Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 31 találat lapozás: 1-20 | 21-31
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: csatlakozás Ro.–ET

1993. január 9.

Kibővített ülést tartott Kolozsvárott az RMDSz OE, ahol a kongresszust készítették elő. Provokációnak minősítették azt, hogy ismeretlenek Kolozsvár feliratot pingáltak a városszéli helynévtáblára: „az RMDSz törvényes keretek közt küzd a kétnyelvű helységnév-táblák intézményesítéséért”. [RMSz, jan. 12.]

Jean Pierre Massaret, az EP francia küldöttségének elnöke Bukarestbe látogatott, ahol kifejtette: Európának fontos Ro. integrálása; a francia delegáció szeretné, ha Ro. 1993-ban csatlakozna az ET-hoz. [PH, jan. 9.]

A kolozsvári ellenzéki tanácsosok nyilatkozatban tiltakoztak amiatt, hogy Gh. Funar önkényesen cselekedett a Mátyás-szobor talapzatára helyezett tábla ügyében. [Szabadság, jan. 9.] (→ 1992.11.30, 1993.01.16, 1993.02.09)

1993. március 26.

Máltában véget ért az ET Politikai és Jogi Bizottságának ülése, mely 4 ország felvételi kérelmét tárgyalta. A raportőrök jelentései alapján megállapították, hogy sem Szlovákia, sem Ro. nem teljesített bizonyos kisebbségügyi követelményeket, ezért mindkét állam kérését elutasították. [Népújság, ápr. 6.]

1993. április 7.

Az Országgyűlés külügyi bizottsága levélben fordult a ro. parlament külügyi bizottságához, Hargita és Kovászna megye prefektusai kinevezése ügyében. A kinevezés jogszerűsége nem kétséges, azonban a döntés körültekintőbb mérlegelést tett volna szükségessé a két megye etnikai összetétele miatt. „E tény figyelmen kívül hagyása feszültségeket keltett az érintett térségben és általában a Ro.-ban élő m. nemzeti kisebbség körében.” Kérik, hogy a jövőben a ro. kormány tanúsítson nagyobb figyelmet a hasonló kérdések rendezése terén. [ÚM, ápr. 9.]

Nagy F. István, az RMPSz Bihar megyei vezetője nyilatkozott az oktatási helyzetről. A m. oktatási szaktestületek (RMPSz, Bolyai Társaság, EMT, RMDSz) még csak a sérelmek és panaszok megfogalmazásáig jutottak el; a helyzet sürgős orvoslást kíván: egyre csökken a magyarul tanuló diákok száma, mert a szülők, a könnyebb érvényesülés reményében, ro. iskolába adják a gyermekeket. [BN, ápr. 7.]

Az RMDSz vezetői (Markó Béla, Takács Csaba, Verestóy Attila, Tokay György) megbeszélést folytattak Meleşcanu külügyminiszterrel. Az ET-csatlakozás küszöbén meg kell alkotni a nemzetiségi törvényt és egy megfelelő oktatási törvényt; megengedhetetlen a prefektus-ügyhöz hasonló intézkedés. Kérik, hogy a de facto elismerés után de jure is ismerjék el az RMDSz-t a romániai magyarság törvényes képviselőjének. [MH, ápr. 9.]

1993. április 26.

Az RMDSz küldöttsége Bukarestben tárgyalt az ET jogi bizottságával. Kifejtették, hogy a kormány nem tett lépéseket a kisebbségi problémák megoldására. Átfogó dokumentációt terjesztettek elő, amelyben a kisebbségi sérelmeket sorolták föl, amelyeket Ro. csatlakozása előtt meg kellene oldani. [MH, ápr. 27.]

1993. április 29.

Az ET jogi biz. Brassóban tárgyalt az RNDF képviselőivel. Paul Philippi beszámolt a romániai németek helyzetéről, a PRM, PUNR, PSM felől őket érő támadásokról. [Szabadság, ápr. 29.] – A jogi bizottság nem hozott döntést Ro. felvételét illetően, de értékelésük pozitív, mondotta Martin Strimitzer, a bizottság elnöke. [ÚM, ápr. 29.]

A május 5-re meghirdetett országos sztrájk előtt a kormány gyors intézkedésként havi nyugdíj- és bérkiegészítésről döntött. Az orsz. minimális bruttó alapbér: 28.950 lej (48 $). [Szabadság, ápr. 29.] (→ 1993.05.03)

A dési kolostor visszaadását pereli a ferences rendfőnök. Elsőfokon megnyerték a pert, a fellebbezésen pedig elveszítették. Újabb per várható. [RMSz, ápr. 29.]

