Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Hrebenciuc, Viorel

1993. március 30.

Viorel Hrebenciuc, a kormány főtitkára sajtóértekezleten ismertette a CMN létrehozását (→ 1993.03.24), melynek feladata a kisebbségek alkotmányos jogainak védelme, a törvénykezés és a nemzetközi normák betartásának felügyelete. A tanácsban a kisebbségek képviselői is helyet kapnak. [MN, márc. 31.] (→ 1993.04.14)

1993. április 14.

A FDSN elítélte a tüntetéseket és kiállt a kormányfő mellett, az ellenzék nyilatkozatban ítélte el a kormány szociális politikáját.

A ro. nacionalista ellenzék már Moldova Köztársaság kikiáltásakor (→ 1991.08.27) ellenezte a függetlenség elismerését, mondván, hogy az megnehezíti az uniót. A PUNR ismét tiltakozott, Traian Chebeleu azzal utasította vissza a vádat, hogy ez volt az egyetlen lehetőség a Molotov–Ribbentrop-paktum felszámolására. [MH, ápr. 14.]

Megalakult a 137/1993. ápr. 8-i kormányhatározattal életre hívott CMN (→ 1993.03.24), élén Viorel Hrebenciuc kormány-főtitkárral. A tanácsnak hivatalból kinevezett tagjai vannak; a munkába bevonják a kisebbségek parlamenti képviselőit is. A tanács feladata: a kormány kisebbségi stratégiájának kidolgozása, a kisebbségi törvény megalkotása. Frunda György előnyként említette, hogy a tanácsnak joga van bírálni a törvénytervezeteket. [RMSz, ápr. 16.] (→ 1993.04.21)

Szász János úgy értékelte, hogy alkalom lenne élénkebb politikát folytatni, ui. a hatalom azon munkálkodik, hogy éket verjen az RMDSz vezetősége és tagsága közé. A kormány azért támad ilyen vehemenciával, mert attól fél, hogy az RMDSz „feljelenti” az ET-nél és ezért akarja lejáratni a szövetséget. [RMSz, ápr. 14.]

1993. július 17.

Negyedik tanácskozását tartotta a PER (→ 1993.03.19), ezúttal a tengerparti Neptunfürdőn. Júl. 15–17. között három politikus (Borbély László, Frunda György, Tokay György) találkozott Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral, a CMN vezetőjével és Traian Chebeleu elnöki szóvivővel. – A BBTE bölcsészeti karán 300 helyet hagynak a m. nyelven tanulni óhajtó jelentkezőknek [RMSz, júl. 23.]. Hrebenciuc megígérte, hogy visszavonják azt a rendeletet, amely szerint az elemiben a történelmet és földrajzot ro. nyelven kell tanulni. A korábbi intézkedést (miszerint 10 jelentkező esetén kötelező ro. osztályt indítani) kiszélesítik a kisebbségi tanulók számára is. [MH, júl. 20.; lásd még: Domokos 2: 167–182.; Borbély–Szentimrei: 46–49.] – A találkozóról a The New York Times júl. 20-án azt írta: az RMDSz nem csinált titkot abból a vágyából, hogy Erdélyt visszacsatolják Magyarországhoz. Másnap az újság az RMDSz követelésére helyesbített, szerkesztési hibának (’editing error’) nevezve az idézett állítást. [RMSz, aug. 4.] (→ 1993.07.21, 1993.07.24, 1993.07.29, 1993.07.31, 1993.10.22)

Zárt ajtók mögött tanácskozott a PSM igazgatótanácsa. Alelnöknek választották Adrian Păunescut, Ceauşescu udvari költőjét. Ilie Verdeţ pártelnök előrehozott választásokat sürgetett. [MN, júl. 21.]

1993. július 24.

A neptunfürdői tanácskozáson (→ 1993.07.17) V. Hrebenciuc az első napon zsarolásnak nevezte a magyarok követeléseit (kisebbségi törvény, anyanyelvű oktatás, kétnyelvű feliratok), másnapra azonban elfogadott mindent. Bizonyára jelzést kapott, hiszen a tárgyalás az egykori Ceauşescu-villában volt, annak pedig közvetlen kapcsolata volt Bukaresttel. [Szabadság, júl. 24.] (→ 1993.07.29)

Mircea Snegur moldovai elnök a parlament hozzájárulását kérte a FÁK-hoz való társulás ratifikálására. A Ro. és Moldova egyesülését támogató politikusok ezt gyalázatos árulásnak nevezték. [Népújság, júl. 24.] (→ 1993.09.28)

1994. március 7.

