Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 32 találat lapozás: 1-20 | 21-32
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: csatlakozás Ro.–EU (csatlakozási tárgyalások / feltételek)

1995. január 24.

Göncz Árpád és Horn Gyula lemondta a ro. kormányfőtitkárral tervezett találkozót, így tiltakozva az RMDSz betiltását kilátásba helyező fenyegetések ellen. [RMSz, jan. 30.] – A Franfurter Allgemeine Zeitung (jan. 30.) ro. kudarcként kommentálta Hrebenciuc budapesti szereplését (→ 1995.01.23). A két ország alapvető érdeke a problémák megoldása, ha csatlakozni akarnak az EU-hoz és a NATO-hoz.

A CD nyilatkozatban ítélte el a négypárti megállapodást (→ 1995.01.20); ezzel Ro. olyan országgá válik, melynek vezetésében lényegében fasiszta téziseket nyíltan hirdető erők is részt vesznek; ez Ro. nemzetközi elszigetelődéséhez vezet. [RMSz, jan. 24.]

Romsics Ignác tanulmánya rávilágított: a SzU felbomlása előtt Európa legnagyobb kisebbsége a m. volt, most az orosz. Az új államok közül csak Csehországban van 10% alatt a kisebbségek aránya, a többi országban nagyobb ennél: Horvátország (12%), Szlovénia (12), Szlovákia (18), Litvánia (20), Belarusz (22), Ukrajna (27), Szerbia (34), Moldova (35), Macedónia (35), Montenegró (38), Észtország (38), Lettország (48), Bosznia-Hercegovina (56). [MN, jan. 24.]

1995. június 12.

Újabb öt évre Göncz Árpádot választotta köztársasági elnökké az Országgyűlés.

A bukaresti rádióban egy magas rangú katonatiszt kifejtette: mivel a nemzetbiztonsági törvény lehetővé teszi, elképzelhető, hogy a hadsereg fellépjen a „szeparatista törekvések ellen”. [ÚM, jún. 12.]

Az ellenzéki pártok felszólították a kormányt, hogy június végéig Ro. nyújtsa be csatlakozási kérelmét az EU-hoz, és a legrövidebb időn belül kösse meg szomszédaival az alapszerződést. Meleşcanu szerint a sürgetés tárgytalan, mert a kormány ilyen irányú politikát folytat és értelmetlen dolog határidőket kitűzni. [RMSz, jún. 14.]

1995. június 22.

Meleşcanu külügymin. Párizsban átadta Ro.-nak az EU-hoz való csatlakozási kérelmét. [RMSz, jún. 23.]

Háromnapos egyeztetés után utolsó fázisába érkezett a tanügyi törvény: az egyeztető biz. jelentését a parlament plénuma vitatja meg. Az RMDSz képviselői ismét szóvá tették: a törvény felszámolja az anyanyelvű szakoktatást és leszűkíti a felekezeti oktatás kereteit. [Táj., jún. 23.] (→ 1995.06.28)

1995. július 12.

Markó Béla Budapesten tárgyalt a HTMH vezetőivel. Az RMDSz nem ért egyet sem a vízumkényszerrel (erről levelet is írt Horn Gyulának [Táj., júl. 17.]) sem a Kossuth Rádió hatósugarának csökkentésével. (A rádióadó sugárzási teljesítményét gazdasági okokból, átmenetileg kívánják csökkenteni, aug. 1-jétől 1996. jan.-ig.) [MN, júl. 13.] (950824)

Karolosz Papuliasz, görög külügymin. kifejtette, hogy Ro. nem maradhat ki az EU-ból és a NATO-ból, ehhez országa teljes támogatást nyújt. [RMSz, júl. 14.]

1996. március 21.

Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSz OpT, ahol tk. megvitatták a Tőkés–Markó ellentétet is. Kiadott közleményükben leszögezték, hogy nem tartják válságosnak az RMDSz helyzetét. Az OpT bizalmáról biztosította az RMDSz szövetségi elnökét. A felelősség „mindannyiunkat arra kötelez, hogy a véleménykülönbségek ellenére megtaláljuk az egységes cselekvés lehetőségét”. [Táj., márc. 22.]

