Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bakk Miklós

1993. június 3.

Balázs Sándor két számadattal cáfolta Traian Chebeleu feltevését (→ 1993.05.12), aki kétségbe vonta az egyetem-kérés legitim voltát. Az RMDSz – amelynek programjában szerepel a m. egyetem – egymillió szavazatot kapott a parlamenti választások idején, amely önmagában is elegendő legitimációt jelent, ezenkívül felhívta a figyelmet arra, hogy a m. egyetem érdekében indított aláírásgyűjtés már meghaladta a 200 ezret. [RMSz, jún. 3.]

Az RMDSz kijelölte a kisebbségi tanácsba (CMN) küldendő képviselőit: Borbély László, Varga Attila, Bakk Miklós. [ÚM, jún. 4.]

1994. augusztus 8.

Budapestre érkezett az RMDSz szakértői bizottsága (Bakk Miklós, Varga Attila, Béres András), hogy megbeszéléseket folytasson a HTMH munkatársaival a ro.–m. alapszerződésről. [Szabadság, aug. 9.]

1995. április 8.

Csíkszeredában véget ért az SzKT kétnapos rendkívüli ülésszaka. A belső választások ügyében arról döntöttek, hogy a jelölés területi listákon történjék és egy éven belül tartsák meg a választásokat. Több autonómia-statútum tervezete készült el eddig (a Csapó I. Józsefé; Bakk Miklós és Szilágyi N. Sándor tervezete, valamint a pol. főosztály személyi autonómiára vonatkozó tervezete), az SzKT a pol. főosztályt bízta meg a tervezetek összehangolásával. [EN, ápr. 12.] (→ 1995.04.13)

Varga Gábor ismertette a Bihar megyei választmány döntését: nem tudják vállalni a belső választások sikeres lebonyolítását, ehelyett az elektoros választásokat támogatják. A szórványban a hatalom olyan légkört teremtett, hogy az embereket nem lehet majd urnák elé hívni; a tömbmagyarság területén sem biztosított a siker, eluralkodott a közömbösség. [RMSz, ápr. 8.]

1999. június 9.

Befejeződött a tanügyi törvényt módosító 36. sz. kormányrendelet egyeztetése. A kisebbségi oktatásban nem biztosított az önálló egyetemhez való jog, a törvény csak az állami egyetemen belül a nemzeti közösségek nyelvén oktató csoportok, részlegek, kollégiumok és karok létesítését teszi lehetővé. A ro. ny. és irod. oktatása az elemi és ált. oktatásban a kisebbségek számára készülő külön könyvekből történhet, a líceumi oktatásban a könyv és a program azonos; a ro. történelem és földrajz oktatása csak alapfokon lehetséges m. nyelven, 5. osztály után ro. ny. könyvekből kell tanítani a diákokat. A szakiskolákban és a posztliceális oktatásban m. nyelvű oktatás is létezik, de a szakkifejezéseket ro. nyelven is el kell sajátítani. Kérésre és külön törvény alapján multikulturális felsőfokú intézményeket lehet létrehozni, ahol az oktatás nyelvét az intézményt megalapító törvény határozza meg. Elismerik a nemzeti kisebbségek jogát az önálló felsőoktatási magánintézmények létrehozására. Asztalos Ferenc szerint ez a tervezet az 1995-ös tanügyi törvényhez képest határozott előrelépést, az RMDSz programjához viszont visszalépést jelent, mert nem mondja ki az önálló m. egyetem létesítésének jogát. [Szabadság, jún. 10.]

A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a Mihai Pacepa ellen 21 évvel ezelőtt hozott halálos ítéletet. Pacepa 1978 júliusában az NSzK-ba utazott hivatalos útra és ott menedékjogot kért az AEÁ követségén. Korábban Ion Iliescu elutasította a kegyelmi kérvényt, Virgil Măgureanu pedig tévedésnek nevezte a bíróság döntését. [Szabadság, jún. 9.]

Közismertté vált a Kolozsvári Nyilatkozat tervezete. Ro., német és m. értelmiségiek (tk. Bakk Miklós, Horváth Andor, Tánczos Vilmos) írták alá, a magyarországi antikommunista ellenzék és a demokratikus ro. emigráció képviselői által aláírt Budapesti Nyilatkozat 10. évfordulóján. A szöveg Erdély kulturális és vallási pluralizmusára hivatkozva kifejti, hogy valamennyi ro. tartománynak joga van a devolúció és a szubszidiaritás elveire épülő regionális intézményekhez. Az aláírók kérik, hogy érvényesüljön Erdély (ahol az ország lakosságának ⅓-a a nemzeti össztermék 55%-át valósítja meg) húzó szerepe, Ro. integrációs folyamatában. Az aláírókhoz csatlakozott a Sabin Gherman vezette Pro Transilvania Alapítvány is. [RMSz, jún. 9.] (→ 1999.07.01)

A VET nagycsaládos mozgalmat kezdeményezett, amelynek során okt. 6-án a Kárpát-medencében 14 nagycsaládos házat adnak át, mintegy 100 millió Ft értékben. [HN, jún. 9.]

