Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 131 találat lapozás: 1-20 | 21-40 ... 121-131
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Frunda György

1990. május 20.

A parlamenti és elnökválasztások napja. A 17,200.722 választásra jogosult állampolgár közül 14,826.616 (86,2%) jelent meg az urnáknál. Az érvénytelen szavazatok száma: 1,106.713 (7,5%). – A választás végeredménye: államelnök Ion Iliescu (a szavazatok 85%-ával).

A parlamenti helyek megoszlása: FSN (képviselők száma: 263, szenátorok száma: 92); RMDSz (képviselők száma: 29, szenátorok száma: 12); PNL (képviselők száma: 29, szenátorok száma: 9); MER (képviselők száma: 12, szenátorok száma: 1); PNTCD (képviselők száma: 12, szenátorok száma: 1); AUR (képviselők száma: 9, szenátorok száma: 2). További 6 párt szerzett 10 mandátumnál kevesebbet. Függetlenként 10 képviselő jutott be, 9 nemzeti kisebbség hivatalból szerzett 1-1 helyet. – Összesen 524 mandátum (405 képviselő + 119 szenátor). (→ 1990.05.30)

Az RMDSz képviselőinek és szenátorainak listája, megyék szerint. w Képviselők: Arad: Tokay György; Beszterce-Naszód: Szilágyi János; Bihar: Csapó I. József, Nagy Béla, Szilágyi Zsolt; Brassó: Madaras Lázár; Fehér: Brendus Gyula; Hargita: Borbély Ernő, Borsos Géza, Csutak István, Incze Béla, Nagy Benedek; Hunyad: Takács Csaba; Kolozs: Eckstein-Kovács Péter, Pillich László, Podhradszky László; Kovászna: Bajcsi Ákos, Domokos Géza, Márton Árpád; Máramaros: Zonda Attila; Maros: Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László; Szatmár: András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Bárányi Ferenc. w Szenátorok: Arad: Hosszú Zoltán; Bihar: Demény Lajos; Brassó: Fazekas Miklós; Hargita: Hajdú Gábor, Verestóy Attila; Kolozs: Szőcs Géza; Kovászna: Király Károly, Kozsokár Gábor; Máramaros: Csiha Tamás; Maros: Markó Béla; Szatmár: Szabó Károly; Szilágy: Tóth József.

Demény Lajos szerint a választások idején Ro.-ban mintegy 75 párt volt bejegyezve. [MN, 1993. jan. 30.]

„Az 1990. május 20-i választások nyomán létrejött parlament legfőbb feladata abban állt, hogy Alkotmányozó Gyűléssé minősülve, kidolgozza és elfogadja az ország alaptörvényét. A munka közel másfél évig tartott, a következő menetrend szerint: 1990. júl. 11. – a két ház közös ülésén kimondta: az Alkotmányozó Gyűlés megkezdte munkáját; 1991. febr. 13. – a szövegező bizottság bemutatta a téziseket vagyis alapelveket; 1991. jún. 19. – a tézisek elfogadása; 1991. szept. 10. – az alkotmányszöveg vitájának megkezdése; 1991. nov. 21. – az alkotmány megszavazása.” [Domokos 2: 247–248.; ezután következett az alkotmányról szóló népszavazás, ]911208.]

1990. szeptember 23.

Bukarestben megkezdte munkáját a 23 tagú Alkotmányszerkesztési Bizottság. Az RMDSz-t Frunda György és Hajdú Gábor képviseli. (→ 1990.12.21)

Marosfőn emléktáblát avattak az 1989. dec. 26-án ismeretlenek által agyonvert Ébner Jenő lazarista tisztelendő atya emlékére.

1990. december 21.

