Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 21 találat lapozás: 1-20 | 21-21
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: éhségsztrájk

1990. május 1.

Bukarestben tovább folytatódott a tüntetés. Marian Munteanu diákvezér hívei „kommunizmustól mentes övezetnek” nyilvánították az Egyetem teret. Többen éhségsztrájkba kezdtek, követelésük: tiltsanak el minden kommunista funkcionáriust a választásoktól, váltsák le Mihai Chiţac belügymin.-t. (→ 1990.05.16)

Francesco Colassuono pápai nuncius, ünnepi szentmise keretében iktatta be a szatmári egyházmegye új róm. kat. püspökét: Reizer Pált.

1990. május 10.

Doina Cornea nyílt levélben fordult az Európa Parlamenthez, melyben aggodalmának adott hangot a május 20-i választások tisztaságát illetően. Rámutatott arra, hogy Iliescu hatalma a kommunista nómenklatúrára támaszkodik és fennáll a veszélye a teljes visszarendeződésnek. Ennek ékes bizonyítékai: az új pártok székházai ellen indított támadások, valamint a tévé, rádió ellenőrzése, a független sajtó terjesztésének bojkottálása. Bejelentette, hogy máj. 11-től éhségsztrájkba kezd.

1990. december 15.

Octavian Buracu a Román Független Fórum elnöke bejelentette, hogy dec. 16–22. között éhségsztrájkot folytat kolozsvári lakásán. Cselekedetével a komm. áldozataira kíván emlékezni, ugyanakkor tiltakozik „minden meg nem valósult dologért és a ro. nép összes szenvedéséért.”. [Szabadság, dec. 15.]

1992. június 28.

A FDSN (→ 1992.03.29) konferenciája Iliescu újrajelöléséről döntött. A sajtótájékoztatón nemzet- és hazaárulással vádolták meg a sajtó képviselőit. [RMSz, jún. 30.]

Kádár Attila unit. teol. hallgató éhségsztrájkot kezdett Kolozsvárott, tiltakozásul Gh. Funar magyarellenes intézkedései ellen. (→ 1992.07.03, 1992.07.07)

Szászrégenben fölavatták Márton Áron-szobrát (Jorga Ferenc alkotása).

1992. július 3.

Kádár Attila éhségsztrájkját több szervezet és magánszemély is támogatásáról biztosította. (→ 1992.06.28, 1992.07.05)

A náci múltja miatt szalonképtelennek tartott Kurt Waldheim után Thomas Klestil lett Ausztria elnöke, s ezzel megjavult az ország nemzetközi megítélése.

1992. július 5.

Hargitafürdőn tanácskozott az RMDSz OE, a területi elnökök és a parlamenti frakció. Elhatározták, hogy a szövetség saját jelölteket indít a választáson, elnökjelöltként pedig a CD jelöltjét támogatja. Az OE felkérésére az MVSz-ben az EMKE képviseli a romániai magyarságot. (→ 1992.02.16, 1992.03.05) A résztvevők mély együttérzéssel vették tudomásul Kádár Attila éhségsztrájkját, és felkérték, hogy megromlott egészségi állapota miatt hagyjon fel a tiltakozó akcióval. [RMSz, júl. 8.]

A lengyel parlament megvonta a bizalmat Olszewski kormányfőtől. Utóda: Hanna Suchocka.

1992. július 7.

Marosvásárhelyen a Megyei Törvényszék 10 év börtönre és pénzbüntetésre ítélte Cseresznyés Pált és (távollétében) Barabás Ernőt. [Népújság, júl. 8.; RMSz, júl. 15.] (→ 1991.10.01, 1992.12.19)

Temesvárott újabb ellenzéki tüntetést rendezett a Temesvár Társaság, ahol Corneliu Coposu is felszólalt. A Temesvári Kiáltvány szellemével azonos felhívást fogadtak el. (→ 1992.07.10)

Toró T. Tibor nyilatkozott a temesvári RMDSz kezdeményezéséről: külön népszámlálást terveznek, mert nem bíznak a hivatalos adatokban. [TÚSz, júl. 7.]

Befejezte éhségsztrájkját Kádár Attila (→ 1992.06.28), aki után, mintegy láncot alkotva, újabb és újabb személyek tiltakoztak Funar antidemokratikus intézkedései ellen. Teodor Mărginean görög kat. tanító volt az első, akit Doina Cornea és Octavian Buracu is támogatásáról biztosított. [Szabadság, júl. 11.]

1992. szeptember 10.

Traian Pascu, a munkanélküliek orsz. szakszervezetének alelnöke, a Tőkés iránti szolidaritás jeleként, éhségsztrájkba kezdett.

1993. július 13.

Nagyváradon 2 hete tart Bajgyik László éhségsztrájkja, aki az egészségügy átszervezéséért harcol. Sem a Min., sem a kormány nem reagált a sztrájkoló követeléseire. [BN, júl. 13.] (→ 1993.08.06)

1993. augusztus 6.

Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSz nevében fellépni csak a szövetségi elnök mandátumának birtokában lehet. A neptunfürdői tárgyaláson (→ 1993.07.17) résztvevőknek nem volt mandátumuk. [RMSz, aug. 6.] (→ 1993.08.18)

Bajgyik László befejezte éhségsztrájkját (→ 1993.07.13), melynek eredményeként orsz. szinten 23,2 milliárdról 86,7 milliárd lejre emelték az egészségügyi támogatás összegét. [ÚM, aug. 9.] ● [Az egészségügyi reformokért ismételten (RMSz, 1994. ápr. 6.) éhségsztrájkot folytató Bajgyikot az elszenvedett egészségkárosodás végül is a sírba vitte.]

1994. augusztus 3.

Katona Ádám Koncepciós perek Romániában címmel összefoglalta a zetelakiak és oroszhegyiek perét. [EN, aug. 3.]

Az általános bányászsztrájk 9. napján Tg.-Jiuba érkezett az ipari min. és azonnal tárgyalni kezdett. A követelt 50% helyett 25%-os béremelésben egyeztek ki. Több éhségsztrájkoló bányászt és szakszervezeti vezetőt kórházba kellett vinni. [ÚM, aug. 5.]

1995. április 6.

Az RMGE egész Erdélyt átfogó hálózat, Kolozsvár központtal bejegyzett jogi személy, elnöke Csávossy György, alelnökei Farkas Zsolt, Borsos Géza és Tier Antal. Megkezdték az adatbázis kiépítését, melynek célja a tagok regisztrációja és a gazdálkodók közötti kereslet-kínálat közvetítésének könnyebbé tétele. Eddig 5 információs központot épített ki és további 8-at terveznek megnyitni. [RMSz, ápr. 5.]

Dumitru Iuga, az RTV szakszervezeti vezetője, felfüggesztette 36 nappal korábban megkezdett éhségsztrájkját; ezalatt ország-világ meggyőződhetett róla: a hatalom nem akar jószántából lemondani arról, hogy ellenőrzése alatt tartsa a „tömeg-félretájékoztatásnak ezt az eszközét, amelynek révén bármikor meg lehet nyerni egy választási küzdelmet.” [Szabadság, ápr. 8.]

1995. szeptember 24.

Gyergyószentmiklóson ülésezett az SzKT. Tamás László ifjúsági alelnök helyét Nagy Zsolt vette át. Döntés született arról, hogy a tanügyi válság-bizottság folytassa a munkáját, noha a tanügyi törvény elleni akciókról kiderült: helyi szinten nem olyan lelkesek az emberek. A szülők és gyermekek nem akarnak konfliktusba keveredni ro. társaikkal, a tanárok pedig állásukat féltik. [EN, szept. 27.]

Tőkés László levelet intézett az SzKT-hoz, amelyben a m. kormány magatartását bírálta (nem ért egyet Kovács Lászlóval, hogy Ro.-val szemben nem használhatók „olyan kemény diplomáciai eszközök, mint a megbeszélések visszamondása vagy a politikai nyomás gyakorlása”) és felszólította az RMDSz-t, adja értésére a m. kormánynak, hogy határozottabb és egyértelműbb lépéseket vár el tőle. A m. fél megengedő, hamisan konciliáns megnyilatkozásai lovat adnak Iliescu és a nacionalista ro. hatalom alá. [RMSz, szept. 26.]

Markó Béla meglátogatta Kozma Szilárd csíkszeredai költőt a kórházban, aki 10. napja folytat éhségsztrájkot a tanügyi törvény ellen és arra kérte, hogy függessze föl az egészségét veszélyeztető tiltakozást. [Táj., szept. 25.] – Kozma Szilárd 26-án felfüggesztette az éhségsztrájkot és nyilatkozatban tudatta a közvéleménnyel, hogy továbbra is ellenzi a tanügyi törvényt. Elítélte a m. kormány és az RMDSz vezetőinek megalkuvó (tkp. tárgyalási hajlandóságot mutató) politikáját. Szeretné elérni, hogy a következő választásokon olyanok képviseljék a romániai magyarságot a parlamentben, akik – úgymond – nem a hatalommal való egyezkedést keresik. [Táj., szept. 27.]

1995. október 14.

Szabó Judit csíkszeredai tanárnő szept. 17-én indította el azt az éhségsztrájk-láncot, amelyet most Lászlófy Pál, az RMPSz elnöke fejezett be. A tiltakozást a tanügyi törvény ellen indították. [RMSz, okt. 14.]

Nagyváradon ülésezett a Reform Tömörülés elnöksége. A tanácskozás napirendjén szerepelt az RT újraértékelésének szükségessége és külkapcsolatainak bővítése. [Táj., okt. 16.]