1999. június 15.

Bukarestbe érkezett Emanuel Zervoudakis, az IMF főmegbízottja, a Ro.-nak szánt készenléti hitel (485 millió $) végleges elbírálása előtti újabb tisztázó tárgyalás céljából. A költségvetési mérleg adatai nem túl biztatóak: a deficit május végén elérte az egész évre tervezett érték 60%-át. [Szabadság, jún. 16.]

Bukarestben Markó Béla fogadta Max van der Stoelt, az EBESz kisebbségi főbiztosát, aki megállapította: a tanügyi törvény jelenlegi (egyeztetett) változata nem tartalmaz korlátokat az anyanyelvű oktatás számára, tehát elég jó; reményei szerint ezt a változatot a parlament mind a két háza elfogadja majd. [Szabadság, jún. 16.] – Markó Béla szerint a törvényt a szenátusnak is el kell fogadnia, de sok függ attól is, milyen korrektül alkalmazzák azt. [Táj., jún. 17.]

Az ország pol. elitje szinte kórusban határolta el magát a Kolozsvári Nyilatkozattól (→ 1999.06.09, 1999.06.10). Az aláírókként megjelöltek közül lényegileg csupán Bakk Miklós ismerte el, hogy köze van a dokumentumhoz. Szerinte rendőrállami reflexekre utalna, ha eljárás indulna a tervezet aláírói ellen. A nyilatkozat szövege a legrosszabb hiszemű értelmezés szerint sem fogható fel úgy, hogy sértené az érdekek, értékek valamelyikét. [EN, jún. 15.] (→ 1999.07.01)

2003. október 2.

A kormányfőt is felelősség terheli azért, mert a PSD beleavatkozott az aradi helyi önkormányzat által hozott döntésbe – jelentette ki Markó Béla; a szobor-ügynek ez a fejleménye megrontotta a két párt viszonyát. [Szabadság, okt. 2.]

Fontos kérdés, hogy az ’ellenzéki blokk’ (értsd: EMNT és SzNT) meg tud-e fogalmazni olyan világos, az RMDSz-ével szembeállítható politikai stratégiát, amellyel tényleg nyújt valamit az RMDSz-ből kiábrándult választóknak – véli Bakk Miklós kommentárja. [Krónika, okt. 2.]

Az MPSz valamennyi székelyföldi településen jelölteket állít a helyhatósági választásokon. – Szőcs Géza központi fekvésű marosvásárhelyi ingatlanját ajánlotta föl az MPSz megyei székháza számára. – Tőkés Lászlót az „erdélyi m. nemzeti közösség tb. elnökévé nyilvánították”. [Krónika, okt. 2.]

2003. november 20.

Egy új kormányhatározat értelmében a szállításügyi tárca 2,5 milliárd eurós hitelre köthet szerződést az Ártánd–Kolozsvár–Brassó autópálya kivitelezésére. A Nagylak–Déva–Bukarest útvonalat az EBRD finanszírozná. [Szabadság, nov. 20.]

Újabb székelyföldi autonómia-tervezetet mutatott be Bakk Miklós politológus a sajtónak. A tervezetet egy jogászokból és politológusokból álló szakértői csoport dolgozta ki. Csapó I. József szerint ez csak egy magánkezdeményezés, amelyet nem ismer el sem az SzNT, sem az EMNT. [Szabadság, nov. 20.]

Kovászna megyében megkezdték a kétnyelvű helynévtáblák fölszerelését a vasúti indóházakra.

2004. január 6.

Az oktatási-nevelési támogatások – az 2003/2004-es iskolai évre szóló – folyósításáról írt alá együttműködési szerződést Bálint-Pataki József (HTMH) és Kelemen Hunor (RMDSz). [Szabadság, jan. 6.]

Az egység fontosságát példázza a vajdasági magyarok esete: a több pártra szakadt érdekképviselet eredménye az lett, hogy a legutóbbi választások után a magyarságnak nem lett képviselete a belgrádi parlamentben. [Népújság, jan. 6.]

