|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 58 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-58 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kincses Előd 1989. november 20.A Tőkés László elleni kilakoltatási perben Kincses Előd, marosvásárhelyi ügyvéd vette át a vádlott védelmét.1990. január 3.A FSN Maros megye vezetősége: Király Károly (elnök; a parlamenti választásokig: ]900530); Ion Scrieciu, Valer Gâlea, Kincses Előd (aleln.); Dan-Eugen Baculea (titkár). [Kincses 1: 22.]A FSN a közvéleménnyel szemben tisztázta: nem párt, de a választásokon politikai alakulatként kíván indulni, hogy lehetőséget adjon a változások végrehajtóinak arra, hogy politikai szerepet vállalhassanak. 1990. január 30.A bukaresti tüntetések erőszakhullámát tapasztalván, Ana Blandiana lemondott a CFSN-ben elfoglalt tisztségéről.Kolozsvárott ülésezett a két református püspökség közös zsinata. A Királyhágómelléki Ref. Egyházkerület (KREK) és az Erdélyi Ref. Egyházkerület (EREK) képviselői kimondták, hogy továbbra is két egyházkerület marad, egy-egy püspök irányítása alatt. A jövőben minden egyházi tisztségre négy évre választanak tisztségviselőket, akik még egy ciklusra jelöltethetik magukat. (→ 1990.03.26) Kincses Előd fölkereste a Bolyai Líceumot „és az igazgatói szobában Lőrincz László professzornak, a FSN nemzetiségi bizottsága alelnökének társaságában megpróbáltam meggyőzni a diákválasztmányt és a szülői bizottságot, hogy fogadják el a FSN megyei tanácsának január 19-i határozatát és csak őszre állítsák vissza a magyar líceumot. Hangsúlyoztam, nem lehet úgy magyar egyenjogúságot kivívni, hogy közben nem vagyunk tekintettel a román érzékenységre. Hozzátettem, az a tény, hogy 1961-ben ugyanezt tették a magyarokkal, nem lehet hasonló lépés indoka.” [Kincses 1: 34.] 1990. február 4.Kincses Előd az RMSz-ben arról számolt be, hogy az elmúlt napokban a marosvásárhelyi postáról ismeretlen elkövetők több nagyvárosba telexüzenetet továbbítottak, amely a helyi m. lakosság állítólagos románellenes cselekedeteiről számolt be. A küldeményen a ro. ny. kizárólagosságát és a m. oktatás beszüntetését is követelték. A nyilvánvaló provokációt a demokratikus érzelmű románok is elítélték. ● [A diverzió része volt a m. oktatás elleni hecckampánynak.]1990. március 4.Gyulafehérváron a VR nagygyűlésén éles kirohanások hangzottak el Tőkés László, Király Károly, Kincses Előd és más magyar vezetők ellen. (→ 1990.03.07)1990. március 16.A Tudor lakónegyedben lévő gyógyszertár bejáratára kitett kétnyelvű felirat ürügyén több napig tartó zavargások kezdődtek Marosvásárhelyen. A VR magyarellenes tüntetést szervezett, ahol a felvonulók kötelet sürgettek Sütő Andrásnak, Király Károlynak, Tőkés Lászlónak és Kincses Elődnek. Megverték az MTV munkatársait is.1990. március 19.Marosvásárhelyen folytatódtak a ro. nacionalisták tüntetései. Délelőtt a városháza előtti tömeg Kincses Előd lemondatását követelte. Kincses (a CPUN jelenlévő vezetőivel folytatott egyezkedés után) lemondott a megyei vezetésben betöltött tisztségéről. – A város utcáin botokkal felfegyverzett csoportok randalíroztak. Leverték a magyar cég- és utcatáblákat, az RMDSz székházát fejszékkel és dorongokkal támadták meg. Az épület