Torockón véget ért az erdélyi műemlékvédők tanácskozása. Megalakították az Erdélyi Műemlékvédő Szervezetek Egyeztető Testületét (EMSzET) és létrehozták az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesületét (EMRE). Balogh Ferenc, ill. Szabó Bálint, Benczédi Sándor, Bulbuk Márton vezeti a két társaságot. [BN, nov. 7.]

1995. október 23.

Katona Ádám – tiltakozásul a tanügyi törvény korlátozó előírásai miatt – éhségsztrájkba kezdett. Katona nyílt levélben a romániai m. nemzeti közösség esélyegyenlőségének biztosítását kérte Iliescu elnöktől és garanciát arra, hogy az ártatlanul elítélt zetelaki elítélteket elnöki kegyelemben részesítsék. [RMSz, okt. 26.] (→ 1995.11.09, 1995.11.14, 1995.12.03)

1995. november 9.

Katona Ádám, aki két hete kezdte meg éhségsztrájkját, közleményben mondott köszönetet mindazoknak, akik cselekvően támogatták az általa képviselt ügyet. (→ 1995.10.23) [RMSz, nov. 9.]

1995. november 14.

Az RMDSz ÜE elismerte, hogy a cél, amelyért Katona Ádám küzd – a teljes körű anyanyelvű oktatás biztosítása és a zetelakiak jogorvoslata – minden kisebbségi számára fontos; az eszköz azonban túl kockázatos, ezért arra kérték az EMK szóvivőjét, hogy függessze föl éhségsztrájkját. [RMSz, nov. 17.] (→ 1995.10.23)

Első ízben rendezte meg az RMKC a Marosvásárhelyi Könyvkiállítást és Vásárt.

Szabó Károly elmondta, hogy a SRI által összeállított jelentésből megállapítható: a titkosszolgálat nagyjából ugyanazt a megfigyelő munkát végzi, mint korábban a Securitate, jószerivel az egész lakosságot figyelik. Gyanakvással kezelik a külföldi befektetőket, ellene vannak a privatizációnak; a jelentésben nem utaltak konkrét államellenes cselekedetre, hanem az RMDSz autonómia-koncepcióját vitatták. [RMSz, nov. 14.]

1995. december 3.

Katona Ádám – orvosai utasítására – befejezte 42 napja tartó éhségsztrájkját (→ 1995.10.23, 1995.11.09, 1995.11.14). Katona köszönetet mondott a tiltakozást támogató magánszemélyeknek és szervezeteknek; külön köszönet illeti a m. Országgyűlés ellenzéki képviselőit, akik többször felszólították a magyarországi pol. élet felelős személyiségeit és a közvéleményt az EMK által megfogalmazott követelések támogatására. [Táj., dec. 4.]

Lábody László megfeddte „mind a romániai m. közösséget, mind a pol. elitet, amiért nem él bennük kellő büszkeség az idáig elért eredmények miatt”, hiszen az RMDSz híven tolmácsolja a m. társadalom problémáit. – Szerinte az ideális jövőkép: demokratikus, gazdag Ro.-ban autonóm m. közösség. – A 3. M. Ref. Világtalálkozó erdélyi rendezésével kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta: támogatják a találkozót, de illő lett volna, hogy a KREK egyeztesse terveit a m. kormánnyal. [RMSz, dec. 4.; EN, dec. 6.] (→ 1995.12.14)

1995. december 6.

Molnos Lajos bejelentette, hogy folytatni kívánja Kozma Szilárd, Kádár Attila, Katona Ádám és mások tiltakozását, ezért éhségsztrájkba kezd a tanügyi törvény ellen; a sztrájkot láncszerűen kívánják folytatni. [RMSz, dec. 5.]

Tabajdi Csaba elmondta: Max van der Stoel kedvezően fogadta azt a kérést, hogy kövesse figyelemmel, megtartja-e a ro. fél korábbi ígéretét, miszerint rugalmasan fogja kezelni az oktatási törvény rendelkezéseit. [ÚM, dec. 7.]

1995. december 11.

Gh. Funar a PDSR-vel kötött koalíció felmondásával fenyegetőzött, felelőssé téve a vezető kormánypártot azért, hogy elvetette a Btk. módosítását, ennek köszönhetően a magyarok kitűzhetik a zászlójukat és elénekelhetik a himnuszukat. [MN, dec. 11.]

A VET elnöksége nov. 29-én levelet intézett Iliescu elnökhöz, amelyben emlékeztettek a hét, ártatlanul elítélt zetelaki magyar esetére és Katona Ádám ezzel (is) kapcsolatos éhségsztrájkjára. Az Államelnöki Hivatal válaszlevélben közölte, hogy a zetelaki elítéltek kérelme igazságügyminisztériumi kivizsgálás alatt áll, semmilyen pol. nyomást nem lehet figyelembe venni. [Szabadság, dec. 13.]



lapozás: 1-20 | 21-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998