Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: alapszerződés m.–szlovák

1994. július 13.

A növekvő kolozsvári feszültség miatt a LADO értesítette az EBEÉ kisebbségi főbiztosát a kialakult helyzetről; a közlemény hangsúlyozta, hogy a hatalom nem veszi figyelembe a kisebbségek jogait. [Szabadság, júl. 13.]

Horn Gyula eljuttatta a kormányprogram tervezetének a h. t. magyarokra vonatkozó részét az utódállamok m. szövetségeihez, pártjaihoz, egyházaihoz és jelesebb közéleti személyiségeihez, kérve, hogy tegyék meg észrevételeiket. [ÚM, júl. 13.] – Sütő András szerint egy ígérgetésekre épülő alapszerződés katasztrofális kompromisszum lenne. Úgy vélte: még nem adottak a ro.–m. megbékélés feltételei; az alapvető feltétel az lenne, ha a ro. vezetés lemondana arról, hogy megteremti a színtiszta nemzetállamot. [Népszabadság, júl. 19.]

Budapesten Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke fogadta a közép-kelet-európai országok nagyköveteit és elmondta: Mo. kiemelt feladatának tartja szót emelni a határon túl élő magyarság érdekében és szeretné minél előbb aláírni a szlovák és ro. alapszerződést. [RMSz, júl. 15.]

1994. július 16.

Triesztben a Közép-európai Kezdeményezés csúcsértekezletén Horn Gyula megbeszélést folytatott a szlovák, majd a ro. miniszterelnökkel. Mo. elvárja, hogy a kisebbségek jogainak szavatolása bekerüljön a mihamar aláírandó alapszerződésbe. [RMSz, júl. 19.] (→ 1994.08.04)

Csíkszeredában, az RMPSz szervezésében megnyílt a BoNyA. A nyolcnapos tanfolyamon 1200 pedagógus vett részt, 900-an Erdélyből, 300-an a többi utódállamból. [RMSz, júl. 20.]

1994. július 21.

Az eddigi eszközök (dialóguskeresés, parlamenti küzdelem, a külpolitikai kapcsolatok élénkítése) nem bizonyultak elegendőnek – állapította meg Markó Béla. – Az új stratégia a civil társadalom szolidaritására számít. Az oktatási program támogatásához beindult az aláírásgyűjtés. A CD nem mindenben támogatja az RMDSz-t. [RMSz, júl. 21.]

Az MDF állásfoglalása bírálta az új kormány külpolitikai programját. Az alapszerződésbe nem szabad ígéreteket fölvenni; figyelmeztető jel: Ro. és Szlovákia nem teljesítette az ET követelményeit. [ÚM, júl. 21.]

Mircea Ionescu Quintus (PNL) és Nicolae Manolescu (PAC) aláírták a Polgári-Liberális Szövetség (Alianţa civic-liberală „Liberalii”) alapító jegyzőkönyvét. [A későbbiekben a szövetség nem bizonyult életképesnek.] [MH, júl. 22.]

1994. november 29.

A m. kormány kész elismerni a szlovák, ill. a ro. alapszerződésekben a határok sérthetetlenségét, ám ezt össze kívánja kötni a kisebbségek jogainak garantálásával, jelentette ki Kovács László külügymin. [RMSz, nov. 29.]

Az RMDSz Udvarhelyszéki Szervezete Székelyudvarhely és környéke militarizálása ellen tiltakozott; a többezres létszámú rendőrség és katonaság betelepítése megváltoztathatja a vidék etnikai összetételét. A tiltakozást Barkóczy István elnök és Katona Ádám alelnök írta alá. [RMSz, dec. 6.]

1995. március 1.