Ferencz Csaba (SzNT) nem tartja megfelelőnek a Bakk Miklós csoportja által összeállított autonómia-tervezetet (→ 2003.11.20); Csapó I. József szerint a Székelyföld autonómiájának statútum-tervezetéről csakis a székelyek közképviselete illetékes dönteni. [Szabadság, jan. 6.]

Erdély m. lakóinak részaránya az utóbbi 95 évben a következőképpen alakult: 1910 = 31,7%; 1980 = 22,5%; 1991 = 20,8%; 2001 = 19,8%. Elgondolkodtató számsor – véli a cikkíró. [Szabadság, jan. 6.]

Nyisztor Tinka magyarázatot keresett a moldvai csángók helyzetében beállt kis mértékű javulásra. Az állam már hajlott a változásra, de az egyház hajthatatlan; a nuncius segítene (→ 2003.11.26), de nem nagyon tud, ui. a legnagyobb ellenállás a moldvai papok részéről érkezik. [RMSz, jan. 6.]

A Székelyudvarhelyért Alapítvány 163 ezer eurót kell hogy visszafizessen az IKÁ-nak, mert a Szász Jenő vezette szervezet – a pályázott összegből – a reális ár többszöröséért vásárolt meg egy ingatlant, az ún. Vánky-házat. [Krónika, jan. 6.] (→ 2004.09.20)

2004. január 8.

Az RMDSz korrekt partnernek bizonyult, meg kell újítanunk a 2 párt együttműködési szerződését – jelentette ki Octav Cozmâncă, a PSD üv. elnöke. [Szabadság, jan. 8.]

Aradon újabb tárgyalási forduló volt szobor-ügyben; Markó Béla nem egyezik bele abba, hogy a városi tanács által elfogadott helyszínt (Tűzoltó-tér) megváltoztassák. [Szabadság, jan. 8.; RMSz, jan. 9.]

Az SzNT ÁB megvitatta az autonómia-statútumra vonatkozó javaslatokat, tíz napon belül véglegesítik a törvénytervezetet és februárban benyújtják azt a parlamentbe. [Krónika, jan. 8.] – A két tervezet közül a Csapó I. Józsefét részesítették előnyben, a Bakk Miklós által fémjelzett autonómia-statútumot (→ 2004.01.06) nem fogadták el. [Szabadság, jan. 12.]

2004. február 5.

Ro.-i küldöttség utazott Brüsszelbe, hogy az ország EU-integrációja érdekében lobbizzon. A küldöttség tagjai között C. Popescu Tăriceanu (PNL) és Viorel Hrebenciuc, a képviselőház alelnöke is részt vesz. [Népújság, febr. 5.]

V. Dorneanu szerint a parlamentben meg kellene vitatni az SzNT autonómia-tervezetét, hogy a kezdeményezők lássák, miként reagálnak a törvényhozók a tervezet készítőinek ’abszurd ötleteire’. [SzFÚ, febr. 5.]

Bálint-Pataki József – válaszként az MPSz elvárásaira – leszögezte: a m. kormány ragaszkodik az eddigi elvhez: csak az országos (vagy tartományi) parlamenti választáson legitimációt szerzett m. pártok és szervezetek számíthatnak arra, hogy meghívják őket a MÁÉRT tanácskozásaira. [RMSz, febr. 5.] (→ 2004.01.10, 2004.01.16, 2004.01.20, 2004.01.23)

A csíkszeredai hírlap áttekintette az autonómia-tervezetek listáját a Szőcs Géza-féle elképzeléstől (1991), a Bakk Miklós által fémjelzett változatig (2003. nov.). [HN, febr. 5.]

2004. december 3.

Adrian Năstase nagyváradi útja során már árnyalta a nemzeti ünnepen elhangzott nyilatkozatát; nem ért egyet azzal, hogy a Ro.-i magyarok tömegesen kaphassák meg a m. állampolgárságot, csak akkor támogatná az ötletet, ha azt egyéni kérelem alapján biztosítanák. Ro. is hasonló módon adja meg az állampolgárságot a moldovaiaknak. [Szabadság, dec. 3.]

Bakk Miklós politológus, újságíró összeállította a kettős állampolgárság kronológiáját, 1996 júniusától, amikor az MVSz először vetette föl a kérdést, egészen az ügydöntő népszavazás elrendeléséig (2004. szept. 13.). [Krónika, dec. 3.]

Nagyváradon beiktatták a KREK új vezető testületét. [RMSz, dec. 6.] (→ 2004.10.23)



lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998