Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 58 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-58
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Horn Gyula

1989. december 29.

Az RMDSz IB közleménye felszólította a romániai magyarságot, hogy támogassa a FSN szándékait és politikáját. – A FSN megalakította a kormányt, kinevezte a minisztereket. – A magasabb rangú külföldi politikusok közül elsőként Horn Gyula külügyminiszter tárgyalt Bukarestben az új román vezetéssel (tk. Sergiu Celac külügyminiszterrel és Ion Iliescuval). Egyezség született arról, hogy ismét megnyitják a kolozsvári és a debreceni konzulátusokat. (→ 1990.02.03; 1993.07.14)

1990. március 10.

Az RMDSz OIB elnöksége – a kölcsönös megismerés jegyében – megalakulása óta párbeszédet folytat a különböző pártok, szövetségek (pl. PNTCD, PNL) vezetőivel. Az RMDSz nyílt találkozót javasolt a VR vezetőivel, március 17-re, Bukarestben.

Moszkvában a magyar és a szovjet külügyminiszter (Horn Gyula, ill. Eduard Sevardnadze) aláírta a szovjet csapatok teljes kivonását szentesítő okmányt. (→ 1991.06.19)

Kolozsvárott választmányi ülést tartott az EMT.

A KMDSz néma tüntetéssel fejezte ki egyetértését a marosvásárhelyi diáksztrájkkal. (→ 1990.03.07)

1991. december 2.

Horn Gyulának, a m. külügyi bizottság elnökének vezetésével ötpárti parlamenti delegáció utazott Bukarestbe, a ro. parlament meghívására. A küldöttséget fogadta Stolojan miniszterelnök és Năstase külügymin., Horn Gyulát pedig Iliescu elnök. [RMSz, dec. 6., 7.] A m. fél újból szorgalmazta a kolozsvári főkonzulátus megnyitását. A látogatást záró sajtótájékoztatón Horn Gyula kifejtette, hogy a Har–Kov-jelentés „kárt okoz az itteni magyarság, a M. Köztársaság és Ro. kapcsolataiban”. [Háromszék, dec. 7.]

1991. december 10.

A tárgyalások során a ro. partner azt akarta, hogy „válasszuk el az itteni magyarsággal összefüggő kérdéseket a kapcsolatok egyéb területeitől. Mi ezzel nem tudunk egyetérteni.”– jelentette ki Horn Gyula egy interjúban. A Har–Kov-jelentés nacionalista tálalása kapcsán arra kérte a partnereket, mondják meg, mikor került sor a m. parlamentben románellenes kirohanásra vagy a határrevíziós szándék kinyilvánítására. Egyetlen ilyen példát sem tudtak felhozni. [RMSz, dec. 10.]

1992. október 19.

Iliescu elnök találkozott a pártok képviselőivel. Az RMDSz-t Tőkés László és Tokay György képviselte. Ez volt az első személyes értintkezés Tőkés és Iliescu között a püspök éhségsztrájkja óta (→ 1992.09.02). Iliescu tájékozodó jellegűnek minősítette a megbeszélést. [MN, okt. 20.]

Horn Gyula, az MSzP elnöke látogatást tett Marosvásárhelyen, találkozott az RMDSz megyei vezetőivel. A prefektus, az új rendelkezésre hivatkozva (→ 1992.10.09), nem fogadta a vendéget. [Népszabadság, okt. 24.]

1993. július 14.

Az RMDSz bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla értékelte a CD programnyilatkozatát, amelynek kidolgozásában az RMDSz is részt vett. A kormánynak nincs reális programja a válság leküzdésére, ezért volt szükség egy alternatív programra. – Tokay György az EBEÉ helsinki üléséről számolt be: az elfogadott határozat a nemzeti kisebbségek kérdését az európai biztonság egyik alapkérdésének nyilvánította. [BN, júl. 16.]

Teodor Meleşcanu tagadta, hogy Horn Gyula látogatásakor Ro. megígérte volna a BTE visszaállítását és a kolozsvári konzulátus újbóli megnyitását (→ 1989.12.29). „Nincs jegyzőkönyv a találkozóról” [!] – mondta. [RMSz, júl. 14.]

Az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat [tkp. határozat] nem szerződés, ezért alaptalanul hivatkozik rá az RMDSz, mondta a magyarellenességéről ismert Ioan Coja, a PDAR szenátora, a VR vezető politikusa. [MH, júl. 14.]