Az erdélyi civil szervezetekről nyilatkozott Kötő József és Magyari Nándor László. Mintegy 300 szervezet létezik, amelyek az önrendelkezés elismerése mellett partneri viszonyra, egyenjogú együttélésre törekednek Ro.-ban; az erdélyi magyarság elsődleges célja, hogy biztosítékot kapjon: intézményeiket többé nem veheti el senki. [MN, márc. 7.]

Kuncze Gábor vezetésével Bukarestbe érkezett az SzDSz küldöttsége. A kormány képviselőivel és az ellenzéki pártok vezetőivel tárgyaltak a kétoldalú kapcsolatokról és a kisebbségek helyzetéről. C. Coposu megerősítette: az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat szellemében egyenlő jogokat kívánnak biztosítani a kisebbségeknek. Hrebenciuc főtitkár megígérte, hogy a hónap végéig döntés születik a székelyföldi elítéltek (oroszhegyiek, zetelakiak) ügyében. – Az SzDSz alapkérdésnek tekinti, hogy megszülessen a kisebbségi törvény. [RMSz, márc. 11.] (→ 1994.03.19)

1995. január 23.

Budapestre érkezett Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár, hogy az alapszerződés ügyében tárgyaljon. A főtitkár Takács Csabát is meghívta a tárgyalásra, de az üv. elnök elhárította a meghívást (furcsa lett volna, hogy „egy olyan kormány meghívásának teszünk eleget, mely a törvényen kívül helyezésünket helyezi kilátásba…”). A megbeszélésen a m. fél szóvá tette Chiusbaian kijelentését (→ 1995.01.21), amelyre a ro. fél azt válaszolta: az csak az igazságügy-min. magánvéleménye. Tabajdi Csabát ez nem nyugtatta meg: „a tárgyalásokon semmilyen konkrétumot nem hallottunk, amely jelezte volna, hogy az RMDSz ÖT ellentétes lenne a ro. alkotmánnyal, a törvényekkel vagy az ET önkormányzati chartájával” (…) „az elmúlt hetekben elég sok olyan nyilatkozat hangzott el Ro.-ban, amelyeket a m. kormány nem tud aggodalom nélkül figyelni, amelyekből egy folyamat látszik kibontakozni”. [MN, jan. 24.; RMSz, jan. 25.] (→ 1995.01.24)

A m. parlament 6 pártja közös nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát az RMDSz politikáját és státusát illető megnyilvánulások miatt. Értetlenül fogadták a ro. kormány nyilatkozatát, amely felszólította az RMDSz-t az ÖT feloszlatására, megdöbbenést keltett az RMDSz betiltásának követelése. Az RMDSz politikai és jogvédelmi céljait a m. pártok megalapozottnak tartják. [RMSz, jan. 25.]

Magyari Nándor László kifejtette: egy pártnak belső ügye, miként szervezi meg a választóival való együttműködést. N. Manolescu (PAC) nem érdeklődött az RMDSz-nél az ÖT ügyében, C. Coposu (PNTCD) viszont megtette. [RMSz, jan. 23.]

Az RMDSz OT marosvásárhelyi közleménye emlékeztetett: az ÖT-hez hasonló szerveződések több pártnál is megtalálhatók; elítélték a négypárti koalíció nyilatkozatát, mert feszültségkeltéssel igyekszik elterelni a figyelmet a politikai és gazdasági válságról. [RMSz, jan. 25.]

1995. január 24.

Göncz Árpád és Horn Gyula lemondta a ro. kormányfőtitkárral tervezett találkozót, így tiltakozva az RMDSz betiltását kilátásba helyező fenyegetések ellen. [RMSz, jan. 30.] – A Franfurter Allgemeine Zeitung (jan. 30.) ro. kudarcként kommentálta Hrebenciuc budapesti szereplését (→ 1995.01.23). A két ország alapvető érdeke a problémák megoldása, ha csatlakozni akarnak az EU-hoz és a NATO-hoz.

A CD nyilatkozatban ítélte el a négypárti megállapodást (→ 1995.01.20); ezzel Ro. olyan országgá válik, melynek vezetésében lényegében fasiszta téziseket nyíltan hirdető erők is részt vesznek; ez Ro. nemzetközi elszigetelődéséhez vezet. [RMSz, jan. 24.]

Romsics Ignác tanulmánya rávilágított: a SzU felbomlása előtt Európa legnagyobb kisebbsége a m. volt, most az orosz. Az új államok közül csak Csehországban van 10% alatt a kisebbségek aránya, a többi országban nagyobb ennél: Horvátország (12%), Szlovénia (12), Szlovákia (18), Litvánia (20), Belarusz (22), Ukrajna (27), Szerbia (34), Moldova (35), Macedónia (35), Montenegró (38), Észtország (38), Lettország (48), Bosznia-Hercegovina (56). [MN, jan. 24.]