Râmnicu Vâlceán megalakult az RMDSz megyei szervezete; ideiglenes eln.: Lázár Rozália Zelma. (A megyében száznál több m. család él.) Az ÜE részéről Boros János és Dáné Tibor Kálmán tájékoztatta az egybegyűlteket a szervezet felépítéséről, működéséről és célkitűzéseiről. [Szabadság, márc. 21.]

Debrecenben az Autonómia a Kárpát-medencében – A megmaradás esélyei konferencián Csapó I. József az autonómia mellett érvelt: „ha egy nemzet, egy közösség lemond a jogairól, az elveszett”. A szenátor reményét fejezte ki, hogy az EU teljes jogú tagságára való törekvés arra készteti Ro.-t, hogy az autonómia-kezdeményezéseknek jogi keretet teremtsen. [RMSz, márc. 23.]

1996. március 27.

Markó Bélának – az RMDSz-küldöttség párizsi útján, ahol az EDU konferenciáján vettek részt – alkalma nyílt tájékoztatni Alain Juppé francia miniszterelnököt a romániai magyarság helyzetéről. Az elfogadott zárónyilatkozatba, az RMDSz kezdeményezésére, külön szakasz került a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről. [Szabadság, márc. 28.]

Valentin Gabrielescu parasztpárti szenátor igen sötéten látja Ro. belépését az EU-ba és a NATO-ba. A Strasbourgban Ro.-t képviselő tíztagú delegációból csak hárman tudtak beilleszkedni az EP valamelyik pártfrakciójába (Adrian Severint a szocdemek, Frunda Györgyöt és őt a kereszténydemokraták fogadták be), a PUNR, PRM és PSM képviselői csak „ődöngenek”, már csak azért is, mert nem beszélnek nyelveket. [Szabadság, márc. 27.]

1997. április 16.

Az ET úgy döntött, hogy egy évre felfüggeszti az ország monitorizálását. Frunda György szerint ez annak köszönhető, hogy az ET nyitott Ro. felé és nagyon rugalmasan értelmezte jogszabályzatát. Az egy év alatt teljesíteni kell mindazt, ami az 1993-as ajánlásokban szerepel. Kimondottan felkérték Ro.-t a tanügyi törvény módosítására, a rasszizmus, a xenofóbia és intolerancia elleni küzdelemre; módosítani kell a Btk. több paragrafusát, tk. a sajtószabadságot érintő cikkelyt, valamint a himnusszal és zászlóval kapcsolatos, továbbá a 200. paragrafust (a homoszexuálisok büntetéséről); javítani kell a börtönviszonyokat, meg kell oldani az utcagyerekek helyzetét, a közösségek kárpótlását; intézkedni kell a cigányok társadalmi integrációja érdekében. [RMSz, ápr. 16. ; Szabadság, ápr. 25.]

Patrubány Miklós, az MVSz alelnöke úgy értékelte, hogy a BTE újraindítása nem szakmai vagy tudományos kérdés: „Csak pol. akarat kell hozzá és egyetlen tollvonással létre lehet hozni.” [Szabadság, ápr. 16.]

Törzsök Erika, a HTMH új elnöke hatékony tanácsadó szervvé és szellemi műhellyé kívánja formálni a hivatalt; a kisebbségpolitikában nem szabad pártpolitikai szempontoknak érvényesülnie. A HTMH által közvetített összegek csak kis részét képezik a költségvetésnek, különösen kevés, ha számba vesszük, hogy: 1. Kárpátalján a lakosság 80%-a munkanélküli, az emberek hónapok óta nem kapnak fizetést, 2. Szlovákiában a Mečiar-kormány gyakorlatilag minden támogatást megvont a kisebbségi kulturális intézményektől, 3. Horvátországban a m. lakosság rommá lőtt házakban próbál új életet kezdeni. [MH, ápr. 16.]

1997. szeptember 16.

