Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Jakó Zsigmond

1990. január 5.

A FSN Nyilatkozatát a romániai nemzeti kisebbségek jogairól az RTV esti adása ismertette. „A FSN határozottan elítéli az előző diktatórikus rendszernek a nemzeti kisebbségekkel szemben folytatott politikáját és ünnepélyesen kinyilvánítja: valóra váltja és garantálja az egyéni és kollektív nemzeti és szabadságjogokat.” [RMSz, jan. 7.; Domokos 1: 90–92.] Továbbá: ki kell dolgozni a nemzeti kisebbségi törvényt, létre kell hozni a Nemzetiségügyi Minisztériumot. „Biztosítani kívánjuk a nemzeti kisebbségek jogát, hogy politikai, társadalmi és szellemi életük problémáit, saját demokratikus szervezeteik, az államhatalom, a közigazgatás, valamint a civil társadalom szerveibe a maguk soraiból jelölt, ill. választott képviselők útján oldják meg.” – Domokos Géza emlékirata szerint ez a „leggyorsabban megtagadott, majd tökéletesen elfeledett dokumentuma az új politikai rendszernek”. [Domokos 1: 83.] (→ 1989.12.24)

Az RMDSz IB Bukarestben megtartotta első sajtóértekezletét.

Kolozsvárott, Jakó Zsigmond professzor lakásán, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) volt tagjai és az erdélyi tudományos élet meghívott kiválóságai arról döntöttek, hogy újrakezdik az egyesület kommunizmus alatt betiltott tevékenységét. [Bővebben lásd: Erdélyi Múzeum, 1991. 1/4. füzet] (→ 1990.02.10)

1990. március 22.

A nagy nemzetközi visszhangot kiváltó események nyomán a székely megyék nagyobb városaiban gyűléseken és sztrájkokkal tiltakoztak az atrocitások ellen, követelték a szélsőséges VR betiltását, elítélték a sajtóban dúló magyarellenes kampányt. – Petre Roman a történtek kivizsgálását ígérte.

Marosvásárhelyen a kormánybizottság jelenlétében üléseztek a helyi lakosság, az RMDSz és a VR képviselői. (A kormánybizottságban Verestóy Attila és Gelu-Voican Voiculescu is részt vett, utóbbinak a helyét Ioan Mânzatu, a CPUN alelnöke vette át.) Az ülésen megegyeztek abban, hogy a közvéleményt tájékoztatni kell az eseményekről, a nemzeti kisebbségek sérelmeiről és követeléseiről. Az RMDSz ismételten kinyilvánította lojalitását a ro. állam iránt (nem kívánja Erdély elszakítását). (→ 1990.08.02)

Kolozsvárott újjáalakuló közgyűlését tartotta az EME. A 35 résztvevő elfogadta az alapszabályzatot. Az ideiglenes elnöki teendők ellátásával Jakó Zsigmond ny. egy. tanárt bízták meg. (→ 1990.05.09)

1990. október 27.

Kolozsvárott megtartotta évi közgyűlését az újjá alakult EME, megválasztották a vezetőséget és a szakosztályok vezetőit. Eln.: Jakó Zsigmond; aleln.: Dóczi Pál, Benkő Samu; főtitkár: Kiss András; titkár: Sipos Gábor. – Bölcsészet, Nyelv- és Történettud. Szakoszt.: Antal Árpád (eln.), Kovács András (titkár); Természettud.–Matem. Szakoszt.: Kékedy László (eln.), Nagy Tóth Ferenc (titkár); Jog-, Közgazd, és Társdalomtud. Szakoszt.: Nagy György (eln.), Mócsy László (titkár); Műszaki Tud. Szakoszt.: Jenei Dezső (eln.), Jodál Endre (titkár); az Orvostud. Szakoszt. ideiglenes elnöke Puskás György.

1993. február 13.

Az MTA szervezésében Budapesten kétnapos tanácskozáson vettek részt az utódállamok m. kutatói. Jakó Zsigmond, az EME elnöke leszögezte: „Társadalmi egyesületben tudományt szervezni eléggé elavult módszer, de szükség van rá. Korszerű intézményrendszerünk csak akkor lesz, ha visszakapjuk eltulajdonított nemzeti örökségünket.” [MN, febr. 15.]