1995. január 25.

Hrebenciuc budapesti látogatását követően a PUNR közleményben lépett föl az RMDSz betiltása mellett. („Budapesten bebizonyították, hogy egy barbár nép utódai, amely ezer éve jött Európába, s ez az ezer év nem volt elég ahhoz, hogy alkalmazkodjék egy civilizált, európai szellemű magatartás normáihoz.”) – A PDSR még aznap elhatárolta magát a PUNR állásfoglalásától, mert szélsőséges hangjukkal rossz szolgálatot tesznek a ro. külpolitikának. [RMSz, jan. 27.]

John Bukowsky pápai nunciust Moszkvába irányította át a Szentszék, az utóda Janusz Bolonek érsek lett. [RMSz, jan. 25.]

1995. február 16.

Az atlantai delegáció nyilatkozatban fejezte ki megdöbbenését amiatt, hogy a parlament az RMDSz-t elítélő nyilatkozatot hozott (→ 1995.02.13). Tokay György leszögezte, hogy az RMDSz elleni kampánnyal a ro. szélsőségesek a demokráciát veszélyeztetik. Tőkés László megjegyezte: „a hatalom hű maradt önmagához: a parlament kéz háza nem talált jobb időpontot az atlantai kerekasztal-megbeszélések idejénél arra, hogy a magyarellenes kampányba illő állásfoglalást fogadjon el.” [RMSz, febr. 17.] – Atlantában közös sajtóértekezlettel ért véget a kétnapos megbeszélés-sorozat. Gabriel Andreescu úgy vélekedett, hogy az RMDSz világos érvrendszert adott elő, nem úgy, mint a kormányt képviselő személyek. [RMSz, febr. 18.] Hrebenciuc fontosnak nevezte, hogy a felek le tudtak ülni az asztalhoz. Markó Béla szerint sok kérdésben közeledtek az álláspontok, de megegyezés nem született. Tőkés László hangsúlyozta, hogy az RMDSz egységes álláspontot képviselt. [ÚM, febr. 17.]

1995. február 22.

A CD vezetősége, febr. 17-i ülésén, 30 napot adott az RMDSz-nek, hogy adjon ki nyilatkozatot: elfogadja a ro. állam egységes, nemzeti jellegét. Takács Csaba kijelentette: az RMDSz nem írja alá a kért dokumentumot. [MN, febr. 22.]

Az RMDSz ÜE gyűlésén bejelentették: elkészült a közművelődési egyesületek katasztere. [Táj., febr. 23.]

Markó Béla találkozott V. Hrebenciuc kormányfőtitkárral, aki közölte: nem fogják felmenteni Ferenczy Ferencet (→ 1995.02.18); a kormány nem indított eljárást az ÖT beszüntetése érdekében. [RMSz, febr. 23.]

Vida Gyula elemző cikkben összefoglalta Ro. 5 éves gazdaságpolitikáját. [RMSz, febr. 22.]

Gabriel Andreescu szerint az RMDSz minden követelését ki lehet elégíteni a ro. alkotmány keretein belül. Az Andreescu által vezetett emberi jogi szervezet (CDO) kidolgozta a kisebbségi törvény tervezetét. [RMSz, febr. 24.]

1995. március 1.

Budapesten megbeszélésen vettek részt a h. t. m. szervezetek képviselői. A külügymin. tájékoztatta a meghívottakat a m.–ro. és a m.–szlovák alapszerződéssel kapcsolatos kérdésekről. Kovács László a BBC-nek elmondta: „Az alapszerződéseket a m. kormány köti a szomszédos országokkal, nem a m. parlament, nem is a m. ellenzéki pártok és nem a h. t. magyarság.” [EN, márc. 8.] (→ 1995.03.03)

Verestóy Attila Viorel Hrebenciuc-kal találkozott. A kormányfőtitkár bejelentette, hogy tudomásul veszi a Megyei Tanácselnökök Egyesülete és az RMDSz képviselői közötti találkozóról kiadott közleményt, miszerint az ÖT az RMDSz belső szervezete, amely összhangban van az ország törvényeivel. Hrebenciuc ígéretet tett arra, hogy leállítják a folyamatban lévő eljárását. [Táj., márc. 2.]