Az RMSz-ben Frunda György számolt be az új alkotmány kidolgozásáról (→ 1990.09.23). A szövegezést 1990. nov. 15-én fejezték be, a tervezetet – megvitatás végett – átadták a szenátusi és képviselőházi bürónak. Élénk viták voltak a nemzetiségi kisebbségek kollektív jogaira vonatkozó cikkelyek körül. Elfogadták a kisebbségek jogát pártok és szövetségek alakítására, de elvetették az erőszakos asszimiláció megakadályozására vonatkozó cikk fölvételét a tervezetbe, noha erre vonatkozóan Ro. aláírta a koppenhágai zárónyilatkozatot (1990. jún. 29-én). A tervezet – bizonyos tekintetben – visszalépést jelent a korábbi alkotmányhoz képest, ui. nem ismeri el a nemzeti kisebbségek anyanyelv-használati jogát a helyi hatóságokkal szemben. (→ 1991.01.25)

1991. január 25.

Az ellenzéki pártok által szervezett temesvári tüntetésen tízezres tömeg követelte Iliescu elnök lemondását.

A Népújság – Jogok és korlátok között? Betekintés a készülő alkotmány boszorkánykonyhájába c. – interjút közölt Frunda Györggyel, aki részt vett az alkotmány megszövegezésében. (→ 1990.12.21)

Budapesten aláírták a m.–ro. kereskedelmi egyezményt, amely szerint 1991-től a két ország közötti elszámolás konvertibilis valutában történik. [RMSz, jan. 25.]

1991. szeptember 14.

Király Károly kijelentette: többé nem kíván részt venni az Alkotmányozó Gyűlésen, mert indítványait sorban elvetik, őt lehurrogják és megvonják tőle a szót. Gyakoriak a szélsőséges kijelentések: Bârlădeanu azt állította, hogy 1989-ben a temesvári felkelést külső erők támogatták, s ha Tőkés László állt a forradalom élén, akkor a történtekben a magyarok keze is benne volt. – Király még arról is szólt, hogy az RMDSz nem egységes. Példaként a 6-os pont megszavazása körüli nézeteltérést említette. E pontból hiányoznak a kollektív nemzetiségi jogokra való utalások, ezért ellene kellett volna szavazni, de Domokos, Verestóy és Frunda mellette szavaztak. [RMSz, szept. 14.] A kérdést a Kolozs megyei RMDSz-képviselők is szóvá tették [lásd: Szabadság, szept. 19.]. (→ 1991.09.21)

1992. január 14.

Iliescu elnök és Stolojan kormányfő fogadta a PUNR küldöttségét. A küldöttség az RMDSz „népszámlálási manővereiről és visszaéléseiről” számolt be, vizsgálatot követelve. A legképtelenebb vádjuk az volt, hogy Magyarországról ezreket „importáltak” és őket nyilvántartásba vették. [Rompres; ÚM, jan. 16.]

Frunda György a hírszerzők tevékenységét szabályozó törvénytervezet vitáján megmagyarázta, hogy miért alkotmányellenes az, hogy az államtisztviselők kinevezésekor ki kellene kérni a SRI véleményét. [RMSz, jan. 14.]

1992. szeptember 27.

Parlamenti és elnökválasztás. A 16,380.663 választásra jogosult állampolgárból 12,496.430 fő voksolt. A 6 elnökjelölt által elért százalékos eredmények: Ion Iliescu (47,34%); Emil Constantinescu (31,24); Gh. Funar (10,88); Caius Traian Dragomir (4,75); Ioan Mânzatu (3,05); Mircea Druc (2,75). [Ştefănescu: 473.]

A parlamenti helyeknél a bejutási küszöb 3% volt. Párt (Képv.ház/Mandátum; Szenátus/Mandátum): FDSN (27,72%/117; 28,29%/49); CD (20,01%/82;20,16%/34); FSN (10,18%/43;10,39%/18); PUNR (7,72%/30; 8,12%/14); RMDSz (7,46%/27; 7,58%/12); PRM (3,90%/16; 3,85%/5); PSM (3,04%/12; 3,19%/5);PDAR (–/–; 3,31%/5).

Az RMDSz képviselőjelöltjeire 1990 májusában 983.890-en szavaztak, most 172.600-zal kevesebben (811.290); a szenátoroknál: 1990: 1,094.353 (1992: 262.884-gyel kevesebb = 831.469). [Szabadság, okt. 9.]