1993. május 4.

Teodor Meleşcanu Pozsonyban tárgyalt szlovák kollégájával; parafálták a szlovák–ro. barátsági szerződést. [RMSz, máj. 6.]

Tőkés László, párizsi sajtóértekezletén kijelentette, hogy Ro. belépését az ET-ba 3 feltételhez kell kötni: az egyházak ügyeinek rendezése, az anyanyelvű oktatás megoldása és a nemzeti kisebbségek elleni diszkrimináció megszüntetése. [Népszabadság, máj. 4.]

1993. május 18.

Romániának sürgősen jeleznie kell, milyen intézkedéseket hozott a jelentéstevők észrevételeire, az ET-ba való felvétellel kapcsolatban, szögezte le a Strasbourgból hazatért Florica Dudiţă, a ro. küldöttség vezetője. [MH, máj. 18.]

Bírósági döntés született a Korunk ügyében. A szerkesztőségnek el kell hagynia addigi székhelyét, de cserében megfelelő ellátottságú helyiségeket kell kapnia. [RMSz, máj. 25.] (→ 1993.06.16)

1993. június 5.

Meleşcanu külügymin. Budapesten részt vett a NATO-szemináriumon és rövid megbeszélést folytatott m. kollégájával. A megbeszélésről Jeszenszky Géza azt mondta: Mo. kész támogatni Ro. ET-felvételét, ha a kisebbségek helyzete megnyugtatóan rendeződik. [MH, jún. 8.]

1993. június 12.

Iliescu fogadta Markó Bélát. A megbeszélésen a brassói kongresszus után megfogalmazott problémák kerültek szóba, amelyek közül egyet sem sikerült megoldani. (A fölvetett problémák az ET jelentésében is szerepelnek: nyelvhasználat a közigazgatásban; anyanyelvű oktatás; igaztalan ítéletek stb.) Iliescu kerülgette a határozott válaszadást. Markó sajtótájékoztatón elmondta, hogy az ET csak az RMDSz elvárásainak teljesítése esetén mond igent Ro. csatlakozására. [RMSz, jún. 19.; OrEx, jún. 25.]

1993. július 1.

Ro.-ban bevezették az értéknövekedési adót (TVA, tkp. általános forgalmi adó = ÁFA), melynek hatására 13–15%-os drágulás következett be. (→ 1993.07.08)

Az ET megszavazta, hogy ajánlani fogja Ro. felvételét az ET tagjai sorába. Mo. tartózkodott a szavazásnál. [RMSz, júl. 3.]

Két szerző is értékelte az RMDSz újbaloldali platformját (→ 1993.06.17): miért „új”, amikor marxista–leninista elemekkel zsúfolt? Hogyan kínál alternatívát, ha az RMDSz programjával lényegileg egyetért? [Fábián Ernő, Háromszék, júl. 1.; Mikó Lőrinc, RMSz, júl. 1.] (→ 1993.07.27)

1993. augusztus 14.

Bucur Ildikó: Mielőtt összeugranánk c. cikke próbálja lecsendesíteni a Neptun-ügy által kavart indulatokat. Ro.-t mindenképpen fölveszik az ET-ba, tehát el kell fogadnunk a felajánlott engedményeket – vélte a cikkíró. [RMSz, aug. 14.]

1993. augusztus 18.

Takács Csaba megítélése szerint a Neptun-ügy miatt súlyos presztízsveszteség érte az RMDSz-t. Tárgyalni csak a vezetőség megbízásából és engedélyével lehet (→ 1993.08.06). [Szabadság, aug. 18.] (→ 1993.08.20)

Max van der Stoel, az EBEÉ nemzeti kisebbségekkel foglalkozó főbiztosa, aki résztvett a CMN ülésén, értésére adta az RMDSz képviselőinek, hogy Ro. felvétele az ET-be eldöntött dolog. [MN, aug. 21.] (→ 1993.08.21)

Tőkés László indítványa: az RMDSz minimális követelményként terjessze az CMN elé a m. politikai foglyok (zetelaki, oroszhegyi stb.) szabadon bocsátását. Ha ez nem válik valóra, akkor a kitűzött aug. 31. határidő előtt (→ 1993.06.20) lépjenek ki a CMN-ből. [Népszabadság, aug. 18.]

1993. augusztus 26.

