|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 32 találat | lapozás: 1-20 | 21-32 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: egyetem, multikulturális 1997. március 24.Gennagyij Udovenko ukrán külügymin. Brüsszelben azt szorgalmazta, hogy a NATO ne vegyen föl tagjai közé olyan államokat, amelyeknek területi vitáik vannak szomszédaikkal. A ro. nagykövetség nyilatkozata szerint egyik ország sem érdekelt elsietett alapszerződés megkötésére. [RMSz, márc. 26.]Kolozsvárott megtartotta első ülését a BBTE ro., m. és német akadémiai közösségeinek képviselőiből álló állandó bizottság, hogy megvitassa az egyetem multikulturális struktúrájának fejlesztését. Az ülésen „felleltározták a m. ny. oktatás megszervezésének problémáit”. [Szabadság, márc. 26.] 1997. április 2.Az RMDSz székházában fogadták Max van der Stoelt. A szövetségi vezetők elmondták: a magyarság gondjai nem oldódtak meg egyik napról a másikra az ellenzék kormányra kerülésével, de – a megfelelő eszközök létrehozásával – megteremtődtek a rendeződés feltételei. Remélhetőleg a jelen parlamenti ülésszakban módosítják a tanügyi és a helyhatósági törvényt. [Táj., ápr. 2.]A BBTE vegyesbizottságának ötnapos tárgyalásai után a bizottság az egyetem multikulturális szervezési elve, a teljes körű ro., m. és német ny. oktatás megszervezése mellett foglalt állást. Felhatalmazták Andrei Marga rektort, hogy forduljon a kormányhoz az oktatáshoz szükséges garanciák megadásáért. Két terv született, a ro. terv szerint a m. felsőoktatás megteremtése kimerülne a m. hallgatók és tanárok létszámának emelésében; Szilágyi Pál prorektor terve szerint: a m. hallgatókat négy (később öt) kar tömörítené (Természettud.–Matem., Bölcsészet–Társadalomtud., Protestáns teol., Kat. teol.; majd a Közgazd.–Jog). A szenátus m. tanárainak jogában állna a katedrák struktúrája és a kinevezések ügyében dönteni és vétójoguk lenne a m. oktatást érintő kérdésekben. [Szabadság, ápr. 2.] 1997. április 8.Az RMEEÁÉ állásfoglalást adott ki a BTE ügyében: az egyházak szükségesnek tartják, hogy az önálló m. egyetem újraindításával orvosolják a négy évtizeddel előtti jogfosztást. [Szabadság, ápr. 8.] (→ 1997.04.10)A BBTE szenátus közleményben ismertette a sajtóval, hogy a ro.–m.–német akadémiai igazgatóbizottság jóváhagyta az egyetem multikulturális szerkezetére vonatkozó dokumentumait. [Szabadság, ápr. 8.] Szász János figyelmeztetett: Petre Roman ellenzi az egyetem kettéválasztását, tehát a kormánykoalícióban nem egységes az álláspont; annak idején, 1959-ben pol. döntéssel egyesítették a két egyetemet, hasonló megoldás most is elképzelhető lenne. [RMSz, ápr. 8.] 1997. április 25.A BBTE jogi karán 30 helyet biztosítanak a m. nyelven érettségizett felvételizők számára. A kémia szakon 20, a geológia–földrajz szakon 10 helyet különítettek el, hasonló céllal. [Szabadság, ápr. 25.]Béres András nyilatkozott a BBTE-vel kapcsolatos minisztériumi álláspontról. A felmerült problémákat az egyetemi autonómia keretében kell megoldani, a határozatokat pedig – utólag – kormányhatározatokkal kell megerősíteni. A BBTE tanárai javasolták a m. ny. matem., természettud., irod., társadalomtud., teológiai, jogi és közgazd. tanszékek létrehozását. Egyes szakokon az oktatás vegyes nyelvű lenne, hogy a végzettek helyt állhassanak a ro. ny. alkalmazási versenyvizsgákon. A min. szerint adottak a feltételek a problémák megoldására. [Szabadság, ápr. 25.] Az Orsz. Akkreditációs Biz. jóváhagyta a ro.