státusról: Moldova Köztársaság határain belül kívánnak létezni, föderatív állami struktúrával, külön jogi státussal. [ÚM, aug. 5.] (→ 1995.12.24) 1995. október 16.Borbély László beszédet mondott Brüsszelben, az EP és a ro. parlament vegyes bizottsága ülésén. Azokról a megfogalmazott követelményekről beszélt, amelyek nem oldódtak meg: decentralizálás, a helyi autonómia bevezetése, nem vizsgálták felül a prefektusok túlzott hatáskörét szabályozó törvényt; nem kerültek a törvényhozás napirendjére a helyi közpénzek és közvagyon kezelésére vonatkozó törvények, a kisebbségi és a vallásügyi törvény. A megszületett tanügyi törvény egyes rendelkezései ellentmondanak Ro. nemzetközi dokumentumokban vállalt kötelezettségeinek. [Táj., okt. 16.] – Klaus Hansch, az EP elnöke – annak kapcsán, hogy a ro. kormány nehezményezte az EP júliusi állásfoglalását – elmondta, hogy minél közelebb kerül Ro. az EU-hoz, annál inkább meg kell barátkoznia a számonkérés gyakorlatával. [RMSz, okt. 24.]Az AC kezdeményezésére 119 értelmiségi írta alá azt a levelet, amelyben a Ro.-t fenyegető önkény ellen tiltakoztak az aláírók. A titokvédelmi törvénytervezet és a Btk. tervezett módosításai az emberi szabadságjogokat korlátozzák. „E folyamat rendőri logikája nyilvánvaló és végső soron a reformfolyamat akadályozását célozza, mivel a jelenlegi rezsim ebben látja a hatalmát fenyegető legfőbb veszélyt.” [RMSz, okt. 17.] 1995. december 20.Frunda György kifejtette: Ro. alig teljesített valamit az ET által megszabott feltételekből, különösen a hatalom szétválasztása és az igazságszolgáltatás terén, de a kisebbségi, emberi jogi, vallásügyi kérdésekben is adós maradt. [RMSz, dec. 22.]Értekezletet tartott a fél éve megalakult munkáspárt (PMR), amely az 1989-ben széthullott RKP örökösének tekinti magát és folytatni kívánja „mindazt, ami annak a politikájában jó volt”. Elnöke Ion Cristian Niculae, aki 1994-ben hátat fordított Ilie Verdeţ és Adrian Păunescu szocialista pártjának (PSM). [EN, dec. 20.] 1996. február 10.Traian Chebeleu elnöki szóvivő szerint az állam elnöke nem fog válaszolni Tőkés László levelére (→ 1996.01.16), mert a püspöknek „nincs morális alapja megbékélési javaslatok előterjesztésére, miután állandóan románellenes magatartást tanúsít”. [Szabadság, febr. 10.]Mircea Geoană, Ro. új nagykövete átadta megbízólevelét Bill Clintonnak. Az amerikai elnök a fogadáson elmondta, hogy az AEÁ továbbra is segíteni fog Ro.-nak az integrálódásban. Ennek érdekében viszont az országnak is bizonyítania kell demokratikus intézményei megszilárdítása, az emberi jogok tiszteletben tartása és a gazdasági reformok terén. [Szabadság, febr. 10.] 1996. július 5.Budapesten kétnapos zárt körű tanácskozást folytattak a m. kormány, a parlamenti pártok és a h. t. m. szervezetek képviselői [Erdély: RMDSz; Felvidék: EPM (Duray Miklós), MKdM (Bugár Béla), MPP (A. Nagy László), Csemadok; Kárpátalja: UMDSz (Tóth Mihály), KMKSz (Kovács Miklós); Délvidék: VMDK (Ágoston András), VMSz (Kasza József); HMSz, HMDK; MMNÖK]. A „Mo. és a h. t. magyarság” találkozó [m.–m. csúcstalálkozó] zárónyilatkozata leszögezte: az anyaország és a nemzet jövője szempontjából meghatározó fontosságú a mielőbbi euroatlanti integráció; összehangolt támogatásban részesítik a szomszédos országokban élő m. közösségek autonómiatörekvéseit; minden évben a költségvetés rögzített százaléka illesse meg a h. t. magyarokat. Az ellenzéki pártok hiányolták a határon túliak vétójogát az államközi szerződések megkötésénél, ezt a külügyi bizottság SzDSz-es elnöke nonszensznek tartotta. A Fidesz autonómia-tanácsot, az MDF Nemzeti Egyeztető Tanácsot akart létrehozni, de ez nem történt meg, a kormánypárt ellenállása miatt. [MN, júl. 6.] (→ 1996.07.11, 1996.07.14, 1996.07.17, 1996.07.18, 1996.09.04, 1996.10.18)Bukarestben a Romániai Helsinki Bizottság kerekasztal-beszélgetést rendezett a romániai emberi jogok helyzetéről. A találkozón Edit Müller, az EU–Ro. Parlamenti Vegyes Biz. tagja kemény szavakkal bírálta a kormányt, amiért nem hajlandó párbeszédet folytatni a civil (nem kormányzati, NGO-) szervezetekkel; kifejtette, hogy Ro.