Az RMDSz megválasztott képviselőinek és szenátorainak listája, megyék szerint: w Képviselők: Arad: Tokay György; Beszterce-Naszód: Szilágyi Zoltán; Bihar: Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin; Brassó: Madaras Lázár; Hargita: Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István; Hunyad: Takács Csaba (a helyét Fekete Zsolt vette át; ]940912); Kolozs: Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő; Kovászna: Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos; Máramaros: Mazalik József; Maros: Borbély László, Kerekes Károly, Elek Mátyás Barna, Németh János; Szatmár: Varga Attila, Pécsi Ferenc; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Bárányi Ferenc. w Szenátorok: Arad: Hosszú Zoltán; Bihar: Csapó I. József; Fehér: Incze Tibor; Hargita: Verestóy Attila, Hajdú Gábor; Kolozs: Buchwald Péter; Kovászna: Kozsokár Gábor, Magyari Lajos; Maros: Markó Béla, Frunda György; Szatmár: Szabó Károly; Szilágy: Seres Dénes.

1993. január 29.

Bukarestben újabb háromnapos megbeszélést tartott a két külügyminiszteri szintű bizottság a ro.–m. szerződésről. Néhány kérdésben sikerült megállapodni, a kolozsvári konzulátus ügye stagnál. [MN, jan. 29.]

Az EvZ saját eszközökkel megállapította, hogy a képviselőházban rendszeresen lehallgatják az ellenzéki képviselők telefonjait. A SRI cáfolta, hogy köze lenne a lehallgatáshoz. [Népszava, jan. 29.] (→ 1993.02.11)

Frunda György nem tartja szerencsésnek a területi autonómia kifejezést, szerinte a régiósítás a jövő útja. [BL, jan. 29.]

Vida Gyula arra figyelmeztetett, hogy a munkanélküliek száma a magyarság körében aránytalanul magas. [BL, jan. 29.]

1993. február 1.

Az ET Parlamenti Közgyűlése elfogadta a kisebbségek jogaira vonatkozó (ajánlás jellegű) 1201. sz. dokumentumot [szövegét lásd: Népújság, ápr. 21.], amely kimondta: tilos egy terület demográfiai összetételének szándékos módosítása; a kisebbségnek joga van (szóban és írásban) szabadon használni anyanyelvét a magánéletben és nyilvánosan, továbbá a közigazgatásban, az igazságügyi szervek előtt; joguk van helységneveiket, jelképeiket, felirataikat stb. anyanyelvükön megjelentetni; joga van anyanyelvű oktatásban részesülni, megfelelő számban létesített oktatási intézményekben; joguk van megfelelő helyi vagy autonóm, vagy különleges státussal rendelkező közigazgatáshoz. [RMSz, márc. 20.] (→ 1993.03.20, 1993.07.07)

Frunda György felszólalt az ET strasbourgi ülésén, hangsúlyozva: „Ro. alkotmánya nem szentesíti a nemzeti kisebbségi jogokat kielégítően, ezért feltétlenül szükségesnek tartjuk egy kisebbségi törvény kidolgozását, amely biztosítsa az anyanyelv szabad használatát, a nemzeti kisebbségek személyi és kulturális autonómiáját, helyi és regionális önigazgatását.” [Népújság, febr. 3.]

Brüsszelben Nicolae Văcăroiu aláírta az ET és Ro. közötti társulási szerződést. [RMSz, febr. 3.]

Doina Corneat megidézték a bukaresti főügyészségre, ahova államellenes felforgató tevékenység vádjával idézték be. Bűne: a „második bányászjárás” idején (→ 1991.09.25) sztrájkra szólította föl az elégedetlenkedőket. D. Cornea kijelentette: nem tesz eleget az idézésnek. Traian Chebeleu szerint rosszul időzítették a pert, mert éppen most folynak a tárgyalások Ro. teljes jogú tagságáról az ET-ban. [MH, febr. 1.] – Markó Béla nyilatkozatban tiltakozott, rámutatva, hogy a perbe hívás a visszarendeződés újabb jele. [RMSz, febr. 2.] (→ 1993.03.24)

1993. február 3.