A koalíciós pártok heti tanácskozásán Frunda György tisztázta: mire vonatkozott az ET-hez címzett levele (→ 1997.09.15): nagy az időintervallum a rendeletek elfogadása és alkalmazása között; nem határozták meg a kétnyelvű táblák kihelyezésének határidejét és a mulasztásért kiszabható szankciókat. Frunda azon álláspontjával kapcsolatban, hogy Ro. csak részben teljesítette az ET előírásait, a szenátor emlékeztetett az ET elvárásaira, amelyeket előírt a ro. kormánynak: a Btk., a földtörvény módosítását, az államosított ingatlanok restitúcióját, a börtönök és az elhagyott gyermekek helyzetének javítását és a kisebbségi kérdés renedezését. A koalíció végül elfogadta Frunda álláspontját. [Szabadság, szept. 18.]

1998. február 17.

Ro., 2000-től kezdve, évente 3 milliárd ECU felzárkózási segélyt kap az EU-tól, mondta Monika Wulf-Mathies, EU-biztos. [RMSz, febr. 17.]

1998. július 9.

A BBTE m. professzorainak többsége és számos értelmiségi (összesen 165 személy) írta alá azt a memorandumot, amely azt kéri az egyetemi szenátustól, hogy az intézmény chartájába foglalják be az egyetem kétnyelvűségét, ami a ro. és m. oktatási ny. egyenértékű használatát feltételezné. A memorandumot az állam elnökéhez is eljuttatták. [BN, júl. 9.]

A Fidesz és a KMKSz 6. alkalommal rendezett nyári szabadegyetemet Kárpátalján, a helyi magyarság problémáiról, ahol az utódállamok m. szervezetei is képviseltették magukat. Németh Zsolt elmondta: az új m. kormány folytatni kívánja azt a m.–m. párbeszédet, amely 1996-ben indult, de megszakadt. Kovács Miklós (KMKSz) szerint hasznos lenne egy törvényt alkotni Mo.-n, amely külön státust biztosítana a h. t. magyaroknak. Duray Miklós szerint meg kell akadályozni azt, hogy – Mo. európai uniós csatlakozása nyomán – lélektani válaszfal alakuljon ki az anyaország és az utódállamok magyarsága között. Meg kell vizsgálni, hogy mit tehet Mo. törvényhozása ennek megelőzésére. [Új Szó (Pozsony), júl. 10.]

Takács Csaba – a Martonyi Jánossal és Németh Zsolttal folytatott eszmecsere folyamán – arra kérte a partnereit, hogy továbbra is támogassák Ro. euroatlanti csatlakozását. [MTI]

Szabadon engedték Miron Cozmát (→ 1997.01.10), az 1990-es és 1991-es ’bányászjárások’ vezetőjét. Az államrend veszélyeztetése címén állították bíróság elé, de végül a közrend megzavarása és közerkölcs megsértése miatt ítélték 3 évre, de az rögtön a felező amnesztia hatása alá esett. A per során Ion Iliescuval az élen számos politikus tett tanúvallomást, anélkül, hogy világosabbá vált volna a bányászjárások mechanizmusa és szervezése. [MTI]

1999. május 3.

Tony Blair brit miniszterelnök néhány órás látogatásra Bukarestbe érkezett. A parlamentben elmondott beszédében kijelentette: az EU-ban támogatni fogja azt a javaslatot, hogy Ro.-t hívják meg a csatlakozási tárgyalásokra. [Szabadság, máj. 5.]

Nagy érdeklődést és némi szorongást váltott ki Erdélyben az a hír, hogy az illetékes magyar miniszter a feketemunka elleni harc részeként megállapodást kíván aláírni ro. partnerével a szezonális munkavállalásról. A több ezer munkavállaló státusa – a költségvetésnek okozott káron kívül – azért is elfogadhatatlan, mert a munkások teljesen kiszolgáltatott helyzetben vannak. [RMSz, máj. 3.]

1999. szeptember 13.

A ro. földrajz és történelem m. ny. tanítása Ro. EU-csatlakozásának függvénye, mondta el Andrei Marga; a szükséges tankönyvek kidolgozására az EU-val való együttműködés keretében kerül majd sor, közös m.–ro. szakbizottságok segítségével. [BN, szept. 13.]

Hamisak a népszámlálás adatai – figyelmeztet Benedek Gyula, aki az orsz. statisztikai biz. elnökének szavait idézte: tudják, hogy Ro.-ban másfél milliónál több m. él. [RMSz, szept. 13.]

1999. október 15.