Marosvásárhelyen tanácskozott az RMPSz a Bolyai Nyári Akadémia (BoNyA) megszervezéséről (→ 1992.11.17). 1200 pedagógus továbbképzését tűzték ki célul, melyhez segítséget nyújt a magyarországi szaktárca, egyetemek, az MVSz és az egyházak is. Erdélyben 17 tanfolyamot szerveztek 1993 nyarára. [RMSz, febr. 20.]

1994. március 19.

Az RMDSz megyei vezetőségének nyilatkozata emlékeztetett az 1990-es etnikai összecsapásokra. A felbújtókat és a tetteseket nem vonták felelősségre, ellenben 45 magyart és cigányt bíróságon hurcoltak meg. [Népújság, márc. 19.]

Az EME tisztújító ülésén Jakó Zsigmond leköszönő elnök ismertette az egyesület tevékenységét. Az új vezérkar: Benkő Samu (eln.); Péter Mihály és Tonk Sándor (aleln.); Kiss András (főtitkár); Sipos Gábor (titkár). [RMSz, márc. 23.]

Temesvárott szemináriumot rendeztek a többség–kisebbség kapcsolatairól. Corneliu Coposu (PNTCD) megismételte korábbi álláspontját (→ 1994.03.07), hozzátéve: a m. kisebbséget megilleti az anyanyelvű egyetem. Nemzetiségi törvényre szükség van, de pártja nem fogadja el a kisebbségi autonómia elvét. [RMSz, márc. 25.]

2000. október 24.

A közp. választási irodában letették a Frunda György államelnök-jelölt jelöléséhez szükséges aláírásokat. Az összegyűlt 321 ezernyi aláírást törvényesnek nyilvánította és elfogadta az iroda. [Táj., okt. 24.]

Kolozsvárott a Heltai Gáspár Alapítvány székhelyén emlékeztek az 1956-os forradalom erdélyi áldozataira. Bemutatták Gagyi Balla István történész 40 órányi hanganyagot (adatokat, interjúkat) tartalmazó CD-jét. [Szabadság, okt. 25.]

Snagovon megkoszorúzták a Nagy Imre és társai emlékére emelt emlékoszlopot. A volt miniszterelnököt az 1956-os forradalom leverése után itt tartották fogva, majd kiadták Mo.-nak. [Szabadság, okt. 24.]

Reizer Pál átvette a m. kormány ajándékát, a szatmári magyaroknak küldött millenniumi zászlót. [RMSz, okt. 24.]

Az 1995-ben alapított Kriterion-koszorút eddig Jakó Zsigmond, Tompa Gábor, László Ferenc muzikológus és Faragó József kapta meg. Az idén a szárhegyi művésztelep vezetőit – Gaál Andrást, Márton Árpádot és Zöld Lajost – tartották érdemesnek a díjra. [Szabadság, okt. 24.]

2001. március 26.

Szovátán tartotta orsz. küldöttgyűlését az RMPSz. A beszámoló kitért a 10 éves szövetség sikereire: a pedagógus-továbbképzésben elért eredményekre, a BoNyA kurzusaira, a m. állam (a szaktárca és a közalapítványok) által nyújtott segítségre. [HN, márc. 26.; RMSz, márc. 27.]

Az MTA közgyűlése 1990-ben hozta létre a „külső tag” intézményét a külföldön élő m. tudósok integrálása érdekében. Ro.-ból 14 külső (Benkő Samu, Csetri Elek, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Imreh István, Kékedy László, Kiss István, Maros Dezső, Nagy-Tóth Ferenc, Uray Zoltán, Brassai Zoltán, Péter Mihály, Toró Tibor, Demény Lajos) és 2 tb. tag van (Faragó József, Jakó Zsigmond). [RMSz, márc. 26.]

A Năstase-kabinet nem sok eredményt ért el kormányzása első 100 napjában, mégis nő a népszerűségük. Nyugat-ellenes és baloldali nyilatkozataik népszerűek, osztják az állásokat, közben egymás után váltják le a m. intézményvezetőket. [Háromszék, márc. 26.]

A KLMT 4. alkalommal osztotta ki emlékérmeit. A kétévenként sorra kerülő ünnepségen Keresztes Gyula építészt, Mihály Ferenc restaurátort és László Miklós fényképészt tüntették ki. [Szabadság, márc. 26.]



lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998