padlására szorítottak mintegy 75 embert, akiknek sikerült eltorlaszolniuk a feljáratot. A tétlen rendőrség helyett – Sütő András megyei RMDSz-elnök többszöri követelésére – végül megjelent Ion Judea ezredes (a municípiumi CPUN elnöke), Scrieciu tábornok (a megyei CPUN alelnöke) és a katonaság. Scrieciu szabad elvonulást ígért az épületben rekedt személyeknek. Az oda vezényelt teherautóra felszállni készülő Sütő Andrást súlyosan bántalmazták (bal szeme világát elvesztette, több bordáját betörték). [Bővebben lásd Kincses 1.]1990. március 20.Az előző napi események hírére az RMDSz sztrájkot hirdetett a gyárakban, de a türelmetlen munkások a város központjába vonultak, hogy a megyei tanács székháza előtt tiltakozzanak az előző napi magyar-verések ellen és követeljék Kincses Előd visszaállítását az alelnöki hivatalba. A szintén felvonuló románokat katonai kordon választotta el a magyaroktól. A tömeg délutánig Ion Iliescura várakozott, remélve, hogy az ország elnöke igazságot tesz. Helyette Szászrégen környéki ro. falvakból autóbuszokkal behozott dorongokkal fölszerelt emberek érkeztek, rátámadtak a magyarokra. Az aznapi zavargásoknak hat halálos áldozata (4 m., 2 ro.) és mintegy 450 sebesültje volt. (→ 1991.03.20)Budapesten, a Hősök terén ezrek vettek részt az előző napi marosvásárhelyi események ellen tiltakozó nagygyűlésen. Sütő Andrást – kórházi kezelés céljából – katonai repülőgéppel Bukarestből Budapestre szállították. A m. kormány – a marosvásárhelyi véres események okán – az ENSz közbelépéséért szállt síkra. 1990. március 26.A KREK püspökévé választotta Tőkés Lászlót.Megalakult a Román Hírszerző Szolgálat (RHSz; Serviciul Român de Informaţii = SRI), azzal a céllal, hogy adatokat szerezzen a kémszolgálatokról és a románellenes tevékenységet folytató (terrorista) szervezetekről. [Magyar Hírlap, 1992. márc. 5.] [Az SRI megalakításával kapcsolatos Kincses Előd okfejtése, melyet a marosvásárhelyi események nyomán fogalmazott meg: „Miért volt a román vezetésnek szüksége az etnikumközi összecsapásokra? – 1. Azonnal vissza tudta állítani a szekuritátét, amelynek munkanélküli dolgozói három hónapig, tehát március 21-ig kaptak teljes fizetést. – 2. A kormány gazdasági impotenciájáról el lehetett terelni a figyelmet. – 3. Jó alkalom volt arra, hogy a politikai harcban bunkóként forgassák a nemzetiségi kérdést. – 4. Leállíthatták a demokratizálódást, elkezdhették a visszarendeződést.” (Kincses 1: 101.) – Egy későbbi vélemény: „A marosvásárhelyi konfliktusról ma már köztudott, hogy azt a volt Securitate szervezte.” (Bíró Béla, ER, 2004. 1. sz. p. 25.)] 1990. március 30.Csíkszeredában kétnapos találkozóra gyűltek a MISzSz, a m. diákszövetségek és egyházak ifjúsági szervezeteinek képviselői. A MISzSz (→ 1990.03.17) megválasztotta választmányát (ennek elnöksége: Ábrám Zoltán, Csutak István, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Zsigmond László), kijelölte az RMDSz kongresszusára küldendő delegáció tagjait és elhatározta, hogy az RMDSz-szel közös listán jelölteket indít a májusi választásokon.Kincses Előd, akit a marosvásárhelyi zavargások egyik felelősének tartott a korántsem pártatlan igazságszolgáltatás, Mo.