–m. szak indulását a Brassói Egyetem keretén belül. [BL, ápr. 25.] Tőkés László azért vetette föl a balkáni ro. népcsoportok helyzetét (→ 1997.04.09), hogy „aki Cernăuţi-ban ro. felsőoktatást akar elérni, az a Bolyai Egyetem ellen se berzenkedjék.” [BL, ápr. 25.] Mihály exkirály – az ortodox húsvét alkalmából – ismét Ro.-ba látogat, a temesvári görögkeleti püspök meghívására. [Szabadság, ápr. 26.] 1997. június 10.Magyar Bálint találkozott a BBTE vezetésével, köztük volt Andrei Marga, Szilágyi Pál és Cs. Gyímesi Éva. – Marga jelezte, hogy a közös egyetemnél jobbat nem tud és nincs is szándékában elképzelni. – Magyar Bálint a beszélgetés nyomán úgy ítélte meg, hogy az önálló m. egyetem nem jöhet létre a m. állam segítsége nélkül, de hangsúlyozta, hogy annak létesítése, a vele járó gondok a romániai m. közösségre és a ro. államra hárulnak. [RMSz, jún. 13.] – Ezt követően Magyar Bálint az ÜE vezetőivel az erdélyi oktatás kérdéseiről, a m. kormány által nyújtandó segítség formáiról tartott eszmecserét. [Táj., jún. 11.]1997. szeptember 14.Constantinescu elnök kolozsvári látogatásán kifejtette: vagy biztosítják a nemzeti kisebbségek számára az anyanyelvű oktatást, vagy Ro. lemarad az euroatlanti integrációról. A BBTE-nek meg kellene tartania multikulturális jellegét és nem kellene szétválnia két egyetemre. [RMSz, szept. 18.]1997. szeptember 29.Kolozsvárott, a BBTE tanévnyitóján, Andrei Marga az egyetem multikulturális jellegét hangsúlyozta. Kisebb csoport tüntetett a minisztériumi rendelettel, a jogi karon a m. hallgatók számára elkülönített 30 hely miatt, mert ez szerintük diszkrimináció. [RMSz, okt. 1.]Miron Cozma, perének tárgyalásán, kijelentette: az 1990-es és 1991-es bányászjárások igazi szervezője Ion Iliescu volt. [Szabadság, okt. 1.] 1998. január 5.Markó Béla elítélte az ellenzék által gerjesztett problémát és üdvözölte Constantinescu állásfoglalását. Markó egyetértett azzal, hogy az államforma megváltoztatásának kérdése ma nem vetődik fel, ugyanakkor megjegyezte, hogy tiszteletben kell tartani azokat a személyiségeket – itt Mihály királyra utalt –, akik fontos szerepet játszottak az ország történetében. [Szabadság, jan. 6.] – Hasonló hangvételű nyilatkozatot tett közzé a PNTCD és a PNL elnöke is, Ion Diaconescu, ill. Mircea Ionescu Quintus. [Szabadság, jan. 7.]Ion Diaconescu találkozót szervez Andrei Marga oktatási miniszter és a képviselőház oktatási szakbizottságának a koalícióhoz tartozó tagjai között. A PNTCD elnöke azt szeretné, hogy tartsák tiszteletben az oktatási törvényre vonatkozó koalíciós egyezséget. [Szabadság, jan. 7.] – Andrei Marga egy sajtóértekezleten állást foglalt a multikulturális felsőoktatás mellett [= különböző nyelvű oktatás, azonos egyetemi intézmény keretében] és kijelentette, hogy ha egyesek mégis „etnikai alapon” akarnának felsőoktatási intézményt létrehozni, arra is lehetőség adódik az engedélyeztetési eljárás keretében. [RMSz, jan. 5.] 1998. február 5.Bukarestben aláírták a kormányból kivált PD és a kormánypártok koalíciós megállapodását, amelynek értelmében a PD a parlamentben támogatni fogja a korábbi koalíciós megállapodások értelmében kidolgozott és benyújtott törvényjavaslatokat. [RMSz, febr. 7.]Markó Béla a szövetség székházában fogadta Max van der Stoelt, akivel az oktatásügyi problémákat tekintették át. Markó méltatta az 1995-ös tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletnek a kisebbségi oktatásra vonatkozó diszkriminatív, korlátozó intézkedéseket megszüntető rendelkezéseit, majd kifejtette, hogy az RMDSz miért nem fogadhatja el a kormányrendelet