Budapesten megbeszélésen vettek részt a h. t. m. szervezetek képviselői. A külügymin. tájékoztatta a meghívottakat a m.–ro. és a m.–szlovák alapszerződéssel kapcsolatos kérdésekről. Kovács László a BBC-nek elmondta: „Az alapszerződéseket a m. kormány köti a szomszédos országokkal, nem a m. parlament, nem is a m. ellenzéki pártok és nem a h. t. magyarság.” [EN, márc. 8.] (→ 1995.03.03)

Verestóy Attila Viorel Hrebenciuc-kal találkozott. A kormányfőtitkár bejelentette, hogy tudomásul veszi a Megyei Tanácselnökök Egyesülete és az RMDSz képviselői közötti találkozóról kiadott közleményt, miszerint az ÖT az RMDSz belső szervezete, amely összhangban van az ország törvényeivel. Hrebenciuc ígéretet tett arra, hogy leállítják a folyamatban lévő eljárását. [Táj., márc. 2.]

Borbély Ernő, az RMDSz Csíki Területi Szervezete nevében nyilatkozott: helyesen jártak el, amikor alapszinten kizárták Nagy Benedeket, döntésüket igazolta az Etikai Biz. és az SzKT határozata is. [RMSz, márc. 1.] (→ 1995.02.25, 1995.03.06)

1995. március 3.

Csoóri Sándor, az MVSz elnöke úgy ítélte meg, hogy most nem kergeti az idő és a sors a magyarokat, hogy elsietett alapszerződéseket kössenek a kompromisszumra képtelen partnerekkel. [RMSz, márc. 6.]

A budapesti tanácskozást (→ 1995.03.01) követően az RMDSz és a felvidéki m. pártokat tömörítő Magyar Koalíció közös nyilatkozatot fogadott el az alapszerződéssel kapcsolatban: támogatják a szerződő országoknak a megbékélésre irányuló szándékát; az utódállamokban élő m. közösségek helyzetének rendezése, jogaik biztosítása nélkül nem lehet szó tényleges megbékélésről, ezért elengedhetetlennek tartják a kormányok és az érintett m. közösségek konszenzusát. Olyan szerződésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik a m. közösségek 1918 óta történő szándékos elsorvasztásának megállítását és visszafordítását. Ehhez szükséges az autonóm szervezetek szavatolása, az önkormányzati szervek létrehozása. [RMSz, márc. 6.]

1995. március 14.

T. Meleşcanu akadályozó tényezőnek ítélte a m. fél szándékát, hogy az alapszerződésbe vegyék föl az ET 1201-es ajánlását. A külügymin. szerint a dokumentum elvesztette az érvényét, mert legfontosabb részei bekerültek a kisebbségi keretegyezménybe. [MH, márc. 14.]

Az RMDSz két politikusa (Bárányi Ferenc képviselő és Magyari Lajos szenátor) a parlament mindkét házában megemlékezett az 1848-as szabadságharcról és Márc. 15-ről; a bejelentést ezúttal nem kísérték a ’szokásos’ bekiabálások.

A képviselőházban – miután az Alkotmánybíróság törvénytelennek ítélte azt – újból megvitatták a „kapupénz”-re vonatkozó kormányrendeletet. (→ 1993.12.06, 1994.06.30, 1994.09.08, 1994.12.14, 1995.02.25) A szavazáskor a rendelet nem kapott ⅔-os többséget, tehát törölték a határátlépési illetéket. [Táj., márc. 14.] (→ 1995.03.28, 1995.05.18, 1995.07.31)

Orbán Viktor szerint a Szlovákiával kötendő alapszerződésben szerepelnie kell a beneši dekrétumok hatályon kívül helyezésének. [Népszabadság, márc. 16.]

1995. március 18.

A Fidesz, az MDF és a KDNP közös nyilatkozatot fogadott el, felszólítva a miniszterelnököt, hogy jelenlegi formájában ne írja alá a szlovák–m. alapszerződést. Az aláírók számára elfogadhatatlan, hogy Horn Gyula a felvidéki magyarság sorskérdéseiben az érintettek egyetértése nélkül határozott. A szerződésnek ki kell mondania a beneši dekrétumok elítélését, valamint az ezzel kapcsolatos kárpótlási igények rendezését. A nyilatkozatnak a Bazilika előtti nagygyűlés adott nyomatékot. [ÚM, márc. 20.]

