Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Katona Ádám két ötlete (védőhatalmi státus a határon túli magyarság számára:)

1993. november 3.

Katona Ádám (EMK) nyílt levelet küldött Mo. politikai vezetőihez, melyben nemzeti önrendelkezést és védőhatalmi kötelezettséget kért az utódállamok magyarságának. [ÚM, nov. 3.] – Katona Ádám levele magánakciónak tekinthető, szögezte le Markó Béla. Az RMDSz maga dolgozza ki az önrendelkezés koncepcióját és ehhez elvárja a m. kormány támogatását. [Népszabadság, nov. 5.]

Noha a kárpótlási törvény nem írja elő, hogy milyen hadsereg volt katonája részesülhet kárpótlásban, nincs helye a megkülönböztetésnek. Törvénytelen dolog, hogy 4 erdélyi megyében nem fizetnek kárpótlást a m. nemzetiségűeknek – mondta Kerekes Károly. [EN, nov. 3.]

1995. szeptember 28.

A Kolozs megyei RMDSz elnöksége nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy Kolozsvár főterén folytatják az ásatást és alapot készítenek a Lupa Capitolina szobornak. [Táj., szept. 28.]

Katona Ádám egy hosszas vita végére kívánt pontot tenni. Nyílt levelet [Szabadság, aug. 22.] intézett a m. kormányfőhöz és Göncz Árpád államfőhöz, amelyben azt kérte, hogy Mo. biztosítson védőhatalmi státust az utódállamokban élő magyarság számára. Erre Dáné Tibor reagált [Szabadság, szept. 7.], mondván, hogy a védőhatalmi státust a nemzetközi jog nem biztosítja. Katona személyeskedő válasza Dáné észérvei ellen az EMK sikereit sorakoztatta föl. „1989 decembere óta felvállalt önrendelkezés-küzdelmünk nélkül nem lenne Kolozsvári Nyilatkozat, sem háromszintű autonómia-követelés a legújabb RMDSz-programban” – írta Katona. [Szabadság, szept. 28.] (→ 1996.01.09)

1997. október 4.

Markó Béla, elnöki beszámolójában kiemelte, hogy a szövetség meg tudott felelni az elmúlt két év kihívásainak, még ha újabb korrekciókat is kívánnak végrehajtani. Az ideológiai sokszínűségnek megvannak a garanciái, a platformok, tagpártok és csoportosulások révén; elfogadhatatlannak tartotta, hogy a közös döntések alól bárki is kivonja magát és különvélemény ürügyén az egész szövetséget gyengítse. Az erdélyi m. közösség az alapvető döntést akkor hozta, amikor 1990-ben szenátorokat és képviselőket delegált a parlamentbe. Kitért a kormánykoalíció által meghozott intézkedésekre is, hangsúlyozva, hogy az eredmények rendkívül törékenyek, az egész bármikor összeomolhat. [RMSz, okt. 8.] – Beszédének végén Tőkés László 8 pontban foglalta össze javaslatait, amelyből 5-öt a kongresszus elfogadott (ro.–erdélyi m. párbeszéd intézményes kereteinek létrehozása; a kisebbségi jogsértések nyomon követésének intézményesítése; a m.–m. csúcstalálkozó folytatása, a Securitate dossziéinak megismerése; a SIRF egyetemmé fejlesztése). Sürgette a belső választások megtartását, az autonómia-statútum véglegesítését és az egyházi javak visszaadását. [RMSz, okt. 6.] – A szervezeti szabályzat módosítása nyomán a kormányba (be- és ki-)lépésről az SzKT hivatott dönteni, a miniszterek kinevezéséről az ÜE javaslata alapján az OpT dönt, a prefektus jelölése pedig a területi szervezetek hatáskörébe tartozik. [RMSz, okt. 7.]

Az EMK amiatt tiltakozott, hogy a kongresszuson nem tehették közzé Katona Ádám javaslatát, miszerint „a M. Köztársaság vállaljon védőhatalmi státust a romániai m. nemzeti közösség fölött”. [RMSz, okt. 11.]

1999. február 13.

Nyárádszeredában, mintegy 300 résztvevő előtt tartották meg a Tőkés László által összehívott fórumot. A tb. elnök szerint fölöslegesek voltak az ellenérzések, a Fórum nem kívülállóként jelentkezett, hanem mindig ragaszkodott a szövetségi keretekhez. Az EMK nevében nyílt levelet olvastak föl, amelyben Eva Maria Barki kitiltása (→ 1998.10.27) ellen tiltakoztak. Katona Ádám levélben kérte Mo. kormányát, hogy biztosítson védőhatalmi státust a h. t. m. számára. Tőkés András kimondta: „nem lehetünk lojálisak a börtönünkhöz”[!]. Borbély Zsolt Attila az autonómiának akár konfliktusok árán való megteremtése mellett tette le a garast. [RMSz, febr. 17.; Udvarhelyszék, febr. 19.] Toró T. Tibor szerint az RMDSz kormányzati szerepvállalása zsákutcába vezet. „Élni kell a mást csinálás alternatívájával, nyilván másokkal, mint a jelenlegi vezetés.” (A cikkíró szerint nem hangzott el az, hogy mi is lenne az a ’mást csinálás’.) [Népújság, febr. 15.] – Pozitívnak ítélték a Fórum-mozgalom mérlegét, sikerként könyvelték el azt, hogy az utóbbi megyei választásokon a Fórum szónokai nyertek [Toró T. Tibor (→ 1998.11.21), Kincses Előd (→ 1999.02.08), Kónya-Hamar Sándor (→ 1999.02.06)]; a tisztességgel végzett munka örömével állapítható meg, hogy ma már az RMDSz legfelsőbb vezetése is a Szövetségen belüli változások szükségességéről beszél. A résztvevők Bocskai fejedelem végrendeletének részletét is bevették a Fórum határozatába: „… szeretettel intem mind az erdélyieket és magyarországi híveinket az egymás közt való szép egyezségre, atyafiúi szeretetre. Az erdélyieket, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket el ne taszítsák, tartsák ő atyafiainak és ő véreknek, tagjoknak.” [RMSz, febr. 16.]

Markó Béla szerint a fórumokra, a minél nagyobb nyilvánosság előtt zajló találkozásokra szükség van. Ám az kell, hogy ezeken a fórumokon „maga a m. közösség szólaljon meg és ne arra használjuk ezeket a találkozókat, hogy mi próbáljunk ott közfelkiáltással különféle programokat és elképzeléseket elfogadtatni. (…) Tőkés püspök úrnak nem kellene azt hinnie, hogy ha ő találkozik valahol az ottani közösség képviselőivel, akkor az egy Európára szóló esemény. Az egy ugyanolyan fontos esemény, mint azok a találkozók, amelyeken mi hétről-hétre rendszeresen jelen vagyunk.” [RMSz, febr. 15.]



lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998