A CMN olyan módosítási javaslatot fogadott el a készülő okt. törvényhez, amely lehetővé tenné a m. ny. egyetem létrehozását. A javaslatot (melyet az RMDSz a többi kisebbséggel közösen terjesztett be) a kormány képviselője elfogadta, de a döntés a parlament kezében van. [ÚM, júl. 15.]

1994. március 10.

A rendőrségről szóló törvénytervezet vitáján az RMDSz módosítást javasolt: ahol a kisebbség többségben él, ott a rendőrök beszéljék a kisebbség nyelvét. A PUNR és a PRM azonnal és vehemensen reagált, ismét a m. veszéllyel példálózva. Az RMDSz javaslatát elvetették. [RMSz, márc. 10.]

Markó Béla – az MSzP meghívására – Budapestre érkezett. Horn Gyulával folytatott eszmecseréjén egyetértettek abban, hogy a h. t. magyarság ügye nem válhat a választási kampány részévé. [MN, márc. 11.] – Meghívott szakértők jelenlétében megvitatták az RMDSz kisebbségi törvénytervezetét. Megállapították, hogy a tervezet, mind szellemében, mind szövegében megfelel a nemzetközi szerződéseknek és ajánlásoknak. [PH, márc. 11.]

1994. április 15.

Horn Gyula (MSzP) ígéretet tett: ha pártja kormányra kerül, felszámolja a HTMH-t. [MH, ápr. 15.] – Az MDF külügyi szóvivője ezt úgy értelmezte, hogy az MSzP pártcéloknak veti alá az ország külpolitikai érdekeit. [RMSz, ápr. 19.] – Az MVSz és több társszövetsége nyilatkozatban ítélte el Horn Gyula kijelentését. [MN, ápr. 28.]

1994. április 21.

A gyulafehérvári székesegyházban – számos meghívott előtt – ünnepélyes székfoglalót tartott Jakubinyi György róm. kat. érsek (→ 1994.04.08). A kinevezést tartalmazó pápai bullát John Bukowsky bíboros, bukaresti nuncius olvasta föl. [RMSz, ápr. 22.; EN, ápr. 27.]

Catherine Lalumière asszony (az ET távozó főtitkára) és Iliescu elnök beszédével Bukarestben megnyílt a Crans Montana Fórum, amelyen 48 ország és 125 nemzetközi szervezet képviseltette magát. [MN, ápr. 22.]

Több ro. lap a „szocialisták találkozójának” nevezte Oliviu Gherman és Horn Gyula szegedi tanácskozását. Elégedetten nyugtázták, hogy az MSzP egyetért a határok sérthetetlenségére vonatkozó kitétellel, amelyet az alapszerződés-tervezetben is szerepeltetni kívánnak. [ÚM, ápr. 21.] – Gyarmath János főszerkesztő csodálkozással fogadta a hírt, hogy az MSzP a kisebbségi érdekképviselet mellőzésével kívánja rendezni a ro.–m. viszonyt, és Horn ígéretet tett arra, hogy megszünteti a HTMH-t. [RMSz, ápr. 26.]

1994. április 28.

Tőkés László nyílt levelet írt a májusban esedékes választás előtt (→ 1994.05.29) álló magyarországi pártokhoz. Tőkés szerint a h. t. magyarság osztatlanul egyetért néhai Antall József sokat idézett programértékű kijelentésével (miszerint lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni [értsd: 10 millió határokon belül, 5 millió határokon kívül]) és megütközéssel fogadta az antalli mondást elutasító vélekedéseket. Tőkés Horn Gyulára célzott, aki azt mondta: tartózkodni fog az olyan megnyilvánulásoktól, melyek irritálják a szomszédokat. – Horn Gyula ugyanabban a lapszámban reagált Tőkés levelére: a h. t. magyarok helyzetén csak akkor lehet javítani, ha normális kapcsolatokat alakítanak ki a szomszédos országok politikai erőivel. [Népszabadság, ápr. 28.] (vesd össze: 940421) – A levél élénk és változatos hangvételű visszhangot keltett a m. sajtóban, többen a magyarországi politikába való beavatkozásként értékelték Tőkés levelét.

1994. május 6.