Az EB azt javasolta, hogy 2000-ben kezdjenek csatlakozási tárgyalásokat Ro.-val, Szlovákiával, Lettországgal, Litvániával, Bulgáriával és Máltával. A brüsszeli biz. azt javasolta Ro.-nak, hogy javítsa a makrogazdasági helyzetet. Constantinescu elnök azt ígérte, hogy az ország rövidesen teljesíteni fogja a tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételeket. [Népújság, okt. 15.]

1999. december 2.

Brüsszelben nyolcadik találkozójukat tartották az EU-hoz csatlakozni vágyó országok parlamenti elnökei. A találkozó résztvevői támogatták az EB javaslatát, hogy újabb 6 országgal, köztük Ro.-val is kezdjék meg a tárgyalásokat. [Szabadság, dec. 2.]

A ro. nemzeti ünnepen, Gyulafehérvárott Emil Constantinescu jobbnak látta, ha nem szól a néphez az Egyesülés Temploma előtt, akkora volt a füttykoncert. [Szabadság, dec. 2.]

A m. történelmi egyházak vezetői az egyetemalapítás ügyében értekeztek Kolozsvárott; az ülésen újabb levelet fogalmaztak – ezúttal Radu Vasile kormányfőnek – a vallásügyi törvény tervezetével kapcsolatban, melyet diszkriminatívnak tartanak. [Szabadság, dec. 3.]

1999. december 10.

Temesvárott ünnepi rendezvénysorozat kezdődött a forradalom közelgő évfordulója kapcsán. Az operaház nagytermében tartott ünnepi gálaest bevételét az Új Ezredév Ref. Központ felépítésére ajánlották fel a szervezők. [Háromszék, dec. 14.] – Az ünnepség két utolsó napján Mihály exkirály is részt vett. [RMSz, dec. 17.]

Az EU tagországainak állam- és kormányfői úgy döntöttek Helsinkiben, hogy 2000-ben megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Máltával, Bulgáriával, Lettországgal, Litvániával, Ro.-val és Szlovákiával. [Szabadság, dec. 11.]

Mátyus Éva, helyi RMDSz-elnök beszámolt arról, hogy Zsibón megkezdték a Wesselényi Alapítvány megalakítását, melynek célja a kastély és a kripta felújítása, a helyi magyarság kulturális és gazdasági életének fellendítése. [Szabadság, dec. 10.]

A komm. idején a Ferenc-rendi szerzeteseket kényszerlakhelyre hurcolták és elkobozták a rend vagyonát, 1991-ben újból elismerték létük jogosságát. Manapság, az 1991-es 28 rendi tagnál 40-nel többen vannak. Egyelőre Csíksomlyó, Déva, Dés, Esztelnek és Szárhegy rendháza került ismét egyházi tulajdonba, a többi helyzete rendezésre vár. Déván Böjte Csaba 160 árváról gondoskodik, további húszat a szászvárosi rendházba telepítettek. [BL, dec. 10.]

2000. január 14.

Romano Prodi, az EB elnöke Ro.-ba érkezett és megkezdte tárgyalásait az ország vezetőivel. Verestóy Attila is részt vett az egyik találkozón, ahol hangsúlyozta: a m. közösség szülőföldjén kíván boldogulni, itt kívánja megőrizni hagyományait, kultúráját, nem akar asszimilálódni vagy elvándorolni. Az RMDSz részvétele a koalícióban a normalitás jele. [Népújság, jan. 14.]

Kolozsvárott vitaestet rendezett az RT, amelyen Szabó Tibor (HTMH) tartott előadást a m. kormány és a h. t. m. közötti együttműködésről. Létrejött a MÁÉRT, mint konzultációs szervezet, amely bevonja a h. t. m. legitim képviselőit is a fontos döntések meghozatalába; a MÁÉRT keretében 6 szakmai biz. működik. Szabó Tibor a sok vitát kiváltott kettős állampolgárság felvetését nem tartja szerencsésnek. A m. kormány őszig szeretné véglegesíteni az ún. státustörvényt, amelynek célja: megnyugtató megoldást keresni a h. t. m. identitásának megőrzésére, szülőföldjükön maradásukra. [Szabadság, jan. 17.]

