Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: csatlakozás Mo.–NATO

1996. január 5.

A kiadott külügyi nyilatkozat leszögezte: Ro. támogatja Moldova hivatalos álláspontját, miszerint a Dnyeszter Menti Köztársaság Moldova szerves része, azt nem lehet népszavazással megtámadni (→ 1995.12.24).

A m. fél kész szakértői tárgyalást folytatni az alapszerződésről és az ehhez kapcsolódó dokumentumokról – mondta Kovács László. Mo. a kisebbségi kódex jogi kötelezettséggel való bővítését javasolta. [RMSz, jan. 8.]

Ejteni kell a h. t. magyarok autonómiatörekvéseinek támogatását; most a legfontosabb, hogy Mo. a NATO tagja legyen, minden egyéb csak másodlagos fontosságú – jelentette ki Molnár Gusztáv politológus. [BBC, jan. 5.]

1996. január 11.

Kolozsvárott üléseztek az RMDSz városi és megyei tanácsosai. Gh. Funar olyan emléktáblát kíván Mátyás király szülőházára elhelyezni, amely a király románságát hangsúlyozná. Nyílt levélben felhívták a figyelmet arra, hogy a tervezett szöveg történelmi hamisítás, a király soha nem volt „Matei Corvin”, hanem Mathias Rex; Szilágyi Erzsébet fiát amúgy sem lehet románnak tartani. Emlékeztették a prefektust, hogy az emléktábla elhelyezését a városi tanács nem tárgyalta, tehát Funar szándéka törvényellenes. Arra kérték a prefektust, akadályozza meg azt, hogy Gh. Funar kivitelezhesse tudatosan magyarellenes és provokatív szándékát, a név- és tényhamisító emléktábla elhelyezését. [Szabadság, jan. 11.] (→ 1995.01.13)

Bukarestben megelégedéssel fogadták a hírt, hogy Clinton elnök arra kérte a kongresszust: hosszabbítsa meg egy évvel a Ro.-nak nyújtott legnagyobb kedvezményt. [MH, jan. 11.]

Németh Zsolt (Fidesz) emlékeztette a m. kormányt egy korábban (1995. júl.) átadott memorandumra, amelyre nem kaptak választ. A dokumentum szerint a m.–ro. közeledés csak akkor lesz eredményes, ha a megbékélési dokumentumot csak az RMDSz egyetértése esetén írják alá. További fontos feltétel: a ro. állam vállaljon garanciát a teljes körű m. ny. oktatás finanszírozására. [ÚM, jan. 11.]

A jelenlegi m. kormány mindent a NATO-integrációnak rendel alá, háttérbe utasítva a h. t. magyarság érdekeinek képviseletét – hangsúlyozta Csapody Miklós (MDF). [ÚM, jan. 12.]

A Ziua kezdeményezésére Bukarestben újratárgyalták a Ceauşescu-pert. A „Forradalom Erkölcsi Törvényszéke” egy bíróból és esküdtekből áll. A forradalmár egyesületek védnökségével zajló peren hangsúlyozták, hogy nem a diktátor rehabilitálása a cél, hanem a törvényszék becsületének a helyreállítása. Az esküdtek döntöttek: az eljárás, az ítélethozatal és a végrehajtás megsértette a törvényességet, ezért semmisségi panasszal fordulnak a főügyészséghez. [EN, jan. 17.]

1996. június 18.

Gh. Tinca védelmi min. a Brüsszelben tartott NATO-tanácskozáson kijelentette, hogy amennyiben Mo.-t előbb vennék föl a NATO-ba, az veszélyeztetné az országban folyó reformokat, sőt a regionális biztonságot: az erdélyi m. kisebbség szélsőséges követeléseit [?!] válthatnák ki. (→ 1996.05.11)

1997. április 18.

A BBTE- 3 m. dékán-helyettest neveztek ki: Cseke Péter, Gyémánt László, Szamosközi István. [Szabadság, ápr. 18.]

Az Iskola Alapítvány kuratóriuma jóváhagyta a szociális és tudom. ösztöndíjak rendszerét. 200 diáknak juttatnak 100.000 lej (kb. 15 $) értékű szociális ösztöndíjat. [Táj., ápr. 21.]