Az RMPSz szovátai ülésén véglegesítették a BoNyA nyári programját. 20 tanfolyamon több száz pedagógus részesül nyári továbbképzésben. [RMSz, márc. 30.]

1995. március 19.

Párizsban Horn Gyula és Vladimír Mečiar aláírta a m.–szlovák alapszerződést. [MN, márc. 21.] (→ 1995.06.13, 1996.05.15)

1995. március 25.

A ro. vezetést hideg zuhanyként érte, hogy Szlovákia aláírta az alapszerződést és az előzetes ro.–szlovák megállapodás ellenére az 1201-es ajánlást is vállalta (ti. a ro. és a szlovák fél egyeztetése folyamatos volt a tárgyalások ideje alatt; Meleşcanu emlékeztette korábbi ígéreteire a szlovák felet, Mečiar Párizsban igyekezett kibékíteni a ro. partnert). [MH, márc. 25.]

Az eddig csak Kovászna megyében működő MCsSz küldöttei Bákóban kapcsolatba léptek a lészpedi, klézsei, pusztinai, szabófalvi, rekecsinyi, bogdánfalvi és forrófalvi csángók képviselőivel. A jelenlévők az MCsSz-t a csángók legitim képviseletének fogadták el és kérték felvételüket az RMDSz társult szervezeteinek sorába. [Táj., márc. 27.]

1995. április 21.

Christoph Pan, a FUEV elnöke sajtóközleményben hozta nyilvánosságra a szlovákiai 600 ezres m. népcsoport kifogását, hogy a szlovák–m. alapszerződés kidolgozásába nem vonták be őket. A FUEV álláspontja szerint a népcsoportoknak meg kell adni az együttműködési jogot. [ÚM, ápr. 21.]

1995. június 13.

Két hét alatt egy-egy levélbombát kézbesítettek Markó Bélának, Tőkés Lászlónak, Paul Philippinek (RNDF) és Nicolae Gheorghenak (Roma Szövetség). A likvidálási kísérletek összefüggésben állnak az osztrák titkosszolgálat által (1994. dec. 2-án) nyilvánosságra hozott (Bukarestben fogalmazott) halállistával. A szélsőséges, nacionalista erőknek, az utódkommunista hatalomnak és a Securitatenak egyaránt érdeke, hogy megfélemlítse a kisebbségi szervezetek vezetőit – mutatott rá a KREK közleménye. [EN, jún. 14.]

Az Országgyűlés megszavazta a m.–szlovák alapszerződést (→ 1995.03.19, 1996.05.15). [MN, jún. 14.]

Bátai Tibor (IKA) elmondta, hogy az alapítvány 300 millió forintos alapjából 145 millió jut az erdélyieknek. A romániai alkuratórium hét szakmai testületből áll: oktatási, tudományos, önkormányzati, gazdasági-vállalkozói, egyházügyi, szociális és ifjúsági bizottság. A végső döntés a főkuratóriumé. [RMSz, jún. 13.]

1995. július 27.

Vladimír Mečiar szlovák miniszterelnök Bukarestben tárgyalt ro. kollégájával és a szenátus elnökével, majd fogadta őt Iliescu elnök is. Mečiar leszögezte, hogy Szlovákia visszautasítja a kollektív jogokat és a területi autonómiát; kormánya azért nem írta alá a m.–szlovák alapszerződést, hogy megfelelő mozgásteret biztosítson Ro.-nak a hasonló dokumentum tárgyalásánál. [RMSz, júl. 28.]