szövegének szenátusi változatát. [Táj., febr. 5.] A szenátus olyan módosításokat szavazott meg, amelyek újra korlátozásokat vezetnek be, mind a történelem és a földrajz oktatása, mind az önálló egyetemi intézmények tekintetében. [Szabadság, febr. 7.] Az oktatási törvény tekintetében a PD a kormány változatát támogatja, ám nem ért egyet a földrajz és a történelem anyanyelven való oktatásával és hiányolja, hogy a kisebbségi egyetem tekintetében a szöveg nem tartalmazza a „multikulturális” jelzőt. [Szabadság, febr. 6.] A 6 kormánykoalíciós párt (PNTCD, PD, PNL, RMDSz, PSDR és PAR) elnökei aláírták a kormánykoalíciós együttműködést szabályozó megállapodást, az ún. protokollumot. [Táj., febr. 6.] 1998. február 9.Andrei Marga okt. min. Pruteanu levelére válaszolva kijelentette: ő maga nem vett részt olyan tárgyalásokon, ahol szó lett volna a m. egyetem létrehozásáról. Marga a multikulturális egyetemi struktúrák híve. Szerinte az ET oktatási problémákkal kapcsolatos határozata nem fogalmaz meg ilyen természetű előírásokat, normákat. Az államoknak kötelességük, hogy biztosítsák a felsőfokú oktatást a kisebbségek nyelvén, de tetszőleges formában. [RMSz, febr. 10.]Rosszabbodtak Ro. gazdasági mutatói, mióta a reformpártiak jutottak hatalomra: 1997 végén az infláció üteme 151,4%-ra növekedett (egy évvel korábban 100% volt); a munkanélküliségi ráta 8,8%-os volt, ami közel 3%-os növekedés 1996-hoz viszonyítva. 1997. jan.–nov. között a hazai fogyasztás 6,4%-kal csökkent; a külkereskedelmi hiány 2,28 milliárd $-ra csökkent (egy évvel korábban: 2,807 volt); az export nőtt, az import csökkent. [MTI] 1998. április 13.Radu Vasile kormányprogramja egy rövidebb (1998) és egy hosszabb (1999–2000) szakaszt különböztet meg. Az államosított házak kérdésében az igazságos kártérítés elve érvényesül, amely a bérlők tényleges védelmével párosul. Törvényt kívánnak alkotni a földek és erdők visszaadásáról, a nemzetiségekről és ratifikálni kívánják az európai kisebbségi és regionális nyelvek chartáját. Terveik között szerepel a 22. és 36. sz. kormányrendelet (→ 1998.04.08) parlamenti elfogadtatása is. [Szabadság, ápr. 15.] A program szerint az állami felsőoktatás kiszélesítését „multikulturális egyetemek, és a szükséglettől függően, a nemzeti kisebbségek nyelvén működő önálló egyetemek” révén kívánják megoldani. [MTI]François Ettori, a Világbank bukaresti irodájának vezetője szerint a belpolitikai bizonytalanság aláássa az ország szavahihetőségét és a gazdaság további gyengülését eredményezi. Ettori szerint a válság ideje alatt a kormány felfüggesztette a legfontosabb gazdasági programok végrehajtását. [Szabadság, ápr. 15.] Andrei Marga bejelentette, hogy az oktatásban, az eddigi nyolc helyett kilenc osztály lesz a kötelező. [Szabadság, ápr. 15.] 1998. június 2.Az RMDSz-vezetés heti tájékoztatóján megbeszélték a kormánykoalíció – m. ny. egyetemet illető – elutasító magatartását, s a vita során megfogalmazódott az az igény, hogy sokkal hatékonyabban kell megértetni a közvéleménnyel és a döntéshozókkal a m. egyetem szükségességét. [Táj., jún. 3.]Garda Dezső és Asztalos Ferenc amellett érveltek, hogy a képességvizsgán a történelem és a földrajz helyett ált. műveltségi kérdések szerepeljenek, azonban a szavazásnál egyedül maradtak, nem kapták meg a koalíciós társak szavazatát sem. [RMSz, jún. 5.] Kötő József elmondta: igény van arra, hogy beinduljon a kéttagozatos képzés, Kolozsváron: a BBTE-n, a GDZF-n, a képzőművészetin; Marosvásárhelyen: OGyE, Petru Maior Műszaki Egyetem, Színiakadémia. A