|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 62 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 ... 61-62 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: ellenzék / ellenzéki pártok 1990. június 13.Bukarestben többnapos összetűzések kezdődtek. Jún. 13-án a rendőrség eltávolította a demokratikus reformok gyorsítását követelő tüntetőket, 263 személyt őrizetbe vettek. (Az Egyetem téren táborozó tüntetők [„Golánia”] ápr. 22-től tartózkodtak a főváros központjában. ]900424) A kórházba került tüntetők cáfolták a kormány sajtóközleményét, miszerint az akció erőszakos cselekmények nélkül zajlott volna le. Jún. 14-én, Miron Cozma vezetésével, Zsil-völgyi bányászok százai érkeztek Bukarestbe, hogy – úgymond – rendet csináljanak. A több halálos áldozatot és számtalan sebesülést követelő akció során a fővárosba szállított, husángokkal fölszerelt bányászok hajtóvadászatot tartottak a demokratikus változásokat követelő ellenzéki tüntetők ellen. Behatoltak az Egyetem épületébe és a környező házakba, feldúlták a PNL és a PNTCD székházait, autókat gyújtottak föl, ártatlan járókelőket és tüntető diákokat bántalmaztak. A rendőrök és a bányászok brutalitásáról helyszíni tévériportok számoltak be. A bányászok „megmentő” akcióját beszédben köszönte meg Ion Iliescu. Szerinte a tüntetők a demokratikus választás eredményeként uralomra került vezetőséget akarták megdönteni, s a tüntetők azonosak a korábbi tüntetőkkel (→ 1990.01.12, 1990.01.28, 1990.02.18). Petre Roman nemzetközi sajtókonferenciáján megismételte Ion Iliescu vádjait, miszerint „legionárius” típusú lázadás próbálta megdönteni a „demokratikus” rendszert, ezért kellett a bányászok segítségével megtisztítani a város központját. – Az elkövetkező napokban a PNTCD és a PNL képviselői vehemensen tiltakoztak az atrocitások ellen. (→ 1990.08.04)1990. július 1.Az ellenzéki pártok képviselői Bukarestben találkoztak a Közös Piac küldöttségével, ahol Domokos Géza hangsúlyozta, hogy a kormánynak nincs elképzelése a kisebbségi kérdéssel kapcsolatban, a gyakorlati kérdéseket elodázzák.1990. augusztus 6.Ellenzéki szervezetek – közöttük az RMDSz – részvételével Kolozsvárott megalakult az Antitotalitárius Demokrata Fórum (ADF). Célkitűzéseiket kiáltványban rögzítették: demokratizálás, kisebbségek egyéni és kollektív jogainak tiszteletben tartása, valódi pluralizmus.1990. szeptember 9.Az RMDSz és a PNTCD képviselői a demokrata ellenzéki kezdeményezések összehangolásáról tanácskoztak.Az RMKgP javaslatot terjesztett elő az új földtörvény módosítására. 1990. november 8.A Temesvár Társaság soros ülése 17 pontos beadvánnyal fordult a kormányhoz. Követeléseik között szerepelt: a demokratizálás gyorsítása, az 1989. dec. események vétkeseinek perbe hívása, a Securitate besúgói névjegyzékének nyilvánosságra hozása, új földtörvény, nem utolsósorban Petre Roman kormányának lemondása.Az RMSz közleménye: több ellenzéki csoportosulás (tk. a Temesvár Társaság, a brassói November 15. Egyesület, a GDS) megalakította az Alianţa Civică (AC) szövetséget. Az aláírók között szerepelt: Ana Blandiana, Doina Cornea, Smaranda Enache, Gabriel Andreescu, Peter Mihai Băcanu, Octavian Buracu, Gabriel Liiceanu, Alexandru Paleologu, Mihai Şora, Stelian Tănase és Marian Munteanu. Ez utóbbi később a szélsőjobbos legionárius mozgalomhoz csatlakozott. A m. Külügymin. közleményt adott ki, mely elítélte a Moldova déli részén élő gagauzok és a Dnyeszter menti oroszok szeparatista akcióit és kinyilvánította szolidaritását Moldova lakosságával. 1990. november 29.Az RMDSz OE közleményt adott ki, melyben hangsúlyozták, hogy az RMDSz konstruktív ellenzéki politikát követ. Tekintettel a magyarságot és a Szövetséget ért vádakra és a nacionalista sajtó uszításaira, büntetőjogi vádemeléssel kívánnak élni Eugen Barbu és C. V. Tudor lapja, a România Mare ellen.Szakács B. László ismertette az RMCsSz alapítása (→ 1990.09.05) körüli bonyodalmakat. A cserkészszövetség Hargita megyei szervezetét csak hosszas utánajárással sikerült bejegyeztetni Csíkszeredában (→ 1990.02.00), az országos szövetség legalizálását júniusban kezdeményezték. Most bírósági idézést kaptak, mert a hatóság militarista párt fedőszervének véli az RMCsSz-t. [Majomsziget, nov. 29.] (→ 1991.03.28) 1991. január 5.Szőcs Géza főtitkár közölte a sajtóval: az RMDSz nem lép koalícióra ellenzéki pártokkal.György Sándor állomásfőnök kétnyelvű feliratot tétetett a gyergyószentmiklósi állomás épületére. Az intézkedést követően rengeteg fenyegető telefont kapott (rendőrség, katonaság, vasúti főnökség), de György nem engedett. [RMSz, 1994. febr. 2.] ● [Hosszú évek kellettek ahhoz, hogy a közvélemény és a hivatalos szervek elfogadják a kétnyelvű feliratokat. A vasútállomásokra csak 13 (!) év után kezdték sorozatban kitenni a táblákat.] 