Ro. a nyugati értékek mellett kötelezte el magát, jelentette ki Petre Roman külügymin., aki a ro. külpol. prioritásai között jelölte meg: megkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val, fenntartani a stratégiai partnerséget a NATO-val. [Népújság, jan. 14.]

2000. február 15.

Petre Roman külügymin. Brüsszelbe utazott, hogy részt vegyen a kormányközi konferencián, amelyen hivatalosan bejelentik, hogy megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások az EU és Ro. között. A ro. kormány célul tűzte ki, hogy 2007. jan. 1-jén csatlakozzék az EU-hoz. [BN, febr. 15.]

Nem szűnt meg az oktatók sztrájkja. A szakszervezetek vezetői szerint csak akkor marad abba a sztrájk, ha a kormány rendeletben garantálja a béremelést. [Szabadság, febr. 15.]

Ro. nem fog kártérítést fizetni a tiszai ciányszennyezésért – szögezte le ismét (→ 2000.02.07) a környezetvédelmi vezérigazgató. Kizárólagos az Aurul cég felelőssége. [Szabadság, febr. 15.]

Megjelent az alapítványok, egyesületek bejegyzését és működését szabályozó kormányrendelet. Mostanig egy 1924-ben [!] kiadott törvény szerint működtek a civil szféra hasonló testületei. [Szabadság, febr. 15.]

2000. július 15.

Andrei Marga kijelentette: az elkövetkező években az ország valamennyi iskolájának internet-hozzáférést biztosítanak. [Szabadság, júl. 15.]

Az RMDSz Művelődés- és Egyházügyi Főosztálya az EMKÉ-vel közösen beindított egy olyan folyamatot, amely a civil társadalom intézményesülését szolgálja. Főleg azokat az intézményeket kell megerősíteni, amelyek az egyetem hátterét képezik (EME, EMT, KJNT). [Szabadság, júl. 15.]

Buchwald Péter szerint az RMDSz-ben első perctől kezdve létezett a belső ellenzék, kezdetben Domokos Géza és Szőcs Géza között voltak ellentétek, most a radikális–mérsékelt vonal között vannak feloldhatatlan nézetkülönbségek. Ezek mögött személyes politikai ambíciók is jelentkeztek. [Szabadság, júl. 15.]

Hatályossá vált az egyházi vagyon visszaadására vonatkozó törvény. A történelmi egyházak központonként (érsekség) és kerületenként (püspökség) legfennebb 10-10 ingatlant kaphatnak vissza. A központi ro. lapok ezt is túlzásnak tartják, elfeledvén, hogy az ET 1123/1997. sz. határozata egyik pontja előírja az egyházak tulajdonjogának rendezését, enélkül nem nyílik meg Ro. előtt az EU kapuja. [HN, júl. 15.]

Budapesten istentisztelettel egybekötött ünnepséggel zárult a Magyar Reformátusok 4. Világtalálkozójának magyarországi rendezvénysorozata. A záróünnepségen Tőkés László az egyház pol. szerepvállalása mellett érvelt. [Szabadság, júl. 17.]

2000. július 21.

Az EU brüsszeli végrehajtó testülete nyilvánosságra hozta értékelését a ro. gazdaságról, az EU-csatlakozás gazdasági követelményeinek teljesítéséről. A jelenlegi 13 jelölt közül Ro. az utolsó helyen van. [RMSz, júl. 21.]

Mintegy 200 hallgatóval, Tusnádfürdőn megkezdődtek a BoNyA kurzusai. [HN, júl. 21.]

2000. szeptember 28.

Az EU-s csatlakozás egyik feltétele az, hogy elismerjék: az országban nemcsak a parlament által hozott törvények, hanem az EU illetékes szerveinek jogszabályai is érvényesek lesznek. Az alaptörvényben kell rögzíteni azt is, hogy az EU állampolgárai földet vásárolhatnak az ország területén. [Szabadság, szept. 28.]

Az RMDSz számára elfogadhatatlan az ingatlantörvény tervezete, mert csorbítja a restitúció elveit. E szerint a közjót szolgáló intézmények székhelyeit nem adják vissza, helyette pénzbeli kártérítést kapnak a volt tulajdonosok. [Szabadság, szept. 28.] (→ 2000.10.03)



lapozás: 1-20 | 21-32




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998