multikulturalitás nem megoldás, „nekünk törvény által szavatolt jogok kellenek”. [RMSz, jún. 2.] A Sergiu Cunescu vezette PSDR bejelentette, hogy egyesülni kíván a Meleşcanu-féle Szövetség Romániával (ApR) nevű párttal. [Szabadság, jún. 2.] ● [Utóbb mégis külön-külön vettek részt a választásokon. A PSDR végül a PDSR-vel fuzionált, megalkotva a PSD-t. (→ 2001.06.16)] 1998. június 3.Markó Béla emlékeztette a koalíció tagjait, hogy „az 1996-os kormányprogram világosan rendelkezik az anyanyelvű oktatás korlátainak felszámolásáról, az új kormányprogram pedig tételesen is kimondja egyrészt a multikulturális egyetemek támogatását, másrészt pedig az önálló anyanyelvű egyetemi intézmények létrehozását. (…) akik megkérdőjelezik az önálló m. egyetem létét, nem az RMDSz-szel fordulnak szembe, hanem a közös kormányprogram erre vonatkozó kitételeit vitatják.” [Szabadság, jún. 3.]A Monitorul Oficial 73. száma közölte a Nemzeti Kisebbségi Főosztály szervezésére és működésére vonatkozó szabályzatot. [RMSz, jún. 3.] 1998. július 25.Bemutatkozó látogatásra Ro.-ba érkezett Orbán Viktor, aki kötetlen eszmecserét folytatott Radu Vasile kormányfővel; a megbeszélésen a gazd. együttműködés bővítéséről, az euroatlanti integrációról esett szó. A beszélgetést követő sajtótájékoztatón, újságírói kérdésre válaszolva, a m. egyetemről azt mondta R. Vasile: nem volt szó a kérdés megoldásáról, csak áttekintették a különböző kérdésköröket. Az ügy a ro. kormány által megjelölt folyamat szerint halad, nemsokára megkezdi működését az erre a célra kijelölt bizottság. – Orbán Viktor az RMDSz vezetőivel is tárgyalt, ahol a m. kormányfő fölvetett néhány gondolatot arra vonatkozólag, miként lehetne a vitát új alapokra helyezni. – E találkozó után Orbán Viktor Tusnádfürdőre utazott. [NM, júl. 27.]Tusnádfürdőn, a Bálványosfüredről áttelepített szabadegyetem (’Tusványos’) utolsó napján Orbán Viktor Markó Bélával és Zoe Petre elnöki tanácsossal folytatott kötetetlen eszmecserét. – Az egyetem ügyével kapcsolatban a m. kormányfő pragmatikus megoldásokat sürgetett: fölösleges a multikulturalitás hasznáról vitázni, amikor nem ez az alapkérdés. Mindenek előtt egy probléma-katalógust kell összeállítani, majd meghozni a szükséges döntéseket, tiszta helyzetet teremtve. [Szabadság, júl. 27.] 1998. szeptember 2.A képviselőház oktatási bizottsága (az RMDSz tiltakozása ellenére) a köv. változatban fogadta el a kormányrendelet vonatkozó paragrafusát: „az állami felsőoktatásban, kérésre, a törvény biztosította lehetőségek közepette csakis multikulturális intézmények keretében működhetnek anyanyelvű csoportok és részlegek”. Ez a változat a szenátus által elfogadott változatnál is rosszabb, mert a főiskolák önálló működtetésének lehetőségét is eltörli – mondta Asztalos Ferenc. [Szabadság, szept. 3.]A szenátus oktatási szakbizottsága leváltotta G. Pruteanu szenátort az oktatási szakbiz. éléről; a helyét Florin Bogdan vette át. [BL, szept. 4.] Kötő József elmondta: ősztől sikerült beindítani Klézsén a magyar nyelv tanítását. Személyesen fogja ellenőrizni a tanítás beindítását. [RMSz, szept. 2.] Varga Gábor végigolvasta a tervezett alsócsernátoni fórummal kapcsolatos nyilatkozatháborút, s elítélő módon nyilatkozott Tőkés tervéről; megítélése szerint az ehhez hasonlóan át nem gondolt agyagfalvi kezdeményezés (→ 1991.10.02) okozta azt, hogy annak idején az alkotmányba nem került be a kisebbségek joga az anyanyelv használatára az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban. [RMSz, szept. 