-nak több hajlandóságot kellene mutatnia az ET 1201-es ajánlásának elfogadása ügyében. [Táj., júl. 10.] 1997. november 14.A Ro. Helsinki Bizottság tagjai részletekig menő vizsgálatot folytattak a csereháti ügyben. Renate Weber és Gabriel Andreescu szerint nincs szó az etnikai összetétel erőszakos megváltoztatásáról, az apácarend megtelepedési jogának kétségbe vonása az emberi jogok semmibe vételét jelenti. [RMSz, nov. 14.]Az oktatási törvény kapcsán kialakult konfliktus kapcsán Victor Ciorbea újságíróknak elmondta: az RMDSz kiválása a koalícióból nem szolgálná sem a saját, sem a kormány érdekeit. [MTI] 1998. szeptember 1.C. V. Tudor kiáltványa (→ 1998.08.21) visszhangtalan maradt, bár annak számos pontja sérti az alkotmányt, az emberi jogokat és a Btk. számos paragrafusát. Miért ez a passzivitás a demokratikus erők részéről? – tette föl a kérdést a cikkíró. [RMSz, szept. 1.]Az RMDSz vezetősége fogadta Max van der Stoelt, az EBESz főbiztosát. A megbeszélések központi témája az anyanyelvű oktatás és az önálló m. egyetem volt. A vendég kifejtette: nagyon reméli, hogy a 36. sz. sürgősségi kormányrendeletet eredeti formájában fogadják el. [RMSz, szept. 3.] Tokay György hivatalában megtartotta első ülését a m. ny. állami egyetem létrehozásának módozatait vizsgáló bizottság – a megbeszélésen csak az ülések metodológiáját pontosították. [RMSz, szept. 3.] A sepsiszentgyörgyi helyi tanács tiltakozást juttatott el a sajtóhoz, amelyben az RMDSz tanácsosai a helyi csendőrlaktanyának a tanács jóváhagyása nélküli felépítése ellen tiltakoztak; szerintük az építkezés „egyedüli célja a város etnikai összetételének megváltoztatása”, az pedig ellentétes az 1201-es ajánláson alapuló alapszerződéssel. [Háromszék, szept. 1.] Ro.-ban az ipari termelés nem éri az 1989-es esztendő 70%-át sem; Daniel Dăianu a halmozodó államadósság csökkentése érdekében drasztikus intézkedéseket tervez: kevesebb pénzt kap a tanügy, egészségügy. [SzFÚ, szept. 1.] 1999. november 20.Az AEÁ kongresszusának Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottsága (a Helsinki Biz.) levelet intézett Ro.-val kapcsolatban Madeleine Albright külügyminiszterhez, amelyben aggodalmuknak adtak hangot azzal a lehetőséggel kapcsolatban, hogy 2000-ben a PDSR a PUNR-vel és a PRM-vel koalíciót alkotva kerülne hatalomra. A bizottság szerint ebben az esetben Ro. alkalmatlanná válna az EBESz 2001. évi soros elnöki teendőinek ellátására. Súlyos bírálatot fogalmaztak meg a Ro.-ban tapasztalható emberi jogi kérdésekkel, az antiszemitizmus megnyilvánulásaival és a kárpótlás késlekedésével kapcsolatban. [Szabadság, nov. 20.]Az EME választmányi ülésén elfogadták az egyesület álláspontját a m. felsőoktatás fejlesztésével kapcsolatban. Az EME támogatja a Kolozsvár központú, önálló, állami m. egyetemhez való jogot és igényt. [RMSz, nov. 24.] Csapó I. József sajtóértekezleten indokolta meg, hogy miért nem szavazott a földtörvényre (→ 1999.11.09). Az ET Ro.-ra vonatkozó határozata és az RMDSz programja is a teljes kártérítés mellett foglal állást, ezért a lelkiismerete nem engedte, hogy a részleges restitúcióra szavazzon. Az alapszabályzat szerint sem a megyei választmány, sem a Szövetség nem vonhatja felelősségre a törvényhozásba választott tagjait politikai magatartásuk vagy szavazatuk miatt. [BN, nov. 20.] (Lásd még: ]990908, 990909.) Besztercén mezőgazdasági tanácskozást rendezett az RMDSz ÜE gazd. főosztálya és az RMGE országos elnöksége, ahol az időszerű kérdéseket vitatták meg. [SzFÚ, nov. 24.] lapozás: 1-20 | 21-25
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