-ra távozott, ahonnan csak a vádak visszavonása és ártatlanságának elismerése után tért vissza, 1995 júniusában. (→ 1990.05.09, 1993.03.31, 1995.06.08) Az amerikai útjáról hazatérő Tőkés László (→ 1990.03.09), Genfben az egyházak ökumenikus tanácsa előtt kijelentette, hogy a romániai egyháznak meg kell újulnia. A diktatúra idején az egyházi hierarchia egy része eltávolodott a hívektől és a rezsim kiszolgálója lett. 1990. május 9.Az RMDSz Elnökségének nyilatkozata elítélte azt a bírósági eljárást, amely megfosztotta Kincses Elődöt szenátori és Smaranda Enachet képviselői jelölési jogától. Ti. az RMDSz szenátorjelöltként akarta indítani Kincsest, hogy mentességet biztosíthasson számára a koholt vádak ellen (→ 1990.03.30). (Bővebben lásd RMSz, máj. 10. és 18.)Kolozsvárott hivatalosan bejegyezték az Erdélyi Múzeum-Egyesületet (EME). (→ 1990.09.22). 1990. május 26.Az RMDSz Kovászna és Hargita megyei szervezetei nyílt levélben tiltakoztak Petre Roman kormányfőnél a 521/1990. sz. kormányrendelet tartalma miatt (→ 1990.05.12, 1990.05.29)Csíkszeredában alakuló ülését tartotta a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete (RMÚE). [A testület nevét, az RMÚE rövidítés nehézkes kiejtése miatt 1993-ban megváltoztatták, az új név: Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE).] (→ 1993.02.21) A kényszer-emigrációban élő Kincses Előd (→ 1990.03.30) Bécsből nyílt levelet intézett Iliescu elnökhöz, a marosvásárhelyi események kivizsgálásával és az ellene felhozott koholt vádakkal kapcsolatban. [Kincses 1: 49.] 1990. június 14.Az RMSz közölte a Magyarországra menekült Kincses Előd levelét, melyet Ion Ilescu elnökhöz intézett, s a marosvásárhelyi események tisztázását kérte, újabb adatokkal szolgálva arról, hogy a hatalom vétkes mulasztásai vezettek a tragikus végkifejlethez.Bálint Lajos püspök az oroszhegyiek perbefogása ellen lépett föl és rámutatott az igazságszolgáltatás elfogultságára. [Hídfő. jún. 14.] 1990. október 9.Az RMDSz-képviselők tiltakozásul kivonultak a parlamenti ülésről, mert a gazdasági társaságok törvénytervezete szerint ezek vezetője csak ro. lehet. Végül az RMDSz által javasolt változatot fogadták el, melyben a románt „ro. állampolgárságú”-ra cserélték.Az RMSz közölte Kincses Előd nyílt levelét, melyben Ioan Mânzatu kijelentéseit cáfolta. (→ 1990.08.02) 1990. november 2.Az RMSz közölte Király Károly és Sütő András levelét, amelyben Ion Scrieciu vádjai ellen tiltakoztak. Scrieciu a helyi ro. napilapban okt. 2-án közölt feljelentő levelet, amelyben a m. vezetők ellen kért bírósági eljárást, mondván, hogy Sütő András, Tőkés László, Király Károly és Kincses Előd a bűnösök a márc. véres események kirobbantásáért.Radu Ceontea és Adrian Moţiu szenátor javaslatára a szenátus napirendre tűzte egy bizottság felállítását, amely kihallgatná azokat a románokat, akik 1989. dec. 22. után távozásra kényszerültek Hargita és Kovászna megyéből. [Az ún. Har–Kov-ügy kezdete!] (→ 1991.01.07) Kötő József helyett Tompa Gábor lett a Kolozsvári Magyar Színház igazgatója. Kisbaconban megalakult a Benedek Elek Művelődési Egyesület. Moldovában, Dubăsari környékén fegyveres összecsapásokhoz vezettek a Ro.-val egyesülni kívánó moldovánok és az önálló államocskákat létrehozó oroszok, ukránok, gagauzok közötti ellentétek. 