1991. január 25.Az ellenzéki pártok által szervezett temesvári tüntetésen tízezres tömeg követelte Iliescu elnök lemondását.A Népújság – Jogok és korlátok között? Betekintés a készülő alkotmány boszorkánykonyhájába c. – interjút közölt Frunda Györggyel, aki részt vett az alkotmány megszövegezésében. (→ 1990.12.21) Budapesten aláírták a m.–ro. kereskedelmi egyezményt, amely szerint 1991-től a két ország közötti elszámolás konvertibilis valutában történik. [RMSz, jan. 25.] 1991. február 3.Răzvan Theodorescu, az RTV elnöke közölte, hogy febr. 18-tól csökkentik a nemzetiségi műsorok adásidejét és megszüntetik az ellenzék részére biztosított rendszeres műsort. – Az intézkedés ellen az RMDSz és az RMÚE egyaránt tiltakozott. (→ 1991.02.13)1991. március 1.A Szabadság közölte az AEÁ külügyminisztériuma által kiadott, Romániáról szóló, 18 oldalas jelentés részleteit. (Tk.: a SRI folytatja az ellenzékiek megfigyelését, a hatóságok ellenőrzik a médiát. A jelentés a VR-t a marosvásárhelyi események felbujtójának tartja.)A bukaresti Diákkonvenció tüntetést szervezett, amelyen az utóbbi időkben tapasztalható értelmiségellenes megnyilvánulások ellen tiltakoztak. Iliescu és a kormány lemondását követelték és Mihály királyt éltették. Véget ért az Öböl-háború. (→ 1991.01.17) Bush elnök elfogadta Irak kapitulációját és visszarendelte a főváros felé tartó amerikai csapatokat. 1991. március 11.A m. egyházak képviselői nyílt levelet intéztek Iliescu elnökhöz a m. és német ny. műsorok adásidejének csökkentése miatt. (→ 1991.02.03, 1991.02.21)A ro. kormány titokban olyan törvényjavaslatot hagyott jóvá, amelynek értelmében a hatóságok megsértésével vádolt újságírókat öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatják – közölte az AP hírügynökség, bukaresti ellenzéki forrásokra hivatkozva. (→ 1991.03.19) 1991. június 8.A Fiatal Fórum a magyarországi főiskolákra, egyetemekre bejutott 1125 erdélyi diák helyzetéről számolt be. A tanintézetekbe bejutott diákok ellátása és létfenntartása csak részben biztosított (ezért nagyrészt a diákok hibáztathatók). Az ügyből politikai ügy lett: az országgyűlési ellenzék támadta a kormányt, hogy miért csábított át annyi diákot.1991. június 10.Ismét találkoztak a CD és a kormány képviselői (→ 1991.05.31), de a tárgyalások nem vezettek eredményre a létesítendő nemzeti egységkormányról. Egyetértésre jutottak viszont a helyhatósági választások kérdésében. [Szabadság, jún. 12.; RMSz, jún. 13.] – A FSN-kormány másnap a PUNR-vel folytatott kormányalakítási tárgyalásokat.1991. július 6.Kolozsvárott tartotta alakuló ülését a Küldöttek Országos Tanácsa (KOT). [A KOT a kongresszusok közötti időszakban a legfelső döntéshozó testület, melynek tagjait a megyei vagy széki szervezetek és a MISzSz delegálta. Hivatalból tagjai még a parlamenti csoportok frakcióvezetői, az OE tagjai és a tagszervezetek (pl. RMKdP) elnökei. Utóbb az SzKT vette át a KOT szerepét.] A KOT felhívást intézett a ro. kormányhoz, a FSN-hez és az ellenzéki pártokhoz, interetnikai kérdéseket tárgyaló kerekasztal létrehozására (→ 1991.08.07), és üzenetet küldött az EBEÉ genfi konferenciájához, a kisebbségi kérdés egész Európára való érvényességét hangsúlyozva. – Somai Józsefet kinevezték az RMDSz orsz. titkárának. [RMSz, júl. 10., 11.]1991. szeptember 2.A ro. parlament ülésén ellenzéki képviselők arra emlékeztettek, hogy a moszkvai puccskísérlet (→ 1991.08.19) idején Bukarestben kommunista-barát tüntetések voltak. Követelték a PSM betiltását, és azt, hogy az ország vezetői valljanak színt a komm. ideológiát illetően. Az államcsíny idején egyik vezető sem állt ki határozottan, várták a fejleményeket. [RMSz, szept. 