Debrecenben, a ref. nagytemplomban tartották meg az utódállamok nyelvtörvényei ellen tiltakozó nagygyűlést. A mintegy 4000 résztvevő előtt zajló gyűlés rendezői: az MVSz, a M. Ref. Világszövetség, a M. Kat. Püspöki Kar és az Anyanyelvi Konferencia. A gyűlés nyilatkozatot fogadott el a m. ny., a m. műveltség és az egyetemes emberi jogok védelmében. A gyűlésen ismeretlen személyek Nagy-Magyarország térképét osztogatták, az MVSz közösség elleni izgatás alapos gyanújával feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen. [RMSz, júl. 31., aug. 3.]

1995. november 28.

Markó Béla elmondta: a m.–szlovák alapszerződés azt bizonyítja, hogy az alapdokumentumból hiányoznak azok a garanciák, amelyek segítségével meg lehetett volna akadályozni a m. nyelvhasználatot tiltó szlovák nyelvtörvényt. [RMSz, nov. 30.]

Viharos utóélete lett a Körösfőn fölállított Vasvári Pál-emlékoszlopnak (→ 1995.07.09). A megyei tanács kihágási jegyzőkönyvet állított össze a helyi polgármester és az RMDSz elnöke ellen, a kopjafa-állítás ügyében. Első fokon ezeket a bíróság megsemmisítette. Újabban a prefektúra is a kopjafa lebontását kérte, ezt első fokon a megyei törvényszék jóváhagyta, a községi tanács fellebbezett. [Szabadság, nov. 28.]

1995. december 1.

Sepsiszentgyörgyön a széki területi szervezet úgy döntött, hogy bírósági eljárást kezdeményeznek, ui. a rendőrség büntetést szabott ki két iskolaigazgatóra a múlt heti tüntetés (→ 1995.11.25) kapcsán. [ÚM, dec. 1.]

A szenátus jogi bizottsága felületesnek ítélte C. V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztését kérő ügyészségi iratot és visszaküldte azt a tárcának. [RMSz, dec. 1.] (→ 1995.12.04)

Mo. elfogadja a két vh. után kialakult státust, ugyanakkor jogos igénye, hogy a h. t. nemzeti közösségek autonómiát kapjanak. A megoldás a dél-tiroli példa – mondta Tabajdi Csaba pol. államtitkár. [MH, dec. 1.]

Az Ausztriai Népcsoportok Központja által szervezett 3. Bécsi Találkozó résztvevőinek nyilatkozata azt tartja a m.–szlovák alapszerződés egyik legnagyobb hiányosságának, hogy nem a kisebbségek kollektív jogairól szól, hanem az egyedi jogokról. [RMSz, dec. 5.]

A M. Írószövetség választmánya új elnököt választott, Pomogáts Béla személyében. [RMSz, dec. 4.]

1996. május 15.

Budapesten kicserélték a két ország miniszterelnöke által korábban aláírt m.–szlovák alapszerződés okiratait, ezzel életbe lépett a szerződés. [MH, máj. 16.] (→ 1995.03.19, 1995.06.13)

Budapesten Erdély m. egyeteméről értekeztek a Bolyai Egyetem Baráti Köre és a Szent László Akadémia rendezésében. [ÚM, máj. 17.]

1998. február 13.

A koalíciós megbeszélések során az RMDSz 3 államtitkári posztot kapott: Lányi Szabolcs (ipar és keresk.); Birtalan József (távközlés); Erős Viktor (privatizálás). [Szabadság, febr. 14.] – A kormány febr. 22-én elfogadta a kinevezéseket. [Táj., febr. 23.] (→ 1998.05.14)

A Fidesz két politikusa Németh Zsolt és Rockenbauer Zoltán szerint a „Horn-kormány a kisebbségi magyarság egyetértése nélkül, gyakorlatilag ellenükre kötötte meg Szlovákiával és Ro.-val az alapszerződéseket (…), amelyek semmilyen garanciális elemet nem tartalmaznak a kisebbségi magyarság jogainak védelmére.” [MN, febr. 13.]



lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998