Az utódállamok m. érdekvédelmi szervezetei (RMDSz, EPM, VMDK, KMKSz) állásfoglalást írtak alá, melyet ápr. 29-i találkozójukon fogadtak el. A h. t. magyarság a belső önrendelkezést, az autonómia útját választotta, e törekvésük támogatása az összmagyarság erkölcsi kötelessége. Ehhez szükségszerű a h. t. magyarsággal törődő önálló kormányzati intézmények fenntartása. [Utalás Horn Gyula kijelentésére (→ 1994.04.15), miszerint a m. kormány megszüntetné a HTMH-t.] [Népszabadság, máj. 6.]

Elhunyt Moses Rosen, a Romániai Zsidó Közösségek Szövetségének elnöke. Iliescu elnök a Coral zsinagógában rendezett gyászszertartáson elismerte, hogy a vasgárdisták a zsidók ezreit ölték meg és elítélte azokat, akik rehabilitálni akarják „az embertelen kegyetlenséggel elkövetett tetteket”. [RMSz, máj. 10.]

1994. május 10.

Az EvZ kedvezőnek tartotta, hogy a magyarországi választásokon az MSzP szerezte meg a vezető helyet: Horn Gyuláék nagyobb rugalmasságot ígértek a m.–ro. viszony rendezésében, és azzal nyugtatták meg a ro. partnert, hogy a legszükségesebbre faragják le az RMDSz támogatását. [MN, máj. 11.]

1994. május 11.

A temesvári Magyar Házat 1930–31-ben építette közös erővel a város magyarsága. 1989 után az épületben működő Temesvári Új Szó szerkesztősége átengedett egy-egy szobát az RMDSz-nek és a TeMISz-nek. Az RMDSz bírósághoz fordult az épület visszaszerzéséért, de pert vesztett. I. C. Drăgan laptulajdonos bírósági úton szólította föl a m. szervezeteket, hogy adják át az épületet. [RMSz, máj. 11.]

Két nézőpont különbsége: Tabajdi Csaba szerint Mo. belügyei, az átalakulás és a demokratizálás előbbre való a határon túliak dolgainál; Entz Géza összefoglalta a HTMH jelentőségét, szerepét és kétségbe vonta Horn Gyula tervének (→ 1994.04.15) helyességét. [Média, máj. 11.]

Nem fogadhatjuk el az albérlői státust ott, ahol őshonosak vagyunk – mondta Bodó Barna. – „Válaszunk a többségi jogfosztásra nem lehet más, csak az autonómia.” [EN, máj. 11.]

1994. május 29.

A magyarországi parlamenti választások 2. fordulóján (→ 1994.05.08) az MSzP győzött (33%), az SzDSz (19,8%) és a korábbi kormánypárt, az MDF (11,7%) előtt. Az MSzP 209 helyet szerzett a parlamentben (386-ból) és koalícióba lépett az SzDSz-szel (70 mandátum), ami kényelmes kétharmados többséget biztosított a törvényhozásnál. Az MSzP–SzDSz kormány, Horn Gyula miniszterelnök vezetésével, júl. 15-én lépett hivatalba. [Pándi 2: 81] (→ 1994.07.15)

Baróton új ref. templom alapkövét helyezték el. Csiha Kálmán elmondta, hogy ez a püspöksége alatt épült (vagy épülő) 26. templom. – A zsinat körüli viták (→ 1994.02.15, 1994.02.23, 1994.03.05) nagyjából tisztázódtak. [Háromszék, jún. 4.] (→ 1994.08.04)

1994. június 9.

A magyarországi választások következményeiről nyilatkozott Markó Béla. A mindenkori m. kormánynak prioritással kell kezelnie a h. t. magyarok kérdését. (Erre a felvetésre Horn Gyula pozitívan reagált. [ÚM, jún. 11.]) A ro.–m. alapszerződés kérdésében elengedhetetlen az erdélyi magyarság képviselőivel való konzultálás. [ÚM, jún. 9.]

1994. június 25.

Az erdélyi magyarság bizonyos köreiben aggodalmat keltett a szegedi találkozó (→ 1994.04.21) és a szocialisták választási győzelme, különösen Horn Gyula kijelentése, miszerint nem kívánja az Antall József-féle – „lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke szeretnék lenni” – politikát folytatni. Az MSzP újabb állásfoglalása (továbbra is támogatják a h. t. magyarok autonómia-elképzeléseit, a kisebbség küzdelmét) és Tőkés László Horn Gyulához intézett távirata oldotta a feszültséget. Az RMDSz továbbra is elvárja Mo. erkölcsi és diplomáciai támogatását. [MN, jún. 25.]