Frunda György dokumentumot adott át az ET titkárságának, amely az RMDSz álláspontját tartalmazza a romániai kisebbségi helyzetről. Mivel a jelenlegi törvények csak hézagosan biztosítják a nemzetiségi jogokat, szükség van arra, hogy kisebbségi törvény biztosítsa a szabad nyelvhasználatot, a személyi és kulturális autonómiát. Adrian Severin kifejtette, hogy Ro. elfogadja a kisebbségi jogokról szóló kiegészítést. [MH, febr. 3.] – A felszólalásokat követően az ET közgyűlése elfogadta a kisebbségi jogok jegyzőkönyv-tervezetét. A tervezet tk. tartalmazta az anyanyelv használatát, a pártalapítás és az autonómia alakításának jogát. [Népújság, febr. 3.] – A jegyzőkönyvet Ro. is elfogadta, ezáltal a ro. törvények részévé avatta az egyéni és kollektív kisebbségi jogok elismerését. [MN, febr. 9.] (→ 1993.02.17)

Az EMK nem ért egyet azzal [holott erről kongresszusi döntés született – K. P.], hogy a romániai magyarságot mint nemzeti kisebbséget definiálja az RMDSz programja, ehelyett a nemzeti közösség elnevezést szorgalmazzák. A programból hiányzik a területi autonómia követelése, a javasolt regionális önigazgatás nem azonos ezzel. [Népújság, febr. 3.]

1993. február 17.

A parlament együttes ülésén számolt be a ro. delegáció az ET ülésén való részvételről. Adrian Moţiu szerint Frunda György, azzal, hogy dokumentumot tett le (→ 1993.02.03) Strasbourgban, nem Ro. érdekeit képviselte. Adrian Păunescu magyarellenes felhangokban bővelkedő beszámolója alatt az ellenzék tiltakozásul kivonult a teremből, a FDSN padsoraiban pedig taps tört ki. [RMSz, febr. 19.]

Iliescu látogatást tett Brüsszelben, a NATO központjában.

1993. április 14.

A FDSN elítélte a tüntetéseket és kiállt a kormányfő mellett, az ellenzék nyilatkozatban ítélte el a kormány szociális politikáját.

A ro. nacionalista ellenzék már Moldova Köztársaság kikiáltásakor (→ 1991.08.27) ellenezte a függetlenség elismerését, mondván, hogy az megnehezíti az uniót. A PUNR ismét tiltakozott, Traian Chebeleu azzal utasította vissza a vádat, hogy ez volt az egyetlen lehetőség a Molotov–Ribbentrop-paktum felszámolására. [MH, ápr. 14.]

Megalakult a 137/1993. ápr. 8-i kormányhatározattal életre hívott CMN (→ 1993.03.24), élén Viorel Hrebenciuc kormány-főtitkárral. A tanácsnak hivatalból kinevezett tagjai vannak; a munkába bevonják a kisebbségek parlamenti képviselőit is. A tanács feladata: a kormány kisebbségi stratégiájának kidolgozása, a kisebbségi törvény megalkotása. Frunda György előnyként említette, hogy a tanácsnak joga van bírálni a törvénytervezeteket. [RMSz, ápr. 16.] (→ 1993.04.21)

Szász János úgy értékelte, hogy alkalom lenne élénkebb politikát folytatni, ui. a hatalom azon munkálkodik, hogy éket verjen az RMDSz vezetősége és tagsága közé. A kormány azért támad ilyen vehemenciával, mert attól fél, hogy az RMDSz „feljelenti” az ET-nél és ezért akarja lejáratni a szövetséget. [RMSz, ápr. 14.]

1993. június 4.