1991. január 29.A parlamentben két ro. szenátor interpellált Kincses Előd és Tőkés László ellen, melyekre Markó Béla szenátor válaszolt. [RMSz, jan. 29.; Népújság, jan. 30.]1991. március 8.Moses Rosen főrabbi nyilatkozata szerint Romániában igen nagy a fasizálódás veszélye. [RMSz, márc. 8.]A Mo.-ra menekült Kincses Előd nyilatkozott a marosvásárhelyi jelentés hiányosságairól. [Szabadság, márc. 8.] Paul Philippi képviselő visszautasította Răzvan Theodorescu (→ 1991.02.21) kisebbségellenes parlamenti beszédét. [RMSz, márc. 8.] (→ 1991.03.11) Genfben befejeződött az ENSz Emberi Jogi Bizottságának ülésszaka, melyen arról döntöttek, hogy egy évvel meghosszabbítják a romániai helyzet megfigyelését. [MTI] 1991. március 20.A marosvásárhelyi események évfordulóján (→ 1990.03.20), a székelyudvarhelyi „Emberséget!” Alapítvány felhívást tett közzé. A felhívás emlékeztetett arra, hogy egy évvel korábban, a Szászrégenből fustélyokkal fölszerelt ro. parasztokat szállító autóbuszok három magyart (Csipor Antal, Gémes István, Kiss Zoltán) gázoltak halálra, de a gyilkos sofőröket a bíróság fölmentette. A felhívás az elhunytak családjainak megsegítését kérte.Oroszhegy lakói levélben fordultak Iliescu elnökhöz, hogy részesítse kegyelemben a rendőrgyilkossági perben elítélt négy magyart (→ 1990.05.08, 1990.11.28). Levelükben arra hivatkoztak, hogy az ország más részein is történtek rendőrgyilkosságok, de tetteseiket nem ítélték el. (→ 1991.06.26) Budapesten az MDF székházában mutatták be a Püski kiadónál megjelent két könyvet, amelyek a marosvásárhelyi eseményeket taglalják (Kincses Előd: Marosvásárhely fekete márciusa és Fehér könyv, amelyet az RMDSz megyei bizottsága szerkesztett és a szemtanúk vallomásait tartalmazza). 1991. július 9.A párizsi Le Monde a romániai antiszemitizmusról cikkezett. [RMSz, júl. 11.]Kincses Előd újabb memorandumot intézett Iliescu államfőhöz és Petre Romanhoz, visszatérve az 1990-es marosvásárhelyi eseményekhez és az ellene indított vizsgálathoz. [RMSz, júl. 9.] – A másnapi újságban Borbély László megyei elnök reagált Kincses levelére. A megyei RMDSz 53 oldalas angol ny. dokumentációt küldött az európai fórumokhoz Kincses ártatlanságáról, Markó Béla szenátor pedig a főügyésznél interpellált, de kitérő választ kapott. A lap közölte Verestóy Attila interpellációját is. [RMSz, júl. 10.] 1991. október 5.Aradon tanácskozott a KOT. Vita folyt a kormányban való részvételről és a lehetséges tárcákról. Igazságügyi államtitkárnak Kincses Elődöt javasolták, azonban a Bukarestben tárgyaló Domokos Géza, majd Csapó I. József telefonon közölte, hogy ilyen feltételekkel nem vállalják a részvételt a kormányalakítási tárgyalásokon. (Domokos azért ellenezte a jelölést, mert Kincses 1990. március 30-tól nem tartózkodott az országban, így a jelölés teljesen esélytelen volt.) [RMSz, okt. 9, 10.]Nagy Károly, az RMDE Kezdeményező Biz. szóvivője levélben kérte Eckstein-Kovács Pétert, hogy tolmácsolja követeléseiket a kormánynak: rendszeresen hozzák nyilvánosságra a munkanélküliek számát; a munkanélküli segély összege ne legyen kisebb a minimálbérnél, s folyósítsák legalább 12 hónapra. [RMSz, okt. 5.] (→ 1991.11.15) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