2.] (→ 1998.09.12) 1998. szeptember 8.Újabb koalíciós csúcsot tartottak Bukarestben; szept. 14-re halasztották az egyetem ügyében hozandó döntést. [Szabadság, szept. 10.] – Ion Diaconescu szerint az egyetlen megoldás csak a multikulturális egyetem lehet, ebben kell közös nevezőre jutni az RMDSz-szel. [Sajtóf., szept. 8.]Székely István elmondta: a magyarságnak érdeke, hogy Ro. tagja legyen a NATO-nak és az EU-nak, ezért az RMDSz támogatja az ország euroatlanti integrációját. „Kezdeményezni fogjuk viszont az ET-ban Ro. monitorizálásának újrakezdését, mivel ez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy Ro. szembesüljön azokkal az elvárásokkal, amelyeket vele szemben az EU megfogalmazott. (…) Figyelemmel kell kísérnünk, hogy a parlament és a kormány milyen mértékben valósítja meg a Ro. által aláírt nemzetközi szerződésekben foglalt jogokat és ezek esetleges be nem tartását minden esetben a nemzetközi közvélemény elé tárjuk.” [Szabadság, szept. 10.] Murvai László statisztikai adatokkal jellemezte a hazai iskolahálózatot. Ezúttal az 1994/95-ös tanévhez mérte az elmúlt tanév adatait. A legnagyobb gond a szakiskolai hálózattal van: amíg 1994/95-ben 4 önálló m. szakiskola és 50 tagozat működött, 1997/98-ban csak 1 szakiskola és 27 tagozat volt. [Bővebben lásd: RMSz, szept. 8.; szept. 9.; szept. 10.] Aug. 28–30. között tartotta küldöttközgyűlését Budapesten az MVSz (bővebben lásd: interjú Patrubány Miklóssal, Szabadság, szept. 4.). Toró T. Tibor beszámolt az ülésről, mondván: megszűnt a feszültség Csoóri Sándor elnök és Patrubány Miklós alelnök között, törölték azt a pontot, amely szerint az alelnök ellenjegyzi az elnök döntéseit. [EN, szept. 8] 1998. szeptember 10.Szabó Tibor, a HTMH új elnöke szerint a hivatalnak kettős feladata van a jövőben: támogatnia kell, hogy a h. t. magyarok továbbra is őseik földjén maradjanak, ugyanakkor többet kell juttatni nekik azokból az előnyökből, amelyek abból származnak, hogy Mo. rövidesen az EU tagja lesz. [RMSz, szept. 11.]Max van der Stoel nyilatkozatban szögezte le: „Noha úgy érzem, hogy a multikulturalitás elve értékes lehet, az a véleményem, hogy a kisebbségi nyelveken történő oktatás alternatíváinak is nyitottaknak kell maradniuk az állami egyetemek szintjén. 1998. márc. 3-i levelemben azt ajánlottam Ro. kormányának, hogy egy olyan rendelkezést vegyen be a tanügyi törvénybe, amely lehetővé teszi ezt a megoldást.” [RMSz, szept. 14.] 1998. szeptember 14.Újabb tanácskozást tartottak a kormánykoalíció pártelnökei. Egyetlen napirendi pont: a m. egyetem ügye. Elvi döntés született arról, hogy a tanügyi törvénynek lehetővé kell tennie a kisebbségek nyelvén működő állami egyetem létrehozását is, erről minden elnöknek beszélnie kell a saját pártja oktatási bizottságának tagjaival. Ion Diaconescu arra figyelmeztetett: a legtöbb, amit a parlamenttel meg lehet szavaztatni, az a multikulturális egyetem. [Szabadság, szept. 15.; RMSz, szept. 17.]Tőkés László az alsócsernátoni fórummal (→ 1998.09.12) kapcsolatban elmondta: az összejövetel elérte a célját. „Nagyot csalódtak azok, akik az RMDSz egységének szétrobbanását, egyféle puccsot vártak. A találkozó nem erről szólt, hanem arról, hogy érdekvédelmi szervezetünknek vissza kell térnie eredeti programjához, a hitelességhez, a tagsághoz, de azt is mondhatnám a keresztényi értékekhez.” [RMSz, szept. 16.] Markó Béla szerint a fórumnak nincs akkora jelentősége, mint amekkorát a kezdeményezők és a sajtó előzetesen neki tulajdonítottak. A vártnál kevesebben vettek részt és az összejövetel nem kínált semmilyen új alternatívát. [Szabadság, szept. 