C. V. Tudor hevesen támadta Frunda Györgyöt, a Friedrich Könighez, az ET jogi bizottsága elnökéhez írt, a magyarságot ért jogsérelmeket felsoroló leveléért; a PRM elnöke szerint az RMDSz nemzetellenes párt, ezért haladéktalanul be kell tiltani. [OrEx, jún. 4.]

Ro.-ból mintegy 30.000 ügyiratot továbbítottak Budapestre, a 2. világháborús kárpótlások ügyében. [RMSz, jún. 4.]

Egyesek föltették a kérdést, miért Szőcs Géza képviselte az RMDSz-t az MDF és a Fidesz kongresszusán (vesd össze: 930511)? „Pusztán arról van szó, hogy mind az MDF-ben, mind a Fideszben úgy tekintenek rám, mint aki – aktuális politikai funkcióktól függetlenül – az erdélyi magyarságot reprezentálja” – felelte erre Szőcs Géza. Az RMDSz volt alelnöke (→ 1993.01.15) jelezte, hogy kiadásra készen áll az Új Ezred c. orsz. napilap (→ 1993.01.16). Megindulásához egy rotációs nyomdagép szükséges. [OrEx, jún. 4.] ● [Sem a lapból, sem a nyomdagépből nem lett semmi.]

1993. június 7.

A Legfelsőbb Törvényszék megerősítette Cseresznyés Pál tízéves ítéletét. Frunda György, a vádlott védője elmondta, hogy az ítélet tkp. a magyarokat büntette. [RMSz, jún. 9.; EN, jún. 17.]

Markó Béla kijelentette: az RMDSz-nek fenntartásai vannak a CMN-vel kapcsolatban. Módosító javaslatokat nyújtottak be, ezek egy részét a kormány elfogadta; részt vesznek a tanács munkájában, amíg nem tapasztalnak visszahúzó jeleket. Az EDU-ba való belépés révén több alkalma lesz a szövetségnek Európa-szerte fellépni a m. kisebbség érdekében. [ÚM, jún. 7.]

1993. július 7.

Frunda György az ET bizottsága előtt elmondta: Ro. felvétele előtt szükséges a kisebbségi és a tanügyi törvény elfogadása. Friedrich König raportőr megkérdezte a parlamenti pártoktól, hogy elfogadják-e az ET 1201-es ajánlását (→ 1993.02.01) kisebbségi charta gyanánt; a PUNR kivételével mindegyik párt elkötelezte magát erre, a képviselőház pedig határozatban mondta ki, hogy törvényben rögzíti az ET-dokumentum előírásait. [RMSz, júl. 7.] (→ 1995.03.22)

1993. július 17.

Negyedik tanácskozását tartotta a PER (→ 1993.03.19), ezúttal a tengerparti Neptunfürdőn. Júl. 15–17. között három politikus (Borbély László, Frunda György, Tokay György) találkozott Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral, a CMN vezetőjével és Traian Chebeleu elnöki szóvivővel. – A BBTE bölcsészeti karán 300 helyet hagynak a m. nyelven tanulni óhajtó jelentkezőknek [RMSz, júl. 23.]. Hrebenciuc megígérte, hogy visszavonják azt a rendeletet, amely szerint az elemiben a történelmet és földrajzot ro. nyelven kell tanulni. A korábbi intézkedést (miszerint 10 jelentkező esetén kötelező ro. osztályt indítani) kiszélesítik a kisebbségi tanulók számára is. [MH, júl. 20.; lásd még: Domokos 2: 167–182.; Borbély–Szentimrei: 46–49.] – A találkozóról a The New York Times júl. 20-án azt írta: az RMDSz nem csinált titkot abból a vágyából, hogy Erdélyt visszacsatolják Magyarországhoz. Másnap az újság az RMDSz követelésére helyesbített, szerkesztési hibának (’editing error’) nevezve az idézett állítást. [RMSz, aug. 4.] (→ 1993.07.21, 1993.07.24, 1993.07.29, 1993.07.31, 1993.10.22)

Zárt ajtók mögött tanácskozott a PSM igazgatótanácsa. Alelnöknek választották Adrian Păunescut, Ceauşescu udvari költőjét. Ilie Verdeţ pártelnök előrehozott választásokat sürgetett. [MN, júl. 21.]