Borbély Ernő, az RMDSz Csíki Területi Szervezete nevében nyilatkozott: helyesen jártak el, amikor alapszinten kizárták Nagy Benedeket, döntésüket igazolta az Etikai Biz. és az SzKT határozata is. [RMSz, márc. 1.] (→ 1995.02.25, 1995.03.06)

1995. augusztus 29.

Bukarestbe látogatott Max van der Stoel, az EBESz kisebbségi főbiztosa. Első útja az RMDSz székházába vezetett, zárt ajtók mögött tárgyaltak tk. az oktatási törvényről. Másnap a főbiztos Văcăroiuval, Năstaseval és Hrebenciuc-kal, a kisebbségi tanács elnökével tárgyalt, majd Meleşcanu vendége volt. A megbeszélések után van der Stoel kijelentette, hogy az oktatási törvény „teljes mértékben megfelel az európai követelményeknek”. [MN, aug. 30.] (→ 1995.09.06) – A. Năstase, képviselőházi elnök elmondta a vendégnek, hogy az oktatási törvény körül mesterséges hangulatkeltés folyik, az RMDSz olyan jogokat erőltet, amelyek különjogokat adnának a kisebbségeknek és lehetővé tennék a m. kisebbség etnikai alapú autonómiáját. [RMSz, aug. 31.]

2000. május 6.

Henri Pons, a párizsi Igazságügyi Palota gazdasági kérdésekben jártas elöljárója Bukarestbe érkezett, hogy egy nagyszabású pénzmosási ügyben adatokat gyűjtsön. Több nagy név forog közszájon ez ügyben, pl. Adrian Năstase, Viorel Hrebenciuc. [SzFÚ, máj. 6.]

Székelyudvarhelyen tartották az RMDSz orsz. kampánynyitóját. [Szabadság, máj. 6.]

Az ÚKKA által finanszírozott mikrohitel program célja, hogy a kisvállalkozóknak mintegy 1–4 ezer $-nyi hitelt nyújtson kedvezményes visszafizetési feltételek mellett. Az első lépcsőben Szatmár, Szilágy, Máramaros, Hargita és Kovászna megye vállalkozói pályázhatnak. [RMSz, máj. 6.]

Kolozsvárott befejeződött a 2. Civil Fórum, ahol az egyesületek és alapítványok mintegy 200 képviselője vett részt. Az ErMaCiSzA rendezte konferencián előadásokat hallgattak meg és szekcióüléseken beszélték meg a civil szervezetek sajátos gondjait. Új információs folyóirat – a Civil Fórum – kiadásáról döntöttek. [BN, máj. 8.; Szabadság, máj. 8.] – A fórumon Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője ismertette a hivatal működését. Különös jelentőséggel bír a cigányság helyzetének javítását célzó programcsomag. A népszámlálási adatok szerint csak 400 ezer cigány él az országban, de a reális szám az 1–1,5 milliót is eléri. [BN, máj. 9.]

Az RMDSz OT meghallgatta az Orsz. Kampánystáb jelentését és elemezte a Marosvásárhelyen kialakult helyzetet. Megállapították, hogy Kincses Előd, a Maros megyei RMDSz elnöke sorozatosan megszegte az SzKT, az Orsz. Kampánystáb és a TKT döntéseit és nem tartotta be a választási előkészületek szabályszerűségére, tisztaságára és hatékonyságára vonatkozó rendelkezéseket. Mivel az így kialakult helyzet veszélyezteti a megyei választások sikerét, Kincsest felfüggesztik tisztségéből, helyette Kelemen Atillát nevezik ki ideiglenes megyei elnöknek. A TKT szerepe lesz új tisztújítást tartani. [Táj., máj. 8.; RMSz, máj. 9.] – Az RT állásfoglalása szerint a Kincses elleni eljárás nem egyéb, mint a „szövetséget egyre inkább centralizált pártként működtető csúcsvezetés végleges leszámolási kísérlete a fősodortól eltérő véleményt és politikai gyakorlatot képviselő tisztségviselőjétől”. [Szabadság, máj. 11.] (→ 2000.05.12, 2000.05.15, 2000.05.25, 2000.07.03)

2002. április 25.

Az egyházi küldöttség (→ 2002.04.23) 3000 oldalnyi angol nyelvű szöveget nyújtott át Strasbourgban a restitúció ügyében. [Szabadság, ápr. 25.; SzFÚ, ápr. 25.] (→ 2002.04.26)

Kovács László azt nyilatkozta: az MSzP-nek szándékában áll újratárgyalni a Năstase–Orbán-paktumot, mert a kedvezménytörvény felesleges könnyítéseket nyújt a h. t. munkavállalóknak. [Szabadság, ápr. 25.] – Viorel Hrebenciuc, a PSD alelnöke nem látja értelmét az újratárgyalásnak. [Szabadság, ápr. 27.; máj. 8.]