4.]1991. október 9.A kormányalakítási tárgyalások során a nemzetiségi minisztérium létrehozását Stolojan és az ellenzéki pártok képviselői egyaránt elutasították. (Az RMDSz-t Szőcs Géza és Verestóy Attila képviselte.)Domokos Géza a Columbia Egyetem meghívására okt. 9–23. között az AEÁ-ba utazott. Politikusokkal és a m. diaszpóra képviselőivel tárgyalt, előadásokat tartott. Robert Hutchings (a Nemzetvédelmi Tanács kelet-európai igazgatója) kifejtette, hogy egyetért az emberjogi, kisebbségi törekvésekkel, de a területi autonómia tervét nem tudja támogatni. [RMSz, nov. 7.] Smaranda Enache Washingtonban az amerikai törvényhozás Emberi Jogi Bizottsága előtt kifejtette, hogy Románia legnagyobb problémája a szélsőséges csoportok kampánya mindenfajta kisebbség ellen. A kormány nem lép fel a nacionalista, antiszemita megnyilvánulások ellen. Cs. Gyímesi Éva bejelentette, hogy munkaköri teendői miatt nem tud politikai szerepet is vállalni, ezért lemond megyei választmányi és KOT-tagságáról. [Szabadság, okt. 9.] 1992. január 3.A CD képviselői megbeszélést folytattak Th. Stolojannal a választási kampány finanszírozásáról. Az ellenzékiek semleges és objektív tévét kértek, valamint Răzvan Theodorescu tévéelnök menesztését. [RMSz, jan. 7.]1992. február 9.A helyhatósági választások első fordulóján az RMDSz jelöltjei közül 3150 személyt választottak meg tanácsosi vagy polgármesteri funkcióba. Orsz. szinten a FSN győzött (33,72%), de korántsem volt olyan sikeres, mint 1990-ben. Az ellenzéki CD (24,38%) jelöltjei kerültek polgármesteri székbe tk. a köv. városokban: Bukarest, Konstanca, Arad, Temesvár, Brassó, Nagyszeben, Gyulafehérvár. Harmadik volt a listán a PDAR (7,98%), majd az RMDSz (6,84%), a PUNR (4,48%) és a PRM (1,68%) következett. (→ 1992.02.13, 1992.02.16, 1992.02.23)1992. március 18.Az RMDSz OE Bukarestben tartotta soros ülését, amelyről nyilatkozatot adtak ki. [Szabadság, márc. 21.] – A CD-vel való együttműködést illetően az RMDSz határozott szándéka a demokratikus ellenzékkel közösen fellépni a jogállam megteremtéséért. Ugyanakkor a „25-ök” egységre vonatkozó felhívásával (→ 1992.03.10) is foglalkoztak: „Az Orsz. Elnökség az RMDSz egységét alapértéknek tekinti. A pluralizációs folyamatban eddig jelentkező áramlatok egyike sem vonja ezt kétségbe. Ezért megengedhetetlen, hogy bármelyik csoportosulás az egységeszményt kisajátítsa.” (→ 1992.03.24) ● [A Felhívás (→ 1992.03.10) közzététele után azonnal megszületett a Megjegyzés a felhíváshoz, amelyet Szőcs Géza írt alá elsőként. Az iratot összesen 15-en látták el kézjegyükkel, de azok közül hárman (Fazekas Miklós, Podhrádszky László, Szilágyi Zoltán) a Felhívást is aláírták. A Megjegyzés kimondta: „Az RMDSz tagságának igen súlyos egységbontási kísérlettel kell szembenéznie, mely éppen az egység gondolatának, a Romániában élő magyarság egyik alapvető értékének demagóg kisajátításával kívánja megosztani a magyarságot.” – Mivel nincs terünk, hogy e két dokumentumot teljes egészében idézzük és magyarázzuk, az érdeklődők figyelmébe ajánljuk Domokos Géza emlékiratának vonatkozó részét: Domokos 3: 100–116.]1992. május 19.Szőcs Géza, az RMDSz nevében (még 1992 áprilisában), levélben arra kérte a m. és ro. külügyminisztert, hogy a kölcsönös tárgyalásokon a romániai magyarság legitim képviselőit is hallgassák meg a kisebbségek sorsát érintő kérdésekben. Jeszenszky Géza kedvezően válaszolt a levélre, Adrian Năstase viszont elutasította: „A ro. kormány sohasem fog beleegyezni abba, hogy mással ossza meg a felelősséget állampolgárai sorsáról.” [RMSz, máj. 19.]Újabb 14 parlamenti képviselő vált ki a Petre Roman vezette FSN-ből, köztük Dan Marţian, a képviselőház elnöke is, aki az Iliescu-féle FSN-frakcióhoz csatlakozott (→ 1992.03.29). Az átlépések eredményeképpen a képviselőházban még többségben maradt a FSN, de a szenátusban az Iliescu-frakció már számosabb lett. Iliescu elnök két éves országlásának eredményeiről szónokolt a tévében és súlyos vádakkal illette az ellenzéket. [RMSz, máj. 22.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