14.] – Akik Csernátonban meghirdették a kettős állampolgárságot, azok „becsapják a m. közvéleményt”. [RMSz, szept. 17.] Nagybányán megnyitotta kapuit a Németh László Líceum, a város egyetlen m. gimnáziuma. [BÚSz, szept. 18.] Erdélyben új m. napilap indítását fontolgatja a Népszabadság Rt. A tervezett hírlap címe Keleti Újság lenne. [MH, szept. 14.] ● [A lap végül Krónika címmel indult el; ]991030.] 1998. október 21.A képviselőházi szakbizottság a vallásoktatás szabályozását tárgyalta a történelmi egyházak vezetőinek jelenlétében. (Erről Jakubinyi György azt mondta: azért volt szükség az egyházi képviselők jelenlétére, hogy ország-világ előtt elmondhassák, nem az egyházak háta mögött döntöttek.) A képviselők elutasították azt, hogy az egyházi iskolák állami támogatásban részesüljenek; a bizottság végül megszavazta: az egyházi iskolák csak magániskolaként működhetnek. Anghel Stanciu, a biz. eln. megszavaztatta azt az indítványt is, hogy a multikulturális egyetem oktatási nyelve a ro., a világnyelvek és a kisebbségek nyelve. [BL, okt. 30.]A Romániai Rektorok Orsz. Tanácsa Galacon arról döntött, hogy alkotmányossági óvást nyújtanak be a PSE ellen. [Szabadság, okt. 21.] (→ 1998.11.03) 1998. október 24.Mivel az oktatási szakbizottság döntése szerint (→ 1998.10.21) a multikulturális egyetem oktatási nyelve a ro., a PSE alapítására vonatkozó kormányhatározat okafogyottá válik. [Szabadság, okt. 24.]Gabriel Andreescu szerint az országban jóval nagyobb szerepe van a sajtónak a kelleténél; egy társadalom nem akkor működőképes, ha erős a média, hanem ha egyensúlyban vannak a hatalmi ágak. [Szabadság, okt. 24.] Andrei Marga szerint a multikulturalitás fogalmán a többség és a nemzeti kisebbségek nyelvén történő felvételi vizsgákat és az e nyelveken folyó oktatást kell érteni, továbbá olyan programokat, amelyek lehetővé teszik az etnikai kisebbségek kultúrájának megismerését és a kisebbségek önazonosságának megőrzését, különböző tantárgyaknak és nyelveknek az egybekapcsolódását, választás szerint. [Szabadság, okt. 24.; Sajtóf., okt. 26.] Érmihályfalván, mintegy 250 résztvevővel, megrendezték a Partiumi Fórumot. Varga Gábor Bihar megyei elnök hangsúlyozta: becsületbeli ügynek tekintette a találkozón való részvételt; fontosnak tartja a párbeszédet, a higgadt helyzetfelmérést bűnbakkeresés, egymásra mutogatás nélkül. A Fórum nyilatkozata tk. megállapította, hogy a „kormányban maradni nemzeti önérzetünket sértő, történelmi léptékű bűn”; sürgették a belső választások megrendezését és a közélet erkölcsi megtisztulását, a m. nemzeti közösség személyi elvű autonómiájának igénylését. [RMSz, okt. 27.] – Tőkés László szerint a Fórum egyik célja: „az RMDSz önvizsgálatát szeretnénk végrehajtani (…) az alsócsernátoni fórum visszhangja feltétlenül igazolni látszik ennek a kezdeményezésnek az értelmét”. [Szabadság, okt. 27.] Az RT nevében Toró T. Tibor intézett nyílt levelet Markó Bélához, melyben visszatért az RT tanácskozásán (→ 1998.10.11) megfogalmazott szempontokhoz: „az Ön köré tömörülő szűk csoport által gyakorlatba ültetett politika végzetesen távolodik a szövetség programjától, alapvető célkitűzéseitől, és egyre kevésbé szolgálja az erdélyi m. közösség hosszú távú érdekeit”; szövetségünk titokban – Tokay György személye révén – szekértolójává vált a senki által nem kívánt kreatúrának, a PSE-nek. [Szabadság, okt. 24.] lapozás: 1-20 | 21-32
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