Heves támadások érték Fodor Imrét, mert a polgármesteri hivatalnál meghirdetett állások esetében megkövetelte a m. ny. ismeretét. Tamás Sándor képviselő az alkotmány és a nemzetközi jog előírásaival igazolta, hogy ez nem ütközik semmilyen törvénybe. [Szabadság, ápr. 18.] – Mivel az ügyben Lazăr Lădariu (PUNR) is fellépett, a képviselőházban Kerekes Károly válaszolt az uszító vádaskodásokra. [Táj., ápr. 23.]

A NATO-tagországok külügyminiszterei brüsszeli tanácskozásán a résztvevők Mo. tagságát támogatták. Az EvZ a m. diplomácia fényes sikerének tartotta a hírt és megemlítette, hogy Ro.-t és Szlovákiát esélytelennek minősítették. [Sajtóf., ápr. 18.]

Mivel nem történt előrelépés a csereháti ügyben, ezért a város mintegy 1500 lakója – Bardóczy Csaba szakszervezeti vezető kezdeményezésére – élő láncot vont az épület köré. Az épületet a Szeplőtelen Szív Kongregáció apácái igénylik, annak ellenére, hogy az a város tulajdona. [UH, ápr. 22.] (→ 1997.05.12)

1997. május 26.

Göncz Árpád a ro. parlamentben elmondott beszédében hangsúlyozta: Mo. számára igen fontos, hogy Ro.-t mielőbb hívják meg a NATO-val folytatott csatlakozási tárgyalásokra. [RMSz, máj. 28.]

A kormány a helyi közigazgatást szabályozó (22/1997. sz.) sürgősségi rendeletet adott ki, amely a 69/1991. sz. törvény néhány paragrafusát módosítja. Ennek értelmében a megyei tanácsok hatásköréből a helyiekhez kerül az utcák, terek és helyi érdekű létesítmények névadása; ott, ahol egy adott kisebbség eléri a lakosság 20%-át, az illető kisebbség tagjai használhatják az anyanyelvüket a közhivatalokkal való érintkezésben; a lakossági kapcsolatokkal foglalkozó tisztviselőknek ismerniük kell a kisebbség nyelvét. Ahol a tanácstagok 1/3-a kisebbséghez tartozik, ott a tanács ülésein a kisebbség nyelvét is lehet használni, de az iratokat románul kell vezetni. [Szabadság, máj. 26.] – A rendelet 2 nap alatt a szenátusba érkezett. [Táj., máj. 26.]

1999. március 12.

Mo., Csehország és Lengyelország a NATO teljes jogú tagjaivá váltak. [Szabadság, márc. 13.]

Magyar oktatási nyelvű tanítóképző főiskola – a BBTE kihelyezett tagozata – indul ősztől Szatmárnémetiben. [BL, márc. 12.]

Markó Béla a vele készült interjúban visszautasította azt a vádat, hogy feladta volna a magyarság érdekvédelmének képviseletét. – „Fel kell figyelnünk arra, hogy e közösség demográfiailag fogyóban van, Magyarország szívóhatása fokozódni fog.” Ennek ellenére „stratégiánk alapköve a szülőföldön maradás.” [RMSz, márc. 12.]

2003. február 24.

Viharos TKT volt Marosvásárhelyen, a hozzászólók zöme a radikális irányzatot képviselte. A felvetésekre Markó Béla válaszolt, pl. azt, hogy az alkotmány 1. szakaszának módosítása nem lehetett tárgya a kétpárti protokollnak, mert ez négypárti kérdés. Megszületett a döntés: Maros megyében elektoros választás lesz. [Népújság, febr. 24.] – Minden jelöltnek 300 támogató aláírást kell összegyűjtenie. A jelöltekről a küldöttgyűlés szavaz, az első 12 helyezett bejut az SzKT-ba. [Népújság, febr. 26.]

Nyárádszeredában Bocskai-napokat tartottak, a fejedelem megválasztásának évfordulóján; különös hangsúlya van a hajdani országnagy végrendeletének: „meghagyom s írom, szeretettel intvén mind az Erdélyi és Magyarországi híveinket az egymás között való szép egyezségre. Atyafiúi szeretetre az Erdélyiekért, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lésznek is, el ne szakadjanak. A Magyarországiakat, hogy az erdélyieket tőllök el ne taszítsák, tartsák ő atyjokfiainak, és ő véreknek, tagoknak.” [Népújság, febr. 24.]

Az MVSz elnöksége arra szólította föl Mo. polgárait, hogy szavazzanak nemmel az EU-csatlakozásra. [Szabadság, febr. 24.] (→ 2003.04.07)



lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998