Az RMDSz Memorandumot adott ki Ro. várható ET-tagságával kapcsolatban. A jogrenddel kapcsolatos kifogásokat 15 pontban rögzítették (tk. a hatalom által elfogadott és olykor támogatott felfokozott nacionalizmus; a kisebbségi elem kiszorítása a vezetésből; etnikai diszkrimináció az igazságszolgáltatásban; az ország nemzetállamiságának felvétele az alkotmányba; az anyanyelv kizárása az adminisztrációból és az igazságszolgáltatásból; nem indították újra az 1959-ben megszüntetett önálló m. ny. egyetemet). A magyarság követeléseit szintén pontokba szedték (pl. a sajtószabadság szavatolása; a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezőként való elismerése; az ET 1201-es és 1203-as ajánlásain alapuló kisebbségi törvény; kisebbségi minisztérium vagy államtitkári hivatal létrehozása; a többnyelvű feliratok szabályozása; teljes körű anyanyelvű oktatás; a komm. idején elkobzott egyházi és magánjavak visszaadása). A Memorandumhoz 8 mellékletet fűztek. [RMSz, aug. 26., szept. 7–10.] (→ 1993.09.09, 1993.09.25, 1994.01.04, 1994.02.01, 1994.04.09)

Catherine Lalumière, az ET főtitkára Bukarestbe érkezett. Három miniszteri találkozó után újságírókkal közölte: reméli, hogy Ro. a közeljövőben az ET tagja lehet; az ET-t elsősorban az érdekli, hogy a kisebbségeket ne érje diszkrimináció. [RMSz, aug. 28.] – Markó Béla átadta C. Lalumière asszonynak az ET-tagsággal kapcsolatos Memorandum egy példányát. [RMSz, aug. 31.] (→ 1993.09.03)

A kormánypárt nem támogatja a CMN azon döntését, hogy azokban a helységekben, ahol a lakosság száma 10%-os vagy annál több, ott kétnyelvű feliratozást alkalmazzanak. A PUNR közleményben rögzítette: ha ez megtörténik, akkor a párt bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen. [ÚM, aug. 26.]

Indig Ottó a ro. hintapolitika furcsaságairól értekezett. A hatalom a CMN létének reklámozásával bizonygatja a kisebbségek iránti jóindulatát, az európai raportőrök jegyzetelnek és bólogatnak, de fölmerül a kérdés: hol vannak a biztosítékok? [EN, aug. 26.]

1993. szeptember 3.

Az ET jogi és emberi jogi biz. párizsi ülésén komoly kételyek fogalmazódtak meg Ro. ET-be való felvételét illetően. A holland küldött azt javasolta, halasszák el a felvételt, amíg az ország teljesíti a belépés feltételeit. A javaslatot elvetették. [RMSz, szept. 4.] – Másnap a biz. jóváhagyta a felvételi kérelmet. A felvételre szavazók hangsúlyozták, hogy az ET keretein belül több a garancia a kisebbségek jogainak biztosítására. Félévenkénti ellenőrzést ígértek. [RMSz, szept. 7.]

Catherine Lalumière az RMDSz Memorandumáról (→ 1993.08.26) kifejtette, hogy az ET garanciákat kér a ro. kormánytól, de nem ellenzi Ro. felvételét. [RMSz, szept. 4.]

Traian Chebeleu az RMDSz kilépését a CMN-ből (→ 1993.08.31) úgy kommentálta, hogy más kisebbségek is léteznek, a tanács tovább folytatja a munkát. [MH, szept. 4.]

1993. szeptember 4.

Meleşcanu külügyminiszter elmondta, hogy Jeszenszky Gézának felveti: Mo. (Ro. ET-be való felvételénél leadott) szavazata próbaköve lesz a Ro.-val való együttműködési készség őszinteségének. [Népszabadság, szept. 6.]

A ro. parlament jóváhagyta a Moldovának szánt segélyprogramot. 1993-ban 20 milliárd lejt [1 $ = 870 lej] hiteleznek, kamatmentesen [200%-os inflációs ráta mellett!], 8 évre. Műszaki segélyként havonta 10.000 tonna benzint, 20.000 tonna gázolajat és 100.000 tonna szenet szállítanak. [Szabadság, szept. 4.]

1993. szeptember 7.

A PUNR ismertette elképzeléseit egy megalakítandó koalíciós kormányról. Követeléseit 17 pontban foglalta össze, ezek között 4 miniszteri tárca is szerepelt. A javaslatot előterjesztő Ioan Gavra hangsúlyozta: a kormánynak ki kell jelentenie, hogy az ország területén nem lehet kétnyelvű táblákat elhelyezni. A kormány válaszút előtt áll: Funar vagy Európa? Ha ugyanis nemet mond a PUNR-nek, elveszíti parlamenti többségét, ha igent mond, akkor Európa rosszallását váltja ki. [MN, szept. 7.]