1993. augusztus 7.

Tőkés László: A Hatalom uszályában c. cikkével folytatódott a Neptun-ügy sajtópolémiája. A püspök követelte, hogy az SzKT tisztázza a „titkos kerekasztal-találkozó” ügyét. [RMSz, aug. 7.; Tokay Gy., Frunda Gy., Borbély L. válaszát (Lármafák égetése) lásd: RMSz, aug. 25.]

Emil Constantinescu kifejtette, hogy a CD a fennálló krízishelyzetben is hajlandó lenne vállalni a kormányzás felelősségét. [MN, aug. 7.]

A Cseresznyés Pálra kirótt anyagi kártérítés összegét (kb. 1,1 millió lej) közadakozásból gyűjtötték össze. Az ezen felül összegyűlt mintegy 4 millió lejt az elítéltek családjainak megsegítésére fordítják. [HN, aug. 7.]

1993. augusztus 13.

Frunda György visszautasította a KREK nyilatkozatát, amelyben „nemzetárulónak” nevezték a Neptun-ügyben szereplő 3 politikust. Frunda a tárgyalások fontosságát hangsúlyozta és kifejtette: mindig is ellenezte az érzelmi, hűbelebalázs-politikát. [BL, aug. 13.] – Az OE 9 volt tagja nyilatkozatban jelentette ki, hogy a 3 „neptunos” nem tájékoztatta az orsz. elnökséget a megbeszélésekről, sem előzőleg, sem utólag. [RMSz, aug. 14.]

Az AEÁ nagykövete látogatást tett az RMDSz székházában. A beszélgetés után Szabó Károly elmondta: az AEÁ fontosnak tartja, hogy ne legyenek etnikai feszültségek, fontosabbnak annál, hogy egy népcsoport elnyerjen bizonyos jogokat. [RMSz, aug. 18.]

1993. augusztus 31.

Az RMDSz ÜE kolozsvári ülésén arról döntöttek, hogy visszahívják az RMDSz képviselőit a CMN-ből (→ 1993.06.20, 1993.09.22). – Tőkés László, Borbély László és Frunda György jelenlétében tisztázták a Neptun-ügy részleteit; az ÜE figyelembe veszi az elhangzottakat az SzKT elé terjesztendő elemzés megfogalmazásakor. – Az ÜE felháborodását fejezte ki a Hargita megyei alprefektus kinevezése ellen (→ 1993.08.20). [Népújság, szept. 3.]

Külügyi konzultációra került sor a m.–ro. alapszerződés ügyében. Nem sikerült előrelépni a kolozsvári konzulátus és az aradi Szabadság-szobor ügyében. [MH, szept. 1.]

1993. szeptember 26.

Marosvásárhelyen ülésezett az SzKT. Az ülés témája: a Neptun-ügy (→ 1993.07.31) Bodó Barna ismertette a tényállást, melyet hosszas vita követett. Borbély László, Frunda György és Tokay György lépését mindannyian elítélték és politikai tévedésnek minősítették. A MISzSz, az SzK, az EMK és a Bethlen Gábor Kör azt javasolta, hogy a „hármak”-at mentsék fel a nemzetközi szervezetekben betöltött tisztségükből, másik 4 frakció tiltakozott ez ellen. Egyik csoport sem kapta meg a szükséges támogatást, végül egy kompromisszumos szöveget és egy állásfoglalást szavaztak meg (61:29 arányban, 8 tartózkodással). A Tőkés László és Bodó Barna által sürgetett felelősségre vonás elmaradt. [MN, szept. 27.; ÚM, szept. 27.; RMSz, szept. 28.; Háromszék, szept. 29.] (→ 1993.09.29)


lapozás: 1-20 | 21-40 ... 121-131




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998