A Bolyai Gimnázium tanári tanácsa nyílt szavazással döntött az iskola státusát illetően. Elfogadták a kompromisszumos javaslatot. [Népújság, ápr. 25.] – A PSD is elfogadta a megoldást, így véglegessé vált: szeptembertől nem indítanak ro. osztályt az iskolában. [Szabadság, ápr. 30.] (→ 2002.04.11, 2002.04.12, 2002.04.13, 2002.04.17, 2002.04.24, 2002.04.29)

2002. július 27.

Tusványos utolsó napján Németh Zsolt tk. kijelentette: Mo. nem köti Ro. NATO-csatlakozásának kérdését az erdélyi m. kisebbség helyzetének javításával. [Krónika, júl. 27.; Szabadság, júl. 27.] – Orbán Viktor indokoltnak tartotta az erdélyi polgári körök megalakulását; a státustörvényről: csak a törvény lényegét nem érintő technikai változtatásokkal ért egyet. [Krónika, júl. 29.]

Az alkotmány első paragrafusát (Ro. nemzetállamiságáról) csak kétlépcsős stratégia nyomán lehet módosítani – véli Eckstein-Kovács Péter. Az RMDSz továbbra is fönntartja a m. ny. egyetem alkotmányos elismerését és a szövetség programjába foglalt többi kitételt. [Krónika, júl. 27.]

Viorel Hrebenciuc (PSD) szerint a kormánypárt és az RMDSz közötti viszony nagy eredménye egy etnikai konfliktus elkerülése; a társadalom igen sokat fejlődött, jelenleg támogatja az RMDSz-szel kialakított kapcsolatot. [Szabadság, júl. 27.]

Adrian Năstase az ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatását szorgalmazza, amely kevesebb terhet róna az államra. A restitúció lassan halad, a volt tulajdonosok egy része a Strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordult, s ott eddig több tulajdonosnak tetemes kártérítést ítéltek meg. [Szabadság, júl. 27.]

2003. június 9.

Markó Béla és Viorel Hrebenciuc a helyszínen vizsgálta meg, milyen módon lehetne ténylegesen visszajuttatni a nagyváradi püspöki palota néhány helyiségét. [RMSz, jún. 9.]

2004. február 5.

Ro.-i küldöttség utazott Brüsszelbe, hogy az ország EU-integrációja érdekében lobbizzon. A küldöttség tagjai között C. Popescu Tăriceanu (PNL) és Viorel Hrebenciuc, a képviselőház alelnöke is részt vesz. [Népújság, febr. 5.]

V. Dorneanu szerint a parlamentben meg kellene vitatni az SzNT autonómia-tervezetét, hogy a kezdeményezők lássák, miként reagálnak a törvényhozók a tervezet készítőinek ’abszurd ötleteire’. [SzFÚ, febr. 5.]

Bálint-Pataki József – válaszként az MPSz elvárásaira – leszögezte: a m. kormány ragaszkodik az eddigi elvhez: csak az országos (vagy tartományi) parlamenti választáson legitimációt szerzett m. pártok és szervezetek számíthatnak arra, hogy meghívják őket a MÁÉRT tanácskozásaira. [RMSz, febr. 5.] (→ 2004.01.10, 2004.01.16, 2004.01.20, 2004.01.23)

A csíkszeredai hírlap áttekintette az autonómia-tervezetek listáját a Szőcs Géza-féle elképzeléstől (1991), a Bakk Miklós által fémjelzett változatig (2003. nov.). [HN, febr. 5.]

2004. június 16.

Markó Béla és V. Hrebenciuc megállapodott arról, hogy a két párt a 2. fordulóban (→ 2004.06.20) is támogatja egymást, hogy bizonyos megyei tanácsokban közösen hozzák létre a többséget. – Markó hozzátette: ahol az RMDSz nem tud a PSD-vel együttműködni, ott a DA-szövetséggel keresik az együttműködés lehetőségét. [Szabadság, jún. 16.]

A PRM-t – ezt a szélsőségesen nacionalista pártot – keresztény néppárttá akarják ’átfesteni’. Mivel az EPP-nek van a legnagyobb frakciója a brüsszeli parlamentben, a PRM azon igyekszik, hogy belépjen az EPP-be. Ennek az igyekezetnek az egyik megnyilvánulása volt C. V. Tudor szoborállítása (→ 2004.01.12, 2004.01.16) is. [SzFÚ, jún. 16.]



lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998