Adrian Păunescu (PSM) az RMDSz betiltását követelte a parlamentben. Szavait óriási taps követte. [Szabadság, szept. 7.]

Mo. érdekelt Ro. ET-csatlakozásában, ugyanakkor azt is szeretné, ha Ro. garanciákkal támasztaná alá felvételi kérelmét. [PH, szept. 7.]

A Mo.-n tanuló 3000 diákból jó, ha 500 fő hazakerül. ● [Sajnos, még a 100-at sem érte el a hazatérők száma.] A hazai m. ny. oktatás fellendítése érdekében létrehozták a Collegium Transsylvanicum Alapítványt (CTA). Célja a pedagógusok ösztönzése, új tantervek és tankönyvek kidolgozására. [Szabadság, szept. 7.] (→ 1993.09.24)

1993. szeptember 28.

Az ET közgyűlése fölvette tagjai sorába Romániát. A szavazásánál Mo. tartózkodott. A felvételi határozat folyamatos, hat hónaponkénti ellenőrzést írt elő a ro. részről vállalt kötelezettségekkel kapcsolatban. Az ET felszólította Ro.-t, hogy írja alá az önkormányzatok önállóságával és a kisebbségek nyelvhasználatával kapcsolatos európai chartákat, biztosítsa a sajtószabadságot. Ajánlja, hogy fogadjon el új kisebbségi és oktatási törvényt, szolgáltassa vissza az egyházi javakat; lépjen föl az antiszemitizmus, a nacionalizmus, a nemzeti és vallási diszkrimináció ellen, engedje szabadon a politikai és etnikai okok miatt elítélt rabokat. [ÚM, szept. 29; Szabadság, okt. 15.] (→ 1993.09.30, 1993.10.04, 1993.10.07, 1994.04.09)

Moszkvában aláírták a Független Államok Gazdasági Közösségének alapító dokumentumait, ezzel Moldova is a FÁK teljes jogú tagja lett. [RMSz, szept. 28.] (→ 1993.07.24, 1993.08.04, 1993.08.09, 1993.08.12, 1993.08.23)

1993. szeptember 30.

Az RMDSz után – a hadrévi eseményekre hivatkozva (→ 1993.09.20) – a cigányság képviselői is kiléptek a CMN-ből. [MH, szept. 30.]

Az RMDSz megelégedéssel nyugtázta Ro. felvételét az ET-ba (→ 1993.09.28). A nyilatkozat leszögezte: ez a lépés lehetőséget ad az országnak arra, hogy a jogállam kiépítésével, a kisebbségi kérdések rendezésével beilleszkedjék az általános európai jogrendbe. A többpontos feltételrendszer nagyjából megegyezik az RMDSz Memorandumának kitételeivel. [MH, szept. 30.]

1993. október 2.

Az ET-csatlakozás parlamenti ratifikálása során Ion Solcanu szenátor a Ro. felvételéhez kötött feltételeket pusztán elméleti jellegűnek mondta. Adrian Năstase úgy fogalmazott, hogy a feltételek közül több már korábban valósággá vált Ro.-ban. Petre Roman (PD) túlzónak találta a kisebbségekkel kapcsolatos feltéteteleket. [MH, okt. 2.] ● [Hasonló eset a komm. idején is megtörtént. Valamely európai (koppenhágai? madridi?) egyezmény aláírásakor Ro. képviselője „aláírjuk, de nem tartjuk be!” mondás kíséretében szignálta a dokumentumot.]

Szilágysomlyón fölavatták az EMKE székházát. Korábban Zilahon és Torockón, a közeljövőben Bánffyhunyadon történik hasonló esemény – mondotta Kötő József, aki az építkezés fontosságáról is beszélt. [RMSz, okt. 6.]

1993. október 4.

Az ET miniszteri bizottsága felvette tagjai sorába Ro.-t. A felvétel formális volt, mert az érdemi döntés már a közgyűlésen megszületett (→ 1993.09.28). Nem sikerült átvinni a határozatba azokat a javaslatokat, amelyeket az ET parlamenti közgyűlése szükségesnek tartott, ui. Franciaország visszautasította Dánia, Hollandia, Svájc és Belgium erre vonatkozó javaslatát. [MH, okt. 5.]


lapozás: 1-20 | 21-31




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998