1994. július 13.

A növekvő kolozsvári feszültség miatt a LADO értesítette az EBEÉ kisebbségi főbiztosát a kialakult helyzetről; a közlemény hangsúlyozta, hogy a hatalom nem veszi figyelembe a kisebbségek jogait. [Szabadság, júl. 13.]

Horn Gyula eljuttatta a kormányprogram tervezetének a h. t. magyarokra vonatkozó részét az utódállamok m. szövetségeihez, pártjaihoz, egyházaihoz és jelesebb közéleti személyiségeihez, kérve, hogy tegyék meg észrevételeiket. [ÚM, júl. 13.] – Sütő András szerint egy ígérgetésekre épülő alapszerződés katasztrofális kompromisszum lenne. Úgy vélte: még nem adottak a ro.–m. megbékélés feltételei; az alapvető feltétel az lenne, ha a ro. vezetés lemondana arról, hogy megteremti a színtiszta nemzetállamot. [Népszabadság, júl. 19.]

Budapesten Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke fogadta a közép-kelet-európai országok nagyköveteit és elmondta: Mo. kiemelt feladatának tartja szót emelni a határon túl élő magyarság érdekében és szeretné minél előbb aláírni a szlovák és ro. alapszerződést. [RMSz, júl. 15.]

1994. július 15.

Beiktatták Mo. új miniszterelnökét, Horn Gyula letette az esküt (→ 1994.05.29). [MN, júl. 16.]

Az RMDSz Kolozs megyei szervezete tájékoztatója leszögezte: az ásatásokra a városi tanács nem adott engedélyt; a kiadott engedély törvénytelen, mert nem tartalmazza a szükséges rajzokat, minisztériumi és régészeti engedélyeket. A kérdéses terület egy része a róm. kat. egyház tulajdona. [Szabadság, júl. 15.]

Az SzKT nyilatkozata leszögezte: az ásatások végső célja a m. kultúra tanúbizonyságainak megsemmisítése. Kérik a főtér eredeti képének megőrzését, a konfliktus feloldását. [Szabadság, júl. 15.]

Traian Chebeleu elfogadhatatlannak és destabilizálónak nevezte az RMDSz saját oktatási rendszert illető tervét (→ 1994.07.10). [ÚM, júl. 16.]

1994. július 16.

Triesztben a Közép-európai Kezdeményezés csúcsértekezletén Horn Gyula megbeszélést folytatott a szlovák, majd a ro. miniszterelnökkel. Mo. elvárja, hogy a kisebbségek jogainak szavatolása bekerüljön a mihamar aláírandó alapszerződésbe. [RMSz, júl. 19.] (→ 1994.08.04)

Csíkszeredában, az RMPSz szervezésében megnyílt a BoNyA. A nyolcnapos tanfolyamon 1200 pedagógus vett részt, 900-an Erdélyből, 300-an a többi utódállamból. [RMSz, júl. 20.]

1994. július 20.

Horn Gyula a Parlamentben fogadta Markó Bélát. A megbeszélésen Kovács László és Tabajdi Csaba is részt vett. A m.–ro. alapszerződés kérdésében Markó aggályait fejezte ki a garanciák későbbi érvényesítésével kapcsolatban. Tabajdi Csaba úgy ítélte meg, hogy garanciák hiányában nem kötik meg a szerződést. Tabajdi elmondta, hogy a kormányprogramból azért hiányzik a kisebbségek kollektív jogainak kérdése, mert a nyugat-európai közvélemény nem ismeri el ezt a fogalmat. [RMSz, júl. 22.; EN, júl. 27.]

A szakbizottság szükségesnek ítélte a kolozsvári ásatásokat, oly módon, hogy azok ne befolyásolják a főtér műemlékeit. [Szabadság, júl. 22.] (→ 1994.08.02)

A Szentszék – a nyugalomba vonult Alexandru Todea helyére – Lucian Mureşant nevezte ki görög kat. érsekké. A beiktatásra Balázsfalván került sor, aug. 27-én. [M. Kurír, aug. 31.]

Megnyitotta kapuit az 5. bálványosfüredi szabadegyetem. [EN, júl. 20.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-58




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998